Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-04 / 181. szám
4. oldal Eger Körzete 1995. augusztus 4., péntek _________________Hónapról - Hónapra ________________ A z egri Hatvani temető búcsúja elé Már csinosítják a temetőt a búcsúra fotó: fodor Péter Vízi cserkészek a Tiszán „Szilvásváradért” díj egy élet munkájáért Gál Gyula negyven évig igazi néptanítóként dolgozott a faluban. Nemcsak a gyerekeket nevelte, de megírta a község történetét, néprajzát. A képviselő- testület alapítványt hozott létre, amelyből megjutalmazza az arra érdemest. Az idős tanító úr Pelcz Zoltán szobrászművész alkotását vehette át. Szerkesztőségünk ezúton kíván jó egészséget a díjazottnak. Sötétbe borulnak az egercsehi házak A helyzet nem drámai - csak nappal, 7.30-tól 15.30-ig nem lesz áramszolgáltatás Egercse- hiben. Felújítási munkák augusztus 7-től 11-ig tartanak. Közkút-fogyás Felsőtárkányban Biztosítani kell az ivóvizet, csak éppen nem ingyen! Ezért az önkormányzat felszólította a lakosságot, akik a közkutakról hordják a vizet, fizessenek. Tekintve, hogy ezt kevesen vették komolyan, úgy határozott a képviselő-testület: csak néhány kút maradjon Felsőtárkányban. Egyébként a község valameny- nyi utcája alatt vízvezeték húzódik. Régi-új igazgató Egerszóláton Zvara Józsefnek, az iskola régi igazgatójának szavazott újabb öt évre bizalmat a képviselő- testület. A legutóbbi ülésen arról is szó esett, hogy az önkormányzat nem engedélyezi a faluban a pénznyelő játékgépek elhelyezését. Szomorú hír, hogy a Pénzügyminisztérium elutasította a község pályázatát. Vagyis, nem remélhetnek támogatást a központi alapból, mint forráshiányos település. * Érsekkerti Ligetszépe és Ligetszépítő bál Augusztus 5-én, szombaton este 7 órától Ligetszépe és Ligetszépítő bált rendeznek az egri Liget Kaszinóban. Az est résztvevői hozzájárulhatnak az Érsekkert szebbé tételéhez is, és hogy miként, az meglepetés. Vasárnap, augusztus 6-án lesz Egerben a Hatvani temető búcsúja. A búcsú a katolikus teológia szerint a korlátolt ideig tartó túlvilági büntetéseknek gyónáson kívül történő, ideiglenes vagy teljes mértékben történő elengedése. Az esemény mindig bizonyos jó cselekedetek (imádság, templomlátogatás, alamizsna stb.) elvégzéséhez van kötve. A búcsúnap tulajdonképpen nem is a temetőnek, hanem a templomok, kápolnák, temetőkápolnák védőszentjének vagy címének (pl. Szent család, Mária mennybemenetele stb.) ünnepe, ezenkívül a felszentelt épületeknél a felszentelés évfordulójának napja. Ezt a napot a szóban fSrgó templomban ünnepélyes szertartásokkal ülik meg. Aki falun született és élt, vagy most is ott él, tudja, hogy a búcsúkkal kapcsolatban sok-sok népi szokás alakult ki. így a lakóházat, utcát és templomot a megszokottnál is nagyobb takarítás végzésével teszik tisztábbá, szebbé, csinosabbá. Ezért is serénykednek meszeléssel, festéssel, súrolással és egyéb ilyenfajta munkával, már csak azért is, hogy a látogatóba jövő vendégek és búcsúsok mindent rendben találjanak. A búcsúsok és látogatók mellett vásárosok sereglenek a búcsúhely körül. Ezek már előző nap sátrakat állítanak fel, lacikonyhákat üzemeltetnek, s az italok és üdítők sem maradhatnak el. Szentképek, ima- és énekeskönyvek, olvasók, viaszgyertyák, cserépedények készítői és árusai várják a vevőket. Mézeskalácsosok, cukorka, gyermekjáték és emléktárgyak árusítói kínálják portékájukat, mert „búcsúfiát” mindenki visz haza. Ünnepi ebéd járja ilyenkor minden házban a nagymise után. A háziasszonyok egymásra licitálva kitesznek ilyenkor magukért, hogy ételital dolgában sem érje szó a ház elejét. Érdekességként említem, hogy a szomszédos helységekből érkező búcsúsok azt vallják, hogy ha lehet, más úton jöjjenek és másikon menjenek haza, hogy a lesben álló gonoszt elkerüljék. A temetőben, a hantok és díszes síremlékek alatt szeretteink lassan porrá váló földi maradványai pihenik az elmúlt élet rájuk rótt fáradalmait. Az egri Hatvani temető „közkedvelt” temetőnek mondható. Hát lehet egy temető közkedvelt? - kérdezhetik az olvasók -, hisz oda gyásszal és fájdalommal kísértük ki legközelebbi hozzátartozóinkat, rokonainkat, kedves barátainkat. A közkedveltségnek gyakorlati oldala is van, hisz ha kegyeletünk jeleként meglátogatjuk a sírjukban fekvő elköltözőiteket, nem kell hosszú ideig gyalogolni, buszozni, mert a város szinte körülöleli a sírkertet, s egykettőre, rövid séta után odaérhetünk. Hát így is értem a közkedveltséget. Régi s messzi múltból, száz évekről vagy közelebbi évtizedekből, évekből ismert egri polgárok, polgárasszonyok sírja felett elhalkul a szavunk, hogy ne zavarjuk csendes pihenésüket. Kik is voltak ezek a most itt fekvők, s valamikor a város utcáit, tereit sürgős vagy kényelmes léptekkel rovó régi, elhunyt egriek? Soroljunk fel néhányat közülük. így is tiszteleghetünk emlékük előtt. Kapjon néhány emlékező szót Kracker János Lukács (1717-1779), a nagy tehetségű híres festő, aki az egri Főegyházmegyei Könyvtár monumentális és mégis hozzánk szóló mennyezetének magas, művészi fokon történt megfestésével, s az egri egyházmegye sok-sok temploma oltárképének megalkotásával bevéste nevét Eger s Magyar- ország művészettörténetébe. Másik, sok értékes képet alkotó művész a XIX. században élt Kovács Mihály, aki a magyar történelmi festészet kezdeti korszakának volt a munkása. Fekete márványemlék őrzi álmát, spanyol származású feleségével együtt. Az 1848—49-es magyar szabadságharc egyik véres ütközete Kápolna község mellett történt. Az 1849. február 26-27-i csata nem volt szerencsés számunkra. Dembinszky tábornok visszavonni kényszerült csapatait. A harcokban megsebesült honvédeket az egri kórházba szállították. Sokan meghaltak itt sebesülésük következtében. Nekik állított itt emléket 1878-ban az Egri Honvédegylet. Megállhatunk városunk nagy írója, a halhatatlan Egri Csillagok alkotója, Gárdonyi Géza édesanyjának, Ziegler Sándorné született Nagy Teréziának a sírjánál. Vele egy sírban nyugszik Gárdonyi Géza fia, Gárdonyi Sándor is. Breznay Imre, az egri múlt fáradhatatlan kutatója is itt pihen. Munkái nélkülözhetetlen forrásmunkák minden, Eger múltját búvárló számára. A ciszterci rend elhunyt tagjainak vaskorláttal körülvett kriptájában olyan nevek nyugszanak, mint Maczky Valér, a sokoldalú tudós, tanár, író és eredményesen munkálkodó közéleti ember. Szvorényi József főgimnáziumi tanár, majd igazgató. Pedagógiai, tankönyvírói és nyelvészeti munkálkodása jelentős, és a Tudományos Akadémia is tagjává választotta. Pataki Vidor, magyar-történelem szakos tanár, az egri vár múltjának történész kutatója. Sok magyar és külföldi levéltárban tárt fel idevonatkozó fontos adatokat. Még sok-sok jelentős itt nyugvó egri polgárról írhatnánk, de a hely korlátozott. Róluk talán majd a jövőben. Az egri Hatvani temető földje, virágos sírjai addig is őrzik a múló időben emléküket. Csillag László Miként a szerzetesrendeket is tevékenységük alapján azonosítjuk, úgy bizonyára az egri Szent Rita Cserkészcsapat a „túrázók” álnévvel megy majd át a köztudatba. A tizennégy tagú kompánia eddig kilenc alkalommal kerekedett fel, hogy új tapasztalásokat gyűjtsön. Jártak már a Pilisben, a Magas- Tátrában, útra keltek gyalogosan, kerékpárral és sítalpakon. Az idei nyár igazi csemegét tartogatott számukra: a Tiszán csorogtak le, kenukkal. A társaságot a belga Philipe atya, servita rendfőnök és Benkó Zsolt tanár, csapatvezető kormányozza. A vízi túrához azonban szükségük volt egy olyan vezetőre is, aki úgy ismeri hazánk második legnagyobb folyóját, mint a tenyerét. Francia István - akit az egriek „Franciapista”-ként ismernek - boldogan vállalkozott a kalauzolásra. Ő már kilencszer ha- jókázott a Tiszán. Tudja: hol, mire számíthatnak a kirándulók, milyen szállás, milyen büfé fogadja őket. Az egri vízi kalandorok az ostorosi tavon gyakorolták az evezést, és a strandon vizsgáztak úszásból. Nem fosztották Amennyiben tudni akarjuk, mennyit kóstál egy jó húsleves, nem ragadhatunk le a marhafartő áránál. Gázhoz sem juthatunk annyiért, amennyit leper- kálunk a polgármesteri hivatalnak. A csonk - amit a pénzünkért kapunk - épp csak arra elég, hogy értékesebb legyen a telkünk, elmondhassuk: gáz van a házunk előtt. Merthogy Nagy- visnyón nem viszik a vezetéket a kerítésen belülre.- Ha ezt tudom előre - bosz- szankodik Boros Bálint -, nem fizettem volna be a közel hetvenezer forintot. Aki tavaly beköttette a gázt, az az udvarára kapta a vezetéket. Most az újonnan csatlakozók további tizennyolcezret fizethetnek ezért. Ráadásul nekünk kell kiásnunk a gödröt a kertben. Mi nem vagyunk szakemberek, azt se tudjuk, hol húzódnak a vízvezetékek. Mi történik, ha ásás közben véletlenül megsértjük a csöveket? Arra nincs pénzem, hogy kazánt, tűzhelyet vásároljak, vagyis egy jó ideig nem használhatom a gázt. Ez azt jelenti: a semmire fizettem be, mások használják a pénzemet. Mit mond a felvetésre Horváth Ferencné jegyzőasszony?- Amikor ’93 decemberében meghirdettük a programot, értesítettük a lakosságot, hogy aki csatlakozik, az udvarára kapja a gázcsonkot. Aki viszont a kémeg az élménytől azt sem, aki nem szerzett kitűnő bizonyítványt. Mentőmellényt kapott, s úgy szállhatott kenuba Gergelyugornyán. A lélekvesztő vízi járművekbe kevés holmi fér, ezért Philipe atya mikrobusza a szárazföldön követte a túrázókat. Az autót felváltva vezették a felnőttek, senki sem maradhatott ki az evezés kínálta jóból. Minden este más településnél kötöttek ki, így Tisza mogyorósnál, Tuzséron, Cigán- don, Gávavencsellőnél, Tokajban, Tiszadadán, és végezetül Tiszaújvárosban, ahol visszaadták a helybéli cserkészektől kölcsönzött kenukat. Útjukon közel kétszáz folyamkilométert lapátoltak. Ahol kiszálltak: strandoltak, szemlélődtek, megnézték a zsurki műemlék templomot és haranglábat, a szabolcsi földvárat és a tiszadobi hármas emlékművet.-Ezekben a táborokban önállóságra és természetszeretetre neveljük a gyerekeket - mondta a tanár úr. - Szívesen jönnek, hiszen csodálatos élmények várnak rájuk. (n. z.) sőbbiekben szánja rá magát, annak vállalnia kell az érdekeltségi hozzájárulás feletti összes költséget. A falu valamennyi lakásába kiküldtük a leveleket. Sokan nem hittek benne, hogy itt, nálunk is megvalósul a terv. Ezért csak két- százkilencvenen társultak a kivitelezéshez. Akik az idén jelentkeztek - tizennyolcán -, már a kedvezőtlenebb feltételekkel vezettethetik be a gázt.- Nem lehetett volna egyezkedni a Tigázzal, hogy a későn jövőknek se legyen csont a vacsorájuk?- Már nyomás alatt vannak a csövek, ezért lakásonként új terveket kell készíttetni.-Ha valaki most ébred rá, hogy ilyen feltételekkel mégsem kéri a gázt, visszatáncolhat-e?-Már nem. Nincs nálunk a pénz. Az önkormányzat húszmilliót áldozott a külterületi vezetékekért. Tizenkétmillióval tartoztunk a kivitelezőnek, s az adósságunkat ’97 augusztusáig kellett volna rendeznünk. Most kaptunk egy kihagyhatatlanul jó ajánlatot. Ha július 15-ig befizetünk hatmilliót, elengedik a hátralékot. Megragadtuk a lehetőséget, felvettünk hárommillió forint hitelt, és átutaltuk a vállalkozónak. Nála van az a pénz is, amit a később csatlakozók befizettek. (négyessy) Mibe kerül Nagyvisnyón a gáz? jSzolmobólúók figyelem! I. osztályú, fehér színű bálakötöző zsineg 230 Ft/kg + ÁFA 50 kg felett megvásárolható telephelyünkön, amíg a készlet tart! Cím: Agrofol Kér. Kft. Csány Tel.: 37/357-026 3300 Eger, Napsugár u. 15. Tel/fax: 36/431-987 Nyitva: k-p 10-18 szó 9-13-ig VÁLLALUNK:- MAGAS- és MÉLYÉPÍTÉS-i munkák tervezését, kivitelezését- ELEKTROMOS KIVITELEZÉST- SZAKIPARI MUNKÁKAT- NÖVÉNYVÉDELEM és GYOMIRTÁST- FUVAROZÁST és SZÁLLÍTÁST 22 t-ig (34448) ÉPÍTŐANYAG- ÉS KEVERTBETON- KERESKEDÉS KEVERT BETONOK, VASBETON TERMÉKEK: 1 _________í„ í mm. ... . . Á.,- uCKtlNUAli, A1HIUALUK, O - BÉLÉSTESTEK, BETONZSALUZÓK TT KÖTŐANYAGOK:- CEMENT, MÉSZ ■■■■ ADALÉKANYAGOK:-HOMOK, SÓDER JACSÓ ANDRÁS 3300 EGER, BETONACÉLOK, DÍSZBURKOLÓK HOMOK u. 26. rjf THERWOOLIN-HÖSZIGETELÖK Áruszállítást megoldjuk! (37000) Tel.: 36/311-438 Nyitva: H-P: 7-15 Szó.: 7-12 Möbeibau-2000 bútorasztalosoka és csiszolókat keres felvételre. Jelentkezés: EGER. Sas út 5. szám alatti telepünkön munkaidőben 7.00-15.30-ig lehet. Tel.: 429-759, munkaidő után: Tel.: 06-20/417-704 A Tinódi általános iskola csoportja a német városban Koncert Kölnben Az egri Tinódi Sebestyén Általános Iskola és a siegeni gimnázium kapcsolata többéves múltra tekint vissza. A tanév végén két busznyi egri és Heves megyei tanuló utazott Németországba. Négy helyütt adtak koncertet: a siegeni kórházban és színházban, az öregek otthonában, s felléptek a kölni dómban is. Klasszikus műveket, magyar népdalokat, egyházi dallamokat énekelt a gimnazistákkal kiegészült kórus, a Tinódi Régizene Kamarazenekar kíséretével. Nagy sikere volt a néptáncnak és a népi hangszereknek, különösen a citerának. A siegeni gimnázium zenekarának vezetője, Ludwig Vinand nagyra értékelte a magyar zenetanítás módszereit.
