Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-18 / 193. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. augusztus 18., péntek Az egri színház is játssza a musicalt A nyáron a Líceum udvarán ke­rült bemutatásra a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musical. A nagy sikerű előadások után a Gárdonyi Géza Színház is műsorára tűzte Tim Ricc és Andrew Lloyd Webber alkotását. Szeptember 4-9-ig már Thália egri otthoná­nak színpadán élvezheti a kö­zönség a melódiákat. Emellett az 1995196-os évad bérleti műsortervébe is bekerült a darab. Azok a bérletesek, akik már látták a József...-et, más előadást választhatnak a színház kínálatából. Lezajlott a bevonulás Kétszáznál több egri újonc Tegnap és tegnapelőtt vonultak be a hadkötelesek az ország laktanyáiba. Az egri Dobó István Lakta­nya parancsnoka, Szabó Béla alezredes adott tájékoztatást la­punknak a „fiúk” életében min­denképp meghatározó ese­ményről. A sorállományt nem érintette a haderőreform kapcsán meg­hirdetett létszámleépítés, így az előző évekhez hasonlóan több mint kétszáz újonc foglalta el helyét a laktanyában - mondta a laktanyaparancsnok.- Ők főként Heves és Borsod megyéből, valamint a főváros­ból érkeztek, hogy megkezdjék az egyéves sorkatonai szolgála­tukat. Három alakulat frissen be­vonult katonáinak kiképzése történik nálunk, az egri és az abasári elektronikai harci szá­zadé, illetve a Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljé. Az eskütételre - tudtuk meg végezetül Szabó Béla alezre­destől - szeptember 9-én, dél­előtt tíz órakor kerül sor a Dobó István Laktanyában. (s. p.) Felfüggesztették Voröskeresztes sorsjegy-játék A Szerencsejáték Felügyelet augusztus 15-i hatállyal felfüg­gesztette a Magyar Vöröske­reszt által - megyénkben is - szervezett Vöröskereszt-sors­jegy elnevezésű sorsjáték foly­tatását. A Szerencsejáték Felügyelet leszögezi: a Vöröskereszt-sors­jegyek a következőkben jogsze­rűen nem terjeszthetők, s ugyanakkor az augusztus 15. után vásárolt sorsjegyekből származó esetleges nyeremény­igényeket már bírósági úton sem lehet érvényesíteni. Megemlékezések, színes műsorok, új létesítmények Szent Istvánkor (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepséget délután 5 órakor rendezik az iskola ud­varán, ahol kenyérszentelés és polgármesteri köszöntő lesz. A falu izraeli vendégeinek bemutatják a mikófalvi lako­dalmast. Ostoroson falunapot tarta­nak szombaton. A sportpályán rendezik meg 8 órától a Spá- ten-kupát. A döntő előtt mo­dellező-bemutatót láthatnak az érdeklődők. Az Agria vegyes­kar koncertje 18.30-tól hall­ható a templomban. Befejezé­sül utcabálozhatnak az ostoro- siak, vasárnap viszont hagyo­mányos Szent István-napi bú­csú lesz a faluban. Noszvajon 20-án, reggel 9- kor a Miskolci Bábszínház elő­adásában a Lúdas Matyi című bábjátékot nézhetik meg a gyerekek. A község templo­maiban 14.30-kor kezdődnek az ünnepi istentiszteletek, majd a Hősök emlékműve előtt tartják a rendezők a megemlé­kezést. Este tűzijáték és táro­gatószó zárja a programot. A Mátravidéken Mátraszentimre nagyrészt szlovák anyanyelvű lakossága a II. világháború idején innen a szomszéd országba kitelepí- tettekkel, Gemerpanicáról kü- lönautóbusszal érkező vendé­geivel együtt ünnepel már az augusztus 20-át megelőző szombaton. A kedves látoga­tókkal töltött falunapon 10 órától a mátraszentimrei pol­gármester, Stuller András új tájházat avat régi emlékekkel a Deák Ferenc utca 25. szám alatt. A Mátraalján - Abasáron - is szombaton tartják a megem­lékezést: az Aba téren 18 órá­tól Juhász Béla polgármester ünnepi beszédét utcabál kö­veti. Markazon Szekrényes Jó­zsef polgármester megnyitója után ez alkalommal is a sport­pályán tartják a nagymisét, míg a továbbiakban sportjáté­kokra, szkander-, ulti- és rajz­versenyre nevezhetnek az ér­deklődők. Legvégül pedig 18 órától táncos mulatság teszi a pontot a tarka és igazán válto­zatos műsor végére, Kovács Róbert zenekarával. A hatvani területen Hatvanban és környékén a je­lek szerint pihenéssel ünne­pelnek az emberek. A legtöbb településen elmondták: az utóbbi időszak kudarcai nyo­mán nem szerveznek sem hi­vatalos, sem alternatív meg­emlékezéseket. A körzetben az egyetlen kivétel - ahol félig-meddig hivatalosnak is tekinthető ünnepségre kerül sor - Lőrinci. Itt a hagyo­mányőrző napok keretében reggel fél nyolctól a templom Hagyományőrzők is színe­sítik majd az ünnepet előtti téren szabadtéri szent­mise keretében Mándoki György plébános megszenteli az új kenyeret, majd fél tíztől dr. Latorczay János, a Keresz­ténydemokrata Néppárt veze­tőségi tagja méltatja István ki­rály érdemeit. Petőfibányán reggel 9-től sportrendezvényt tartanak az Ifjúság úti játszótéren, 17 órá­tól pedig ugyanitt ismét „ringbe lép” a hatvanas évek végének legendás helyi rock­zenekara, a Box. Zagyvaszántón az ünnep tiszteletére átadták a gyógy­szerszobát, amely a Bajcsy—Zsilinszky út 1. szám alatt naponta 11-13 óra között várja a betegeket. Ünnep Hevesen Hevesen augusztus 19-én kez­dődik az ünnepi rendezvények sorozata. Reggel fél hétkor zenés ébresztővel keltik a vá­ros lakóit. Nyolc órától nép- művészeti és kirakodóvásár, valamint mezőgazdasági ter­mék- és kisgépbemutató kez­dődik. Kilenc órakor autósver­senyre várják az érdeklődőket, majd a helyi fúvós- és mazso- rett-együttes lép fel a belvá­rosban. 11 órakor a városhá­zán avatják fel Somogyi József szobrászművész Szent Istvánt ábrázoló alkotását. Délután kettő órakor Kontra Gyula, a város pol­gármestere köszönti az ünnepi rendezvényeken résztvevő he­vesieket. Ezt követően mű­kedvelő és hagyományőrző együttesek és szólisták lépnek pódiumra. Az ünnepi tűzijá­tékban 22.30-tól gyönyörköd­hetnek a hevesiek. Másnap a régi vásártéren rendeznek egy nagyszabású lovasversenyt. Reggel 8.40 perckor, a polgármester kö­szöntője után Godó Lajos or­szággyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Az egész na­pos lovasprogram kilenc óra­kor kezdődik, és késő délutá­nig tart. „Bikagolás” Poroszlón Egész napos program kínál eseményekhez kapcsolódást augusztus 20-án Füzesabony­ban. A mazsorettek belvárosi felvonulása 13 órakor veszi kezdetét. Délután két órakor kerül sor az új kenyér felszen­telésére a Remenyik Zsig- mond Gimnázium előtti téren. A régió ünnephez kapcso­lódó jeles eseményének Nagyút ad otthont. Augusztus 19-én, délelőtt 10 órakor hiva­talosan is felavatják a telepü­lést a 3-as számú fő közleke­dési úttal összekötő 20 kilo­méteres szakaszt. Poroszlón érdekesnek ígér­kezik a Bikagolás, amit egy rodeó-show fog keretbe, majd a helyi református és katolikus lelkész jelenlétében szentelik meg az új kenyeret. Ezután rendőrségi kommandós bemu­tató következik 17 órától, majd szkanderverseny lesz. A tűzijáték tervezett időpontja pedig 21.30 óra. Pétervására körzetében Pétervásárán már ma elkezdő- « dik az ünnep a polgármesteri hivatal nagytermében meg­nyíló népművészeti kiállítás­sal. Délután a Correggio Rádiósklub tart bemutatót, majd a gyerekek adhatnak számot tudásukról a kerékpá­ros ügyességi és KRESZ-ve- télkedőn. Húszadikán délután 3-kor zászlós bevonulással ve­szi kezdetét az ünnepi prog­ram a községháza előtti téren. Igazi látványosságot ígér a jelmezes élő sakkbemutató és a helyi Galambász Egyesület röptetése. Szintén unikum le­het a sárkányrepülő-bemutató. Este tíz órakor pedig tűzijáték kápráztatja majd a közönséget. Egerbocson az egercsehi bányászzenekar ad zenés éb­resztőt, majd tíz órától szent­mise, utána különféle verse­nyek, vetélkedők jegyében te­lik el a nap. Este itt is égbe röppenek a tűzijáték rakétái. Fedémesen a Kocsmagalériá­ban Nagy Barta István ózdi grafikus munkáiból nyílik ki­állítás. Ivádon ma este tartanak ün­nepi megemlékezést, amely tábortűzzel zárul. A holnapi egész nap pedig a sport jegyé­ben telik el. Gyergyószentmiklós polgármestere Egerben: Nem mondunk le az iskolákról Az MDF Heves Megyei Vá­lasztmányának meghívására Egerbe látogatott Gyergyó­szentmiklós polgármestere, Dé- zsi Zoltán, az RMDSZ Szövet­ségi Képviselők Tanácsának el­nöke. A fórum vendége - dr. Rin- gelhann György polgármester bevezető szavait követően - előadást tartott tegnap délután a városháza dísztermében az új román oktatási törvényről és a nemzetiségek jövőjéről Erdély­ben. Érzelmeket korbácsoló be­szédében kifejtette: az új ren­delkezés hátrányosabb hely­zetbe szorítja a kisebbséget, mint a Ceausescu-diktatúra. Je­lenleg semmi sem foglalkoz­tatja komolyabban az erdélyi magyarságot, mint ez. Az előadó a statisztika tük­rében mutatta be, hogy már ed­dig sem volt egyszerű bejutniuk a magyaroknak a romániai fel­sőoktatásba. Hosszú évek ada­tai alapján a hallgatók alig öt és fél százaléka tanulhatott to­vább. Következésképp román anyanyelvű tanárok kerültek a magyar iskolákba is. Az RMDSZ célkitűzése: az identitás és az oktatási intéz­mények autonómiájának meg­őrzése. Szorgalmazzák: alakul­janak állami, felekezeti és ma­gániskolák, ahol magyarul ok­tassák a tantárgyakat. Hogy hangot adjanak vágyaiknak, le­veleket küldtek különféle fó­rumokhoz, többek között az Európa Tanácshoz is. Ifjúsági stafétát indítanak Strasbo- urgba, hogy felrázzák a közvé­leményt. Dézsi Zoltán úgy értékelte: amíg a magyar kormány meg­torpan, addig a román politika kettőt lép. Az RMDSZ gyakran érzi magát kínos helyzetben, mert hiányolja az anyaország erőteljes támogatását. (n. z.) Beindítása új munkahelyeket jelentene Mi lesz a selypi Magüzemmel? A Mátra Cukor Rt. berkeiben elterjedt: lehetséges, hogy va­lamilyen formában mégis fennmarad a selypi Magüzem. Mint lapunkban hírül adtuk, Domonkosi Imre vezérigazgató a közelmúltban bejelentette: a nem is oly rég nyereséggel dol­gozó, több mint negyven em­bert foglalkoztató kft. hamaro­san befejezi tevékenységét. Mindezt a cukorrépa-vetőmag importja, a magas fenntartási költségek indokolják - mon­dotta. A feldolgozás július elsejével megszűnt. Jelenleg minimális létszámmal dolgozik az üzem, feladata csupán a meglévő készletek kezelése. A távozók részére végkielégítést fizettek, s időben felszólították őket, hogy keressenek más munkahelyet. A fent említett információ alapja, hogy a francia tulajdo­nos Béghin Say csoport szerint lehetőség van a gyáraik - Sze­rencs, Szolnok, Hatvan és Selyp - részére egy közös központi raktár és laboratórium kialakí­tására. A napokban már elkezdődött a felmérés, s nem hivatalos hí­rek szerint a döntés sem várat sokáig magára. Kedvező esetben a laborató­rium, a fémzároltatás, raktáro­zás mintegy tíz munkahelyet je­lentene a környékbelieknek. (t. o.) Takarékszövetkezetek Glóriája A biztosítók sem „szentek” A Heves megyében működő Glória Biztosító Rt. Egri Terü­leti Igazgatósága sem a szentek önzetlenségével, hanem jól megfontolt üzleti érdekeiből, és a kölcsönösség jegyében végzi munkáját. Egyik legújabb szolgáltatá­suk, amelyre régiónkban is nagy igény volt, a takarékszö­vetkezetek és partnereik bizton­ságát is növelő hitelfedezeti élet- és rokkantsági biztosítás. Az ügyfelek igényét és a szövetkezetek hitelezésének biztonságát célozza az az együttműködésük is, amelyet az Országos Takarékszövetke­zeti Intézményvédelmi Alappal kötöttek, ez minden negyedik magyar állampolgárt érinthet. Mint Heverdle Tamás me­gyei vezetőtől megtudtuk: a megállapodás elősegíti a hosz- szú és rövid távú hitelezést, il­letve a takarékossághoz kap­csolódó betétforrás-biztosításra is lehetőséget nyújt, valamint elősegíti a pénzforgalmat mind a polgárok, mind pedig a vál­lalkozók esetében. A cég hátteréről ad képet az a tény, hogy a kontinens egyik legnagyobb életbiztosító inté­zete, a Swiss Life 138 éves ta­pasztalatával és 66 milliárd frank vagyonnal áll tulajdonos­ként az rt. mögött. Az már a legújabb fejlemény, hogy a helvét partner alig egy hónapja a részvények többségének bir­tokosa. „A szeretet soha el nem múlik...” S zeretet pedig nincs ben­nem: semmi vagyok... (Pál apostol levele a ko- rinthosiakhoz 13. rész). Min­den emberben benne van a vágy a szeretet iránt. Takács Alajos, az egri Ser- vita-templom plébánosa hiva­tásában a legtökéletesebb sze­retet, Isten szeretete felé segíti az embereket, s hogy jelen le­gyenek a világban. Lényéből sugárzik a feltétel nélküli elfogadás, a kiegyensú­lyozottság, a boldog derű, a megélt benső hit, erő és biza­lom.- Miként választotta hivatá­sául a papi pályát?- Szüleim vallásos emberek voltak, gyerekkoromban min­den este láttam édesapámat le­térdelni az ágya mellé, imád­kozni. Meghatározta életemet, hogy szigorú, fegyelmezett ember volt, de valaki előtt mégis kicsi. Minden vasárnap a családommal együtt vettünk részt a szentmisén, édesanyám mindig mondogatta: szeretné, ha három fia közül az egyik pap lenne. A vasárnapi gye­rekmiséken a bátyám volt a pap, én a ministráns. Aztán felvettek a Hittudományi Főis­kolára, de a katonaság alatt visszaléptem az elképzelésem­től és dolgozni kezdtem, majd jelentkeztem a tanárképző fő­iskolára testnevelés szakra. Volt két hetem, amikor azt éreztem, hogy nekem nem ezt kell csinálnom. A Hittudományi Főiskolán tanuló barátom írt, hogy nekem oda kell mennem. Már meg­kezdődött a tanév, amikor oda kerültem, s arra gondoltam, ha öt év alatt egyszer is azt fogom érezni, hogy nem itt a helyem, otthagyom. 1977-ben pappá szenteltek. Amióta Egerben dolgozik, elsődleges munkája a plébánia és a hozzá tartozó területen la­kók közösségének vezetése. A foglalkozások, templomi szentmisék, istentiszteletek, szentségkiszolgáltatások szer­vezése és ellátása, hitoktatás, betegellátás, Caritas-munka- csoport szervezése. Pillanat­nyilag egy római zarándokút előkészületeivel foglalkozik.- Vasárnaponként a megyei kórházban hosszasan benn fekvő vallásos betegek várják, hozzátartozik hivatásához a vigasznyújtás, a szenvedés megkönnyítése az igék által...- Salgótarjánban 1977-ben kezdtem betegeket látogatni a kórházban. Most is gyóntatok, áldoztatok, s feladom a bete­gek szentségét. Bennük van a vágy, hogy rendezzék dolgai­kat, elmondják egész életüket. A többség tudja, hogy mivel áll szemben, nagy mosakodás, tisztálkodás részesei vagyunk. Elkísérem az utolsó útszaka­szon a betegeket, ezt várják tő­lem... Megújította papi életemet a cursillok és házas-hétvégék szervezése. A háromnapos tan­folyamon a kereszténységet a közösségben éljük meg, felfe­dezzük értékeinket, és ez bol­doggá tesz. A házas-hétvége az érzésvilág megtartását segíti a szerelmesekben. Az általános iskolákban és a plébánián tan­órát és játékos énekes-imádsá- gos hittanfoglalkozást szerve­zünk. Örömmel járnak gitá­rozni, énekelni hozzánk. Volt egy barátom, gyógyít­hatatlan beteg, de mindig ma­gokat csíráztatott, azt akarta, hogy keljenek ki, nőjenek meg, nagyon akart élni. Korán el kellett mennie, mégis úgy bú­FOTÓ: PERL MÁRTON csúzott, hogy nagyon szeretlek titeket. A barátságunk nem szűnt meg, sokszor kérem a közbenjárását, és tudom, hogy segít. Császi Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom