Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-02 / 206. szám

MÁS-ként Egerben „Az underground zenei világ egyik jellemzője a nemzetköziség, ezt a punk, majd a ’80-as években a hardcore még inkább meg­erősítette millió nemzetközi turnéval, lemezzel és kazettával, házi kiadású újságokkal, és persze a személyes kapcsolatokkal” Alighanem mostanra már kellően elterjedt, hogy Eger megannyi nevezetessége után egy újabb különlegességgel büszkélkedhet. A mai, legdurvább brutali­tásoktól, szélsőségességektől hemzsegő világunkban talán nem túlzás üdítő oázisként beszélni arról a helyről, amely az „erőszakmentes övezet” büszke címét viseli. A hosszas vajúdás után szep­tember 8-án megnyíló, s az Egri Alternatív Kulturális Egyesület kezelésében mű­ködő MAS Klub ezen túl más okból is unikumnak számít majd a maga nemében - ígéri az egyesület vezetője, Juhász Mihály. Ahhoz azonban, hogy idáig eljussanak az alternatív kul­túra elkötelezett egri hívei, bizony, még a megyeszékhelyt kettészelő kis patakon is sok víznek kellett lefolynia, hiszen a ’80-as évek végén megfo­gant ötlet csak majd’ hét esz­tendő után szökkenhetett szárba. A hajdúhegyi pártház a kommunistáké maradt-Még a „hőskorszakban”, a ’80-as évek végén tettük köz­üggyé Egerben egy teljesen új­fajta, minden eddigitől eltérő klub létrehozásának gondolatát - emlékszik vissza a kezdetekre az EAKE szellemi atyja s veze­tője, Juhász Mihály.- Akkoriban úgy gondoltuk, céljainknak leginkább a hajdú­hegyi MSZMP-székház felelne meg. Ebbéli elképzeléseinket ugyan támogatta az ekkor ko­moly erőt képviselő helyi ellen­zéki kerekasztal is, ám vala­hogy úgy alakult, hogy épp ez az ingatlan maradt a MSZMP kezén. Ahhoz azonban, hogy elmozdulhasson a holtpontról a klub ügye, másik helyiséget, épületet kellett volna találnunk. Ilyenre viszont nem bukkan­tunk. Ha le is ült ekkor a dolog, szerencsére nem halt meg telje­sen, ugyanis ’89 elején, egészen pontosan március 10-én bebo­csátást nyertünk a Fridél Lajos vezette Ifjúsági Házba. Húszezer látogató hat év alatt az IH-ban Beszélgetőpartnerem szerint azonban a kezdet itt sem volt teljesen akadálymentes, hiszen ekkor még teljesen elképzelhe­tetlennek tűnt, hogy egy punk-, vagy hovatovább egy hardcore- koncert verje fel az IH csöndjét, így egyelőre maradtak a hétfői videovetítések és közönségta­lálkozók. Az idők - és velük együtt a szokások - azonban változnak, s miután hamar ki­derült: az ide járó ifjak tulaj­donképpen semmiben sem kü­lönböznek a többi „normális” ifjaktól, 1989 őszén már törté­nelmet írhatott a MÁS-klub: az első, általuk szervezett koncert vendége a már akkor sem isme­retlen Pál Utcai Fiúk és az Ir­galmatlan Nővérek voltak, majd az itteni sikereken felbuz­dulva - egy hónap múlva - már a Vágtázó Halottkémek látogat­tak el Egerbe, hogy a helyi erő­ket felvonultató Biztonsági Ta­náccsal együtt lépjenek fel a vi­lágot jelentő deszkákra. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy egy vidéki kisvárosban is kelendő árucikk az alternatívok kulturális kínálata, immár semmi akadálya nem volt an­nak, hogy kiterebélyesedhessen a mozgalom. A hat és fél év alatt gondosan vezetett statisztikák - ’94 de­cember 31-ig — 226 program­ról, hetven együttes nyolcvan koncertjéről tesznek tanúbi­zonyságot. Külön érdekesség, hogy a 19 egri banda mellett tucatnyi külföldi punkcsapat tette tiszteletét Egerben. A há­ziversenyt a Boston Klinika ki­lenc, a Fermentatio nyolc, és a Trottel hat koncerttel vezeti. Emellett 150 filmes program és video is felkerült a listára, sőt Zétényi Zoltán műveinek bemu­tatásával egy fotókiállítás, s az azóta elhunyt Johann Stiim köz­reműködésével pedig több elő­adói est is színesítette a palettát. Balga lélek tehát az, aki ezek után túlzónak gondolja azt a húszezer látogatót, amivel az egyesület dicsekedhet. Azonban azt sem szabad el­hallgatni, hogy a régi fény kissé megkopott mostanra, leg­alábbis, ami a koncertszerve­zést illeti. A korábbi heti-két­heti rendszerességgel össze­gyűlt zenerajongóknak az utóbbi időben már be kell ér­niük havi egy ilyen produkció­val. Talán ezzel is összefüg­gésbe hozható, hogy ’93-ban ismét új erőre kapott az önálló klub gondolata. No de ne sza­ladjunk annyira előre az idő­ben! A B. T. Peruban a finneknél, lengyeleknél Magam kamaszként jobbára különböző - a ’80-as évek első felében ugyancsak rossz szemmel nézett - rock- és blues-bandákért bolondultam. Igencsak ritkaságszámba ment akkoriban, ha valamely ismer­tebb külföldi csapat tette tiszte­letét kis hazánkban, így az ese­tek többségében be kellett ér­nünk - persze, ma is örömmel érjük be nagy ritkán, ha a rockmatuzsálemek ilyenekre alkalmat kínálnak - a P. Mobil­lal, Hobóval, a Beatricével vagy az Eddával. Na, nem a mostani „Ricsére” vagy Eddára gondolok, hanem a régi „klasz- szikusokra”. Nos, az alternatív vonalon érdekes módon ebben a tekin­tetben végképp nem szenvedtek hiányt a rajongók.- Az underground zenei világ egyik jellemzője a nemzetközi­ség. Ezt a punk, majd a ’80-as években a hardcore még inkább megerősítette millió nemzetközi turnéval, lemezzel és kazettá­val, házi kiadású újságokkal, és persze a személyes kapcsola­tokkal. Valahogy így kerültek - még a szocializmus alatt - kül­földre az olyan, itthon jobbára mellőzött zenekarok, mint pél­dául a Vágtázó Halottkémek vagy a Trottel, amelyeknek Nyugaton már ekkor lemezeik jelenhettek meg - folytatja Ju­hász Mihály. - De több, Peru­ban, Lengyelországban, Finn­országban és Franciaország­ban megjelent válogatáskazet­tán szerepelt az én egykori együttesem, a Biztonsági Ta­nács is. Ezek a kiadók ugyanis Egri fiatalok munkáját dicsérik a falakat borító grafikák FOTÓ: PERL MÁRTOM rengeteg országból gyűjtötték össze az anyagaikat.- A külföldi bandák is zömé­ben haveri alapon kerültek Magyarországra. Én is szervez­tem már néhány, főleg a Bene­lux államokbeli együtteseknek egy-két hetes itteni turnét. Ezek persze nem üzleti alapú dolgok. Azoknál, akikkel én kapcsolat­ban állok, még ma sem az. Va­lószínűleg az új klubban is elég nagy nemzetközi forgalom lesz. Az például már biztosnak lát­szik, hogy október elején több szlovák zenekar, október 11-én pedig a holland Distract Vibes jön hozzánk. „Ml itt egy kis pluszt akarunk nyújtani” A klub történetének követ­kező fejezete tehát már ’93-ban íródott, ekkor újból napirendre került az önállósodás némiképp feledésbe merült gondolata. S hogy, hogy nem, az EAKE-nek ezúttal is szerencséje volt. Az első szabadon választott városi önkormányzatból ugyanis több képviselő is támogatásra mél­tónak találta a Juhászék elkép­zeléseit. Egyikük, Várkonyi György a közgyűlés elé terjesz­tette a dolgot, ahol már első ne­kifutásra elnyerték választottja­ink elvi támogatását. Noha a gyakorlati megvalósítás mi­kéntjét senki sem firtatta, a pol­gármesteri hivatal főmérnöki irodája - az EAKE-val közösen- nekifogott egy e célra megfe­lelőt keresni Eger számtalan pincéje közül. A régi bölcselet- miszerint aki keres, az talál - itt is igaznak bizonyult: a Vit- kovics-ház melletti, Széchenyi utca 57. alatti impozáns pince sorsáról még ebben az eszten­dőben megegyeztek az érintet­tek. Az önkormányzat birtoká­ban lévő ingatlan lakhatóvá, pontosabban az egyesület szá­mára használhatóvá tételéről Juhász Mihály ekképp beszél:-A közgyűlés egy későbbi időpontban megszavazta, hogy az EAKE legyen a klub fenntar­tója, s a közművesítésre is elkü­lönítettek egymillió forintot. Csakhogy, amikor a tervekre ajánlatokat kértek a kivitelezők­től, azok öt-hat millióról beszél­tek. Ezen a ponton így egy kissé le is ült a folyamat. Az újabb egyeztetések sorozata után már-már minden veszni lát­szott, mígnem kiötölték: az EV AT Rt. hozza rendbe az egé­szet, és adja át nekünk haszná­latra. Hogy mennyire az utolsó pillanatra jött ez össze, azt az is mutatja: e döntését a testület a mandátumának lejárta előtti utolsó közgyűlésén hozta... Végül persze minden jóra fordult - folytatja a klubért folytatott küzdelmének történe­tét az EAKE vezetője -, ugyanis az idei esztendő első felére az EV AT teljesítette a vállaltakat, a többi pedig már az egyesületen áll. Hogy ne csak az üres falakat bámulják a vendégek, és hogy azért technika is legyen a föld alatt, Juhász Mihály pályázatok tömkelegét zúdította a külön­böző alapítványokra, bizottsá­gokra, és egyáltalán minden­kire, akitől volt egy kis halvány remény pénzt szerezni. Be is érett a kitartás gyümölcse: a Soros Alapítvány, a Művelő­désügyi Minisztérium, a Hol­land Királyság egyik kormány­alapítványa, az Országos Játé­kalap, ...az:, egri. önkormányzat kulturális bizottsága és az MHB Nyitott Társadalom Ala­pítványa is feliratkozott a tá­mogatók listájára. Ezen túl persze nem szabad elfeledkezni azokról a lelkes egri fiatalokról sem, akiknek a keze munkáját dicsérik a pince falait beborító graffitik. Éhhez a festéket a szegedi Medikémia és a tiszaújvárosi AKZO Nobel festékgyárak adták. S ha már itt tartunk, meg kell említeni Ma­joros Tamás nevét is, aki vál­lalta, hogy az első itteni fotóki­állítás anyagát - amely a klub kialakításának történetét meséli el képekben - ingyen és bér­mentve laborálja.-A területet sen véletlenül nyilvánítottuk önhatalmúlag „erőszakmentes övezetté", ez­zel is a toleranciára szeretnénk ösztönözni. Miután költségve­tési támogatásban nem részesü­lünk, csak a saját bevételeink­ből és a különböző pályázati pénzekből tudjuk eltartani ma­gunkat. Minderre igyekeztéjji alaposan felkészülni, az elmúlj időszakban sok ilyen helyet lá­togattam végig az országbari\ Sajnos azonban mindegyikből hiányzott valami... Mi itt egy kis pluszt is akar­nánk adni, azt akarjuk, hogy, egy igazi klub jöhessen létre, Egerben, ne pedig egy szimpla kocsmáról szóljon a történeti ahol hébe-hóba koncerteket rendeznek. Nos, erre a jelek szerint meg is van minden esély, legalábbis az ígéretek biztatónak látszanak ebből a szempontból. Juhá|£' Mihály letette a nagycsküt, hogy tárt karokkal fogadják: a népzene, a blues, vagy akár aíz etnorock képviselőit is, megte-l remtve a régóta áhított kulturá­lis sokszínűséget. Ekképp - a koncerteken túl - lesz videoye-; títés, közönségtalálkozó, per­formance és alternatív diszkói is. Mindez persze távol esik majd a „sztárvilágtól”. Szintén ígéret hangzott el biliárdra, csocsóra, pingpongra, sakkra, dominóra és - természetesen - Ki nevet a végén?­re, de lesz­nek „eszköz nélküli közösségi játékok” is, sőt egy újságolvasó ugyancsak . szerepek>a /tervek­ben. „Szeretnénk kreatív műhellyé is válni”-Remélem, egy nemes érte­lemben vett klubot avathatunk fel szeptember 8-án, ahol az éqf, deklődőkre nemcsak közönségé ként számíthatunk. Szeretnénk) kreatív műhellyé is válni - szól' további elképzeléseiről Juhász! Mihály. ,Jg- Hogy mást ne is említsek J októbertől havi rendszerességé gél kelet-európai napokat szer­vezünk a volt szocialista orszá­gok zenekarainak és egyéb produkcióinak, bizonyítandó: p\ világnak ebben a régiójában' túlságosan is kitapintható na­cionalizmushoz ezeknek afiatá-' lóknak nincs semmi közük,”, együtt lép fel román, szlovák #,| magyar, szerb és horvát. iaT i Kühne Gábor no) Tiit Soosaar - Vöru megye (Észtország) kormányzója - repetázik Dr. Ringelhann Györgyné a vendégekkel teszteli a gulyást Pertuivás. Szemben Horváth Gábor (FKgP), a megyei köz­gyűlés alelnöke A Vásár Agriában szervezői jó hangulatú gulyásvacsorával vendégelték meg a külföldi ki­állítókat és a meghívottakat. A Park Hotel Táltosban megtar­tott bográcspartiról készültek képeink. James Kirkwood - Gwent megye (Wales) elnöke Dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke feleségével már majdnem későn érkezett... (A rovat képanyaga a KODAK FOTO FIX Kft. támogatásával készült.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom