Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-22 / 223. szám

2. oldal 1995. szeptember 22., péntek Megyei Körkép Súlyosan megszegték a munkavédelmi előírásokat Nincs túl az életveszélyen az egyik sérült Az éj leple alatt ténykednek A majdnem gyermekgyilkosok Szénnel megpakolt vascsillé­ket is elbírt volna az a drótkö­télpálya, amit fél mázsát sem nyomó gyerekeknek állítottak fel nemrégiben az egri Északi- lakótelepi abc-játszótéren. A kötél mégis megrongálódott. Fűrész által... Elgondolni is borzalom, mi történik, ha va­laki nem veszi észre a hibát, s a szerkezet a hintázó kicsikkel együtt leszakad. Csak találgatni lehet, kit és miért zavart a játék. Sötétedés után ugyanis nagyfiúk lepik el a környéket. Lármájuk nem­igen tetszik az ott éleiknek. Közülük többen - természete­sen névtelenül - értesítették a polgármesteri hivatalt: ha nem lesz rend, majd ők csinálnak. Sikerült. A Főmérnöki Iroda munká­éi jobb sorsra érdemes játszótér FOTÓ: MAJOROS TAMÁS társai leszereltették a sérült drótköteleket, és feljelentést tettek a rendőrségen ismeret­len tettes ellen. (né-zi) A Perfekt vállalkozásként a jövőnek képez szakembereket Versenyképes tudás: a napi megméretéshez (Folytatás az 1. oldalról) Az elsődleges megállapítások szerint a munkavédelmi előírá­sok súlyos megszegése vezetett a tragikus végkifejlethez. Ugyanis - mint hallottuk - a tartályba való beszállással vég­zett munkálatoknak szabvány­ban meghatározott, igen szi­gorú előírásai vannak. Az ed­digi meghallgatások arra utal­nak, hogy az elsőként beszálló személy mindezeket nem vette figyelembe: feltételezhetően nem került sor légtérelemzésre, s (kollégái elmondása szerint) az egyéni védőeszközt is rosz- szul választotta meg. Úgy tű­nik, egy katonai, szűrőbetétes maszkot viselt, amely oxigén­hiányos környezetben nem használható. A mérések szerinti 13 térfogatszázalékos oxigénes környezetben a tartály légteré­től független légzésvédő esz­(Folytatás az 1. oldalról) Az alelnök ugyanakkor úgy véli - szemben az SZDSZ-szel -, nem lehet mindent a piacra bízni, vannak olyan pontok, ahol szükség van az államra. Ilyenek az infrastrukturális be­ruházások, így az M3-as is. Az­zal számolnak, hogy bejutunk az Európai Unióba és a NATO- ba is, bár csendben megje­gyezte: itt Oroszország ismét megpróbál diktálni. Máté László úgy véli, ebben segítsé­günkre lehetnek a multik. A Bokros-csomaggal kapcso­latban elhangzott: erre igen közre lett volna szükség: így például frisslevegős, netán sűrí­tett levegős, avagy oxigénes légzőkészülékre. Tény persze, hogy a munka- védelmi szabályok betartásáért mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló felelős. A biz­tonságos munkavégzés feltéte­leit a munkaadónak kell biztosí­tania, ugyanakkor azonban a munkát végző az előírások sze­rint köteles tevékenykedni. Az ügy jelenlegi stádiumá­ban azt még nem lehet tudni, hogy kit és mennyiben terhel felelősség a történtekért. Annyi azonban bizonyos, hogy - a vizsgálat későbbi eredményétől függően - szó lehet majd sza­bálysértési, esetleg büntetőjogi, illetőleg - a Munka Törvény- könyve szerinti — kártérítési fe­lelősség megállapításáról is. (stanga) nagy szükség van, néhány eleme azonban nem hozott any- nyit, amennyit vitt. Mindemel­lett az alelnök szeretné, ha a koalíció hosszú távon fennma­radna, azonban - vélekedett - változtatni kell a módszeren, hogy a dolgok visszakerüljenek a normális kerékvágásukba.- Tarthatatlan, hogy javasla­tainkat az SZDSZ folyamatosan visszautasítja. Az nonszensz, hogy a teáskanna azt hiszi ma­gáról, hogy gőzgép. Azért re­mélem, a hónap végére végleg rendeződnek a vitás kérdések. (kühne) Immár négy évtizedes múltra tekint vissza a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. Tíz ki- rendeltsége révén az egész or­szágban - vállalkozásként - számviteli és pénzügyi szak­embereket képez. 1991 óta Egerben működik a Heves és Nógrád megyei kirendeltsége, amelynek Salgótarjánban is van irodája. Az új tanév alkal­mából tegnap délelőtt a megye- székhelyen sajtótájékoztatót tartott Kántor Imre vezető. Elmondta: tanévenként mintegy hétszáz hallgatóval tar­Néhány esztendeje az egri Me­gyei Kórházban fordultak elő sorozatban daganatos megbe­tegedések, amikor a gyermek- osztály dolgozói közül néhá- nyan e kómák estek áldozatul. Az akkor megindult vizsgá­latok következményeiről és eredményeiről érdeklődtünk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetének helyettes vezetőjé­től, dr. Gombkötő Györgytől. Mint a helyettes tiszti főor­vos elmondta: az esetek nyilvá­nosságra kerülésekor egy szak- tekintélyekből álló országos bi­zottság is alakult a tények érté­kelésére, továbbá az Országos Üzem- és Munka-egészségügyi Főfelügyelőség is vizsgálódott a kérdésben. A lehetséges okként szóba jöhető gáz-sterilizátor alkalmazása vagy rendellenes használata nem bizonyított. Mint ahogy a nemzetközi szak­tanak kapcsolatot, akik közép-, illetve felsőfokú tanulmányokat folytatnak a szervezésükben. Számviteli, illetve pénzügyi ügyintézőket, tanácsadókat, ok­leveles könyvvizsgálókat, ár­kalkulátorokat, képesített költ­ségszakértőket, valamint kis­vállalkozások gazdasági ügyin­tézőit képezik. Mindemellett évente a cég mintegy 400-féle kiadványt - elsősorban tan­könyveket - bocsát folyamato­san a hallgatók rendelkezésére. Ezek a legkorszerűbb, a jö­vőnek szóló ismereteket tartal­irodalomban sem találni ha­sonló magyarázatot az itt elő­fordult, például nyirok-vérkép- zőrendszeri daganatokra sem. A továbbiakban az Országos Sugárbiológiai Intézet is vizs­gálatokat folytatott, mivel fel­vetődött a háttérsugárzás és az ivóvíz esetleges károsító hatása is. A mérések ebben az esetben sem igazolták azon feltételek meglétét, amelyeket bizonyítot­tan a betegség okaként tüntet­hettek volna föl. De nincs ok-okozati kapcso­lat aközött, hogy a nyolcvanas évek felmérései alapján Eger­ben az országos átlagnál na­gyobb volt a daganatos beteg­ségek előfordulása, valamint aközött, hogy a helyi ivóvíz ra­dioaktív-tartalma jelentősebb. . Viszont ennek ellentmond, hogy az elmúlt öt-hat évben megfordult a tendencia, vagyis a nyilvántartott adatok alapján mázzák. Heiner Zoltán, az rt. vezérigazgatója kifejtette: a szervezésükben 1990 óta mű­ködik az Adótanácsadók klubja, amely az országban 2500-3000 szakembert tömörít soraiba. A Hírlap kérdésére el­mondta: a társaságot várhatóan egyszerűsített privatizációval értékesíti majd az ÁPV Rt. így csak kizárólag készpénzért vá­sárolhatja meg a leendő tulaj­donos. A cég magánosítása nem befolyásolja a már kialakított képzést. (m. k.) kiderült: a megyeszékhelyen az országos átlaghoz képest csök­kent e kór gyakorisága. A helyettes tiszti főorvos azonban kifejtette, hogy mivel ennek a betegségcsoportnak feltételezett okaként nem egyet­len tényezővel kell szembenéz­niük - számos hatás együttes jelenlétének következménye­ként jöhet létre elváltozás a szervezetben -, ezért egy-egy eset előfordulásánál nemcsak a pillanatnyi károsító körülmé­nyek, hanem akár az évtizedek­kel ezelőtti ártalmak is számí­tanak, amelyek másutt követ­keztek be. Az eddigi kutatások, kromo­szóma-vizsgálatok és szakvé­lemények nem támasztják alá, hogy a város lakói bármennyi­vel is veszélyeztetettebbek len­nének az ország más részén élőknél. (kj) Együtt a környezetért Tiszta Földet! Szombaton, a Tisztítsd meg a Földet! kömyezettakarítási vi­lágnapon a megye több táján is tisztogatnak. Lássunk néhány helyszínt, ahol bekapcsolód­hatnak a munkába a természet- barátok. A gyöngyösi Sár-hegyen, a Szent Anna-tónál 10 órára vár­ják a turistákat, akik zsákokat kapnak majd kezükbe, hogy le­gyen mibe gyűjteniük az erdőt csúfító szemetet. Mátrafüreden az erdészeti szakközépiskola tá­jékozódási futói vállalják a ki­rándulóhelyek takarítását. Az Avar Túrakerékpár-klub tagjai a Sás-tó környékét vállalták el. A Felsőtárkány-Lillafüred közötti közút mentén a buda­pesti Fiatalok Természetisme­reti Klubja és a Dobó István Vármúzeum önkéntesei serény­kednek. Az Eged-hegy és Vár- kút között, a piros jelzésű turis­taút mentén a Környezetvédők Ifjúsági Köre szervez takarítást. Szarvaskő környékét az egri ke­rékpárosok vállalták el. A Sanda Maria Leánygim­názium tanulói Eger városát szeretnék szebbnek látni, prog­ramjukra más iskolák diákjait is csalogatják. „A tiszta Tisza-tóért” akció gyülekezési helyei: Poroszló, Sarud, Tiszanána, Kisköre csó­nakkikötői. Bárki bármelyik helyszínt is választja, vagy akár közvetlen környezetében összekapkodja az eldobált szemetet, biztos le­het benne: hasznára lesz a Földnek. Az iskolai évkezdésről Fehér Hangok Megjelent a Fehér Hangok, az Egri Egészségügyi Alapellátást és Bölcsődéket Irányító Intéz­mény kiadványának új száma. Ebben az óvodai és iskolai év kezdetét ölelik fel a szerzők. Dr. Ignácz Piroska klinikus szakpszichológus a gyerekek iskolabetegségéről és annak feloldásáról ír, valamint két tragikus sorsot mutat be, példáit annak, hogy az elvárásokat a gyerek értelmi képességéhez kell igazítani. A gyes örömteljessé tételéről, többek között a szülők nevelési elvekben való megegyezését elősegítő Gordon-tréningről ír Bimbó Zoltánné pedagógus- mentálhigiénikus. A pedagógu- sok-diákok szövetségesként való együttműködésére, ezáltal hatékony munkájára hívja fel a figyelmet Garamszeginé Mül­ler Ilona tanár. Végül „korunk pestiséről”, az AIDS-ről beszélgetnek a fia­talok felvilágosításával foglal­kozó Fejér Istvánnéval, az ÁNTSZ szakemberével. Császi Erzsébet WOLF HUNGÁRIA KKT Raktárot bérelnénk Gyöngyösön élelmiszer tárolására Feltételek: - kb. 120-150 m2- teherautóval jól megközelíthető- őrzés, védelem Elsősorban cégek jelentkezését várjuk a megjelenéstől számított egy héten belül, RAKTÁR jeligére, a következő címen: WOLF HUNGÁRIA KKT 9027 Győr Heesepuszta II - Berg út (42888) Máté László szeretné, ha... Az egri daganatos megbetegedések okairól Nincs egyértelmű magyarázat J Négy évtizede a Mátra hírvivője R égi ismerősöm Gyön­gyösön Fehér Miklós ta­nár úr, valójában azon­ban akkor tudtam meg róla .többet is, amikor előadását hallgattam, a filmvetítését lát­tam a közelmúltban a Mátrá­ról. Annyira magával tudott ragadni, oly rejtelmekbe volt képes elkalauzolni, s beavatni gazdag élményanyagával, hogy nem győztem kiegészí­teni a róla eddig formált képet. A tudora ugyan még vélet­lenül sem vagyok a hegység­nek, de meglehetősen hosszú ideje meg-megfordulok benne, járom környékének is az útjait, mégis: seregnyi értékét, érde­kességét csupán a tolmácsolá­sában, s igencsak jókora ké­séssel sikerült felfedeznem. Az iskolai oktatásra készült pedagógus annak idején talán nem is álmodott szülőfalujá­ban, Egerszalókon arról, hogy a következő négy évtizedben szélesebb körben legyen isme­retterjesztő, végtelen termé­szetszeretetével újra meg újra kimozduljon megszokottabb környezetéből, járja az orszá- got-világot. S a legkülönféléb­ben bemutassa, amit átélt. Még egri főiskolás korában kialakult benne a vidék iránti nagyobb érdeklődés, s ifjú tu­ristaként jó pajtása, Zbiskó Ernő mellett nyílt tágabbra a szeme a sok szépség befogadá­sára. A szintén megyeszékhe­lyi Dallos Béla tanácsára a tá­jékozódási futók közé már rendszeresen magával vitte kis fényképezőgépét is, amit azóta persze újabbakra, korszerűb­bekre cserélt passziójához. Mígnem mestere lett ennek! Méghozzá úgy, hogy a spor­tot sem hagyta abba. Egyesüle­tet, szakosztályt alapított. A szilvásváradit követő, s immár véglegesnek tűnő állomáshe­lyén, Gyöngyösön egészen az OB I.-ig segítette csapatát! A Mátra Múzeum létesítését már hivatalos fotósként könnyí­tette a legendássá vált alapító, dk. Nagy Gyula kérésére. A népszerű bemutatóhelyen túl jutott anyagából üdvözlőlapra, naptárba, számos sajtókiad­ványba, mátrai útikalauzba és kötetbe is, közöttük abba, ami­hez a felesége, Tóth Anna írta a szöveget. No és hazai meg tá­volabbi kiállításokra, amikről - a volt Jugoszláviából - a ran­gos Aranyszem Díjat is el­hozta! Ami rajzba kívánkozott, grafikákon örökítette meg - tankönyveknek is. Bergwelt Ungarns című, Stuttgartban megjelent - szintén a hitvesé­vel közös - könyv akár élet­műve is lehetne! Hiszen a Vér­tes kivételével az ország összes hegységének bebarangolásá­val született míves alkotás. Nyugdíjasán sem pihen. Alighogy kitelt hosszú peda­gógusi szolgálata, a gyöngyösi - felbecsülhetetlen értékű! - egyházi gyűjteménynél vállalt állást. S nem csupán mutogatja itt a páratlan ötvösremekek börtűs filigránjait, hanem mindeddig megfejtetlen titku­kat is próbálja kifürkészni. Pusztán feltevései alapján oly pompásan következtetett a sa­játos módszer mesterfogásaira, hogy valósággal rekonstruál­hatta a mesés kelyhek ügyes formálásának ritka tudomá­nyát! S baráti kérésre most akár saját kezében is csillog­tathatja már. Hány fotót, rajzot készített, s mennyi előadást tartott a ter­mészetről? - soha nem szá­molta. Felvételeiből többet is tart a legkedvesebbnek, ám nem mondja, hogy büszke, arra sem, amin például a Naran­cson, Salgón, a János-hegyen kívül a szlovák Fáira is jól ki­vehetően látszik - Galyatető­ről... Gyóni Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom