Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. július 4., kedd Hogyan óvjuk várainkat? (Folytatás az-1. oldalról) Nem hiányoztak az ösztöndí­jasok sem. A művelődési mi­nisztérium tíz olasz szakem­bert hívott meg. Többek kö­zött azért, hogy átadhassák magvas tapasztalataikat. A megjelenteket dr. Rin- gelhann György, Eger pol­gármestere köszöntötte, aki - egyebek mellett - azt hangsú­lyozta, hogy a negyedszázada rajtolt kezdeményezés bevál­totta a hozzá fűzött reménye­ket. A mindig rangos szint öregbítette a barokk megye- székhely hírnevét, s hozzájá­rult ahhoz, hogy értékeire Eu- rópa-szerte felfigyeljenek. Megnyitóbeszédet dr. Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium politikai államtitkára mondott. Nyomatékolta: a központi tematikát gondosan, előrelátóan határozták meg. A várak és várkastélyok helyre- állításának gondjai, megol­dásra váró problémái ugyanis aktuális kérdések. Az is igaz, hogy a cél érdekében nem­csak a nagyközönség esztéti­kai és intellektuális élményeit szükséges szolgálni, hanem tekintettel kell lenni a gazda­ság parancsaira, a kevés pénzre, s a hasznosítás - ez utóbbi nélkülözhetetlen - fon­tosságára. Az ilyen építmé­nyek közül ma 700 a védett, ám csak Sárváron és Sárospa­takon érvényesült a törté­nelmi fejlődés folytonossága. Utalt az évfordulóra is. Aláhúzta, hogy a TIT Bugát Pál Egyesülete mindig is lel­kesen szervezte ezt a sereg­szemlét. Ennek elismerése­képpen átadta a Műemlékvé­delemért plakettet és okleve­let, amely miniszteri kitünte­tésnek számít, s szerény, de mindenképpen számottevő honorálása a töretlen szor­goskodásnak. Ez után dr. Fehérdy Ta­más, az Országos Műemléki Hivatal elnöke tartalmas elő­adás keretében Világította meg a meglehetősen összetett feladatsort. Tisztázta a fogal­makat, jelezve, hogy az erő­dítmények jellegzetesen kö­zépkoriak, s a XVIII. századi épületek között meglehetősen kevés a várkastély. Állaguk nemcsak azért elszomorító, mert egy részüket nyári lak­nak emelték, hanem amiatt is, mert 1945 után, az úgyneve­zett újvilág-formálás során barbár módon tönkretették e hajlékokat. A rekonstrukció sem könnyű, hiszen eldön­tendő mindenekelőtt az, hogy milyen legyen az újjávará­zsolt romok és kiegészítések aránya. Arra feltétlenül töre­kedni illik, hogy a látogatók megkülönböztessék a külön­böző korok lenyomatát, más­képp aligha hatná át őket az az atmoszféra, amely az elő­dök okító-nevelő hagyatéká­ból sugárzik, s arra inti a jelen és a holnap ifjait, hogy tisztel­jék ezt a kövekbe álmodott testámentumot, mivel múlt nélkül nincs semmiféle jö­vendő. Ezzel zámlt is a hivata­los menetrend, kezdődhetett az önfeledt terefere. Még­hozzá érzelemkeltő fehér asz­tal mellett. Ma 9 órától rajtol az igazi, a szellemedző, a mindenki javára váló mun­kálkodás. Akárcsak huszonöt évvel ezelőtt... Pécsi István Már a személyi igazolványoknál is Sorszámok az ügyfeleknek VÁROSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG EGER 1^1 Dátum: 1995 JüL 9 3 Sorszám: JV» 000001 Ik HÉTFŐ CSAK A FENTI FOGADÓNAPRA ÉRVÉNYES! (A kiadott sorszám szerint fogják szólítani) V*V P^IIMT KFT. • EGER A megtorpedózott Bokros-csomag Az egyik örül, a másik óvatos, a harmadik kissé bánkódik Az Alkotmánybíróság több ponton is az alaptörvénybe ütközőnek ítélte a közkeletűen csak Bokros-csomagként emlegetett megszorító intézkedéseket. Vajon milyen reakciókat is váltott ki az emberekből a múlt hét péntekjén meghozott döntés? Ennek igyekeztünk utánajárni... Márton József építési vállalkozó- Az egyik szemem sír, a má­sik nevet - összegzi vélemé­nyét Márton József építési vál­lalkozó. - Pozitívnak tartom a határozatot azért, mert az Al­kotmánybíróság ügyel arra, hogy jogszerűen menjenek a dolgok, ráadásul a Bokros­csomag emberek tömegeit érintette volna rendkívül hát­rányosan, azaz sokaknak a mindennapi kenyerük is ko­moly veszélybe került. Mind­emellett azt sem hallgathatom el, hogy számomra - hiszen vállalkozó vagyok - most erő­sen kétségessé vált, miként si­kerül az országnak belátható időn belül kilábalnia a nehéz­ségekből. Az idő pénz, s saj­nos, újra elodázódnak majd azok a szükséges intézkedé­sek, amelyek révén a magyar gazdaság fellendülhetne. Nem vagyok túlzottan optimista, rövid rávon nem látok kiutat. Csontos Zsuzsanna gyeden lévő anyuka- Sokaknak talán furcsa lesz a véleményem - fejtegeti Csontos Zsuzsanna, aki gye­den lévő anyuka -, de kissé csalódott vagyok, mert jóma­gam most rosszabbul jártam, hiszen minden valószínűség szerint több pénzhez jutottam volna, amennyiben marad a Bökrös-féle elképzelés. Egye­dül nevelem a kilenc hónapos gyermekemet. Hogy mennyi­ből? Nos, a gyed 7500, ehhez jön 3250 forint családi pótlék, s az egri önkormányzattól ka­pok még 1500 forintot neve­lési segély gyanánt. Ennyi... Már kitöltöttem azokat a papí­rokat, amelyekre szükség lett volna, de most - legalábbis egy ideig - minden marad a régiben. Ahogy tudom, az új rendszerben sem kaptam volna tetemes összeget, de az esetemben ezer forint is na­gyon sokat számít. Dr. Lőkös István egyetemi tanár-Mit tagadjam, örülök az Alkotmánybíróság ítéletének - mondja dr. Lőkös István egyetemi tanár. - Az az érzé­sem, hogy Bokros úrék elha­markodott döntései vezettek idáig. Kissé fellélegeztem, mert engem is alapvetően érintett volna a honoráriumok után fizetendő 44 százalékos járulék. El is játszadoztam a gondolattal, hogy mindez ho­gyan érintené teszem azt Mik­száth Kálmánt avagy Balassi Bálintot, ha a ma Magyaror­szágában imák műveiket. De félretéve a tréfát... Jó lenne, ha a pénzügyi kormányzat egy-egy intézkedéscsomag előtt megvizsgálná annak ösz- szes várható hatását, s nem csupán a fiskális szemponto­kat tartaná szem előtt. Ezzel ugyanis sok-sok kellemetlen­séget el lehetne kerülni. (stanga) Gazdára találtak a péterkei földek A sorszámbiléta a személyihez Az Egri Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályán fontos cél a kulturált ügyinté­zés. Május végétől sorszámok adásával teszik elkerülhetővé a tumultuózus jeleneteket. Akkor a gépjárművekkel kapcsolatos ügyekben hozzájuk fordulók kaptak bilétákat. Hétfő óta azok is e rend szerint kerülnek sorra, akik a személyi igazolványukról óhajtanak gondoskodni hivata­los közreműködéssel. Közgyűlés elé kerül A Kordax Rt. és Eger sportja Egyeztető tárgyalást folytatott tegnap Egerben, a városházán Habis László alpolgármester és Erdős Sándor, a Kordax Ipari és Kereskedelmi Rt. ügyveze­tője. Elhangzott, hogy a társa­ság a jövőben nemcsak az NB. I.-es női röplabdacsapatot, ha­nem az NB II.-be jutott labda­rúgócsapatot is támogatná. A Hírlap értesülése szerint a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy erről előterjesztés készül a július 11-i egri közgyű­lésnek, amely dönt majd róla. A Kordax Rt. lehetőséget kínál a megyeszékhelyen a minőségi sport támogatására. Az abasári jég után Károk a szőlőben Lapunkban hírt adtunk tegnap arról, hogy nagy felhőszakadás kíséretében ötször hullott borsó és bab nagyságú jég Abasáron és környékén. Szalóki Józsej nyugdíjas agrármérnöktől kap­tuk a hírt, akit ma telefonon kérdeztünk: milyen károkat okozott a jégverés? Mint megtudtuk, a szőlő húsz-harminc százalékban ká­rosodott, van olyan fürt, ame­lyen 3 milliméter mélységben megrepedt a szem bőre. A kert­ben is okozott kisebb károkat - azért viszont nem ajég a bűnös, hogy az idén elfagyott az alma, s alig termett kajszibarack. Szerencsére Domoszlót és Nagyrédét nem érte jégkár, így a szőlőtőkék nem sérültek. Rossz balkanyarok Figyelmetlenségből hétvégi balesetek Július l-jén, szombaton reggel Szihalom belterületén K.-né B. E. nyíregyházi lakos járművén haladva sajnos, eléggé későn észlelte az előtte szabályosan balra kanyarodni akaró F. Gy. szihalmi lakos kocsiját, és neki­ütközött. A baleset következtében hárman nyolc napon belül gyó­gyuló könnyű sérüléseket sze­reztek, míg egy súlyos sérültet szintén kórházba kellett szállí­tani. Szintén szombaton, a dél­utáni órákban Besenyőtelek ha­tárában K. K. szihalmi kerékpá­ros körültekintés nélkül kanya­rodott balra a főútvonalon, „egyenesen” a szabályosan közlekedő egri K. J. gépkocsija elé. Szerencsére a férfi könnyű sérülésekkel megúszta a „ka­landot”. A balesetek ügyében a rend­őrség folytatja a vizsgálatot. Az elmúlt napokban gőzerővel dolgozott a pétervásárai földki­adó bizottság. Az egyébként sem unalmas munkát még sür­getőbbé tette, hogy július else­jéig lehetett a földek után a Me­zőgazdasági és Erdészeti Alap­ból adott támogatásokra az igényeket benyújtani. Többek között erről is tájékoztatott Szántó György, a bizottság he­lyettes elnöke.- A földhözjutottak igen nagy számban kívánnak élni a támogatással, érthetően. Akik időben bejelentették igényüket, a pétervásárai polgármesteri hivatalban vehetik majd azt át a település gondnokságvezetőjé­nek jóvoltából, aki vállalta a többletfeladatot. Akik kimarad­tak - remélhetően csak kevesen -, már csak a jövő évben kap­hatják meg a hektáronként számított összeget. Most első­sorban a művelésbe vonható te­rületekkel foglalkozunk: a rész­arány-tulajdonú szántók és le­gelők mintegy kétharmada már „gazdára talált”, az erdők vi­szont még csak eztán kerülnek sorra.- Mekkora munkát jelent mindez?- Mi tulajdonképpen a Gár­donyi Géza Termelőszövetkezet részaránytulajdonban lévő terü­leteinek kiosztásával foglalko­zunk. Ez nem csupán Pétervá­sára, hanem Váraszó, Erdőkö­vesd, Ivád és Kisfüzes határá­ban lévő területeket is tartal­maz, összesen mintegy 1200 tu­lajdonost érintve. A munka nagyságát jól tükrözheti: eddig 511 határozatot hoztunk.- löreláthatóan mikorra si­kerül kiosztani a teljes terület?- Idén december harminc- egyedikéig be kell fejeznie a bi­zottságnak a munkát. Úgy gon­dolom, képesek leszünk tartani ezt a határidőt. Van néhány „túljegyzett tábla” - talán mondanom sem kell, hogy a legjobb aranykorona-értékűek -, amelyek ügyében nem sike­rült egyezségre jutniuk az igénylőknek, ezekről a törvé­nyességi sorrend betartásával, sorsolás útján fogunk dönteni. (suha) Inkább apátia, semmint harapós hangulat Egy kis Amerika és némi Németország az egri fogászaton Dr. Ecsédi Dénes vezető főor­vos nem rejti véka alá, hogy mind szakmailag, mind pedig erkölcsileg elhibázottnak tartja az ide vonatkozó döntéseket. Utóbbi vonalon azért, mert az emberek sokasága egy életen keresztül fizette-fizeti a társa­dalombiztosítási járulékot, s most nagy hirtelen az ellátás­ból kivették a fogászatot. Hogy aztán miért éppen azt? Véle­ménye szerint azért, mert itt nincs szó közvetlen életveszély­ről. S úgy látszik, ennyi már bőven elég. Ami pedig a szakmai szem­pontokat illeti... Az elhanyagolt fogak, a kezeletlen bajok szá­mos más orvosi probléma for­rásaivá válhatnak. És vajon mi indokolja, hogy amíg egy gyö­kérkezelés díjmentes, addig a gyökértömésért már fizetni kell? Könnyen belátható, hogy az első beavatkozásra még csak-csak akad jelentkező, a másodikra már kevésbé. A fáj­dalom elmúlik, a beteg meg el­illan. A kezelés ugyan félbe­szakad, de hát a pénz(telenség) nagy úr. Vélhető, hogy a több mint borsos árak a magánpra­xist folytatókhoz terelik majd a pácienseket. Csak az a kérdés, lesz-e annyi fizetőképes beteg, amely képes fenntartani a ma­gánrendelőket. S ha már súlyos forintokról esik szó... A főorvos - mintegy slusszpoénként - elmeséli, hogy a fogtechnika is árakat emelt. (Poén ide, poén oda, sem neki, sem nekem nem tá­mad kedvem nevetni. Igaz, nem is csodálkozunk.) A csinos, fekete hölgy nem árulja el a nevét, de diskurálni hajlandó. Maszek alapon jött, s kissé távolról szemléli a törté­néseket, hiszen 1993-tól az USA-ban él (ott tanul), s ha a követségen sikerül elintéznie a formaságokat, rövidesen újra az Egyesült Államokba megy. Mint mondja, elborzadják a hazai események, köztük a fo­gászati díjak is. Kétségtelen - meséli -, az USA-ban is hasonló a szisz­téma, csakhogy odakint mások a körülmények. Ő például 110 dollárt fizet havonta biztosí­tásra, amely bizonyos kórházi ellátást is magában foglal - nem is beszélve az olyan fog­orvosi műveletekről, mint a rendszeres ellenőrzés, avagy a fogtisztítás -, s amely azt is le­hetővé teszi, hogy a foghúzá­sért, illetve -tömésért csak mi­nimális térítést kelljen leróni. Igaz, a bonyolultabb művele­tek ott is igencsak drágák, ám­bár a biztosító azok költségei­hez is hozzájárul. S hogy mennyi is az a 110 dollár? Ki­bírható - mondja beszélgető- partnerem —, ugyanis egy iro­dai női alkalmazott 1300-1600 dollárt keres. Társalgásunk végén azzal búcsúzunk el: árakban már itt van Amerika... Mintha csak hallotta volna Ecsédi doktor véleményét, úgy fogalmaz az egri dr. Varjú Vilmosné is. Bár őt - nyugdí­jasként - kevésbé érinti a fogá­szati ellátás árainak drasztikus megugrása, nézete szerint arra lehet számítani, hogy a legtöb­ben majd a magánrendeléseket választják, remélve, ott majd megtakaríthatnak több-keve­sebb forintot. Persze - teszi hozzá nyom­ban -, nagyon sokan lesznek olyanok, akiknek még arra sem telik majd. Türelmesen vár a sorára az egri Közlök Antal is. Sajgó fo­gát tapogatja, s mivel engem is sorstársnak néz, beszélgetésbe kezd. Elmondja, hogy már vagy fél esztendeje Németor­szágban dolgozik, s szorgal­masan gyűjti a pénzt, hogy ha­zatérése után ne legyenek min­dennapos megélhetési gondjai. Már odakint is vacakolta foga, amelyet be kellene tömni. De hát úgy volt vele, majd csak kibírja valahogy, végtére is a szabadságát idehaza tölti, rá­adásul az ingyenesség nem utolsó dolog. Amikor megtudja tőlem, hogy bizony rettenetesen hiú reményeket táplál, s hogy azért a parányi tömésért minimum 1400 forintot kell letennie, nyomban felpattan, s - egy röpke köszönést követően - szinte futva távozik. Hogy azután pénzért sza­ladt-e haza, avagy azóta már réges-régen Németországban fájlalja a fogát, nem tudni. Nekünk mindenesetre ide­haza fáj... Stanga István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom