Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-11 / 187. szám
4. oldal Eger Körzete 1995. augusztus 11., péntek Mi van a szoknya alatt? Nótaszó a Feneketlen-tónál A novaji asszonyok sikere A szokottnál is melegebb nap virradt ránk, amikor az elmúlt vasárnap a két autóbusz kigördült az egri pályaudvarról, hogy utasaival a Budai Parkszínpad felé vegyék az irányt. A különjáratok legénységét az Egri Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetének tagjai, élükön aktív vezetőjükkel, Papp Jánosáéval, akinek múlhatatlan érdemei vannak a program megszervezésében, valamint a fellépők egyik vidám csoportja a Novaji Asszonykórus alkotta. Az a helyszínen derült csak ki, hogy összesen hét busz érkezett Heves megyéből a Jákó Vera emlékezetére, illetve az aratók tiszteletére színpadra állított, Kék a búzavirág címmel meghirdetett nótakedvelők országos találkozójára. Legnépesebbnek a füzesabonyiak kilencvenfős társasága bizonyult, de itt voltak az Atkári hagyományőrzők, és a mátraballai, a zagyvaszántói idősek is. Ám az egriek és a novajiak, mielőtt szereplőik a színpadot, a publikum pedig a Kosztolányi Dezső téri, ligetes parkban kialakított katlan alakú nézőteret birtokba vette volna, lerótták kegyeletüket a Farkasréti temetőben a Jákó-sírnál. Az 1987- ben elhunyt művésznő sziklatömböt mintázó, egyszerű emlékművénél fölhangzott a tisztelgő nótaszó, és elhelyezték a szeretet koszorúit is, majd tovább indultak a fesztiválra. A verőfényes ég alatt, a kora délutáni kezdésre teljesen megtelt a szabadtéri, több mint 2300 érdeklődőt befogadó lelátó. Az előadás nyitóképét és az első műsorszámot az Atkári Hagyományőrző Csoport stílszerű aratási bemutatója kezdte. A darab külön érdekessége, hogy messzi korosztályok nyújtottak itt egymásnak kezet az időben, mert a kenyeret dagasztó szüle dédunokája kínálhatta körbe a színpadi vendégeket. A zenéről ezen a délután a Magyar Nemzeti Cigányzenekar gondoskodott, ifjabb Sánta Ferenc vezetésével, valamint tárogató muzsika is fölcsendült. A rendezvény házigazdájaként az egykori SZUR-ok szervezője az Abrahám Dezső konferált, aki Jákó Vera özvegyeként legtöbbet tesz az emlékekben ma is élő népszerű dalosért. Abban az izgalmas közjátékban, amelyben az újteleki népviseletet szemléltették a föllépők, kiderült, hogy mi van a szoknya alatt. Természetesen még több szoknya. Fehér, mintás, kékfestő. Az egyik legnagyobb várakozás a Novaji Asz- szonykórus műsorát előzte meg, akik beváltották a hozzájuk fűzött előzetes várakozásokat, és rendkívül színvonalas programot adtak elő. A gyakorlott, összeszokott együttes már eddig is sokfelé vitte el jó hírét a településnek, és mint Bimbó Zoltán művészeti vezetőtől megtudtuk ősszel is számos meghívásnak kell majd eleget tenniük. Ezek egyike az az élő rádiós fellépés, amelyre szeptember 16-án, a Borsod megyei Csinosén kerül sor. Ám az énekszó mellett, bensőséges ünnepség keretében átadták a Jákó Vera Díj-A magyar kultúráért elismeréseit is. Az alapítvány elnöke, Dr. Czine Mihály egyetemi tanár nyújtotta át, a magyamóta népszerűsítéséért Kovács Apollóniának, előadóművészetéért pedig Kibédi Ervinnek a kitüntetést. Az élményekkel és jóleső fáradsággal hazafelé tartó társaság, azonban még ekkor sem pilledt el, hanem fiatalos élénkséggel mulattak, amelyben persze a jóféle borok kortyolgatá- sának is szerepe lehetett. Ezt már csak megkoronázta a hatvani autópálya pihenőnél megtartott rögtönzött szabadtéri fellépés, és Zsiga András bácsi alkalmi „szájgyalu” bemutatója, valamint pikáns rigmusai. Végül azt ígérték, hogy eljönnek újra, és legközelebb is elhúzat- ják majd a nótájukat! (KJ.) Megújul a Tinódi-iskola Korszerűbb tornaterem és könyvtár Az egri Tinódi Sebestyén Általános Iskolában a polgármesteri hivatal főmérnöki irodájának irányításával ezekben a hetekben felújítják a tornatermet. Több mint egy millió forint értékben korszerűsítik az 1973- ban épült csarnokot. Jó ütemben halad a világítás és az ablakok cseréje; szeptemberben már birtokba vehetik a diákok a mai igényeknek megfelelő termet. Az iskolai könyvtár az épületen belül új, a funkciójának jobban megfelelő tágas tanterembe költözik. Itt rendhagyó irodalomórák, klubfoglalkozások, rendezvények megtartását tervezik, amelyekre eddig a helyszűke miatt kevesebb lehetőség volt. Felüdülést nyújt a tárkányi tó . fotó: perl Márton Felsötárkány jövője a turizmus Elképzelés van, lehetőség annál kevesebb Az idegenforgalom az egyetlen járható út Kevés olyan települése van Heves megyének, amely hasonlóan jó idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, mint Felsötárkány. A községet mégsem jegyzik az utazási irodák, pedig van látni való, sőt a megye egyetlen cseppkőbarlangja, az Esztázkői is itt található. Tárkány polgármestere, Bakondi Simon azonban cseppet sem elégedett. Több éve a képviselőtestület javaslatára elkészítették a falu rendezési tervét és kidolgozták az idegenforgalmi koncepciójukat, ám előrelépés azóta sem történt. — A település fekvése és természeti adottságai minden szempontból alkalmassá teszik Félsötárkányt arra, hogy idegenforgalmi centrummá váljon. Befektetők és látogatók azonban mégsem érkeznek. Mi lehet ennek az oka?- Magyarországon egy olyan egészségtelen tulajdon- viszony alakult ki, ami teljesen meggátolja a kistelepüléseket abban, hogy természeti adottságaikat hasznosítsák - mondja Bakondi Simon. - Arról van szó ugyanis, hogy az erdő, és a hegy gyomrában kialakult cseppkőbarlang - mely önmagában is páratlan értéket képvisel a településen - a magyar állam tulajdonában van. A kezelője pedig az erdőgazdaság. Nekik nincs pénzük arra, hogy ezeket idegenforgalmi szempontból hasznosít- hatóvá tegyék, nekünk pedig sem jogunk sem érdekünk ebben a helyzetben, hogy milliókat fektessünk bele. Én úgy gondolom, hogy ezeknek az értékeknek egyedüli gazdája az önkormányzat lehetne, hiszen senki más nem érdekelt abban, hogy megnyissa a kapukat a kirándulók előtt. Számunkra még az is előnyös lenne, ha a kezelői jogot megkapnánk, ezért is várunk sokat a készülő erdő és vadászati törvénytől.-Elképzeléseik között szerepel egy faluközpont kialakításának gondolata is, sőt a szállodák, sportlétesítmények építésére is gondoltak. Van-e a tervek megvalósításának reális alapja a közeljövőben?- Tíz-húsz éves távlatban gondolkoztunk, amikor ezeket megterveztük. A faluközpontban épülő közösségi házat mindenképpen az önkormányzatnak kellene finanszírozni. Az ideális az lenne, ha a kereskedelmi központot, tekepályát és a parkolót is mi épített- hetnénk meg, s bérleti formában üzemeltetnénk. így a befolyó összeget vissza tudnánk forgatni a kultúrába, ami éves szinten fedezné a kiadásokat. Ám a valósághoz közelebb áll az az elképzelés, hogy befektetőket keresünk, mert az ön- kormányzat költségvetése ennek a nagyszabású elképzelésnek a megvalósításához kevés.- Felsötárkánynak van egy német testvértelepülése. Nem gondoltak árrá, hogy német befektetőket keresnek, esetleg szakmai segítséget kérnek?- Elképzelés itt is van, külföldi tőke behozatalára gondolni pedig addig irrealitás, amíg a tulajdonviszonyok idehaza nem változnak, hiszen a külföldi befektetőknek ezek a tulajdonviszonyok cseppet sem vonzóak.- Tárkány ban azonban nem volt mindig ilyen rossz a helyzet. Mikor kezdődtek a bajok?-Először a kempinget zárták be, mivel a területet megkapta a Bükki Nemzeti Park. Azután bevezették az idegen- forgalmi adót, ami a Balatontól Szentendréig 4-20 százalék volt, ránk nyolcvanat szabtak ki. Ettől kezdve senki nem volt érdekelve abban, hogy üdültetéssel foglalkozzon. Á falu legnagyobb tragédiáját viszont a vízmű idézte elő azzal, hogy tevékenységük miatt elapadt a karsztvíz, s szinte pillanatok alatt kiapadt a Szikla-forrás és az egyik tó.- Ha nem is lehet a terveket néhány év alatt megvalósítani, elkezdeni el lehet...-Megpályáztattuk a Szikla fogadó melletti tó hidegkonyhájának kialakítását, és a terveink szerint még az idén bővítjük a barátréti szánkópályát is. Ha a hazai törvények miatt gyors előrelépésre nem is számíthatunk, mi azért lassan haladunk előre. Szuromi Rita Tanszersegély az iskolásoknak A szilvásváradi önkormányzat ebben az évben összesen 250 ezer forint értékben utal ki segélyt a helyi általános iskolás gyerekeknek. A leendő elsősök szülei a tanszerek teljes árát megkapják, míg a többieket ezer-ezer forinttal segítik. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan az idén is kapnak a napközisek étkezési térítési díj hozzájárulást. Közhasznú munkások Balaton szépítéséért Augusztus elsejétől húsz közhasznú munkás foglalkoztatására kötött szerződést Balaton önkormányzata a Heves Megyei Munkaügyi Központtal. A jövedelempótló támogatásban részesülőket szeptember 30-ig foglalkoztatják; a rendelkezésre álló két hónap során a helybéli óvodát, iskolát takarítják ki a festés után, valamint a parkokat és közterületeket csinosítják. A közellátásról, az idegenforgalomról Nem tart nyári szünetet Felsötárkány képviselő-testülete. Augusztus 16-án délután 3 órakor tartják soros ülésüket, amelyen napirendre tűzik a község közellátásának helyzetét és megvitatják a település idegem forgalmi koncepcióját. A képviselők az előzetes bizottsági üléseken már megállapították, hogy mindkét ágazat fellendülőben van. Megújul a szalóki Szent János szobor Az Országos Műemléki Felügyelőség restaurálja az eger- szalóki Nepomuki Szent János szobrot. Az alak letört részeit kell újrailleszteni. A szobrot már elszállították Budapestre, s a tervek szerint október végére készülnek el a munkával. A szobor alapzatának felújítása és festése után az eredeti helyére a jövő év márciusában kerül vissza az értékes köztéri alkotás. Az önkormányzat a helyi egyházközséggel közösen végezteti el a restaurálást, amelynek költsége mintegy 300 ezer forint. A mikófalvi kispadon Idős ember hűsöl az árnyékban, erős, kidolgozott tenyerét térdén nyugtatja. Ül a kispadon, csendes a mikófalvi délKovács Sándor előtt, zaj sem igen hallik egykét kutya ugatásán kívül.- Az orvoshoz készülök, megint rendetlenkedik a szívem, - mondja Kovács Sándor, amikor letelepszünk melléje. - Hiába, hatvankilenc múltam, és sok évet lehúztam a föld alatt, az egercsehi bányában. Kettecskén élünk a feleségemmel, a gyerekek Felnémeten építkeztek. Hiába, lassan nem lesz itt már semmi. Csak a szegénység, a munka- nélküliség marad. Nincs pénzük az embereknek, munkát se találnak. A csehi bánya is megszűnt, a borsdonádasdi lemezgyár is. Sokan jártak oda dolgozni innen. Legyint egyet:- A mezőgazdaságot meg szétverték, ott hever a föld parlagon. Nem kell a fiataloknak, azt mondják, ők ugyan nem bajlódnak vele. A tsz is szétment. Csak a csendesség van errefelé. Hogy telnek a napjaim? Máma csak hemper- gettem, pihentem, mert az éjszaka is rosszul éreztem magam. Hiába, az idő csak idő, nem volt könnyű a bányában sem. Van egy kis kert, abból kerül egy s más a konyhára. Állatot már nem tartunk, van a boltban itt minden, csak pénz legyen hozzá. Azt főz az asz- szonykám, amire futja. Elmosolyogja magát:-Tudja mit csinálnék, ha sok pénzem lenne? Eladnám ezt a kis régi házat, és elmennénk a gyerekekhez. Ott építkeznénk, mellettük. Együtt lenne a család. Amerikába megyek... Vincze Zsuzsanna, a Neumann János Szakközép- iskola és Gimnázium negyedéves diákja, az idén szeptemberben nem Egerben kezdi a tanévet. Hogy miért?-Megnyertem egy pályázatot, az AYUSA-1, amely egy év tanulmányt jelent az Egyesült Államokban. így tíz hónapot töltök majd kint, - meséli -. Az iskolában hirdették meg ezt a lehetőséget, s én írtam egy dolgozatot, mit szeretnék megvalósítani amerikai diákoskodásom során. Megismerni az ottani kultúrát, jobban elsajátítsam az angol nyelvet. Ám az is, fontos, hogy az Államokbaií képviseljem a mi kultúránkat is. Elküldtem a pályázatomat, és Pestről, az alapítványtól fölhívtak telefonon, elbeszélgettek velem. Zsuzsa nem is leplezi örömét:- Nagyon boldog vagyok, hogy a kétszáz jelentkező közül engem is választottak. Huszonegyen utazunk. Az angol nyelvi teszt tulajdonképpen nem is volt olyan nehéz; remélem, tökéletesíthetem majd a tudásomat. Izgalmas lesz, mert családoknál lakunk majd. Találkoztam olyanokkal, akik a Soros Alapítvány révén már eltöltöttek Vincze Zsuzsanna ma ült repülőre... FOTÓ: PERL MÁRTON egy fél évet az USA-ban. Egészen más az oktatási rendszer, sokkal szabadabb, kötetlenebb. (m.m.)
