Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-26 / 200. szám

2. oldal Hegyei Körkép 1995. augusztus 26., szombat Ötvenmillió - segélyre Hevesen félnek a téltől Kevesebb pedagógus is elég szeptembertől...!!?) (Folytatás az 1. oldalról) A témával kapcsolatban azt is elmondta, hogy a nyáron több településről fordultak az irodá­hoz szakmai segítségért az ön- kormányzatok. Elsősorban abban kértek ta­nácsot, hogy miként lehetne az intézmények működési költsé­geit csökkenteni. Az eddigi ta­pasztalatok alapján például egy húszfős tantestületnél két-há- rom pedagógustól is megvál­hatnak a jövőben. Az elbocsá­tásokat igyekeznek humánus módon megoldani, például a gyesen lévő, illetve a nyugdíjba vonuló tanárok helyére nem vesznek fel új kollégát. Szeptembertől számos nap­közis csoportot összevonnak, és arra is számítani kell, hogy az évfolyamonként eddig párhu­zamosan működő tanulócsopor­tok diákjai egy osztályban ta­nulnak tovább. Összességében elmondható, hogy az idei tanév viszonylag zökkenőmentesen indul, ám a pénzhiány miatt előbb-utóbb a jelenleginél szigorúbb intézke­désekre kell felkészülniük az intézményeknek. (barta) Szalókon lehurrogták all dühös embert Marad a régi bizottság Egerben Ügyintézési szünet az APEH-nél Augusztus 30-án és 31-én az APEH Heves Megyei Igazgató­ságának egri székházában a számítástechnikai rendszer karbantartása miatt leállás lesz. Az igazgatóság kéri az adó­zókat, hogy ezeken a napokon ügyintézés céljából ne keressék fel személyesen a hivatalt. Legközelebbi ügyfélszolgá­lati nap szeptember 4-én - hét­főn - lesz. Nagyrédén is hegyközség Száz szőlőtermelő és -felvá­sárló gyűlt össze Nagyrédén, a hegyközség alakuló közgyűlé­sén. A találkozón határoztak a névjegyzékről is, mely szerint mind a részarány-tulajdonú, mind pedig a kárpótlási szőlő- területeket is figyelembe véve 1380 hegyközségi taggal lehet számolni. A résztvevők titkos szava­zással választották meg a hegy­község szerveit és a tisztségvi­selőket. A kilenctagú választmányba dr. Emri József, Csépány László, Bárdos Benjamin, Ko- vácsik József, Pál Ferenc, Mol­nár András, Bene Sándor és Deme Tibor került, Nagy And­rás elnökletével. A főállású hegybíró - kettős jelölés után, szoros küzdelem­ben - Molnár András lett. A közgyűlés döntött az öt­tagú ellenőrző bizottságról is, melynek elnöke Balázs József, tagjai: Gubu József, Kovács László, Reck Adám, Sőregi Fe­renc. A szakmai munka elősegíté­sére a közgyűlés négy bizottsá­got választott, mely koordinálja a szőlőtermelők közvetlen ér­dekeit, segíti a borelőállítók munkáját. A piackutatást a marketingbizottság végzi majd, míg a vitás kérdések eldöntése az etikai bizottság feladata lesz. A Borvidéki Hegyközségi Tanácsban Nagyrédét az el­nöknek megválasztott Nagy Andráson kívül Pál Ferenc küldött képviseli. A közgyűlés a továbbiakban elfogadta az idei költségvetést, és megállapította a hegyközségi díjakat is. Földrengés Földmozgást észleltek Pécsett pénteken délelőtt. A néhány másodpercig tartó rengés 5-ös fokozatú epicentruma a Pécstől délnyugati irányban 50 kilomé­terre fekvő horvátországi Pod- ravska Slatina város környékén lehetett. Hevesen évek óta rohamosan nő a segélykérők száma. A jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülők segítése egyre na­gyobb terhet jelent az önkor- mányzatnek. Annak idején húsz emberrel kezdtek, most már öt­száztól is többen vannak, akik tartósan nem találtak munkát, így jövedelempótló támogatást kapnak. Tari László, a hevesi önkor­mányzat közszolgálati irodájá­nak vezetője elmondta, hogy hamarosan komoly problémák várhatók ezen a téren, ugyanis a támogatást csak egy évig ad­hatják, utána munkaviszonyt kell igazolni. Aki pedig addig sem talált munkát, az nem re­mélheti, hogy tartós munkanél­küliség után álláshoz jut. Ebben az évben egyébként ötezer ember fordult segélyért a hivatalhoz, s az év végéig ki­osztásra kerülő összeg elérheti az ötvenmillió forintot. A leg­rosszabb helyzetben továbbra is az iskoláskorú gyerekeket ne­velő családok vannak, főleg akkor, ha már mindkét szülő munkanélkülivé vált. Elsősor­ban ők, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű cigánycsa­ládok kémek rendszeresen se- géiyt. Ősztől ismét számítanak tö­meges segélykérelemre. Első­sorban az iskolakezdés terheli meg a szülők pénztárcáját: erre hárommillió forintot különítet­tek el. Utána pedig a fűtési sze­zon és a tüzelőanyag beszerzése jelenthet problémát. Pénzre azonban nem mindenki számít­hat, lesznek olyanok, akik utal­ványban vagy természetben kapják meg a kért támogatást. Sikeres siroki pályázatok A Népjóléti Minisztérium ál­tal kiírt pályázaton a Siroki Általános Iskola százezer forint támogatásban része­sült. Az összeget az ifjúsági önkormányzatiság jegyé­ben, a különféle szabadidős programok szervezésére használják majd fel. Lakatos István polgár- mester szerint a demokrácia tanulásához, az önrendelke­zés megízleléséhez minden­képp segítséget nyújt ez a támogatás. Azt is megtudtuk, hogy az Idősek klubja szintén si­kerrel pályázott a Belügy­minisztérium támogatásáért. A siroki öregek 280 ezer fo­rintot kaptak, amelyet a klub szolgáltatásainak bővíté­sére, színvonalának emelé­sére költhetnek majd el. Hosszú évek régóta hurcolt sé­relmei éledtek újra Egerszaló- kon, a földkiadó bizottság rész­arány-tulajdonosainak közgyű­lésén, ahol nem kisebb volt a tét, mint a bizottság leváltása és a helyi szervezet feloszlatása. Nos, miként a jól értesültek és a helyzet ismerői már az elején felmérhették, az ülésen semmi ilyesmi nem történhetett. Pedig megjelentek azok is, akik szá­mára hátrányos határozatokat hozott a testület: Szabó Mi­hály né és Dorog házi József jogi képviselőjük kíséretében, vala­mint Hangácsi József né, akik panaszukkal az FM Heves Me­gyei Földművelési Hivatalához fordultak, s a közgyűlés össze­hívását kezdeményezték. De a megjelentek többsége nem volt kíváncsi az érveikre, így a 178 jelenlévő zöme lehurrogta a Feltehetően nem csalódnak majd azok a látogatók, akik a Vásár Agriában '95 szakmai rendezvényein kívül a kulturá­lis programokra is kíváncsiak lesznek. A Heves Megyei Hír­lap úgy értesült, hogy számos kulturális műsort rendeznek a szabadtéri színpadon. Nehéz lenne felsorolni a tel­jes repertoárt, mégis néhányat kiemelünk olvasóink érdeklő­désére. Már a megnyitó napján - kedden - délután 3 órakor az Egri Rézfúvósok várják műso­rukkal a hallgatókat. Másnap, szerdán délután 2-kor a Rena- cer együttes a dél-amerikai in­dián népzenéből nyújt váloga­tást. Fél hatkor az Agria Tánc Sportklub tagjai tartanak bemu­tatót standard és latin-amerikai táncokból. dühös tizenegyet, akik a bizott­ság leváltására voksoltak. Az egyéni indulatok forrása az az idén március 16-án meg­tartott sorsolás, amelyen a hő­forrás környéki földek kijelö­lése megtörtént, s amelyekből a sértetteknek nem jutott. Kifo­gásolják az egész eljárást, az elutasító határozatot és indo­kait, továbbá a pinceszövetke­zet szerintük megkülönböztető álláspontját, s azt, hogy annak vezetője egyben a földkiadó bi­zottság elnöke. Egerszalókon végül is min­den maradt a régiben: a bizott­ság és Csorba László elnök mellett felsorakozott a rész­arány-földtulajdonosok döntő része. Az elnökség tagjai meg­ígérték: megszüntetik a tör­vénysértő joggyakorlatot. (kj) Augusztus 31-én, délután fél ötkor Maksa Zoltán humorista lép színpadra, fél hatkor pedig az egri Kenguru Akrobatikus rock and roll tánc-sportegyesii- let mutatja be műsorát. Szeptember elsején, délután két órától igazi zenei különle­gességet ígér az egri Szepesi jazz-együttes, amely ezúttal „örökzöld” melódiákat játszik majd. Szeptember 2-án, délelőtt fél 11-kor az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínháza tart előadást. Bemutatják Móra F.erenc-Hollós Róbert: Dióbél királyfi című darabját. Szeptember 3-án - a vásár zárónapján - délután fél 3-kor Góbéságok címmel a Gyön­gyösi Játékszín mutatkozik be a közönségnek. Kész a csúszda Bükkszéken Csütörtökön déltől ismét műkö­dik a bükkszéki strand kedvelt játéka, a domboldalon kígyózó óriáscsúszda. Mint ismeretes, a vízi szóra­kozási eszköz egyik eleme a közelmúltban - a tartórész mű­szaki hibája miatt - nem bírta a terhelést, és néhány vendég sé­rülését okozta. Mivel az eredeti gyártó el­tűnt, egy ép elemet kiszerelve a kunhegyesi ASV-Plast Kft.-nél újraöntötték a hiányzó részt. A beszerelés után megtörtént az építmény műszaki átvizsgálása, ellenőrzése is. A strand főbérlője és a csúszda üzemeltetője, Eged Ist­ván az előzetes megállapodás szerint közösen állja a helyreál­lítás mintegy 130 ezer forintos költségét. ______Recept Nélkül - A Hírlap Orvosa Ajánlja______ A házi ápolás lehetőségei (I.) Az életkor előrehaladtával az idős emberek gyakran környe­zetük, elsősorban a család se­gítségére, támogatására szo­rulnak. Ha bekövetkezik a já­rásképtelenség, magatehetet­lenség stádiuma, akkor már az ápolás válik szükségessé. Nemcsak idős emberek igénylik az otthoni gondosko­dást, hanem sajnos gyakran fiatalabb, középkorú, vagy ténylegesen fiatal betegek is, a tartós vagy végleges állapotuk miatt. Ezek az emberek időnként - ha betegségükben rosszabbo­dás áll be - kórházba kerülnek, majd ha tüneteik stabilizálód­nak, ismét haza. Ugyanis jelen­leg a kórházi osztályok nin­csenek felkészülve a „csak” tartós ápolásra. A feltételek, lehetőségek nincsenek megte­remtve, létre kellene hozni a szociális otthonokon (manap­ság már nem „szociális” az el­nevezés, hanem többnyire „időskorúak”) kívül az úgyne­vezett hosszú ápolási osztá­lyokat, amelyek átmenetet ké­peznek az utókezelő osztályok és az időskorúak otthonai kö­zött. Ilyen egységek már mű­ködnek az országban, de kicsi a kapacitásuk. Ezekre feltétlen szükség van, mert az otthoni ápolás ténye jelenleg a csalá­dokra sokszor elviselhetetlen terheket ró: nincs megfelelő lakás; nem különíthető el az ál­landóan fekvő beteg; ha a csa­ládtagok olyan szerencsések, hogy van munkájuk, nincs, aki tartósan ápolja; keveseknek adatik meg, hogy anyagi kö­rülményeik lehetővé tegyék az ápoló-gondozó félfogadását; ha a családtag marad a beteg­gel, fennáll az a veszély, hogy elveszti az állását; a beteg kö­rüli tennivalók folyamatosan lekötik a családtagok idejét, sokszor lehetetlenné téve a mi­nimális idejű kikapcsolódást is. Ezek kiragadott érvek csak, de nem az a célom, hogy a gondozó iránt keltsek részvé­tet, mert elsősorban erre a be­teg szorul. Azonban gyakran mégis az következik be, hogy a magate­hetetlen, önellátásra, önálló helyzetváltoztatásra képtelen fiatal vagy inkább idős hozzá­tartozót otthon kell ápolni. Eh­hez szeretnék néhány tanácsot adni. A fő cél, hogy az ápoltnak a körülményekhez képest maxi­mális testi és lelki egyensúlyt biztosítsunk; az adott helyzet­nek megfelelően aktivizáljuk a beteget. Az ápolási feladatok­ban lehetőség szerint minden családtag vegyen részt, a teen­dőket meg kell osztani. Termé­szetesen sokan vannak olya­nok, akiknek csak egy roko­nuk, eltartójuk van, vagy nem­ritkán nincs hozzátartozójuk, illetve eltartójuk. Ők vannak a legnehezebb helyzetben, a leg­kiszolgáltatottabbak. A legké­zenfekvőbb és leghamarabb elérhető az önkormányzatok szociális irodáihoz, a nagyobb városok szociális szolgáltató központjaihoz tartozó úgyne­vezett szociális gondozói háló­zat. Ennek tagjai az igényekhez mérten kevesen vannak, de igen nagy, sokszor emberfe­letti munkát végeznek a rászo­rultak otthonaiba kijárva, és ott kiszolgálva az ápoltat. Azon­ban ez a lehetőség csak napi 1-2 órát jelenthet, és nem vég­leges megoldás. dr. Ha-la Sokakat várnak a Vásár Agriában ’95 színpadához Változatos kulturális programmal készülődnek Csúcstechnikát szállítanak a könnyűiparnak Egerben gyártják, Nyugat-Európában értékesítik Kiemelkedő eseményre került sor tegnap a megyeszékhe­lyen. Németországba indítot­ták útnak azt a hat, számító­géppel vezérelt hidraulikus kivágógépet, amelyet elsőként készítettek a Schön-KAEV Eger Kft. gyárában. Ez alkalomból sajtótájékoz­tatót tartott Dieter Jung ügy­vezető és Kovács Lajos gyár­igazgató. Mint elmondták: 1967-től gyártási együttmű­ködés alakult ki a Schön és az akkori KAEV egri gyára kö­zött, majd 1992-ben né­met-magyar vegyes vállalatot hozott létre Egerben három tu­lajdonos 132 millió forinttal. Az idén júliusban 224 millió forintra emelték a törzstőkét. Az általuk gyártott gépeket főleg a bőr-, a papír-, a mű­anyag- és a textilipar hasz­nálja, s elsősorban nyugat-eu­rópai megrendelésekre Auszt­riába, Németországba, Svájcba és Hollandiába szál­lítják. Az egri gyárban 86 képzett szakember tevékenykedik, az idei árbevételi tervük 250 mil­lió forint, ez a tavalyitól 50 százalékkal magasabb. Miután a második fél évre sok a meg­rendelésük, ezért tízzel emelik a létszámot: dolgozóik telje­sítménybért kapnak. A Heves Megyei Hírlap kérdésére Dieter Jung el­mondta: üzleti filozófiájuk alapja, hogy a vevő a legfőbb királyuk, akit a legjobban ki kell szolgálni versenyképes és határidőre szállított termékek­kel. Kiemelte továbbá: a ve­gyes vállalat egri részlege fon­tos „oszlopa” az anyacégnek. Ezért a gyárban egyre több új­donságot készítenek hamaro­san. Ehhez jó alapul szolgál az említett törzstőkeemelés, amelyből a gyártáshoz szük­séges újabb berendezéseket vásárolják majd meg. Mentusz Károly (A hazai magánosítás tapasz­talatairól a privatizációs mi­niszterrel készített interjúnkat közöljük a 9. oldalon) Dieter Jung ügyvezető és Kovács Lajos gyárigazgató mutatta be működés közben a szá­mítógéppel vezérelt hidraulikus kivágógépet fotó: perl Márton

Next

/
Oldalképek
Tartalom