Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

1995. július 1., szombat Gyöngyös És Körzete 5. oldal SB g I \fh N C/5 e o o m 'O ’S a '3 cn V (0 ■8 > I * 1 'Qí ) I QJ GD 3 a> i Detki cserkészek sátortáborozása A Tamócza-patak völgyében ütik fel a hét végén sátraikat a detki Taródy István cserkész- csapat tagjai, akik káli társaikat is meghívták a táborozásra. Ugyancsak ide várják az erdé­lyi Bodokról érkező gyereke­ket, akik öt felnőtt kísérő társa­ságában látogatnak el rövidesen a mátraalji testvérközségbe. Gyöngyössolymoson a hegyközségről Gyöngyössolymoson is megvá­lasztották a hegyközségbe tag­ként bejelentkezettek az előké­szítő bizottságot. A tizenhárom tagú testület feladata, hogy tör­vényi felhatalmazás alapján az év végéig megteremtse a köz­testület felállásának feltételeit. Vámosgyörknek is van alpolgármestere A vámosgyörki képviselő-tes­tület e hét hétfőjén tartott ülé­sén többek között alpolgármes­tert választott. A ciklus hátra­levő részében Hám László látja el a polgármester helyettesíté­sét. A tisztségviselő megbízatá­sát társadalmi munkában végzi, tiszteletdíját - amely havi 23 400 forint - közcélra ajánlotta fel. Nyári szünet a városi könyvtárban A gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár a szokásos nyári karbantartási munkák mi­att július 24. és augusztus 20. között zárva tart. Idén a műem­lék épület elektromos hálózatát újítják fel. Ebben az időszakban a ’80-as lakótelepen lévő I. sz. fiókkönyvtár várja az olvasó­kat. Szerdán ülésezett a halmajugrai testület A halmajugrai képviselő-testü­let szerdai ülésén a kisebbségi önkormányzattal való együtt­működés lehetőségeit vitatta meg. Ezenkívül értékelték az oktatási intézmények munkáját, valamint a gyöngyösi vízmű ki- rendeltségének beszámolóját is meghallgatták a helyi képvise­lők. Új üzemeltetője van a Mátra Szállónak. Július 1-jétől az Inn-Side Hotels Kft. veszi át a gyöngyösi szálloda működtetését. A tulajdonos CW-BER úgy látta, hogy a dinamikusan terjeszkedő Kft. megfelelő garanciát jelent a színvonalas kiszolgálásra. Mint Mák Zoltán­tól, az új igazgatótól megtudtuk, céljuk, hogy a ház visszanyerje elveszített régi rangját a város társadalmi életének központjaként. Az igazgató helyettesei vendéglátós szakembe­rek, akik már korábban hosszú éveket töltöttek a Mátra Szállóban: Benedek József a szál­lodai, Zsák József az éttermi rész vezetését látja el a jövőben. (archív fotó) Másfél évtized az abasári hívek körében Felelősség a közösségért Az abasári papiak, vagy ahogy itt mondják, a parókia, a nyu­galom szigete. Jóleső érzés be­térni ebbe a kétszáz éves ódon, tomácos házba. Mintha az el­múlt évek minden feszültsége, ami a faluban felhalmozódott, kívül rekedne a vázákkal dí­szített, kapubálványos bejá­ratnál. Papp Géza érseki tanácsos plébános másfél évtizede érzi ezt a nyugalmat. Amikor a Hajdúnánáson eltöltött 20 évi szolgálat után ide került, szinte senkit sem ismert. Ma már helybelinek mondhatja magát. Megszerették, s ő is megszerette ezt az ősi mátrai települést, lakóival együtt. Ta­lán mert állandóan cselekvő, tevékeny alkata rokon lelkekre talált itt.- Már 1981 -ben elkezdtük a templom felújítását - mondja. - Abban az időben ez igen ne­hezen ment, mert hivatalosan nem lehetett adományokat gyűjteni. Gyakorlatilag a per­selypénzből fedeztük a költsé­geket. A teljes külső festés mellett a legnagyobb feladat a toronysisak rézzel történő le­fedése volt. Szerencsére össze­jött annyi pénz, hogy az eső­csatornákat is ki tudtuk cse­rélni. Ugyancsak ekkor újítot­tuk fel a templom belső világí­tását, valamint korszerűsítet­tük a fűtési rendszert, ami nél­kül ma már elképzelhetetlen lenne a téli időszak. Mindezt természetesen a hívek áldo­zatkészsége nélkül nem lehe­tett volna megvalósítani. Az áldozatvállalásról fo­galmat alkothatott már kisgye­rek korában, hiszen 13 testvér társaságában cseperedett fel. A nagy család az összetartozás jelképe. Felelősség a közösség iránt, amely bajban, szükség esetén mindig mellettünk áll. Az egymásrautaltság kölcsö­nös. így vagyunk valahogy a hazával is. Bélapátfalván született, ott, ahol az ország egyik legszebb, késő román stílusú apátsági temploma áll. A ciszterciek egykori bazilikája mindig csodálatra késztette. Az egy­házművészetnek megszállott kutatója. Épp ezért vállalt a jövőre sorra kerülő egyház- megyei zsinat művészeti elő­készítő bizottságában szakmai munkát.- A gyermekkor nagyon fontos a felnőtté válásban - folytatja. - Őseim anyai ágon katolikusok, apai ágon refor­mátusok voltak. Ükapám Pyrker érsek iránti tiszteletből és személyes szimpátiából ka­talizált. Talán ez is hozzájá­rult, hogy papi pályára kerül­tem. A másik lökést szülőfa­lum plébánosa adta, akire na­gyon kedves emlékkel gondo­lok vissza. A legendás egri érsek - aki egy időben császári titkos ta­nácsos is volt - pályája kap­csán óhatatlanul felvetődik a közéleti szerepvállalás prob­lematikája. Mostanság gyak­ran hallani olyan hangokat, hogy a papság foglalkozzon a hitélettel, és ne politizáljon. Ez egy hamis választóvonal. Egy prédikációnak nyilvánva­lóan lehetnek közéleti vonat­kozásai, amennyiben az er­kölccsel, hittel nem ellentéte­sek. A másik példaképet, dr. Czapik Gyulát említi, aki az egyház legválságosabb idő­szakában is megtalálta a he­lyes arányokat.- Az első szabad választá­sok óta önkormányzati képvi­selő vagyok. Bevallom, nehe­zen értem meg az elmúlt évek közéleti vitáit. Én ezt a megbí­zatást is szolgálatnak tekin­tem. Ugyanakkor látom, hogy van, aki pozícióharcként fogja fel a helyi politikát. Jó lenne, ha végre béke lenne a faluban, és nem a széthúzás, hanem az összetartás vezérelné az embe­reket. Nagy feladatok állnak előttünk. A közműberuházást mindenképp be kell fejezni, hiszen a jövő generáció sorsa, egészsége függ attól, hogy be­látható időn belül megépül-e a szennyvízvezeték-rendszer, vagy sem. Ennek felelősségé­ben nekem is osztoznom kell. Én vállalom. Nagy Gyula Űj képzési forma keretében Először érettségiztek a szakmunkások Abban nincs semmi különös, hogy a szakmunkások esti, il­letve levelező tagozaton érett­ségi vizsgát tesznek. Mégis, amiért írunk róla, annak oka az, hogy a gyöngyösi József Attila Szakközépiskola és Szakisko­lában a minisztérium által en­gedélyezett új képzési formá­ban, „a szakmunkások szakkö­zépiskolájának két éve intenzív nappali tagozatán” először érettségiztek szakmunkások. Az intézmény vezetői 1993- ban a szülők igényét és a pálya­kezdő fiatalok elhelyezkedési nehézségeit is figyelembe vet­ték, amikor a minisztériumtól engedélyt kértek az új oktatási forma beindítására - tájékozta­tott Molnár Istvánné osztályfő­nök. Céljuk ezzel az volt, hogy a városban vagy bárhol végzett ifjú Szakmunkások számára in­tenzív tanulással lehetőséget te­remtsenek az érettségi bizo­nyítvány megszerzésére.- Az iskola két osztályt indí­tott - folytatta a tájékoztatást Nagy Károly tanár -, amelyek­ben a diákok hároméves leve­lező tagozat tantervi anyagát sajátították el, kiegészítve azt az angol nyelv és a számítás- technika oktatásával. Mindezt két év alatt, nappali tagozaton. Már induláskor tudtuk, hogy nagyon nehéz feladatra vállal­koztunk. Igaz, a tagozaton csak az érettségi közismereti tárgya­kat tanulták a diákok, a képzési idő mégis csak két év, s ezalatt a középiskolai anyag elsajátí­tása óriási feladat még akkor is, ha előtte a hároméves szakkép­zésben is tanulták ezeket a tár­gyakat a diákok. Most, a sike­res vizsgák után örömmel nyúgtázzuk, hogy a tanárok és tanulók intenzív munkája nem volt hiábavaló!- Az érettségi bizonyítvány két év alatti megszerzési lehe­tőségére a kívülállók érdeklő­déssel vagy gyanakvással tekin­tenek - nyilatkozta Román György tanár, az egyik osztály bizottsági elnöke. - A tanulók teljesítményéből nem lehetett megállapítani, hogy hány év alatt szereztek érettségi bizo­nyítványt. Berecz Andrásné címzetes gimnáziumi igazgató nagy tapasztalattal rendelkező tanár, a másik osztály érettségi elnöke, így fogalmazott:- A vizsga lefolyása sok új, értékes felismerést nyújtott. Két alaptantárgy problémás hely­zetű, a magyar és a matematika. Szívesen jöttem ide, és ezt a kí­sérletet izgalmasnak találtam. Itt nem kutató értelmiségieket, hanem művelt embereket igye­keznek képezni. Gratulálok a kezdeményezőknek. Ez a munka sok áldozatot kívánt a tanároktól, de a társadalom számára is hasznos. A sikeres érettségi vizsga után 48 diák vehette át a bizo­nyítványt. Horváth Mihály Eltűnt a solymosi Bábakő? Az idősebb gyöngyösiek közül sokan nosztalgiával emlékez­nek a solymosi határban fekvő Bábakőre, amely hajdanában igen gyakran szolgált fiatal pá­rok találkahelyéül. A turistatér­képeken ma is feltüntetik, mint védett természeti értéket. Aki azonban veszi a fáradságot, és megpróbálja felkutatni a Mátra utóvulkáni működésének ezt a különleges termékét, annak hosszadalmasan kell keresgél­nie. A Bábakövet ugyanis any- nyira benőtte a gaz, hogy csak az találja meg, aki már koráb­ban is ismerte ezt a helyet. A Mátrába vezető 24-es főútvonal mellett a gyöngyössolymosi el­ágazás déli oldalán emelkedik fákkal, bokrokkal benőtt parlag területen a körülbelül 5 méter magas sziklatömb. Keletkezési körülményeit il­letően megoszlanak a vélemé­nyek. Egyes geológusok szerint a riolit kőtömböket a vulkáni tevékenység utolsó megnyilvá­nulásaként kitört forró gázok és gőzök, hévforrások alakították ki a felszínen. A néha több tíz méter magasra feltörő szökő­források, gejzírek kovasav-tar- talmú meleg vize - átjárva a hegy kőzeteit - kvarcitot hozott létre. A Bábakő különleges tulaj­donsága, hogy letöredezett da­rabjai összeütve szikráznak. A népi hagyomány szerint áldo­zati bemutatóhelyként, később - a boszorkányperek idején - a boszorkányság vádjával üldö­zött asszonyok égetőhelyeként használták, ezért „Boszorkány­kőnek” is nevezik. Kandra Kabos „Bene vára a Mátrában” című 1890-ben írt tanulmányában érdekes meg­jegyzéseket tesz róla: „Szegény Bábakő! Mely annyira régen kiestél a hagyomány emlékeze­téből, mennyi ismeretlen dolgot tudnál te nekünk mondani ama korból, midőn még gyülekezeti szent hely voltál vala.” Ez a természeti kincs megérde­melné, hogy újra látogatható legyen, ehhez azonban rendbe kéne tenni a környékét. y A gyöngyöshalászi pártok csak szóban állapodtak meg A megállapodás ugyan megszü­letett a gyöngyöshalászi ön- kormányzat és a politikai pár­tok helyi szervezetei között a művelődési ház egyik szobájá­nak közös használatáról, de az MDF-csoport nem hajlandó ezt végrehajtani - állítja dr. Szent- irmay Jenő alpolgármester. Amint arról korábban be­számoltunk, a polgármesteri hivatal megunva az öt éve tartó huzavonát, birtokháborítás mi­att beperelte az MDF helyi szervezetét, mivel az többszöri felszólítás ellenére sem biztosí­totta a többi párt számára a kö­zösségi helyiség használatát. Hegedűs Gyula MDF-elnök szerint 1990-ben a szobát ők kapták kizárólagos használatra, ennek ellenére szívesen meg­osztják azt másokkal is, bizo­nyos feltételekkel. A másfél hónapja lezajlott tárgyaláson dr. Szabó Imréné bírónő arra kérte a feleket, egyezzenek meg peren kívül. Az MDF-et képvi­selő dr. Szántó Gellért ügyvéd valóban megállapodott az ön- kormányzattal, hogy leadják a kulcsot, és lehetővé teszik a he­lyiség szabad használatát. Az ennek végrehajtására kitűzött egy hónap azonban lejárt, és Szentirmay doktor szerint hal­vány remény sincs arra, hogy az MDF teljesíti ígéretét. Be­igazolódtak kételyei, miszerint a személyi konfliktusok meg­akadályozzák a közös munkát, így nem marad más megoldás, ott folytatják, ahol elkezdték - a bíróságon. Óvodások, iskolások önfeledten vették birtokba a játszóteret Új játszóteret avattak Karácsondon A nagy sikerű „Karácsondi napok” keretében adták át a község új gyermekjátszóterét. A területet az önkormányzat biztosította, a kivitelezést azonban a falu lakói lelkes összefogással valósították meg. A játszótér megépítésé­nek kezdeményezői, Czikó László és felesége rövid idő alatt mintegy harminc családot állítottak az ügy mellé, azaz egy igazi civil kezdeményezés életre hívói voltak. Szponzo­rokat szereztek, ide szállították a homokot, az autógumikat, felállították a hintákat. A gyermekek önfeledten vették birtokba az új játszóteret, a szülők pedig elmondhatják: megérte a fáradságot. (n.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom