Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-20 / 221. szám
6. oldal Hazai Tükör 1995. szeptember 20., szerda A másodrendű vádlott is tagadja az idős asszonyok meggyilkolását Miként a keddi, második tárgyalási napon a tisztelt bíróság is tette, ismerkedjünk meg az idén június 1-jén 25. életévét betöltött Kállai Ferenc Béla másodrendű vádlottal. Az erős, zömök testalkatú, fekete hajú, barna bőrű fiatalember nyolc általánosa után három év alatt szakmunkás-bizonyítványt is szerzett, mint gépi forgácsoló. A négygyermekes családapának 8 hónapos a legkisebb, ötéves a legidősebb csemetéje. Utoljára 1993-ban volt állandó munkahelye, azóta a gyermekgondozási és szociális segélyekből van kimutatható jövedelmük. Volt már dolga az igazságszolgáltatással: lopás bűntettéért és vétségéért 9 hónap börtönbüntetéssel sújtották, ám annak végrehajtását két évre felfüggesztették. Azok után, hogy tegnap már tagadta bűnösségét a két gyilkossági ügyben, a tanácsvezető bíró érdeklődésére - akkor miért tett eddig rendre beismerő vallomást? - mindjárt határozottan leszögezte:- Azért ismertem be mindent, mert kényszerítenek rá!- Ki és hogyan kényszerítette? - hangzott értelemszerűen az újabb kérdés. A felelet, lényegét tekintve, megegyezett azzal, amit hétfőn az elsőrendű vádlott, Minyák József vallott:- A rendőrségen az ügy főhadnagy előadója, valamint két fiatal kollégája. A mellkasomat, a gyomromat és a hátamat ütötték. Hozzátette még, hogy a verés valójában nem is izgatta volna, ám azzal is riogatták, hogy elintézik gyermekei intézetbe vitetését. Elsősorban emiatt tartott nagyon a nyomozóktól. Olyannyira, hogy sem az ügyésznek, sem pedig a saját védőjének nem mert a fenyegetésekről beszámolni. A tárgyalóteremben tartózkodóknak már egyáltalán nem jelentett újdonságot, amikor e téma alapos körbejárása után a büntetőtanács elnöke Kállait is - akárcsak tegnapelőtt Minyá- kot - figyelmeztetni volt kénytelen a hamis vád büntetőjogi következményeire. Mindazonáltal az is szóba került, hogy a gyermekek intézetbe való beutalásának is megvannak a maga szabályai. Eszerint a rendőrségnek - legfeljebb 30 napra - csak akkor van lehetősége a gyermeket „beutalni” ilyen intézménybe, ha az bűn- cselekményt követett el, vagy mindkét szülője meghalt. A vádlott ezt a jogi kérdést sem beszélte meg ügyvédjével, mondván: rettenetesen félt. Tudni kell azonban azt is: a jelenleg érvényben lévő előírások szerint, ha az ügyvéd kéri - mondjuk bántalmazás miatt -, akkor el is helyezik védencét a rendőrségi fogdából egy másik fogvatartó intézménybe... Ezek után a tanácsvezető bíró a vádlott elé tárta az idei, április 26-i ügyészi kihallgatása során általa jegyzőkönyvbe mondottak részletét: „Nyomozati vallomásaimat fenntartom..., elismerem, hogy részem volt özv. Visontai Jó- zsefné és özv. Baranyi Osz- kárné gyöngyösi lakosok meggyilkolásában... Nagyon bánom már, amit tettem. Ezekbe a bűncselekményekbe a sógorom, Minyák József vitt bele...”.- Nem tudtam, hogy ez rendes eljárás, nem értettem, mi miért történik. Az ügyésznek sem mertem elmondani, hogy megvertek, fenyegettek, mert attól féltem, hogy visszavisznek a rendőrségre - reflektált erre Kállai. Szóba került ezután az a korántsem mellékes körülmény: ha rábírták a vádlottat a rendőrök a töredelmes beismerésre akarata ellenére, akkor miképpen lehetséges, hogy a legapróbb részletekig képes volt előadni a jegyzőkönyv számára is tavaly december 15- én, az ügyész jelenlétében a két gyilkosság igen pontos történetét. Az ezzel kapcsolatos fejtegetésekre kitartóan csak ennyi volt a válasza:- Nekem előre elmondták, mit mondjak jegyzőkönyvbe. A bíróság ezek után lejátszatta azt a videofelvételt is, amely a Magyar Televízió Kriminális című műsorában készült. Ezen Kállai nyilatkozik beismerőleg a két idős hölgy megöléséről. A vádlott szerint a tv-s szereplésre is fondorlatosán rávették őt... Némiképp ellentmondásba került Kállai sógorával, s vádlott-társával, hiszen Minyák hétfőn még kétszeri levélváltásról beszélt, tegnap viszont szó sem esett bizonyos négyoldalas kockás papírról, amelyen állítólag Kállai a részleteket írta volna meg az elsőrendű vádlott vallomásához. Kedden is sorba vette a bizonyítékok között a bíróság azt a gumikesztyűt, amelyet a Virág utcai gyilkosság közelében találtak, s a benne talált izzadmány vizsgálata alapján arra lehetett következtetni, hogy viselője nullás vércsoportú. Kállaié is az. Az is kiderült tegnap, hogy a poligráfiás hazugságvizsgálat egyértelműen jelezte: Kállai részese a két gyilkosságnak. De azt is, hogy társa is volt, s az csak Minyák lehetett. A már órák óta vallomást tevő Kállai rekedtessé váló hangja elárulta: nagy hatással volt rá a tanácsvezető bíró iratfelolvasása. A múlt év december 15-i beismerő vallomást ismertette, amelyben olyan részleteket mond el Kállai, amelyeket csak az ismerhetett, aki a gyilkosság időpontjában annak helyszínén járt. Ezt követően bűnjelekként arany ékszereket, gyűrűket, nyakláncokat mutatott fel a büntetőtanács elnöke. Ez azért érdekes, mivel az egyik ékszert múlt év decemberében egy fővárosbeli, IX. kerületi zálogfiókban foglalták le. Oda pedig az a bizonyos Jolán néni adta be, aki utóbb elmondta, hogy Kállai feleségétől vásárolta. , A továbbiakban a bíróság a vád tárgyává tett rablásokról és betörésekről faggatta a fiatalembert, aki többségében elismerte ezekben a bűnösségét, leginkább csak a károk összegét, illetve olykor a saját szerepét vitatta. Délután új bejelentéssel folytatta munkáját a büntetőtanács: a rendőrségről megérkezett Minyák József beismerő vallomásának hangfelvétele, amelyet maga az elsőrendű vádlott is hitelesnek ismert el. Ezután a szakértői véleményeket hallgatta meg az eljáró igazságszolgáltató szerv. Az orvosszakértő mind özv. Vi- sontainé, mind pedig özv. Ba- ranyainé esetében úgy összegezte szakvéleményét, hogy az idős asszonyok halálát fulladás okozta. A fulladást pedig az orr- és szájnyílás puha tárggyal történt elzárása eredményezte. A sérülések - finomságukkal együtt - idegenkezűségre utaltak. A módszer szempontjából is figyelemre méltó a szakértőnek az a megállapítása, hogy a fojtoga- tás mindkét elhunyton azonos nyomokat hagyott. A különbség csak az, hogy Baranyainé esetében égési sebeket is találtak, hisz a házat a tettesek felgyújtották. Nyilvánvaló: a nyomokat kívánták eltüntetni. Az elmeorvos-szakértő úgy vélekedett, mindkét gyöngyösi ifjú személyiségzavarban szenved, ám elmeállapotuknál betegségre utaló jel nem észlelhető, tehát elmebaj nem korlátozta őket cselekményük társadalomra veszélyességének felismerésében. A pszichológus szakértő közölte, hogy Minyák IQ-ja 77-es, míg Kállaié 90-es. Utóbbi sajátos módon egyszerre agresszív, antiszociális, de ugyanakkor könnyen csábítható, sodorható személyiség. A vád képviselőjének indítványára tegnap délután tanúként hallgatták meg az egri Törvényház esküdtszéki termében az oly sokszor emlegetett rendőr főhadnagyot, a gyilkossági ügyek előadóját. Érthető és szükséges volt a bírósági eljárásnak ez a mozzanata is, hiszen a vádlottak a vallomásaikban mindketten visszatérően azt állították, kényszer hatására cselekedtek, s e „kényszerítő erő” mindkettejüknél a főhadnagy, továbbá két kollégája volt. Alkalma nyílt tehát mind Minyáknak, mind pedig Kállainak arra, hogy a rendőrtiszt szemébe mondják mindazokat a gyanúsításokat, amelyek előzőleg - természetesen a főhadnagy távollétében - a tárgyalás jegyzőkönyvébe kerültek. A felelet a felvetésekre, miszerint a nyomozók verték a vádlottakat, illetve a gyerekeikkel kapcsolatban kilátásba helyezett intézkedésekkel lelkileg befolyásolták őket - amint az várható volt -, csak a következő lehetett:-Minderre csak azt tudom válaszolni, hogy amit a vádlottak állítanak, az nem igaz! Valóban nem gyerekjátékról van szó, hiszen ha bebizonyosodna mindaz, amit a tárgyalás során a vádlottak közöltek, abban az esetben a rendőröknek olyan bűncselekményekért kellene felelniük, mint bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás. A bíróságnak természetesen az a dolga, hogy mérlegelje az eljárás során leírtakat és elhangzottakat. Addig is azonban még elég hosszadalmas eljárásra lehet számítani, hiszen még hátravan 12 vádlott, száznál is több tanú meghallgatása. Ma reggel egyébként a rablás és többféle minősítésű lopás bűntettével vádolt Bencze Attila harmadrendű vádlott áll a bíróság elé. Szalay Zoltán Csintalan szerint jó esély van a megállapodásra Hom-Kuncze folytatja Tegnap a miniszterelnök par-, lamenti dolgozószobájában ülésezett a Koalíciós Egyeztető Tanács. A megbeszélésen a szocialistákat Horn Gyula kormányfő, Csintalan Sándor ügyvezető alelnök és Szekeres Imre frakcióvezető, a szabaddemokratákat pedig Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Pető Iván pártelnök és Magyar Bálint ügyvivő képviselte. Pető Iván pártelnök elmondta: Hóm Gyula és Kuncze Gábor négyszemközti megbeszélésen egy héten belül megkísérli közös álláspont kialakítását. Ezután kerülhet sor a Koalíciós Egyeztető Tanács ülésére, amely lezárhatja a vitát. Csintalan Sándor kijelentette: a kormányzati szerkezetre vonatkozó kérdések súlyára tekintettel döntöttek úgy, hogy a miniszterelnök és a koalíciós miniszterelnök-helyettes szeptember 26-áig folytasson ezekről tárgyalásokat. Jó esélyt lát arra, hogy a jövő héten megállapodás szülessen a vitás kérdésekben. Veszteségért prémium? (Tudósítónktól) Zsíros Géza volt országgyűlési képviselő „viselt dolgai” ügyében interpellált tegnap Homoki János kisgazda honatya. Mint mondta, az ÁPV Rt. nullszaldós eredménnyel kínálta eladásra a Békési Gabona Rt.-t, de ezt kénytelen volt visszavonni, mert kiderült, hogy a Zsíros Géza vezette cég százmilliós veszteséget halmozott fel. Ugyanakkor a volt vezetők összesen 35 milliónyi prémiumot, végkielégítést, kártalanítást vettek fel. Zsíros Géza 1 millió 383 ezer forint prémiumot kapott. Távozásakor 24 havi bérének megfelelő kártalanítást, 4,8 millió forintot vett föl. 1993-ban 4,19 millió kamatmentes kölcsönt, 1994-ben 10,4 millió vissza nem térítendő támogatást kapott. Suchman Tamás privatizációs miniszter kifejezte reményét: az ilyen ügyeket a felelősség megállapítása, büntetés és anyagi kártérítés követi. Úgy véli: a Zsíros által a Békési Gabona Rt.-tői 1994-ben felvett bruttó 9,2 millió mintegy felének jogossága és erkölcsössége megkérdőjelezhető. Maradjon a családi pótlék A jövedelemtől függő családi pótlék rendszerének bevezetése akkor lenne elfogadható, ha mérni lehetne a családok jövedelmét. Ez pedig nem megy máról holnapra. A családi pótlék megadóztatásával vagy folyósításának jövedelemhatárhoz kötésével sok hiba kerülne a rendszerbe, ezért egyelőre nem kellene változtatni a támogatás jelenlegi formáján - jelentette be kedden a sajtó képviselői előtt Hanti Vilmos. A Magyarországi Gyermek- barátok Mozgalmának elnöke a továbbiakban azzal érvelt, hogy manapság a kétgyermekes családok többsége a létminimum környékén él. A közepes jövedelmű háztartásokban a támogatás elmaradása veszélyezteti a megélhetést, a gyermek harmonikus fejlődését. Bár nem pótolja a szegénység kezelését, megvonása szegénységet hozna a ma még elviselhető anyagi körülmények között élők körében is. U. G. Itt az ősz, jönnek a megfázások Halált is okozhat az asztma Az őszi nyirkos, esős, szeles évszakban nehéz napok várnak a légzőszervi betegségekben, asztmában szenvedőkre. Kevesen tudják, hogy az egyszerű megfázástól egyenes út vezet a súlyosabb légzőszervi betegségekig, az asztmán, a hörghuruton, a tüdő- és gégegyulladáson át a garat betegségekig, akár a tüdőrákig. Az asztma nehéz légzéssel, zihálással jár, légszomj jellemzi. Az iparilag fejlett országokban a lakosság majdnem öt százaléka szenved tőle. A szakemberek sokáig azt hitték, a korai gyermekkorban alakul ki, mára azonban kiderült: bármely életkorban elkezdődhet. Mi válthat ki asztmát? Virágpor, toll, szőr, gombaspóra, házipor, atka, vírus- vagy más jellegű légúti fertőzés. Visszavezethető füstre, szmogra és a környezetszennyezésre is. A kezelés kulcsa a megelőzés. Az utóbbi időben halálos áldozatainak száma emelkedett, pedig e kór ma már jól kezelhető. (ősz) Hétköznapi ünnep volt Csongrádon. Hangulatos összejövetelen több száz nagycsaládot látott vendégül a város. A kétnapos program keretében rögtönzött rodeón még a legkisebbek is (póni)lóra pattanhattak. fotó: feb/medgyaszai béla Törvényjavaslat a biztosításról Parlament: napirend előtti vitában a napirend előtti viták Az Országgyűlés tegnapi ülésén napirend előtt egyebek közt a lakásépítés és lakásfenntartás nehézségeiről, a rendőrség és a rendőrök romló helyzetéről, az eddigi és az ezután várható megszorító intézkedésekről esett szó. (Parlamenti tudósítónktól) A soron kívüli felszólalásokat követően - szintén soron kívül - vita bontakozott ki arról, hogy a napirend előtti felszólalások általában megfelelnek-e a házszabály rendelkezéseinek. A parlament belső alkotmánya ugyanis kimondja, hogy napirend előtt csak országos jelentőségű, rendkívüli és halaszthatatlan ügyben lehet szót kérni. Szocialista oldalról olyan vélemény is elhangzott, hogy a tárgysorozat vitája előtti felszólalásokat nem társaiknak vagy a kormánynak szánják a képviselők - inkább a tévénézőknek, rádióhallgatóknak, s ez a politikai önreklám rengeteg időt vesz el az érdemi törvénykezéstől. Ezután megkezdődött a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A jogszabálytervezet a magán- biztosítást, az üzleti alapon tevékenykedő biztosítóintézetek működését szabályozza. A törvényjavaslat szerint a biztosításra a gazdasági verseny szabályai válnak Irányadókká. Rögzíti a jogszabály, hogy ezután kötelető jellegű biztosítást csak törvénnyel lehet elrendelni. Az érdekeltek anyagi biztonságát szolgálja, hogy a biztosítóknak kötelező lesz adatokat szolgáltatniuk önmagukról felügyeleti hatóságuk részére. Egyébként részvénytársaságként, egyesületként vagy szövetkezetként működhetnek majd. A kormány javaslatot terjesztett a Ház elé, amely szerint a honvédség létszámát ez év végére 81 266, a jövő év végére pedig 69 812 főre csökkentik. Az indítványt az ellenzék hevesen támadta, mondván, hogy hadseregünk így elveszítené hadrafoghatóságát.
