Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-09 / 185. szám

3. oldal 1995. augusztus 9., szerda Megyei Körkép A hevesi fúvósok itáliai fellépése A Róma melletti Vignanello-ba utazik a hevesi fúvós- és majo- rett-együttes. A muzsika „köve­tei” Tövei János vezetésével egy zenefesztiválon vesznek részt, majd koncertkörutat tesz­nek az Örök Város környékén. A program egyik állomásaként a Tirén-tengeren sétahajón szó­rakoztatják a nagyérdeműt. Éneklő japánok az egri Bazilikában Augusztus 14-én, hétfőn este a fél 7-es mise után kerül sor az egri Bazilikában a Japánból ér­kező kórus vendégszereplésére. A fellépők Kodály daljátékaiból válogattak, emellett előadnak klasszikus és a vallásos iroda­lomból vett műveket is. Virágtermesztési ülés - versennyel Hevesen a helyi önkormányzat, a Barankoyits Alapítvány és az S&G Vetőmag Kft. virágter­mesztés! tanácskozást rendez augusztus TI-én, pénteken. A városházán 10 órakor kezdődik az, osonróoy,... yzzel, egy időben pedig a Móricz Zsigmpnd Mű­velődési Központban virágköté­szeti versenyre kerül sor. David Hasselhoff máskor született... Julius 27-i és 29-i számunkban is írtunk Dávid Hasselhoffról, a híres „vízimentőről”. Mint ra­jongói szóvá tették, tévesen kö­zöltük, a művész életkorát, aki immár nem 42, hanem 43 éves. Elnézést kérünk, noha Hassel- hoff úr nyugodtan letagadhatna néhány esztendők..!. A hegyközségiek előkészítő ülése Pénteken reggel 8 órakor ta­nácskozást tart a Hegyközségi Előkészítő Bizottság. Az egri Szőlészeti Kutató Intézetben megvitatják alapszabályzatu­kat, a hegyőri szolgálat teen­dőit, s a hegyközségi törvény előkészületeiről is tárgyalnak. Ezen kívül ismertetik: kik je­lentkeztek tagnak a megye- székhely környékéről. Rózsaszentmárton: újság a helybélieknek Rég várt hír örvendeztette meg a minap a Rózsaszentmártonia- ímt. - Valamennyi helyi család postaládájába ingyenesen elju­tott . a község -első önálló új­ságja.' a Rózsai Hírék. A tervek szerint a kiadvány a jövőben kéthavonta jelenik meg, tájé­koztatva a lakosságot az aktuá­lis hírekről, közérdekű infor­mációkról. Emellett kulturális érdekességek és sport is helyet kap az összeállításban. Elegük lett a recski „sportrabszolgáknak” (Folytatás az I. oldalról)- Katonaként már a megyei bajnokságot nyert együttesben is védtem - kapcsolódik be is­mét Juhász Erik. - Az első he­lyen végeztünk, augusztusban leszereltem, de továbbra is igényt tartottak rám. Petőfibá- nyának, a nevelőegyesületem­nek kifizettek 50 ezer forintot, amiért fél évre kölcsön kaptak. Amennyiben decemberig másik 50 ezret is letettek volna, úgy végleg az övék vagyok. Közben azonban - egyedüliként a játé­kosok közül - nem kaptam fize­tést. Amikor az utolsó előtti fordulóban Füzesabonyban nem léphettem pályára, Kolozs­vári Imre játékos-edző kijelen­tette, nem tart rám igényt. Az újságokból tudtam meg, hogy nem tettem meg mindent a jó szereplés, érdekében...- Eljöttél Recskről?- Nem edzettem többé a csapattal. A november 14.-ei felmondásomat január végén kaptam meg, de a 60 ezer forintos járandóságomat azóta sem egyenlítették ki. A já­tékjogom visszakerült Petőfi- bányára. Közben Kiss Ferencet felhívta anyám telefonon, hogy •amennyiben nem kapom meg a pénzt, bíróságra visszük az «gyei. Személyesen is felmen­tem Kiss Ferenchez, ahol azt mondták, ha aláírom a felmon­dást, 40 ezer forintot kiu­talnak részemre. Erre nem lát­tam garanciát, így nem írtam alá. Ismét Nagy József beszél.- Minket épp ezen a napon vettek fél. Hallottuk, amint Kiss Ferenc azt mondta a biz­tonsági őrnek, ha Erik még egy óra múlva is itt lesz, dobják ki...- Végül erre nem került sor, csupán „finoman” kikísértek — mosolyog Erik.- Szóval, mi március végén megkaptuk a februári fizeté­sünket, a szokásos csúszással - emlékezik vissza Béres Mihály.- Onnantól azonban semmit. Kiss Ferenc az Agrobank körüli huzavonára hivatkozott. Töb­ben kértük a vezetőket, hadd beszélgessünk személyesen a szponzorral, hiszen családos emberekről van szó, akik néme­lyikénél már a gázórát is kikö­tötték, mivel nem tudott fizetni. Sajnos, ezt nem tették lehetővé számunkra. Odáig fajult a hely­zet, hogy a Palotás elleni mér­kőzés előtt összeült a csapat. Elhatároztuk, ha nem kapjuk meg a jussunkat, nem lépünk pályára. Éppen a Selyp előtti kupameccsen csúcsosodtak ki az ellentétek. Ki is kaptunk, amihez az idegállapotunk is hozzájárult. Ezt követően Kiss Ferenc bejött az öltözőbe és a csapat egy részének kiosztott 10-10 ezer forintot, hármunk­nak azonban csak egy érvényte­len amatőr szerződést nyomott a kezünkbe. Fölényesen visel­kedett, mintha jogtalan lenne a kérésünk. Lehajtott fejjel ül­tünk és hallgattunk. Ennek el­lenére azok is pályára léptek Palotáson, akik nem kaptak pénzt, s a győzelmet követően a prémiumot felajánlottuk a pó­rul járt társaknak. Szép gesztus lett volna - ha kifizetik... A fiúk egyre ingerültebbek. Elmondják, Nagy Endre csa­patkapitány tolmácsolta a töb­biek kérését, ezért ráakasztot­ták, hogy ő a hangadó, s érez­tették vele: jobb, ha távozik. Besenyőtelekre vitt az útja. A fennálló tartozásokat - Juhász Erik, Nagy József és Béres Mi­hály járandósága kivételével - a bajnokság végén törlesztették, május 31-ig bezárólag.- Megbeszéltünk egy idő­pontot és felmentünk Buda­pestre - mondja Nagy József. - Kiss Ferenc azt állította, hogy már elküldte a recski vezetők­nek a pénzt, még többet is mint amivel tartozik. Recsken aztán a képünkbe nevettek, hogy még annyit sem kaptak, ami kiegyen­lítené a számlát...- Összesen mennyivel tar­toznak nektek?- Nekem 50 ezerrel - mondja Béres Mihály.- Nekem meg hetvennel... - így Nagy József.- Egy időben olyan nyilatko­zatok jelentek meg, hogy Recs­ken a legjobbak a keresd lehe­tőségek az osztályban, meg profi körülmények között dol­gozhatunk. Hát nem furcsa, hogy most mégis kilenc játékos távozott a gárdából? Volt idő­szak, hogy még a mezt is haza kellett hordani mosni, mert nem tellett mosóporra. A 11 milliós költségvetésből - amit hangoz­tattak - nem futotta.- A vége felé már alig edzet­tünk - legyint Béres Mihály. - Az utolsó hónapokban csak az öltözött át, aki akart. Többször előfordult, hogy az idegenbeli mérkőzések után még egy üdí­tőt sem kaptunk, vagy min­denki maga fizette a saját szám­láját. Kolozsvári az edzéseken minősíthetetlen hangnemben beszélt velünk. Inkább azzal tö­rődtek volna, hogy Dunakeszi ellen például a csapat felének nem volt „éles” csukája, gumi- stopliban játszottunk. Ehelyett azt is nehezményezték, ha vere­ség esetén nem ültünk ma­gunkba roskadva az asztalnál. Máskor meg a 4—0-ás győzel­met is semminek minősítették.- Nem lehetett könnyű...- Legalább kifizettek volna bennünket - mondja szomo­rúan Mihály. - És talán nem is ettől a kilenc fiatal, tehetséges sráctól kellett volna megszaba­dulni, hanem hozni egy hozzá­értő és főleg jellemes edzőt. Kü­lönösen annak ismeretében, hogy Kolozsvárinak dupla any- nyi fizetése volt, mint nekünk. Ez nem magyarázkodás, ezek a tények. Hiszen, akik szerették a csapatot, a 10. helyet is siker­nek értékelik. Lehet, hogy egyesek most majd megszólnak bennünket, ám szurkolóinkat joggal érdekelheti, mi minden történik Recsken. S talán az is érdeklődésre tarthat számot, hogy mit mon­danak minderre az érintett ille­tékesek...!? Tari Ottó Heves megyeiek az eszperantisták világtalálkozóján Hódít a magyar módszer... Ezekben a napokban tértek haza a Heves megyei eszpe­rantisták: Könczöl Ernő, a vá­rosi csoport vezetője, Fürjes Gabriella és Csirmaz Lívia ugyánis eljuthattak a finnor­szági Tamperében rendezett Eszperantisták Világkongresz- stusára. A sorrendben 80. nemzet­közi találkozónak 57 ország­ból több, mint 2500 résztve­vője volt, köztük a hatvan tagú magyar küldöttség. Az egy hetes találkozót az ENSZ félévszázados fennál­lása, valamint a népek közötti barátság jegyében rendezték, így a résztvevők elfogadtak egy közös nyilatkozatot a nap­jainkban is dúló háborús konf­liktusok rendezésének fontos­ságáról. Az esemény kellemes szín­foltja volt, amikor a nemzetek kulturális bemutatójára került sor, ezt családok adták elő. Az egriek, mint Könczöl Ernőtől megtudtuk, a kömye- zetvédelemet, a természetes életmódot, valamint a pusztító konfliktusok feloldását, és a mozgalom további építését szorgalmazó ülések munkájá­ban vettek részt. Ismételten hangsúlyt kapott, az a magyar direkt tanítási metódus is, amelyet .pap honfitársunkról, Cseh-módszernek neveztek el, és így ismerik szerte az egész világon. (K. J.) Fókusz Mik.es Márta: Fösvények Rockefellerről - aki közismerten a világ egyik leggazdagabb embere volt többen és több helyütt leírták már: igencsak a fogához verte a garast. Az amerikai dollármilliomosról az a hír járta, hogy még ki­lencven éves korában, betegen, asztmásán is sántikálva gyalo­golt el esténként a klubjába. A, nem azért, mert orvosa ezt java­solta volna egészségügyi okokból! Pusztán annak okán: a klub parkolójában kereken ötven centet kellett volna fizetni. És a többszörös bankház- és gyártulajdonost nem vitte rá a lelke, hogy ennyi pénzt elherdáljon. Bár gondolhatjuk, hogy nem a parkoló-díjakból spórolta össze krőzusi vagyonát. De sorolhatnám a zsugoriság tüneteit az irodalmi példákból is, kezdve Moliere Harpagon-jától Balzac Goriot apójáig. Mai, mindennapi életünkben is találkozhatunk fillérharapók- kal. Ugye, senki nem gondolja, hogy azokról van szó, akiknek valóban ki kell centizniük a havi járandóságukat: ki tüdják-e fi­zetni a lakbért, a villanyt, a gázt?! Ó, dehogy! Hanem azokról a gazdagokról, a jólétben dúská­lókról, akik valamiféle lelki torzulásban szenvednek. Ismerek olyan tehetős házaspárt, akik betegre keresik magukat. Mégis eladták az öreg szüle házát, és szociális otthonban helyezték el a mamát. Mesélhetnék főmérnökről, aki a világ minden kincsé­ért sem emelné föl otthon a kagylót, hogy tárcsázzon. Hogyne, amikor az irodából is lehet magánbeszélgetést folytatni! Vagy említhetném a menő vállalkozót, aki azért nem hívja vissza múltkori vendéglátóit, hogy ne kelljen szendvicsre, italra költe­nie. Számos közmondást lehetne felsorakoztatni, mint: Sok kicsi sokra megy, Ki a fillért nem becsüli... De azt is vallom, hogy a kicsinyességnek számos válfaja van. S a kapariság valahol alan­tas önzés is. Butaság, ha valaki a boldogulást pusztán az anyagi javaktól reméli. Egyedül az értékekre figyelnek, de nincs igazi értéktudatuk. Megfeledkeznek róla, hogy az általuk birtokolt - és tíz körömmel védett vagyon - ugyanilyen erkölcsi joggal másokat is megillethetne. Ők azok, akik bizonyára nem fogják föl Ashleigh Brill-Liant szívmelengető gondolatát: „Lehet, hogy drága az élet a Földön, de évenként egy ingyenes Nap-körüli utazást is tartalmaz.” Egri táncosok török sikere A XIV. silei kulturális fesztivá­lon szép sikert aratott Eger egyik legfiatalabb néptánce­gyüttese, a Táltos, amely az első magyar résztvevője volt e rangos eseménynek. A 24 tán­cos az első fellépéstől kezdve az Isztambul közelében fekvő üdülőváros kedvencévé vált, amint a gyönyörű mezőségi és kalotaszegi ruhákban vonultak énekelve, táncolva a fellépések helyszínére. A fesztivál szervezői isztam­buli kirándulással, tengeri séta­hajózással és egy remek búcsú­esttel kedveskedtek a magyar táncosoknak. A Táltos táncosai a városháza előtti színpadon STOP - PER óra szaküzlet a Katona Tér 1*3 alatt CASIO, SEIKO, CITIZEIN (} A <|. MlYOkO órák nagy választékban VOSZK RT. Verpeléti Borászati Üzeme p ó I y ó z o t o t hirdet területi képviselő felvételére Heves megye körzetében. Feladata: az üzem által gyártott termékek menedzselése, értékesítése. Feltétel:- középfokú végzettség- saját gépkocsi. Jelentkezési határidő: 1995. augusztus 15. VOSZK Rt. Verpelét, Dózsa Gy. u. 3. Tel: 36/359-143 A HEVESTHÍRUP km. ntroils. miv.« hívh. itas»io«, ffeAitoartmvciAiAvtioiiitlititorf'r.wiijti' ÜGYELETE: Újságíró: SZUROMI RITA Telefon - (36)413-853 Fax-(36)412-333 Hirdetésfelvevő: BUKTA BEA Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 Terjesztő: PENCZUNÉ RAUCH EDINA Telefon - (36)412-646 (37631)' _______A Rádióban Hallottuk_______ L éteznek-e ufók? Nem én kérdem, mert évtize­dek.óta elfogadom hogy van- ! nak. Botorság .lenne ugyanis, azt4UÖawi.,Hogy, az. egész Vj- ; lágegyetemben csak a Földön létezne civilizáció. Nyilván­való,hogy'eíképzelhető a mi- enkénél alacsonyabb és jóval magasabh.szint.is., \ éjóznak azonban - így a demokratikus - tamáskodók, akik váltig állítják, hogy az esendő Ember a teremtés ko­ronája. Számukra bizonyára újdonságként hatott az elmúlt s^ppthatj /Ő.brű egyik izgal­mas blokkja, .amely emlékez­tetett arra, hogy akadnak tényszerű, megfontolandó bi­zonyítékok. Nem is olyan ré­gen, szuperszenzációként ha- 5 tott az a bejelentés, hogy elő­kerültek azok a filmfelvéte­lek, amelyek 1947-ben ké­szültek az USA-ban. Ezek egy felrobbant „űrhajó” elha­lálozott személyzetének bon­colását rögzítették. Azt, ami­ről - s ez sem véletlen - a hi­vatalos államvezetés, illetve a Pentagon csak azért is hall­gatni akart. Most nyilatkoztak az érintettek. Például az igaz­ságkereső kongresszusi kép­viselő. Az ő érdeme az, hogy végre - augusztus 28-án - té- vénézó'k milliói nézhetik meg ezt az igen érdekes produk­ciót. Remélhetőleg nálunk is. Addig lehet kételkedni, az­után pedig vitatkozni. Min­denképpen megéri. Pécsi István Múzeumi napközi A nyári szünidőben gyakran gondot okoz a szülőknek, • hogy hol helyezzék el gyermekeiket. Az egri Vár­múzeum munkatársai elhatá­rozták, hogy a munkahelyü­kön gondoskodnak aprósá­gaik hasznos időtöltéséről. Koczkáné Király Júlia veze­tésével a várban napközit hoztak létre, ahol Ficsor Edua óvónő felügyeletével egy hetes turnusokban vált­ják egymást a szünidőzők. Bejárják a várat, a restaurá­tor műhely eket,.a kazamatá­kat, ismerkednek az íjászat­tal, az éremveréssel, vide­óznak, rajzolnak, festenek. Felkeresték a városi kiállí­tóhelyeket és múzeumokat: a Föegy házmegyei könyvtá­rat, a várostörténeti és a pa­lóc népművészeti kiállítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom