Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-21 / 169. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. július 21., péntek Készülődés a Vásár Agriában ’95-re Ma: a vendéglátókkal találkoznak Törvénymódosítást szorgalmaznak a felek Szakemberek és politikusok a kamaráról A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezé­sére ültek asztalhoz a napokban a testület és az SZDSZ megyei vezetői, hogy megtárgyalják a kamara helyzetét, a további ten­nivalókat, illetve a két szervezet közötti együttműködés lehet­séges területeit és formáit. Mint lapunkban beszámoltunk róla, tartanak az előkészületek a Vásár Agriában '95 megrende­zésére. Ma délelőtt Egerben, a városházán Barócsi Tibor iro­davezető és Bükkerdő Gabri­ella, a megyei önkormányzat munkatársa a vásárra jelentke­zett vendéglátóipari vállalko­zókkal találkozik. Megbeszélik a leendő látogatók kiszolgálá­sára szolgáló részleteket. A Hírlap értesülése szerint dr. Ringelhann Györgynek, Eger polgármesterének levelére érdemi választ küldött az erdé­lyi Gyergyószentmiklós pol­gármestere. Aszerint az ottani vállalkozók klubjának tagjai különböző termékekkel és prospektusokkal kívánnak részt venni az Agria Vásáron. Ehhez az egri önkormányzat 15 négy­zetméteres pavilont biztosít. Sőt, negyvenfős delegáció is érkezik majd onnan Egerbe, a A módosított köztisztviselői törvény értelmében az idei esz­tendőben december 31. az a végső határidő, ameddig a köz- igazgatásban dolgozó köztiszt­viselői kar eleget tehet a tör­vényben előírt köztisztviselői alapvizsga letételi kötelezettsé­gének. A polgármesteri hivatalok és a köztisztviselői törvény hatá­lya alá tartozó államigazgatási szervek munkatársainak túl­nyomó többsége 1993-tól ez év első félévéig már számot adott alapvető közigazgatási ismere­teiről. A vizsgák megkönnyítése érdekében a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal szakem­Több mint két évtizednyi szü­net után tavalyelőtt jelent meg a gyöngyösi múzeumban társada­lomtudományi kiadvány. A Mátrai tanulmányok ’93 sike­rén felbuzdulva Horváth László szerkesztő most új kötet kiadá­sán fáradozik. Az előrelátható­lag ősszel megjelenő könyv ha­sonló formátumban, de na­gyobb terjedelemben készül. A közel húsz tanulmány szerzői között országos hírű történészeket és helyi kutatókat egyaránt találhatunk. A feldol­gozott témák is rendkívül vál­tozatosak. A Mátrában fellelt őskori várak kutatási eredmé­nyei mellett olvashatunk a gyöngyösi Szent Erzsébet- templom kriptájának leletegyüt­szakmai napokra a Heves Me­gyei Kézműves Kamara szerve­zésében. Szőkébb hazánk mezőgazda- sági termelői is készülnek a bemutatkozásra. Ennek érde­kében a Heves Megyei Agrár­kamara további jelentkezőket szervez. Szeptember 2-án pedig korábban nyit majd a vásár, miután szakmai fórumot tarta­nak a szabadtéri színpadon. Azon a Földművelésügyi Mi­nisztérium vezetői vesznek részt. Tart a kiállító standok elosz­tása is. Az egri Kemény Ferenc Sportcsarnokba jelentkezett ki­állítók a ténylegesnél három­száz négyzetméterrel nagyobb helyet igényelnének, ezért az edzőteremben is lesznek bemu­tatók. A szabad területre - a sa­lakos labdarúgópályára - pedig még további kiállítókat várnak. (m. k.) herei háromnapos felkészítő előadás- és konzultáció-soroza­tokat szerveztek, alkalmanként 70-80 vizsgázó számára. 1993 első félévétől ez idáig 2155 érdemi ügyintéző, 223 ügykezelő tette le vizsgáit a He­ves Megyei Közigazgatási Hi­vatalban működő Közigazga­tási Alapvizsga Bizottság előtt. A megye köztisztviselőinek nagy részét érintő - a pályán maradás feltételeként megsza­bott - vizsga letétele, továbbá a Közigazgatási Hivatal számára többletfeladatot jelentő felké­szítés és vizsgáztatás eredmé­nyesen befejeződött. Az év vé­géig még van lehetőség a köte­lezettség teljesítésére. teséről, a mátraaljai borvidék borospincéjéről, a parádsasvári asszonyfarsangról, valamint a 100 éves alsóvárosi Sóház-is- kola történetéről. Horváth László a gyöngyösi zsidóság újkori történetét dol­gozta fel, Misóczki Lajos predig az elmúlt két évszázadban épült egyházi műemlékekről ír. Szecskó Károly Bán Imre Gyöngyösön eltöltött éveihez szolgáltat adalékokat, Fülöp Lajos predig a regionális és köz­nyelvi kutatásainak eredmé­nyeit ismerteti. A kötetet Lo­vász Béláné Gyöngyös Biblio­gráfiája zárja. A szerkesztő re­méli, kiadványuk a két évvel ezelőttihez hasonló sikert arat. N. Gy. Egerszalók: Lelkigyakorlat - fiataloknak Kétezer fiatal gyűlt össze Egerszalókon, hogy az im­már tíz esztendeje ismétlődő találkozón részt vegyen. Az ország majd’ minden tájá­ról, sőt még a határon túlról - Kárpátaljáról, Erdélyből, a Fel- és Délvidékről, Ausztriából - is jöttek hívek. Néhányan már jelen vol­tak a múlt hétvégi búcsún, s itt, a faluban várják meg a nagyszabású esemény kez­detét. Volt, aki gyalogosan, Budapestről zarándokolt ide. Sátrat ütöttek a plébá­nia, a templom és az általá­nos^ iskola udvarán. Élelmezésükről a napközi konyháján gondoskodnak, de főznek rájuk a Hőforrás vendéglő munkatársai is. A rendezvény szerdán kezdődött, és a vasárnap délelőtti szentmisével, majd az azt követő körmenettel zárai. Vencsellői János plébá­nos úr, házigazda elmondta: a találkozó főszervezője dr. Kerényi Lajos budapesti plébános. A kellemes időtöltés mel­lett sok, érdeklődésre szá­mot tartó előadást hallgat­hatnak meg a résztvevők. Az előadók között szere­pel - többek között -Juhász Ferenc, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti vezetője, a szegedi Zatykó László ferences házfőnök, György Deák Márton, a Regnum Marianum rendfő­nöke, valamint Sillye Jenő és barátai, akik modem ka­tolikus zenét játszanak. Szegfűvel szavazhatunk Anna-bálra készül Bükkszék Érdemesnek ígérkezik az urak­nak sok szegfűvel „felfegyver­kezve” ellátogatni vasárnap este a bükkszéki Tequila disz­kóba. Nem árt persze, ha erre az alkalomra egy szemrevaló me­nyecskét is kent az ember, ugyanis most rendezik a falu­ban már komoly tradíciókkal bíró Anna-bált. Az íratlan szabályok szerint itt egy-egy szegfűvel lehet majd felkérni a hölgyeket, akik közül az lesz a bálkirálynő, aki az est végén a legtöbb ilyen vi­rágot tudja felmutatni. Az ő ju­talma pedig egy hétvégére szóló beutaló a mátrafüredi Hegyalja Üdülőbe, ahová ter­mészetesen magával viheti szíve választottját is. A mulatság este nyolctól egészen hétfő hajnalig tart. A tanácskozáson Gyetvai Jó­zsef, a kamara elnöke kiemelte: a kamarai célokat meghatározó törvényi hiányosságok, a tör­vényalkotás során jelentkező nem mindig ésszerű kompro­misszumok, az időközben be­következett módosítások nehéz helyzetbe hozták a hosszú szü­net után megalakuló köztestü­leti kamarákat. A távlati célok­ról szólva rámutatott arra: nem rajtuk múlik az, hogy 1996-tól valóságos érdemi, a kamarai törvényben meghatározott jo­gosítványoknak megfelelő köz­Már hírt adtunk arról, hogy a Heves és Vidéke Takarékszö­vetkezet régi ügyfelei - jóval a felszámolás után - még mindig harcolnak az értékpapírjaik kamataiért. Az átányi Galvács Sándorné és társai hosszú kál­váriát jártak meg azért, hogy az Alaprészjegy II. és Célrészjegy nevű értékpapírok kamataihoz hozzájussanak. Lassan két éve állnak csatában a Pénzügymi­nisztériummal. A PM vezetői a bíróság által hozott végzés és egy jogerős kormányhatározat ellenére sem hajlandók a kama­tokat kifizetni. Az ügy megjárta a Parlamen­tet is, ahof elutasították a felek kérelmét. Am a károsultak nem adják fel. A napokban dr. Dras- kovits Tibor közigazgatási ál­feladatokat végezhessenek ezen testületek, hanem az állami adminisztráció hozzáállásán, felkészültségén. Mint mondotta, a kamara el­sősorban szolgáltató típusú, a vállalkozások működési feltéte­leit jelentősen könnyítő olyan közfeladatokat kíván ellátni, amelyeket jobban, olcsóbban és hatékonyabban tudnak biztosí­tani, mint az államigazgatási szervezetek. Mindezt nem tag­díjból, hanem a költségvetési források átcsoprortos ításából kívánja finanszírozni. lamtitkár megbeszélésre hívta a panaszosokat. A tárgyaláson részt vett dr. Molnár Zoltán jogi osztályvezető is, aki ismé­telten számot adott felkészület­lenségéről. Az államtitkár a tárgyalás első részében emiatt kevés hajlandóságot mutatott a megoldásra, de miután az átá- nyiak pontról pontra bizonyítot­ták igazukat, elismerte az iga­zukat. Ennek ellenére pert ja­vasolt. Galvácsnéék bejelentették, hogy vagy az Alkotmánybíró­sághoz, vagy a Legfelsőbb Bí­rósághoz fordulnak, esetleg végrehajtást kérnek a Magyar Állam ellen. Az államtitkár ki­jelentette: bármelyik lehetősé­get választják is, a PM magára vállalja a perköltséget vagy ille­A tanácskozáson megjelent SZDSZ-es képviselők szerint is szükséges a folyamatok gyor­sítása és egy erőteljesebb koor­dináció az indokolatlan párhu­zamosságok elkerülésére az in­formációs rendszerek kialakítá­sánál. Az SZDSZ részéről szükségesnek ítélték meg a szolgáltatások további bővíté­sét is a területi választott bíró­ság megszervezésével és a cég­nyilvántartás, valamint -enge­délyezés biztosításával. A kamarai tevékenység to­vábbfejlesztése érdekében mindkét fél egyetértett a kama­rai törvénymódosítás indokolt­ságával, a kamarai adatbázis teljeskörűségének biztosításá­val és a kamarai tagdíjnak az adóból való levonásával. téket. Ez az új helyzet újabb kérdéseket vet fel: például, hogy vajon a 400 károsult kö­zül kiknek a nevét írják a bead­ványra, hiszen az ügyben tevő­legesen mindössze 130-an já­rultak hozzá a költségekhez. Kérdés az is, hogy amikor az államtitkár egy nyilatkozattal elismerné tévedésüket, miért kell akkor hatalmas pénzössze­get kifizetni perköltségre. E pil­lanatban Galvácsnéék keresik a leggyorsabban járható utat, ugyanakkor a PM szakértője azt vizsgálja, hogy hol hibázott a Pénzügyminisztérium. A ká­rosultak ezzel egy időben meg­hallgatást kértek az állampol- gári jogaikban megsértettek ügyeit vizsgáló bizottságtól is. Molnár Csilla Senkinek nem gyűjt a hatvani egyesülés Visszaélnek egyesek a nevükkel Kérik, ne fizessenek az ál-segélykérőnek A Heves Megyei Hírlap hat­vani fiókszerkesztőségét - ért­hetően meglehetősen elkese­redett hangulatban - felkeres­ték a minap a Hatvan Város és Környéke Mozgáskorlátozot­tak Egyesülésének munkatár­sai, kérvén, hogy közöljük la­punkban: visszaélnek nevük­kel! Miről is van pontosan szó? - tudakoltuk az egyesülés képviselőjétől. Koszteczky László egyesü­lési elnök elmondta, hogy né­hány nappal ezelőtt egy befize­tési tömböt találtak a postalá­dájukban. Vártak vele, hogy hátha jelentkezik majd érte va­laki. Már csak azért is, mert a mozgáskorlátozottak egyesü­lése nevében gyűjtött egy Molnár Andrea nevű személy - nem tudják, gyerekről, fel­nőttről van-e szó - a saját mű­tétjének megsegítéséhez ado­mányokat.-A sajtó közreműködésé­vel kívánom elmondani: egye­sülésünk nem gyűjt senkinek! - jelentette ki határozottan az elnök. - A kérdéses befizetési tömb egyébként arról árulko­dott, hogy már néhányan ki- sebb-nagyobb összeget átad­tak a „gyűjtőnek”. Nagyon kérjük mindazokat, akik még nem estek bele a nem tudni, miért a mi nevünket használó álgyűjtő csapdájába, ne fizes­senek! Különben fjedig felje­lentést tettünk a rendőrségen, reméljük, hogy mihamarabb kézre kerül a tettes vagy a tet­tesek. Koszteczky úr még el­mondta, hogy amennyiben az ő egyesülésük keres támoga­tókat, akkor csekket adnak, s csak átutalással jut el a fel­ajánlott pénz egyesülésükhöz. Az ő embereik igazolvánnyal rendelkeznek, s mindenkor le- informálhatóak. Köztisztviselők alapvizsgája Megjelenés előtt áll a Mátrai tanulmányok Az átányi károsultak keresik az igazukat Az államtitkár pert javasolt Mióta alámerült, megszépült a világ S zívügyem a cigányság sorsa - mondja a szajlai Bencsik Urbán. - Rend­szerváltáskor, a feleségem ösz­tönzésére vállaltam szerepet a politikában. Lelkesen dolgoz­tam, és két év alatt összerop­pantam idegileg. Akkor talál­koztam egy misszióval, a sze- retetről beszéltek, hirdették az evangéliumot, s megérintették a lelkemet. Azóta követem Jé­zus Krisztust, baptista lettem, ’93. augusztus 15-én alámerül­tem. Hihetetlen erőt kaptam. Két hónappal később beléptem a Lungo Drom Szervezetbe, és megalakítottam Szajlán a helyi csoportot.- Munkanélküli voltam, és az volt a célom, hogy magam­nak és cigány társaimnak is munkát teremtsek. Ez sikerült is, ’94-ben tizenhárom ember­rel közhasznú munkát végez­tünk. Elsősorban a veszélyezte­tett, börtönből szabadult ro­mákat gyűjtöttem magam mellé, nehogy ismét rács mögé kerüljenek. Szép eredményeket értünk el közösen, mi szedtük rendbe a művelődési házat.-A Lungo Drom irányítá­sával - ők lettek a munkaa­dóim - ’94. június 1-jétől csa­ládsegítőként dolgoztam. Tar­tottam a kapcsolatot a cigány­sággal, ha kellett, festettem, tapétáztam nekik, megírtam a szociális kérvényeiket. Köz­ben, Farkas Flórián kérésére, újabb településeket vontam be a szervezetbe, például Vára­szót, Szentdomonkost, Bükk- szenterzsébetet, Pétervásárát.- Ritkán látott a családom, állandóan úton voltam, a fele­ségem válni akart. Akkor úgy döntöttem, felhagyok a politi­kával. Elmeséltem Farkas Fló­riánnak, s ő küldött egy távira­tot a feleségemnek, kérte őt, tartson ki mellettem. Ettől meghatódott az asszony, to­vábbra is együtt vagyunk, s én továbbra is dolgozom.-Indultam az önkormány­zati választáskor. Javasoltam a korábbi polgármesternek, kampányoljunk együtt. De ő lenézően elutasított. Vettem a bátorságot, s jelöltettem ma­gam polgármesternek. Az egyik gyűlésen fejsze repült felém. Ezzel a kampány a ré­szemről lezárult. A kisebbségi önkormányzat elnöke lettem. Az új polgármesterrel kitűnő a kapcsolatunk, együtt dolgo­zunk a faluért.- Boldog voltam, amikor bekerültem az országos ki­sebbségi önkormányzat Heves megyei vezetőségébe. Öten dolgozunk együtt: Lóié Mi­hály, Lóié László, Rácz Ernő, Pusoma Miklós és én. A ci­gányságnak ki kell emelkednie a bűnözésből és a piszkosság­ból! De ehhez az kell, hogy a kisebbségi önkormányzat ne púp legyen a nagy önkor­mányzat hátán, hanem hadd legyünk mi a szív. FOTÓ: PERL MÁRTON- Köszönöm az Istennek, hogy erőt adott. Feleségem és két lányom is alámerült, s az­óta szebb lett a világ. (négyessy) Piád árak Sláger a kifejtőbab A hétvégi nagy bevásárlások előtt érdemes átböngészni a következő táblázatot, hogy me­gyénk nagyobb városaiban mi­lyen árakkal találkozhatnak a zöldségesstandokon. A tojás 8-8,50, a sárgarépa és gyökér 35-40, a burgonya 40-50, a karalábé 15-30, a kar­fiol 80-100, a paradicsom 50-80, a paprika 60-100. a vö­röshagyma 40-50, a zeller 10-25, a főzőtök 15, a kifejtő­bab 100, a sárgadinnye 50, a görögdinnye 50, az őszibarack 80-170, az alma 60, a citrom 160, a gomba 200, a fok­hagyma 150, a kelkáposzta 30-40, a fejes káposzta 25-30, a póréhagyma 25, az uborka 20-30, zöldhagyma 10, a zöld­bab 30-50, csemegekukorica 10-15 forintért kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom