Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-29 / 176. szám

6. oldal Körkép 1995. július 29., szombat Újabb béketerv A bosnyák elnökkel tárgyalt Szarajevóban Carl Bildt, a volt Jugoszláviával foglalkozó genfi nemzetközi konferencia társel­nöke, az Európai Unió közvetí­tője. Megfigyelők szerint feltehe­tően ismertette Alija Izetbego- viccsal azt a kompromisszumos javaslatot, amelyről az utóbbi időben Szlobodan Milosevics szerb elnökkel is tárgyalt. Esze­rint összekötnék Bosznia-Her­cegovina Belgrád általi elisme­rését a Jugoszlávia elleni nem­zetközi büntető intézkedések feloldásával, a boszniai szerbek nem támadnák az ENSZ vé­delme alá helyezett övezeteket. A bosnyák kormányerők nem indítanának offenzívát a szer- bek ellen. Tárgyalások kezdődnének a szemben álló felek között a nemzetközi összekötő csoport rendezési terve alapján, amely- lyel Bosznia-Hercegovina terü­letének 49 százalékát engednék át a szerbeknek. Nehéznek ígérkezik a Ha­masz Egyesült Államokban le­tartóztatott vezetőjének kiada­tása Izraelnek - vélekedtek iz­raeli tisztségviselők. Letartóztattak két testvért pénteken a szicíliai Palermo közelében. A rendőrség már ré­gen körözte őket, mert feltehe­tőleg részt vettek a leghíresebb maffia ellenes bíró, Giovanni Falcone meggyilkolásában. Drámai méreteket öltött az erdőtűz az északnyugat-török­országi Sakarya tartományban. A tüzet egy lőszerraktár kigyul­ladása okozta. Az ágazat óriásai közé lépett a magyar érdekeltséggel is ren­delkező belga Interbrew sör­ipari vállalat, miután megvásá­rolta a kanadai Labatt céget. Az üzlet összértéke megközelíti a kétmilliárd dollárt. Rendelet a nyugdíjszerű rendszeres ellátások emeléséről Értékőrző agrártámogatások A kormány e heti ülésén a stabilizációs intézkedéseken és a jövő évi költségvetés irányelvein kívül más - a vállalkozókat érintő - kérdésekben is döntött. Az ipari miniszter cáfolta, hogy a kormány az import korlátozá­sát tervezné, hiszen, mint mondta, arra nincs is törvényes módja. Az export dinamizmu­sának ösztönzésében szerinte bevált a csúszó-árfolyamrend- szer, s a kormány még augusz­tusban dönt a jövő évi leértéke­lések üteméről is. Az idegenforgalmi alapba jövőre a költségvetés is annyi pénzt - körülbelül 1 milliárd forintot - helyez majd el, mint amennyit a vállalkozások. Négy-négymilliárd forinttal megemeli a kormány a jövőben összevonandó Eximbank, il­letve Magyar Exporthitelt Biz­tosító Intézet alaptőkéjét, amely így eléri a 10 milliárd forintot. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar támogatását jövőre reálértéken kívánja tartani a kormány. Az eredetileg terve­zett 40 milliárd helyett 48-50 milliárd jut e célra az ágazat­nak. A befektetések adóösztönzé­sében is változtatásokat határo­zott el a kormány. Egymilliárd feletti beruházás esetén, amennyiben a termelés leg­alább 25 százaléka exportra megy, öt évig 50 százalékos lesz a befektetők társasági adó- kedvezménye. Az elmaradott térségekben, illetve a mezőgaz­daságban beruházók 100 száza­lékos adókedvezményre szá­míthatnak öt évig. Jövőre megszűnik a külföldi befektetők tárgybeli apportjá­nak vámmentessége. A fejlett államok nem ismernek ilyen tí­pusú kedvezményeket, és ehhez - lévén, hogy jövőre az OECD tagjává válhat Magyarország - alkalmazkodni kell. Az eddigi­ekben is sok visszásság kísérte e kedvezményt, előfordult pél­dául, hogy ajakrúzs érkezett tárgyi apportként vámmentesen az országba. A nyugdíjrendszer reformjá­ról a kormány nem tárgyalt, egyelőre az Államháztartási Reform Bizottság albizottságai vitatkoznak az ügyben. Kormányrendelet született viszont a nyugdíjszerű rendsze­res szociális ellátások emelésé­ről. Eszerint szeptember elsejé­től a nyugdíjakkal azonos mér­tékben, 4 százalékkal emelke­dik a politikai rehabilitációhoz kapcsolódó ellátások, valamint az átmeneti járadék és a bányá­szok 20 ezer forintot meg nem haladó egészségkárosodási já­radéka. Havi 200 forinttal nő a vakok személyi járadékának, il­letve rendszeres szociális segé­lyének az alsó összeghatára. Egységesen havi 300 forinttal kapnak többet a rendszeres szociális, valamint a rokkant­sági járadékban részesülők. Havi 150 forinttal emelik a há­zastársi pótlékhoz járó kiegé­szítést és a házastárs utáni jö­vedelempótlékot. FEB Veszélyben a turistaszezon Kurdok török zászlót éget­nek Athénban. A törökországi elnyomatásuk ellen tiltakozó kurdok Európa több városá­ban tüntettek, Berlinben egy társuk belehalt az éhség- sztrájkba. FOTÓ: FEB/REUTERS Egy jótanács... Avagy, milyen befektetési lehetőségeket nyújtanak a Magyar Állampapírok? Szeretné tudni a választ? Most lehetősége nyílik rá, hogy megismerje. 1995. augusztus 7-én délelőtt Magyar Állampapír szimpóziumot rendezünk Egerben. Az előadások során megismerkedhet a magyarországi állampapírokkal és befektetési lehetőségeikkel, az adózási szabályokkal és az aktuális helyi információkkal. Ugyanak­kor technikai tanácsokat is nyújtunk Önnek a Magyar Állampapírok vásárlásával és forgatásával kapcsolatban. A szimpózium helyszíne: HOTEL FLÓRA Szeretne ön is a tájékozott befektetők közé tartozni? Most lehetősége nyílik rá. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG JSr;______________________________________________________________________________ Amennyiben részt kíván venni az .EGY JOTANÁCS... A Magyar Állampapírok nyújtotta befektetési lehetőségek' című szimpózium előadásain, küldje el címünkre ezt a kupont. Igen, részt kívánok venni az előadásokon. Név: Cím: Aggodalommal, kritikával a dráguló energiáról Várt lépés - váratlanul A kormány csütörtökön be­jelentett szigorító intézke­dései - az előzetes latolgatá­soknak és találgatásnak kö­szönhetően - nem voltak váratlanak. Kivétel csak a gáz- és a villamosenergia szeptember 1-jére bejelen­tett átlagosan 8 százalékos emelése. Ez kínos meglepe­tésként érte a fogyasztókat. (FEB-információ) Mivel a tarifák differenciál­tak, föltehető, hogy a drágulás mértéke sem lesz mindenütt és minden szektorban ponto­san 8 százalék. Konkrét, rész­letes kalkulációkkal azonban egyelőre nem szolgáltak az il­letékesek. Annyi tudható, hogy szeptembertől átlagban a gázért köbméterenként 1,20 forinttal, az áramért pedig ki­lowattonként 70 fillérrel kell többet fizetni. A Magyar Energia Hivatal főigazgatója, Szabó Imre szerint a drágulás évi 2100-2200 forint többlet- kiadást jelent azoknak a ház­tartásoknak, amelyek gázzal, villannyal fűtenek, főznek, s további mintegy 800 forintot visz el a világítás, és az egyéb berendezések üzemeltetése. Az érdekképviseletek, a kü­lönböző civil szervezetek kö­rében tiltakozást, éles kritikát váltott ki az áremelés bejelen­tése. Valamint az, hogy a kormányzati megnyilatkozá­sokban kompenzációról nem esett szó. Az MSZOSZ alel- nöke, dr. Vágó János így fo­galmazott:-Az állam monopolhely­zetéből adódóan hozhatott ilyen döntést, miközben egyetlen szót sem hallottunk arról, hogy a legrászorultab­bak milyen ellentételezésben részesülnek. A 8 százalékról előzetesen nem volt egyezte­tés a szociális partnerekkel! A Társadalmi Egyesülések Szövetsége elsősorban azt nehezményezi, hogy főleg azok a kisnyugdíjasok kerül­hetnek kritikus helyzetbe, akik eddig is a létminimum határán éltek. Az 51 civil szervezetet tömörítő Társa­dalmi Kamara ügyvezető el­nöke, Szabó Miklós úgy véli: mindaddig indokolatlan az áremelés, amíg nincs fölmé­rés arról, hogy az energia- szolgáltatók milyen önkölt­séggel működnek. Az az in­doklás pedig elfogadhatatlan, hogy az árak növelése köny- nyebbé teszi a privatizálást. Pénzbe kerül a diploma Aki nem fizet, felelősségre vonják Közös kutatások két folyón Folytatódik a Maroson 1991 - ben elkezdett közös ma­gyar-román kutatómunka fo­lyóink élővilágának és egész­ségügyi állapotának megisme­résére. A Szamost 1993-ban, a Fehér és a Fekete Köröst 1994- ben vizsgálta ugyanaz a kutató- csoport, amely most azért in­dult Romániába, hogy a Fekete Körös és a Berettyó forrásától a torkolatáig vett minták alapján megállapítsa: milyen növények és állatok népesítik be a két fo­lyó vizét és árterét. A közös munkát a korábbi­akhoz hasonlóan a marosvásár­helyi Liga Pro Európa és a szolnoki Tisza Klub szervezi számos hivatásos, nemzetközi­leg elismert szakember közre­működésével. Már megszületése előtt vitákat váltott ki, közreadása után pe­dig szinte bizonyosan viharos fogadtatásra számíthat a tan­díjról és a felsőoktatási intéz­mények hallgatóinak nyújt­ható juttatásokról szóló, most megjelent kormányrendelet. Hazánk leendő diplomásainak szeptember 1-jétől tandíjat kell fizetniük. Ez az új jogszabály szerint két részből áll: 2000 fo­rintnyi alaptandíjból, s a kiegé­szítő tandíjból, amelyet a felső- oktatási intézmény határoz meg. Összege az alaptandíjnak legfeljebb négyszerese lehet. A félévi tandíj havonta vagy egy összegben fizetendő. Az 1995 szeptemberben és októberben esedékes részt októberben egy összegben szedik be. Az egyes intézmények saját szabályzatukban rendelkezhet­nek arról, ki kaphat alaptandíj­mentességet vagy kedvez­ményt. A legrászorultabbaknak és a legjobban tanulóknak nem kell fizetniük. Az a hallgató, aki fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, fegyelmi fele­lősségre vonható. A diákok állami támogatását a költségvetés erre szolgáló ke­retéből, egyéb segítséget csak az állami költségvetésen kívüli források felhasználásával lehet nyújtani. A juttatásokat pályá­zati úton vagy egyéni elbírálás alapján ítéli oda az intézmény, bizonyos esetekben a művelő­dési miniszter. Az érdekeltek tanulmányi ösztöndíjat, pénzbeli szociális juttatást, köztársasági ösztöndí­jat, jutalmat, szakmai gyakorlat idején költségtérítést, kimagasló tudományos, kulturális, sport- és művészeti tevékenységért ösz­töndíjat, tankönyv- és jegyzet- támogatást, valamint kollégiumi elhelyezést kaphatnak. Szociális támogatás a hallgató körülményeinek mérlegelése után, normatívan adható az erre a célra elkülönített keretből. A diákotthoni térítési díj havi ösz- szege nem lehet több a minimál­bér 25 százalékánál, de az arra rászomlók mentességet is kap­hatnak. Az intézményeknek szeptem­ber 30-ig kell szabályzatba fog­lalniuk, kinek nem kell fizetnie, ki, mennyi támogatást kap, és mennyi lesz a tandíj a tandíj ösz- szege. A rendelet nem terjed ki a katonai és rendészeti intézmé­nyekre. □□ Foglalkozás: Címünk: Állampapír 1300 Budapest 3, Pf.: 225 Kérjük, hogy a kupont a megjelenés hetében küldje vissza, mivel a résztvevők száma korlátozott. Részvételi meghívóját postafordultával megküldjük. i-----------­------------------------------------------------------------------------------------­A nagy egymásra találás Szélsőséges nacionalizmussal vádolják a nagygyűlés résztvevőit Nagy visszhangot váltott ki a szomszédos országok sajtójá­ban a csütörtökön megrendezett debreceni nagygyűlés, ame­lyen hazai és határon túli közéleti személyiségek emelték föl szavukat a nyelvháború ellen. Ion Iliescu román államfő sze­rint a debreceni nagygyűlésen kifejtett állásfoglalások irreá­lisak, nem kedveznek az euró­pai integráció folyamatának. „Bizonyos primér, primitív, szélsőséges nacionalista ér­zelmek szításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Ma­gyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű ma­gyarok érdekeit” - vélekedett kérdésekre válaszolva a román elnök. A bukaresti Adevarul című lap úgy értesült, hogy a Buka­restben tartózkodó Vladimír Meciar szlovák miniszterel­nök közölte vendéglátóival: a szlovák parlament nem ratifi­kálja a Magyarországgal kö­tött szerződést, éppen azért, hogy „ne hozza nehéz hely­zetbe a Bukarest és Budapest közötti tárgyalásokat”. Hírmagyarázatunk: „Azonos nyelven fogunk be­szélni" - írta egy bukaresti kommentátor, méltatva a hir­telen támadt román-szlovák barátságot. Hozzátette: ez a „közös nyelv” természetesen a Magyarországhoz fűződő vi­szonyukban érvényesül. Aligha véletlen, hogy a két ország politikusai épp akkor „beszélnek egy nyelven", ami­kor nyelvháborút vívnak a te­rületükön élő magyar kisebb­séggel szemben. Am szót érteniük nem egy­mással kell, hanem alkalma­sint Budapesttel, és az alap- szerződések tető alá hozását sürgető nyugat-európai és amerikai politikai közvéle­ménnyel. H. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom