Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

1995. július 4., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Pályázati pénzen úsznak a ballaiak Pályázaton nyert pénzen tanul­hatnak úszni a mátraballai alsó tagozatos csöppségek. Az 50 ezer forintból két hétre futja a 35 kisiskolásnak a szomszédos mátraderecskei strandon. A pétervásárai csata emlékét őrzi a tábla Nemrégiben került elhelyezésre a pétervásárai Petőfi út 9. számú házra az az emléktábla, amely a kápolnai csatát meg­előző ütközet emlékét örökíti meg. A ház falába fúródott sza­badságharcos ágyúgolyó mel­lett az önkormányzat által ké­szíttetett tábla méltó emléket ál­lít a város történetében kevésbé közismert eseménynek. Felújítják az utakat Hevesaranyoson Befejeződtek a közművesítési munkák a faluban, melyek igencsak „megviselték” az uta­kat. Az önkormányzat kezelé­sében lévő négy és fél kilomé­ternyi útból mintegy három ki­lométeren vált szükségessé a burkolat javítása. A munkát a pétervásárai Pevik Kft. végzi, várhatóan a jövő hét végére ké­szülnek el az érintett szakaszok. Az egészségügyről is szó volt Istenmezején Istenmezeje legutóbbi önkor­mányzati ülésén a képviselők elsőként a falu egészségügyi helyzetéről hallgattak meg be­számolót dr. Végh László, va­lamint dr. Dömök László előter­jesztésében. Az önkormányzati háziorvos szeptember elsejei távozásával felmerülő új hely­zet megoldásaként a testület a vállalkozási formát részesítette előnyben. Ennek részletes ki­dolgozása már folyamatban van. Fűtés-korszerűsítés a siroki iskolában A régi, vegyes tüzelésű rend­szer helyett szeptembertől már korszerű, gázüzemű központi fűtés biztosít meleget a siroki diákoknak. Az átalakítást teljes mértékben a község költségve­téséből fedezik. Forma I. - országos klub „Péterkén” Damon Hill-lel a Hungaroringen, ’94-ben Kiss Helga különös szórakozást választott magának: országos levelező klubot szervezett a száguldó cirkusz rajongóinak.- Én semmi különöset nem látok abban, hogy egy lány az autók világában érezze jól ma­gát - mondja Helga. - Annál inkább nem, hogy tagságunk kétharmada lány. En mindig is szívesen néztem a versenyeket, s mivel a későbbiekben otthon már kezdték unni a „hobbimat”, arra gondoltam, alakítani kel­lene egy klubot. A Nemzeti Sportnak írtam egy levelet, melyre „A szerkesztő válaszol” rovatban kaptam visszajelzést. Bár nem volt túl lelkes a válasz, az ország különböző pontjairól máris kaptam öt levelet, mely­ben leendő klubtagok jelentkez­tek. Mindez két éve történt.-Úgy tudom, azóta igencsak gyarapodott a létszám...- Valóban, ma már majdnem ötvenen vagyunk. Személyesen évente egyszer találkozunk, de - levelező klub lévén - rend­szeresen írunk egymásnak. Ez számomra átlagosan napi öt le­velet jelent. Van olyan klubtag, akivel nemsokára elérjük a szá­zadik levélváltást. Emellett én készítem a klubújságot, ami huszon­négy oldalon havonta jele­nik meg. A tagsági díj fe­jében ezt is mindenki megkapja.- Kizáró­lag egymással leveleztek?- Szó sincs erről. Levele­zünk a Benet­ton-, a Willi­ams-, a Fer­rari-, a McLaren-, a Ligier- és a Lotus-csapat- tal, valamint versenyzőkkel is. Most talán még a nagy öreg Niki Laudával is sikerül föl­venni a kapcsolatot...- Ezek az ismeretségek ho­gyan köttetnek?- Még minden évben sikerült bejutnom a Hungaroring depó­jába. Aki már bent van, azzal a versenyzők többsége szívesen beszélget... Hát így. Angolul elboldogulok, és a kedvességük általában áthidalja a nyelvi akadályokat.- Hogyan tovább?- Talán sikerül belépni az angliai Benetton-klubba. így tő­lük kapunk majd képeket, aján­dékokat, amelyekért versenye­ket rendezünk, tovább színe­sítve a klubéletet... (suha) Dacolva az előítéletekkel „A gyerekek többsége ingerszegény” A hetvenes években Tarnalele- szen, hasonlóan más falusi isko­lákhoz, megszervezték a kise­gítő előkészítő osztályokat azoknak, akik még nem bizo­nyultak iskolaérettnek, de már nem maradhattak tovább az óvodában. Az ehhez hasonló kezdeményezésekből épült ki az országos gyógypedagógiai hálózat, amelyet jelenleg az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolájának neveznek. A legtöbb helyen képzett, hozzáértő gyógypedagógusok dolgoznak, csakúgy, mint itt Zay Ignácné és Kifuszné Csir- maz Csilla. Tevékenységük an­nál is inkább elismerésre érde­mes, mert a falusi közösség nem tartja nagyra ezt a fajta munkát, sőt... Dacolva az elő­ítéletekkel, mindkét tanárnő el­hivatott választott pályája iránt, pedig a körülmények sem irigy­lésre méltóak.- Míg a normál tantervű osz­tályokban csökken a gyermek­létszám, addig nálunk növek­szik - kezdi beszélgetésünket Zay Ignácné, a tagozat vezetője. -Az idén egy tanuló ballagott a nyolcadik osztályból, és öt gyermeket írtunk be az elsőbe. Ez a tendencia jellemző már az elmúlt évre is. Összevont osztá­lyokban tanítunk. Négy faluból kerülnek ide a gyerekek, a Ta­nulási Képességeket Vizsgáló Bizottság határozata alapján.- Úgy kerülnek hozzánk - kapcsolódik be a kolléganő hogy alapvető fogalmakat sem - mint például alatta, mellette - képesek egymástól megkülön­böztetni. Mint mondja, egyénenként kell feltárni az értelmi képes­ségbeli lemaradás konkrét terü­leteit, s azokat speciális felada­tokkal fejleszteni. Iszonyúan nehéz számukra térben és idő­ben tájékozódni, s az elvont tu­dományok nagy erőfeszítést igényelnek mindkét fél részé­ről. Kevesebb azoknak a száma, akik genetikailag fogya­tékosak.- Bármennyire is meglepő - folytatja -, a huszadik század végén a gyerekek többsége in­gerszegény és nem megfelelő higiénés családi környezet ha­tására marad le értelmi fejlő­désében. A fejtetű irtására is havonta kerül sor. A tanulók 90 százaléka ahhoz a cigány nem­zetiséghez tartozik, aki már nem ismeri ősi kultúráját. Né­hány éve még a szülői értekez­leteken is hiába vártak rájuk, nem jött senki. így hát a taná­rok mennek családot látogatni. Manapság mintha változna ez a szemlélet.- Örülünk, ha az anyukák el­jönnek érdeklődni, mert meg­mutathatjuk a szép osztályter­met, elbeszélgetünk, és ők is örülnek, ha látják a fejlődést a gyerekeiken. Munkánk sikere az is, ha a nyolcadik osztályból tovább tanulnak. Erre is van már példa. Nyitottak vagyunk minden olyan szereplésre, ame­lyet képesek végrehajtani. Szép eredményeink vannak például a körzeti mesemondó versenyek­ről - tereli a szót a sikerekre Zay né.- Engem minden nap siker­élményhez juttatnak - veszi át a szót Kifuszné Csirmaz Csilla. - Látom munkám eredményét, amire én tanítottam őket. Min­den apró mozzanat elsajátítása a betűírásban vagy az olvasás­ban egy-egy csoda. S mi ezt mindannyian így is éljük meg. Nagyon hálásak tudnak lenni azért a szeretetért, amit tőlem kapnak, s én is feltöltődöm. Egy simogatás gyakran többet ér az ötösnél.-Eszembe sem jutna, hogy szégyenkezzem amiatt, hogy gyógypedagógiával foglalko­zom. Ellenkezőleg - zárja be­szélgetésünket Zayné -, nagyon jó érzés azt látni, amint alkal­massá tesszük őket arra, hogy önálló életvitelt teremtsenek maguknak. De sajnos, azt is tu­domásul kell venni, a lehetősé­gek nagyon beszűkültek a mai társadalomban. Kovács Mária Parlagon a 400 milliós vagyon Bükkszéken még kérdés: perelni vagy egyezni? Jó ideje már, hogy az utolsó vendég is elhagyta a korábban oly kedvelt bükkszéki bányász­üdülőt. A telekkel együtt mint­egy 400 milliós vagyon állaga ma csak romlik, s leginkább ar­ról nevezetes, hogy hosszas hu­zavona után - ha az érintettek­nek nem sikerül zöld ágra ver­gődniük - egy kétes kimenetelű per tárgyát is képezheti. A nevezetes gyógyüdülő kö­rüli mizéria oka roppant egy­szerű: mint annyi más esetben, itt is a tulajdonjog körül folyik a tánc. Emlékezetes: az épületet négy vállalat - így a Nógrádi, a Borsodi és a Mátraaljai Szén­bányák, valamint a Mól Rt., pontosabban azok jogelődjei - birtokolta. A probléma onnan ered, hogy a korábbi „közös szemléletnek” megfelelően csak a nógrádiakat tüntették fel a tulajdoni lapon. Akkoriban ugyanis ezen kérdésnek még senki sem tulajdonított nagy je­lentőséget, lévén mindenki tudta, mekkora rész az övé. Miután azonban a változások után sem tették e kérdést tisz­tába, maradt - papíron - a nóg­rádiaké az egész vagyon, akik az egészet a társadalombiztosí­tásnak kívánták adni tetemes tartozásaik fejében. Az egyez­ség azonban ez idáig nem kötte­tett meg, mivel a többiek is ér­vényesíteni szeretnék a követe­léseiket. így megindult e kusza kérdésben a máig tartó huza­vona. Dr. Dósa Zoltán, a Nógrádi Szénbányák felszámolóbiztosa szerint az lenne a legcélszerűbb- mielőtt még összeomlana az épület hogy a tulajdoni vitá­ban megegyezés szülessen, ám ez roppant kényes feladatnak látszik. Mint mondotta, ha ezt sikerülne elérniük, a tb meg­kaphatná az egykor szebb na­pokat látott ingatlant, amelynek- tekintettel a funkciójára - nyilván jó gazdája lenne. El­lenkező esetben a bíróság előtt egy „mindenki mindenki ellen” perbe torkollana a vita, amit célszerű elkerülni. (-ne)­Faluszépítők Fedémesen Tavaly alakult meg a Fedémesi Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület. Idén már huszon­nyolc felnőtt és nyolc gyermek tevékenykedik a falu természeti és épített környezetének vé­delme, formálása érdekében. Az eddigi eredményekről és a további tervekről Szabó László egyesületi elnököt kérdeztük.- Nemrégiben tartottuk veze­tőségi ülésünket, melyen a pol­gármester is jelen volt. Az álta­lunk kialakított majálispark tu­lajdonjogának kérdésében végre sikerült döntésre jutni, az önkormányzat ajándékozás út­ján tulajdonossá válik, s az egyesület örökös használati jo­got kap a területre. A rendez­vények előkészítési munkáit egyébként már elvégeztük, te­reprendezést, tűzrakóhely-épí- tést, focipálya-kialakítást. Gál Sándor, az egyesület szakreferense további adatok­kal szolgált:- Folyamatban van az isko­laudvar környezetformáló programja, első lépésként már elkészült az új kerítés és a palóc kapu. Terveink között szerepel még a játszótér és a szabadtéri színpad kialakítása. Tovább folytatjuk a majális­park csinosítását, reményeink szerint még az idén elkészül az esőbeálló, és sort kerítünk a forrásfoglalásra is. A komplex faluszépítő program keretében mindezek mellett elkezdjük a templomhegy rendbetételét is. Lehetőség szerint szeretnénk segítséget nyújtani a tevékeny­ségi körünket érintő helyi ren­deletek megalkotásában is. A költségeket a Karácsony Sándor Szakalapítvány pályáza­tán nyert összegből és az ön- kormányzat támogatásából fe­dezzük. Emellett - saját erőként - tagjaink társadalmi munkája is számottevő. (s. p.) Gazdát „cserélt” a temető Miután a Heves Megyei Te­metkezési Vállalat szerződése lejárt a pétervásárai önkor­mányzattal, a képviselők dön­tése értelmében a temetőgond­noki feladatokat néhány hete egy helyi vállalkozó, Gál József látja el. Mint lapunknak elmondta, a terület rendben tartása mellett a vállalkozás fő profilja a teljes körű temetkezési szolgáltatás, a sírásástól a halottszállításon ke­resztül a kegyeleti cikkek for­galmazásáig. Mindez természe­tesen nem csupán a város pol­gárait érintheti, a környező te­lepüléseken szintén végeznek hasonló tevékenységet. (s. p.) Közadónak minősül a szemétdíj Váraszó önkormányzata az el­múlt hét elején tartotta soron következő ülését. A „maratoni” megbeszélésen a képviselők el­sőként Nagy András rendőr századosnak, a pétervásárai rendőrőrs parancsnokának be­számolóját hallgatták meg a község közrendjéről, közbiz­tonsági helyzetéről. Ezt követte Pálfi István pol­gármester beszámolója az el­múlt év gazdálkodásáról. Eb­ben elhangzott: a kis település 1994. évi költségvetési bevétele - az előző évről áthozott 5 mil­lió forint tartalékkal együtt - mintegy huszonhét és fél millió forintot tett ki. A kiadási olda­lon ezzel szemben az intézmé­nyek fenntartási költségeként több mint tízmillió forint szere­pelt. Szociális kiadásokra to­vábbi ötmilliót használtak föl, míg fejlesztésre hárommillió forintot költöttek. Következő napirendként tár­gyalták és fogadták el a képvi­selő-testület új szervezeti és működési szabályzatának ren­delettervezetét. Hasonlóan új helyi rendelet került megalko­tásra a közterületek tisztán tar­tásáról és a kommunális hulla­dék gyűjtéséről. Ennek egyik legfontosabb elemeként rögzí­tették, hogy a szemétszállítás kötelezően igénybe veendő kö­züzemi szolgáltatás, melynek díját az önkormányzat adók módjára behajtandó köztarto­zásnak minősíti. Utolsó napirendként a labda­rúgó csapat első félévi tevé­kenységéről, illetve gazdálko­dásáról szóló beszámolót hall­gatták meg a képviselők. Zay Józsej Fogadóképes a tetőtér Mátraderecskén már várják a vendéget Már az utómunkákat végzik a szakavatott kezek a mátrade- recskei iskola tetőterén. Mint arról beszámoltunk, az intéz­mény legfelsőbb szintjének lakhatóvá varázsolásával 27 férőhelyes szállás kialakítását határozta el az önkormányzat. A mintegy 4.5 millió forin­tos beruházás minden bizony­nyal megtérül a falunak, hi­szen a nyári edzőtáborok la­kóit, a vendégeket, sőt a mo- fettában gyógykezelteket is lesz hol elszállásolni, ami bi­zony nem kis vonzerő. A tervek között szerepel ugyanakkor a fűtési rendszer kiépítése is, hogy a téli hóna­pokban se álljon majd kihasz­nálatlanul a tetőtér. 1 Már az utolsó simításokat végzik az iskola tetőterén fotó: perl Márton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom