Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-27 / 174. szám

1995. július 27., csütörtök Bűnügyi Kaleidoszkóp 11. oldal Selypi kérdés: rablás vagy kifosztás történt? Házkutatás az éjszakában Elsikkasztották az építőanyagért adott előlegeket Sikkasztás alapos gyanúja miatt rendőrségi eljárást in­dítottak Szombathelyen a helyi Sögoker Építőipari és Kereskedelmi Kft. vezetői el­len; a cég ugyanis a befize­tett előlegek ellenére sok családnak nem szállította le az igényelt építőanyagokat - tájékoztatta a sajtó képvi­selőit szerdán a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság. A húsz panaszos hóna­pokkal ezelőtt adott megbí­zást a Sögokemek, a meg­rendelések teljesítése azon­ban elmaradt; a házak félké­szen állnak, s valószínűleg a sokmilliós előlegnek is bot­tal üthetik a nyomát a káro­sultak, akik feljelentették a vállalkozás vezetőit. A cég ügyvezetője ellen szakértők bevonásával kez­dődött rendőrségi eljárás. Hétfőn este a szokásos ellenőr­zését végző rendőrjárőrt Sely­pen, az Árpád úton kétségbe­esett férfi állította meg. Elpa­naszolta, hogy ellopták a ke­rékpárját. Az egyenruhásoknak ezúttal is szerencséjük volt. Rövidesen megtalálták az elcsórt bringát az árokban, ráadásul nem ma­gányosan; mellette feküdt „új” gazdája is. Nosza, faggatni kezdték az illetőt a tulajdonos- váltás körülményeiről, mire az egyébként selypi lakos M. S. ki­jelentette, azért volt szüksége a járgányra, hogy eljusson a rendőrségre, mivel kirabolták. Kis Endre r. századostól, a lőrinci őrs vezetőjétől megtud­tuk: még azon melegében el­kezdődött a nyomozás. A Ruby elnevezésű presszóban többen is látták a sértettet, amint öt­ezer forintost halászott elő zse­béből. Összeállt a személyle­írás, aminek alapján az apci B. B.-hez vezetett a nyomozók útja. A feltételezett elkövetőnél házkutatást tartottak. A gondo­san szék karjára helyezett gú­nyájából előkerült két ötezres, aminek alapján, előállítását követően, B. B. elismerte a ki­fosztás tényét. A gyanúsított - aki annak idején részt vett az emlékezetes széklopási ügyben, és ittas jár­művezetésért is összeütközésbe került a törvénnyel - egyelőre tagadja, hogy tette során erő­szakot alkalmazott. A sértetten azonban a kórházi kivizsgálás folyamán erős szorítás és ököl­csapás nyomait fedezték fel. (tari) Sokan szabalytalankodnak a vasúti kereszteződésekben A rendőrség és a MÁV közös ellenőrző' akciója Június 19-én és 20-ánaz Országos Rendőr-főka­pitányság, illetve a MÁV Részvénytársaság közös országos ellenőrzést tartott mintegy ötven közút- vasúti kereszteződésnél. Ezeken a helyeken a gépkocsivezetők, a kerékpárosok, a gyalogosok igen gyakran sértik meg a közlekedési szabályo­kat - voltak kénytelenek e szomorú megállapítást lejegyezni a vizsgálatot végzők -, aminek követ­keztében még mindig sok sajnálatos és igen ve­szélyes baleset történik. Komoly gond például a sorompók szándékos vagy figyelmetlenségből történő rongálása is. A fokozott ellenőrzés célja éppen az volt, hogy ki­szűrjék a szabályok megszegőit, hogy az illetéke­sek tapasztalatokat szerezzenek a teendőket ille­tően, s hogy ráirányítsák a közvélemény figyel­mét a vasúti átjárók veszélyeire, a nagyon gyak­ran bizony halálos kimenetelű balesetek megelő­zése érdekében. Az ellenőrzésekhez kapcsolódva, azok nem éppen vigasztaló tapasztalatairól a MÁV Rt. épü­letében sajtótájékoztatót tartott Sípos István, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese és Pausz Fe­renc rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főka­pitányság autópálya-koordinációs és ellenőrző osztályának a vezetője. A hazai vasúti társaság - a rendőrséggel közö­sen - immáron három éve szervez hasonló közös célellenőrzéseket. Tapasztalat, hogy az ilyen el­lenőrzések után csökken a rendkívüli események száma. A baleseti helyzet alapján az ellenőrzésre kijelölt vasúti átjárók száma 1993-ban és 1994- ben 62, az idén 41 volt, amit a helyi tapasztalatok alapján továbbiakkal egészítettek ki. A kiemelt célellenőrzés 1993-ban 15 napig, 1994-ben 3 na­pig, 1995-ben 2 napig tartott. A tájékoztató alkalmával elhangzott néhány különösen figyelemre méltó további információ is: A MÁV Rt.-nél a vasúti átjárók 46 százalékát biztosítja sorompó. Ez az arány nemzetközi szin­ten is megállja a helyét (Németországban például az egykori NSZK területén ez az arány 50 száza­lékos volt). Gondot jelent többek között az is, hogy a gyenge forgalmú vasúti átjárók megszüntetési üteme lelassult. A szintbeni kereszteződésekkel kapcsolatos érdekeltségi és költségviselési meg­oszlásban - a nyugati országokéhoz hasonló rendszer kialakításában - továbbra sincs előrelé­pés. A nyugati gyakorlat szerint a költségek megoszlanak az állam, az önkormányzat és a vasút üzemeltetője között. Az ütközéses balesetek száma az elmúlt két év­ben csökkent, és kevesebb személyt ütött el a vo­nat a vasúti átjáróban, azonban a sebesség túllé­pése és a vasúti átjárók megközelítésére vonat­kozó szabályok áthágása miatt bizony igen gyak­ran rongálják meg a sorompókat. A balesetek számának csökkentését segítették az elmúlt időszakban végrehajtott fejlesztések. A MÁV Rt., a szerény pénzügyi lehetőségek elle­nére, a legveszélyesebb útátjáróknál a fényso­rompót félsorompóval egészítette ki, intézkedések történtek a jobb észlelést biztosító optikák kísér­leti alkalmazására, a szándékos rongálások meg­közelítése érdekében a sorompószekrények át­alakítására, az energiaellátás korszerűsítésére, a lopások megakadályozására a színesfémek más anyagból történő kiváltására. A sorompók előtt nagyon sok helyen bordázat­tal látták el az átjáró előtti útszakaszt, éppen azért, hogy a sebesség csökkentését kikényszerít- sék a közúti forgalomban résztvevőktől. Az előző év azonos időszakához képest 1995 első öt hónapjában 73 százalékkal nőtt a vasúti berendezéseket szándékosan rongáló cselekmé­nyek, különösen a kábellopások aránya. Ezek döntő többségében a sorompóberendezéseket érintő, valójában megmagyarázhatatlan bűnté­nyek. Ezeknek pótlása - ez különösképpen elgon­dolkodtató adat - több mint 30 millió forintba ke­rült eddig a MÁV-nak... _______________Hol Tart Jelenleg Az Ügy?_______________ H amis jel az arany ékszerekben Vádirat a G and F Kft. volt vezetője ügyében Úgy tűnik, Egerben, az Érsek u. 8. szám immár a közvéle­ményben nagy port felverő bűncselekményekről válik ne­vezetes címmé. Olvasóink már bizonyára tudják, a Lánchíd 2000 Kft. észak-magyaror­szági kirendeltségének irodája is e házszámon volt található, a cég tulajdonosait több mint négyszáz embert megkárosító csalássorozat miatt jelenleg is az Interpol segítségével körözi a rendőrség. Bizományi szerződés aranyforgalmazásra A G and F Gold Fashion Kft. üzlethelyisége ugyancsak az Érsek u. 8. szám alatt volt ta­lálható. Még 1992. június 25- én vette a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűn­ügyi őrizetbe az egri 43 esz­tendős G. Józsefet, a társaság egyik ügyvezetőjét. Több bűncselekmény elkövetésével gyanúsították őt alaposan, s a napokban készült el az üggyel kapcsolatos vádirat, amelynek tartalmáról az Egri Városi Ügyészségen dr. Kovács Kata­lin ügyésztől kaptunk tájékoz­tatást. A bírósági eljárást megala­pozó hivatalos irat szerint G. József 1991-ben hozta létre a G and F Gold Fashion Kft.-t Loris Furini olasz állampol­gárral közösen. A külhoni üz­letember külkereskedelmi bi­zományi szerződés alapján az egri cég rendelkezésére bocsá­tott arany ékszereket. Honfi­társainknak az volt a felada­tuk, hogy részben az olasz tu­lajdonos által küldött nemes­fém alapanyagot bérmunká­ban itt feldolgozzák, s az így elkészült fazonaranyat Itáliába exportálják, részben szóba ke­rült az aranytárgyak belföldi forgalomba hozatala is. Nos, ez utóbbinál következett be a baj. A hazánkban érvényes elő­írások szerint ha valaki belföl­dön kíván értékesíteni arany­tárgyakat, előzőleg honosít­tatnia kell, azaz hiteles ma­gyar fémjellel szükséges el­látni. Ez a művelet azonban csakis akkor szabályos, ha azt az Állami Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézetben (NEH1) végzik el. A kft.-n be­lül G. Józsefnek kellett gon­doskodnia arról, hogy ez meg­történjen. Ily módon ö rendel­kezett arról is, hogy mely arany ékszerek hozhatók itt­hon kereskedelmi forgalomba. A vizsgálat során kiderült, hogy az eladás vagy a G and F Kft. már említett egri, Érsek utcai üzletében, vagy más ke­reskedőkkel kötött adásvételi, illetve bizományi megállapo­dás alapján történt. A vádirat szerint nyilvánva­lóvá vált, hogy G. József az arany ékszerek egy részét anélkül hozta forgalomba, hogy azokat honosítás végett a NEHI-nek megküldte volna. Ehelyett - fogalmaz a vádirat - „ismeretlen személy, isme­retlen eszköz felhasználásával csaknem 2,3 kiló 14 karátos tört aranyból készült ékszert 14 KA, 13,7 gramm 14 kará­tos tört aranyból készült ék­szert 18 KA, több mint 3,3 kiló 18 karátos ékszert pedig 18 KA fémjellel látott el. A hamis fémjelbeütés következ­tében a fémjelzetlen, azaz tört arany és a hiteles fémjellel el­látott arany közötti értékkü­lönbözetből eredően az együt­tesen 5,6 kilónál több arany­mennyiség névértéke majd­nem 10 millió forinttal növe­kedett”. A vevők nem tudták, milyen aranyat kaptak Az ügyészi vádindítvány arról is szól, hogy pontosan har­minchárom személynek adtak el 1991 decemberétől 1992 júniusáig az egri Érsek úti üz­letben hamis fémjellel ellátott arany ékszert. Ez azt jelenti, hogy a vádlott az arany éksze­reket jogtalan haszonszerzés céljából forgalmazta, a vevő­ket megtévesztette azzal, hogy hitelesített aranyként bocsá­totta áruba az említett tárgya­kat, s természetesen megkáro­sította ily módon őket. A hiva­talos irat pontosan felsorolja a pórul járt vásárlók névsorát, s azt, hogy mikor történt a vétel, s tartalmazza az okozott károk összegeit is. A vád szerint további két - név szerint is említett - sze­mélyt azzal tévesztett meg, hogy aranyozott ezüstből ké­szült ékszert hiteles 14 karátos aranyként adott el nekik. Egy kazincbarcikai vállal­kozónak 1991. december 1-jén továbbértékesítés céljából ad­tak el 1 millió forintos vétel­árért arany ékszereket. Ezek közül egy meghatározott mennyiségbe szintén hamis fémjelet ütöttek be. Hasonló eset fordult elő egy nyíregy­házi kft.-vel, illetve egy buda­pesti magánvállalkozóval is. A tanúvallomások, a könyvszakértői vélemény, a NEHI-től kapott alapos szak- vélemény alapján az Egri Vá­rosi Ügyészség nagy értékű bélyegre folytatólagosan elkö­vetett bélyeghamisítás, to­vábbá üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalás bűntettével, valamint különö­sen nagymértékű adóbevétel­csökkenést okozó adó- és tár­sadalombiztosítási csalás bűn­tettével vádolja G. Józsefet. Ez utóbbi vádindítvánnyal kapcsolatban a vádirat kitér arra, hogy a G and F Kft. ügy­vezető igazgatója az 1991.-es gazdasági évről az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Igazgatóságához benyúj­tott adóbevallásában eltitkolt 3 millió 920 ezer forint értékű fogyasztási adót. Ugyancsak elleplezett 314 ezer forint nye­reségadót és 7 millió 527 ezer forint forgalmi adót. A vádlott által előidézett összes adóbe­vétel-csökkenés 6 millió 761 ezer forint. G. József tagad: nem tudott semmiről... Dr. Kovács Katalin ügyésznő arról is tájékoztatta a Hírlapot, hogy a vádlott az eljárás so­rán végig tagadja vétkességét. Úgy nyilatkozik, azt hitte, hogy a legnagyobb rendben . megy az aranyüzlet. Mint mondta, ő valójában be se járt a boltba. Ezzel szemben mind az eladók, mind a vásárlók ta­núvallomásaikban arról szól­tak, hogy G. József rendszere­sen bent tartózkodott az üzlet­ben, s bármilyen aranytárgyat csak az ő rendelkezése alapján bocsáthatták áruba. Arról neki feltétlenül tudnia kellett, hogy bizonyos arany ékszerek nem kerültek a NEHI-be honosítta- tás végett. A nyomozás során egyébként előkerült négy, az arany finomságát jelző beütő, emellett egy kőfoglaló szer­szám is, amely egy másik esz­közzel együtt alkalmas lehe­tett a hamis jelek készítésére. Jellemzi az ügy bonyolultsá­gát, hogy a NEHI szakértőjé­nek minden egyes aranytár­gyat meg kellett vizsgálnia, s a bűnügyi költség éppen emiatt meghaladja a 3 millió forintot. Az ügyészség ugyanakkor bűncselekmény hiányában megszüntette a G. József ellen vámorgazdaság büntette, hi­telsértés vétsége és jelentős kárt okozó csalás bűntette mi­att indított nyomozást. A bé­lyeghamisítás és a többi bűn­tény kapcsán pedig - az ártat­lanság vélelme elvének értel­mében - arról, hogy mindeb­ben bűnösnek mondható-e ki a vádlott, az Egri Városi Bíró­ság hivatott - mérlegelés alap­ján - dönteni. Szalay Zoltán fi Masa« 6« *uu: „ /n t/yz- Soo 'TjlfflSWfesi, - KKKKSKEDEIMH KFT. 3300 Eger, Harangláb u. 18. (a Kővágó téri "MÓL" benzinkút mögött!) MEGNYITJA HASZNÁLTGÉPKOCSI-ÉRTÉKESÍTŐ TELEPÉT! 1995. július 20-31 -ig értékesítésre leadott gépkocsikat tárolási díj felszámítása nélkül hozzuk forgalomba. Állapotfelmérés - szavatossági garancia korrekt közvetítési jutalék. ŐRZÉS-VÉDELEM Nyitva: , , , „ , naponta: 9.00-18.00 ELADÓKÉRT ES VEVŐKÉRT! szombaton: 9.00-13.00 Medina Bútor Bútorgyártó és -forgalmazó egyéni cég Kál, Kápolnai u. 2. Tel.: 36/487-020 Ismét kiállítás és vásár! Egerben a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában, Eger, Rákóczi u 2. Kínálunk: csővázas bútorokat lakások, irodák, vendéglátók számára. Továbbá: orvosi rendelők berendezéseit. Július 10-től naponta 11-18 óráig szombaton 9-73 óráig núJfÍTiWíPELM‘ Nyugodtan nyaralhat tSt Ti ÖK továbbképző kft. ha már választott! SZAKKÉPESÍTÉST ADÓ SZAKTANFOLYAMAINK VÁMKEZELŐ/VÁMÜGYINTÉZŐ KÜLKER ÜZLETKÖTŐ + nyelv GYERMEKFELÜGYELŐ - BABY SITTER külföldre közvetítéssel LAKBERENDEZŐ EGER, Kossuth l_. u . 9. Tel/fax: 36/31 1-847 HEVES "“"HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, W&Xk LŐRINCI, PÍTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉSKÖRZETÍ1K NAPILAPJA az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Felelős kiadó: KIS SZABÓ ERVIN, az AS-M. Fleves megyei irodavezetője. Felelős szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN Szerkesztőség: Eger, Barkóczy u. 7. sz. 3301 (Pf.23.). Telefon: 36/413-644. Hirdetés: 410-880. Fax: 36/412-333 Az előfizetők részére terjeszti ügynökségei révén az AS-M Kft. Heves Megyei Irodája. Árusításban terjeszti az ÉSZAKHÍR RT. 3530 Miskolc, Király u. 2. Telefon: 06-46/350-230. Előfizethető közvetlenül a Heves Megyei Hírlap kiadójánál 3300 Eger-Barkóczy u. 7. (Telefon: 36/413-644) és ügynökségeinél, postautalványon és átutalással a 359-98567/03401864 pénzfor­galmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. Előfizetési díj egy hónapra 437 Ft, negyedévre 1254 Ft, fél évre • 2448 Ft, egy évre 4776 Ft. Az árus példányok ára: 23,50 Ft. Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökségekhez munkanapon 8 órától 16 óráig távbeszélőn és a Heves Megyei Hírlap kiadójához a 36/412-646 távbeszélőszámon 8-16 óra között kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger, Vincellériskola u. 3. sz. Felelős vezető: Kopka László HU ISSN 0865-9109

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom