Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-09 / 185. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. augusztus 9., szerda Szeptembertől Emelkedő szociális ellátási összegek A nyugdíjak mellett a nyug­díjszerű rendszeres szociális ellátások összege is emelkedik szeptemberben. Ám míg az előbbiek négyszáza­lékos emelése januártól visz- szamenőleges hatállyal történik majd, a nyugdíjszerű szociális ellátásoknál - tekintettel a költ­ségvetés helyzetére - nem érvé­nyesül a visszamenőlegesség. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről augusztus 4-én alkotott rendele­tet a kormány. Eszerint az eme­lés az ez év szeptember 1-je előtt megállapított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokra terjed ki. A rendelet szerint négy százalékkal nő az átme­neti járadék és a havi húszezer forintot el nem érő egészségká­rosodási járadék összege. Ez utóbbi azonban az emeléssel együtt sem haladhatja meg a havi húszezer forintot. Havi 4200 forintra emelke­dik a vakok havi személyi jára­déka és rendszeres szociális se­gélye, amennyiben az ellátás ezt az összeget nem éri el. A rokkantsági járadék és a rendszeres szociális járadék összege havi 300 forinttal, míg a házastársi pótlékhoz járó ki­egészítés és a házastárs utáni jövedelempótlék összege havi 150 forinttal emelkedik. Mindazok, akik több nyug­díjszerű rendszeres szociális el­látásban részesülnek, az emelé­seket külön-külön, mindegyik ellátásfajtánál megkapják. A kormányrendelet meghatá­rozza azon támogatások össze­gét is, melyeket augusztus 31. . után állapítanak meg. Ezek szerint a rokkantsági járadék havi összege ezen idő­pont után havi 7800 forint, míg a rendszeres szociális járadék összege havi 8400 forint. A vakok rendszeres szociális segélyét a rendelet - augusztus 31-i megállapítást követően - havi 8715 forintban maximálja, személyi járadékukat pedig egységesen havi 4200 forintban állapítja meg. Kevesebb külföldi és hazai turista Az év első felében kevesebb külföldi fordult meg a magyar- országi szálláshelyeken, mint tavaly ilyentájt, s csökkent a belföldi vendégek száma is. A külföldiek által a kereske­delmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 57 ezer 347 volt idén január és június között, ami valamivel keve­sebb, mint az 1994-es hasonló adat. A szállodák és a turista- szállások forgalma 3 százalék­kal emelkedett. Híd állott... - Felsőtárkányt csinos, takaros kis településként ismerjük. Gondozott utcái, tiszta portái példamutatóak. A főút mellett folyó patak hidjai is zömében járhatóak, bizton­ságosak. Bár felvételünk nem ezt tükrözi, ugyanis ez a híd mintha műemlékként maradt volna itt, s gazdái mit sem törődve az enyészetnek adták át. Olvasói bejelentés alpján tudjuk: ezen a hídon néhány kismama tolja csemetéjét a boltból hazafelé, valószínűleg reszketve. Nem csodáljuk: a híd felén ugyanis nincs korlát, de ezt inkább bizonyítsa a felvételünk. FOTÓ: PERL MÁRTON Hatszázezer forint sertéstartásra (Folytatás az 1. oldalról) Igaz, munkahelyekhez segít­hette volna ez az elképzelés a cigányokat, ráadásul a munka­ügyi központ hozzájárulásával a bérfizetés sem csupán minket terhelt volna... Mégsem jött létre az üzlet, lemondtunk a 650 ezer forintról. Ezután mégis úgy döntöttünk: újra próbálko­zunk, s így jutottunk a jelenlegi 300 ezer forintos támogatáshoz és az ugyanennyi kamatmentes hitelhez: ebből megvásároljuk az állományt. Ezután szerző­dést kötünk minden egyes gaz­dával, hogy milyen feltételek­kel hizlalhatnak. Ha például hármat vállal, kettőt le kell ad­nia. A befolyt összeg a szerve­zet számlájára kerül, a harma­dik jószág pedig a sajátja ma­rad.- Hány család kíván élni a lehetőséggel?- Egyenlőre mintegy tízen jelentkeztek, s körülbelül 35 malaccal kezdhetnénk. Az ele­jén segítséget nyújtunk a ta­karmány beszerzésében is, hi­szen a vállalkozóknak nem igen lesz pénzük a mázsánként majd 2000 forintos tápra.- Mikor indul a vállalkozás? Ha szeptemberig hozzáju­tunk pénzhez, akkor még az idén belevágunk. A hideg idő talán nehezíti a helyzetet, de a jelentkezők megfelelő ólakkal rendelkeznek, aljazónak pedig tudunk szalmát vásárolni. Fel­vesszük a kapcsolatot az állat­orvossal is, nehogy valamiféle betegség miatt „bukjunk bele a boltba”. (suha) Privatizáció előtt a megye patikái A magánosítás után csak jobb lehet a lakossági ellátás (Folytatás az 1. oldalról) Hosszas vita előzte meg He­vesben a gyógyszertárak pri­vatizációját, hiszen a kezdeti elképzelés alapján az Állami Vagyonügynökség akarta a többszáz millió forintos háló­zati és központi vagyont ma- gánosítani. Alkotmánybíró­sági döntés nyomán azonban a megye utolsó nagy, értékesí­tésre kerülő vagyona az ön- kormányzatokat illeti meg. Ennek jegyében dolgozta ki májusban az igazgatóság azt a koncepciót, miszerint: a ma­gánosítással csak javulhat a lakossági ellátás színvonala. A privatizációs pályázatok a tervek szerint szeptemberben kerülnek kiírásra, s az elkép­zelések alapján az év végéig kell a folyamatnak befejeződ­nie. Három fordulós pályázati rendszert dolgoztak ki, mely­nek első szakaszában a patika gyógyszerészei betéti társaság formájában, illetve egyéni vál­lalkozóként tarthatnak igényt a gyógyszertárra. Amennyiben ez nem sikerül, úgy megyei, majd országos szintű versenyt hirdetnek meg. Elképzelhető, hogy lesznek olyan, ezer lakosnál kisebb te­lepülések a megyében, ahol a magánosítás nem jár sikerrel, ám gyógyszertárat itt sem be­het bezárni. Ezért ezekben a falvakban a fiókpatikák kiala­kítását tartják járható útnak, s az anyagyógyszertár feladata lenne a teljeskörű ellátás biz­tosítása. A privatizáció anyagi felté­teleit az OTP Bank Rt. japán hitelből biztosítja, 24 százalé­kos kamatfizetést adva azok­nak, akik vételi szándékot je­leznek. Az előzetes felméré­sek alapján van igény a patika­privatizációra, hiszen nyolc­van százaléktól is többen jelez­ték, hogy az első fordulóban pályázni kívánnak a működte­tésre. (szuromi) Vérhiány a kórházakban? Hatvanban kritikus a helyzet (Folytatás az 1. oldalról) Az AB-RH negatív vércsoport a legritkább, de krónikus hiány még itt sem fordult elő. Folya­matos a térségben a véradókhoz való kiszállás, - legközelebb augusztus 22-én Nagyrédére mennek - ám készenléti dono­rokat is lehet mozgósítani, ha esetleg hiány áll be. Nem volt ilyen megnyugtató az a kép, amit a hatvani kór­házból kaptunk. A körzetben kevés a rendszeres véradó ­mondta Pangl Éva asszisztens - ezért a nyáron több esetben elő­fordult, hogy az ország más ré­szeiről kellett vérkészítményt kérni. Legutóbb a szekszárdi kórházhoz fordultak segítsé­gért. Bár az állomás dolgozói minden kedden mennek a do­norokhoz - augusztus 22.-én város kisüzemeit látogatják sorra - kevesen jelentkeznek véradásra, ennek következté­ben nincs elég tartalék a hat­vani kórházban. (szuromi) Vállalkozni: csak mestervizsgával (Folytatás az 1. oldalról) A korábbi bizonyítványok ter­mészetesen érvényben vannak, az egyik legutolsó, hagyomá­nyos tematikával zárult tanfo­lyamot és vizsgát az egri ipar­testület szervezte. Májusban au­tószerelők és karosszéria-laka­tosok szereztek mesterlevelet. A képzés és vizsga költségei 22-28 ezer forint között mozog­tak. A jövőben ennél többe ke­rül a vállalkozások beindításá­hoz nélkülözhetetlenül szüksé­ges papír beszerzése. .- Ä várhatóan szeptember elején megjelenő rendelet írja majd elő a pontos összegszerű­séget - mondja Pálfy István. - Úgy tudjuk, csak a vizsgadíj 30 ezer forint körül alakulhat. A tanfolyam a korábbi két, három hónapos helyett tanévnyi lesz, hiszen az emelt szintű, kibőví­tett követelmények átadására 600-800 órát kíván a tananyag. A vizsgáztatást a Heves Me­gyei Kézműves Kamara végzi, az oktatást az ipartestületek, vagy olyan cégek, oktatással foglalkozó vállalkozások, ame­lyeket az ipartestületek és a kamara erre alkalmasnak ítél.- Ki fogja ellenőrizni, hogy egy-egy új vállalkozás beindí­tásakor a megemelt követelmé­nyeknek eleget tettek-e?- Ellenőrizni a kamara fog. Akinek nincs mestervizsgája, az nem tarthat alkalmazottat, s nem foglalkoztathat tanulókat. A mestervizsga követelmé­nyű, tíz szakmában - térítés el­lenében - már az érdeklődők rendelkezésére tudja bocsátani a Heves Megyei Kézműves Kamara. (budavári) Forrás: megerősített falak Augusztus 16-tól várja újra a gyermekeket Az elmúlt hét végétől felnőttek egy munkacsoportja vette bir­toka Egerben a Forrás Gyer­mek-Szabadidőközpontot. Áz ok: az épület földszinti öt helyi­ségét és egy folyosóját újítják fel, aminek költségeit fele-fele arányban a városi önkormány­zat és az intézmény viseli. Igencsak szükség volt erre, mert Mészárosáé Pusztai Er­zsébet igazgató szerint, ha a gyerekek az emeleten táncol­tak, lent hullott a plafonról a vakolat. Statikailag a tartófala­kat is megvizsgáltatták. Áz ujj­nyi repedések a szakvélemény szerint kiékeléssel helyrehozha­tók, végül festés tünteti el á nyomokat. A munkák elkezdődtek, s a létesítmény részben megszé­pülve augusztus 16-án tárja ki ismét kapuit a gyermekek előtt. ÉTTEREM, SÖRÖZŐ, ÉLELMISZER ÁRUHÁZ Eger, Állomás u. 10. - Tel.: (36) 312-400 NYITÁS: AUGUSZTUS IO-ÉN Az élelmiszeráruházban a nyitás napján minden 100. vásárlót 500 Ft-os utalvánnyal ajándékozzuk meg. t Szeretettel várjuk vendégeinket! ^ Gál Elemér: SVEJK 8. A mese fonalát rendíthetetlen konoksággal folytatta, és hall­gatnia kellett mindenkinek.- Pálivecnek csakugyan ir­tania kell a legyeket, ha már így elszaporodtak, és az állam nem létesít légyírtó vállalatot, akkor az embernek saját kezé­vel kell elvé­geznie azt, amit gépesítés­sel szakembe­rek végeznek. És ha Pálivec olyan gondat­lan ember volna, akkor az a kép most tele lenne légymo­csokkal, hogy szart ne mond­jak. De a mi Pálivecünk nem olyan, mint Chaura, a részeges mé­száros, aki évek óta nem takarí­tott a házban, és ősszel a kör­nyék szeméttelepeiről is hoz­zámentek a legyek telelni. Úgy repültek oda Chaurához, mint a tehetősebbek a Riviérára. Volt annyi piszok, szemét, hogy akár a következő télig is üdül­hettek volna, csakhogy ezek­ben a legyekben volt jóérzés, és nem provokáltak ki maguk­nak még egy üdülést, de az is igaz, hogy a nagy bűz után ők is friss levegőre vágytak. Erre aztán a detektív kijött a béketűrésből és egyből elvágta a mese fonalát.- Kuss! Elég a locsogásból! Különben is jól tudjuk, honnan származik a kép. Rajta a leltári szám is.- Mindjárt ezzel kellett volna kezdeni - csapott rá Svejk, kihasználva a lélegzet­vételnyi szünetet. - Bertschne- ider úr, maga azzal kezdte, hogy mióta lóg a kép a falon, hogyan került Pálivec kocsmá­jába, csak a legfontosabbat nem kérdezte, honnan szárma­zik? Mit kell annyit kerülgetni, mint macska a forró kását, csakhogy nagyobb legyen a felhajtás? A képet, uram, én hoztam a Kariin negyed párt- székháza elől.- Tisztességesebben mond­va, lopta! - egészítette ki Bertschneider, de Pálivecből is felszakadt egy keserű sóhaj.- Hej, ha ezt mondtad volna, honnan való, ha ezt tudom, be se engedem a házba.- Nyugodj meg, Pálivec - csillapítja Svejk, ebből baj nem lehet, ha figyelembe vesszük a körülményeket.- Kíváncsi volnék én is azokra a körülményekre, csak ne hazudjon sokat Svejk, mert mi mindent tudunk! - provokál a detektív.- Kérem, így könnyű dol­gom van, mert én csak a szín igazságra emlékszem, és azt is mondom. A székház előtt le­raktak egy' autóról Sztálin szobrokat, festményeket, képet és hordták be a kisubickolt fé­nyes palotába. Egy, beüvege­I, A,' V. t ' » ' 1 , i. (■' ' \> i zett képet ott hagytak. Várok egy órát, kettőt, nem jön érte senki. Szegény Sztálin elvtárs ott egyedül, abban a beüvege­zett rámában olyan volt, mint egy elhagyott gyermek. Mintha könyörgött volna, emberek, ne hagyjatok itt engem árván, egyedül. Jön az éjszaka és félek. Megfagyok a csikorgó fagyban. Megsajnáltam, és kézbe vettem... Maga mit tett volna Bertschneider úr, nem szánta volna meg? Képzelje, ott egy rongyokba bugyolált, kitett gyerek a fagyos éjszaká­ban, nem indul meg a szíve? Közben jöttek ki, s be, de senki se mondta, állj tovább, vagy mit akarok azzal a képpel. El­lenkezőleg, még köszöngettek jobbról és balról. Ekkor már tudtam, hogy végképp rám ma­rad Sztálin elvtárs. Még hogy itt hagyjam? Felelőtlen alakok leköpdössék, .rugdossák, le­rondítsák, meggyalázzák, ez már nem az én stíluson, ilyet nem enged meg a jóérzés. Gondoltam, hogy védelmembe veszem, a félreértéseket majd csak tisztázom. És, hogy ne áll­jon nálam hiába, méltó helyre akasztom, a Pálivec kocsmá­jába. Ott legalább többen lát­ják.- Svejk, a többit előadja szépen az illetékeseknél. Most velem jön. Azonban meglehet, Pálivec, hogy holnap magáért jövünk - mondta ijesztő sejte- téssel a felügyelő. Svejk egyáltalán nem jött zavarba, hogy őt most élviszik, csak annyit kérdezett, meg- tömheti-e a pipáját. Az igenlő válasz meghozta kedvét, pipatömés közben me­gint eszébe jutott valami, és ázt fontosnak érezte, hogy kibe­szélje magából. (Folytatása következik)- >í < <• <- • t . ■ ■ i "•

Next

/
Oldalképek
Tartalom