Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-09 / 185. szám
8. oldal Hirdetés 1995. augusztus 9., szerda A 150 esztendős múlt ma is kiváló minőségű munkára kötelezi a céget Sokrétű feladatkör a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatnál A TÁRSULAT LEGFONTOSABB MAI SZOLGÁLTATÁSAI Szennyvíznyomó hálózat építése A dél-hevesi térségben napjainkban is a legjobban dolgozó gazdálkodó szervezetek közé sorolható a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat. Kettős jubileumot ünnepel tulajdonképpen ebben az esztendőben a cég: éppen 150 esztendeje, hogy a Tisza szabá- ^ lyozásának valóra váltása érdekében létrehozták azt az " egyletet, amelyet a mai cég is a jogelődjének tekint. Ugyanakkor pontosan 35 éve alakult meg a társulat közvetlen jogelődje, a Sarud-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat, amely az eltelt évtizedekben igen jelentős feladatokat oldott meg mind az ártéri területek vízrendezésében, mind pedig egyéb sajátos tevékenysége során. Köszönhető ez annak a fejlődésnek, amelynek a mai dolgozók közül is sokan a részesei voltak. E folyamat egyik elindítója volt a társulat mai ügyvezető igazgatója, dr. Ózsvári László. A Tisza-szabalywzastól a Tisza-tó programig Több emberöltőnyi nemzedék életútja kísérhető végig a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat másfél évszázados múltra visszatekintő történetén keresztül. Az előző század negyvenes éveiben - amikor gróf Széchenyi István, az akkori vízszabályozási királyi biztos a szakember Vásárhelyi Pállal karöltve elhatározták a folyószabályozási munkák megkezdését - igen fontos feladatként határozták meg többek között a Tisza rendezését. Ennek érdekében új szervezeti kereteket is kellett teremteni az árterületek lecsa- polásához, a belvizek rendezéséhez. Ennek nyomán 1845. július 24-én alakult meg a Hevesi Ti- sza-szahályozási Egylet, amelyet a mai társulat - figyelembe véve az érdekeltségi területek nagy részének azonosságát, továbbá a hasonló elképzeléseket és teendőket is - méltán tart hosszú távon a jogelődjének. E gazdasági egység létrehozása találkozott gróf Széchenyi István törekvéseivel, s a létrejötte utáni években, évtizedekben igen aktív részese volt a Vásárhelyi Pál által kidolgozott egységes Tisza-szabályozási program megvalósításának. A korabeli források rögzítik, mekkora küzdelmet folytattak annak érdekében, hogy megszüntessék az évenként többször is jelentkező árvizeket a Tisza völgyében, lehetővé tegyék a belvizek eltűnését, s ezáltal megakadályozzák az igen sok áldozatot követelő malária terjedését. Szerepet játszott ez az egylet a X Vízi és környezetvédelmi létesítmények tervezése, kivitelezése X Generálkivitelezésben komplex vízműépítés, szennyvíztisztítás, szennyvízcsatornázás X Transzportbeton, betonelem gyártása, értékesítése, helyszínre szállítása X Öntözés és talajjavítás komplex meliorációval KÖZÜLETEKNEK ÉS LAKOSSÁGNAK Cím: 3360 Heves, Petőfi S. u. 1. Telefon: 06-36/346-611 Telefax: 06-36/346-805 Hatalmas gépek segítik a földmunkákat Az öntözőcsatornák vizét locsolják múlt század utolsó negyedében az öntözéses gazdálkodási mód megteremtésében és széles körű elterjesztésében is. 1948-ig ez a cég He- ves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozási Társulat elnevezéssel végezte a munkáját. Nem túl szerencsés fordulatot hozott életében 1948. március 15. Ugyanis a központi államakarat következtében államosították a vízgazdálkodással foglalkozó társulatokat is. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy ez az intézkedés rendkívül elhamarkodott, elhibázott lépés volt. Az egyre gyarapodó negatív visszajelzések és a termelésből kiinduló kezdeményezések alapján született meg az 1957. évi 48. törvényerejű rendelet a vízgazdálkodási társulatok szervezéséről. A további jogi szabályozások nyomán azután körvonalazódták e tevékenység legfontosabb feladatai. Államilag is elismerték tehát az ilyen gazdálkodó szervezetek létjogosultságát. Az újabb nagyon fontos dátum: 1960. június 17. Ekkor alapították Kiskörén az egyszer már említett Sarud-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatot, amely a mai cég közvetlen jogelődje. Öt település - Pély, Sarud, Kisköre, Tarnaszentmiklós és 77- szanána - termelőszövetkezetei hozták létre. Hat esztendővel később áttette székhelyét Hevesre a gazdálkodó szervezet, s ekkor vette fel a mai nevét, s lett Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat. 1966-ban csatlakozott még Atány, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kömlő és Tenk valamennyi, akkor meglévő termelőszövetkezete is. Három év telt el, amikor a társulati tagsággal rendelkező települések tanácsai is bekapcsolódtak a cég életébe, munkájába. Ennek révén abban az időben 305 kilométeres belvízelvezető hálózat és 33 kilométer hosszúságú öntözőcsatorna rendszeres karbantartását és felújítását látták el. Melioráció, vízrendezés, drénezés és vízművek A már említett, a belvízlevezetőket és az öntözőcsatomákat „életben tartó” folytonos karbantartás és felújítás mellett az alaptevékenységeik között kell számon tartanunk a meliorációt, a belvízszabályozást. Természetesen hozzájuk fordulnak az érdekeltségi területeiken lévő települések önkormányzatai, ha belvízlevezető csatorna építésére vagy annak kibővítésére, földút létesítésére van szükségük. Ellátják a társulat dolgozói a legkülönfélébb tereprendezési munkákat is, ezen túl részt vesznek völgyzáró gátak töltésének kialakításában, folyókon gátak építésében úgyszintén. A folyamatos fejlődést szolgáló berüházáSo- kat igen körültekintően végezték el, ennek is köszönhető például a ma már legalább 50 millió forint értékű lézervezérlésű drénezőgép, amely egyaránt alkalmazható dréncsövek és postai fénykábelek fektetéséhez, földbe helyezéséhez. További munkáik között szerepel még ivóvízhálózat kiépítése, öntöző- telepek létesítése, de vízmüveket is építenek. Ma már nyugodtan elmondhatják, hogy tulajdonképpen egész Kelet-Magyarország térségében dolgoznak munkatársaik és gépeik. Újabban profiljuk szerint az infrastruktúrafejlesztések során jelentkező legfontosabb beruházások megvalósításában vesznek részt. Az elmúlt esztendőben megkezdett és az idén folytatott munkáik sorában olyan helyszínek szerepelnek, mint Heves, Albertirsa, Kisköre. Ezek többségében egyébként szennyvíz-átemelő műveket készítenek. Ugyancsak kiemelten fontos feladatnak tekintik a hevesi komplex fejlesztési programban való részvételüket. Annál is inkább, hiszen ez a vidék egybeesik a társulat működési és érdekeltségi területének döntő részével. E program keretében szennyvíztisztítómű, vízbázis létesítése, a kommunális hulladékokat összegyűjtő telepek vízrendezése az elsőrendű megoldandó teendőjük. Emellett ugyancsak fontosán tartják a Tisza-tó programban való közreműködésüket. A kor követelményeinek megfelelően környezet- és tájvédelmi tennivalók, szolgáltatások ellátása különösen nagy hangsúlyt kap a munkájukban. Leginkább arra vannak tekintettel, hogy az érdekeltségükhöz tartozik a Bükki és a Hortobágyi Nemzeti Parknak mintegy ötezer hektárnyi területe. Áz imént elsoroltakon túl pedig a vízügyi ágazat átszervezésével olyan új feladatok is jelentkeznek, mint az öntözésben a kisgazdaságok számára telepek tervezése, kivitelezése, s a szaktanácsadás. Törvényben rendezett viszonyok között • •• A Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulattal .kapcsolatos ismertetőnkben január 28-án még azt írtuk, szolgáltatásaikkal maximálisan igazodni kívánnak a földalap-tulajdonnal és a föld használati jogával összefüggő változásokhoz. Vitatott volt ugyanis az érdekeltségi kör, s ehhez kapcsolódóan az érdekeltségi hozzájárulás kérdése, az, kinek kell ezt fizetni. Akkor még csak az Alkotmánybíróság egy határozatát említhettünk érvként, melyből kiderült, hogy a vízgazdálkodási társulat az érdekelteknek - jogi személyeknek és állampolgároknak egyaránt - szolgáltatást nyújt, s annak ellenértéke az érdekeltek által lerótt érdekeltségi hozzájárulás. Azóta a legmagasabb rendű jogforrás révén rendeződött ez a helyzet, megszületett a Parlamentben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. E jogszabály IX. fejezete foglalkozik a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének szabályozásával. Az említett törvény 41. szakaszának 2. bekezdése mondja ki a következőket: „A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást - ha az alapszabály kivételt nem tesz - a tagok pénzben kötelesek teljesíteni.” Végül is tehát ez az előírás rendezi végérvényesen a társulat és az érdekelt közötti polgári jogi jogviszonyt. Továbbra is érvényes az a szabály, mely szerint a társulat érdekeltségi területének az tekinthető, amelyre a helyi közcélú vízgazdálkodási feladat ellátása során megvalósuló vízilétesítmény műszaki hatása kiterjed. Az infrastruktúra fejlesztések beruházásaiban vesznek részt Alaptevékenységük a belvízszabályozás (X)
