Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-15 / 164. szám

Horizont 5. oldal 1995. július 15., szombat Húszperces vastaps a zuhogó esőben Csillagléptékben mérhetők az álmok A József és a színes, szélesvásznú álomkabát bemutatója Egerben A szédületes világsikert befu­tott szerzők, Tim Rice és A. Lloyd Webber még húsz évesek sem voltak, amikor megírták első művüket, a József és a szí­nes, szélesvásznú álomkabát című musicalt. A két kamasz nem egysze­rűen szárnyait bontogatta; egy- csapásra megmutatta oroszlán- körmeit. Hogy a világ leg­szebb, csupa nagybetűs mesé­jét választották témául - nem puszta véletlenség. A vallásos fiatalemberek biblia ismere­tükről tettek tanúságot. Hogy évődnek a legendák legendájával, korántsem szent­ségtörés. Hisz a zenei humor a legmagasabb szintű valameny- nyi közül. S a szabad asszociá­ció, a fantasztikus, álomszerű, mély érzelmi töltésű gondol­kodásmód alaposan indokolja a József-történet ilyenfajta megközelítését. Tehetségüket jelzi, hogy drámai irányt kerestek, s And­rew Lloyd Webber dallamgaz­dagsága már e műben is rob­ban. Az akkori korra jellemző félkönnyűzenei stílusok paró­dia-sorozatát vonultatja fel; bi­zonyos iróniával, kacsintással - rendkívül finoman, de ugyanakkor találóan helyette­síti be - az örök értékű közhe­lyeket és örök értékű zenei közhelyeket. Hogy mégsem sekélyes, da­rabokra szétszabdalt sláger­utánzat láncolatot kaptunk az előadástól, abban oroszlánré­sze van Gáli László rendező­nek. Hisz szélsőséges, előre nem kiszámítható eseménye­ket, jeleneteket helyezett elő­térbe; s elsősorban ettől vált feszessé, ütemessé, pillanatra sem leülővé az előadás. A rendező láthatóan bele­szeretett a játékba. Bátran nyúlva az emelkedett pillana­tokhoz, nem félvén a tapintható misztikumtól. Elképzelésében mintha a mindenség lihegne fel, s elkezdene a mi fülünkkel is érzékelhető módon léle­gezni. Kitűnően eltalálta az effek­tusok egyensúlyát: olykor minden csupa elektromosság volt, máskor hirtelen csupa kék láng, a fény hol felezüstlött, hogy fölváltsa a sejtelmes ho­mály. S mindennek funkciója volt, véletlenül sem válva öncélúvá. Tiszta emberszeretettel - mint a bibliaiak - állította közép­pontba József alakját, s tárta a testvérek elé: kiszolgáltattátok öt, a tiszták tisztáját, holott vé­denetek kellett volna bármi áron, s nem elárulni. Ilyen tör­ténet-keretben mesteri megol­dás a záporozó stílusváltás. A néző szinte még észbe sem kap, s máris fergeteges, mulat­ságos színkavalkádba csöppen. Mindez kitűnő táncban, ze­nében. Mégsem elsősorban a revü dominál: a zenei stíluspa­ródia. S ez az igazán magas szint. Gondoljunk csak a fran­cia sanzon és az orosz zene pá­rosításának megoldására, vagy ahogyan a western-böl átvált country-ba\ Gáli László alapos, átgon­dolt, türelmes rendező, ám ez­úttal meglepő merészséggel - mondhatnánk zsenialitással -, bízta a címszerepet egy hu­szonegy esztendős fiatalem­berre, aki eleddig epizodista volt. És milyen jól tette! Az idei Agria Játékokon csillag született. Felfedeztetett Hüse Csaba, a kölyökszínész, a fe­negyerek, aki ördögi táncos és kitűnő a hangadottsága. Arcának, alakjának udvara van, akár a holdnak. Személyi­sége átsüt a rivaldán. Világo­san kitűnik, hogy meg tud bir­kózni az áriákkal, akár József imájában, akár a fináléban. Ér­zékeltette e visszapillantásban, hogy mit jelentenek az álmok az ember életében, mit a fantá­zia, a fölfelé törekvés. Vikidál Gyula mellbe vágja a nézőt, amint a talpig aranyba burkolt Fáraóból egy szempil­lantás alatt átváltozik, s levág egy Elvis Presley - paródiát. Valósággal felszántja a szín­padot! Az egri előadásban két Nar­rátorral oldotta meg a rendező a meseszövést. Szilágyi Olga köztudottan nagyon szépen énekel, ezúttal azonban kie­melkedett mellőle Dinamopulu Afrodité, aki játékos lírával, kedvességgel, huncutsággal is gazdagította szerepformálását. Áts Gyula láthatóan élvezte a játékot Potifár alakjában, érvé­nyesíthette vérbő humorát. Bó­kái Mária mint Potifámé újfent visszafiatalodott. Venczel Va­lentin jelentőséget adott kis szerepének. József tizenegy testvére az előadás tartópillére. Bravúro­san oldották meg a nehéz moz­gáskombinációt, a merőben kü­lönböző stílusú táncok variá­cióit. Dalbetéteik egységes képet alkottak, kiforrott összjátékot. Olykor a romantika tépett fel­hőfoszlányai közül léptek elő, máskor a helyzetkomikumot szerencsésen elkerülvén valódi jellemkomikumot produkáltak. Ide kívánkoznék a teljes név­sor. Ám mégis Sata Árpádot, Pálfi Zoltánt és Lisztóczki Pé­tert kell megemlítenünk. A női ének- és tánckar is meglepetés. Hogy miért? Mert az egri Gárdonyi Géza Színház jól csengő nevű színésznői áll­tak be a sorba, azok, akik az elmúlt színházi évadban nagy szerepeket játszottak. Ezúttal sokoldalúságukról adhattak számot. A koreográfus, He gyesi Aranka, az operaház címzetes magántáncosa, koreográfusa kifejezetten a Líceum- udvar színpadára tervezte meg - mes­terien - a táncokat. Götz Béla szintén vendégművészként te­remtett kiváló játékteret az előadásnak: festői díszletet terveit ki. Húros Annamária jelmezeit már többször megcsodálhattuk az egri színházban. Ezúttal a kosztümök annyi színét, for­máját, sokaságát vonultatta föl - méghozzá oly fantáziadúsan -, amely nagyban hozzájárult az újjászületett Agria Játékok sikeréhez. Nem feledkezhetünk meg Aldobolyi Nagy György zenei vezető munkájáról. Neki is kö­szönhető, hogy szépen, igazan szóltak a dalok, zengett a kó­rus. De ugyanilyen nagy ér­deme van ebben Marik Erzsé­bet dirigensnek, aki Vass Már­tával együtt betanította az éne­keket. Hogy a világhírű musical ily formában születhetett meg az egri nyári játékokon - nemcsak kőkemény, hanem tökéletes összmunkának is a gyümölcse. Gáli László nagy hozzáértéssel és érzékenységgel fogta össze az egész társulatot. Az elő­adással nemcsak azt érte el, hogy a közönség kitűnően szó­rakozott - katarzisban is része­sítette a nézőket. Mert azt kaptuk, ami a bibli­ában meg vagyon írva: csillag- léptékben jár az emberiség. És az élők a győztesek. A finálé végére - szeren­csére nem hamarabb - megjött a Krisztus-sirató. Kövér csep- pekben hullt, a szél is rákezdte, azon a mitológiai módon, ahogy egyszer csak jelentkezni szokott a kitörő vihar előtt. A villámlás bevilágította az eget, s a közönség mégsem hagyta el helyét az ömlő zuhatagban. A színészeket bravózva, hurrázva tapsolták vissza újra meg újra, s ők boldogan, bőrig ázva ismételtek, köszönték meg a közönség jutalmát. Amikor az alkotók, - köztük a rendező is - megjelentek a színpadon, a zsúfolásig megtelt nézőtéren már mindenki állva tapsolt. Hazai színpadainkon nem megszokott dolog a standing ovation. Külföldön, rangos koncertek, opera-, balett elő­adások után esik meg inkább az ünneplés ezen egyre ritkább formája. Különösen értékel­hető hát, hogy Egerben, az Ag­ria Játékok premierjén imigyen jutalmazta a közönség a József és a színes, szélesvásznú álom­kabát előadását, a rendezőt, az egész társulatot. Húsz percen át, megszakít- hatatlanul zúgott a vastaps, egyetlen esernyő sem nyílt ki, s mintha a nézőközönség nem akarta volna elhagyni a Lí­ceum udvarát. A régi, nagyhírű nyári játé­kokat négy éven át kellett nél­külözniük az egrieknek. Az idén méltó módon született újjá - ez a közönség hálájából markánsan kitűnt. Nem szeretnék indokolatlan elragadtatásból jóslásokba bo­csátkozni. Ám minden jel arra mutat: erre az előadásra az egész ország felfigyel majd. Mert már most felkeltette a szakma érdeklődését, s a fővá­rosba is eljutott híre. Az egri Gárdonyi Géza Színház eddigi országos és kül­honi sikerei után ismét elindult útjára egy újabb. S ez nem az esetlegesség vagy a véletlen műve. Egyértelműen a kitartó, célra törő, magas színvonalú művészi munka eredménye. Mikes Márta A nagy sikerű előadás egy emelkedett pillanata a színpadon FOTÓ: PERL MÁRTON rt&rcsoport »««TEinftPOT u*ne/>ft > 'A ü®> 0\7 % •• ILeier SZUPER JURIIEUmi DYEREfllEflYIRTEK!!! 1$ © 50.000 FT. ÉRTÉKŰ NYEREMÉNYSORSJEGY! o ram A mm, mm.? ,j*mm Leier- CSOPORT MAGYARORSZÁGON Michael Leier, a cégalapító 10 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon, s az eltelt időben létrehozott vállalko­zásai révén jelentős és elismert szereplőjévé vált az ország gazdaságának. Befektetéseinek összértéke meg­haladja a 2.5 milliárd forintot, érdekeltségei vannak az építőiparban és az autókereskedelemben. A horitschoni (Burgenland, Ausztria) székhelyű vállalkozási központból kiindulva M.Leier sorrendben a következő építőanyag­üzemeket létesítette: Leier Kft.- Gönyű, Leier-BCM Kft.- Pécs, Leier Építőanyag és Építő Kft.- Jánossomorja és Leier-Mátratherm Kft.- Mátraderecske. Ezek a magasépítés, főleg családi házak, lakótelepek építőanyagai­nak gyártására szakosodtak. Az üzemek fő termékei a szuper-energiatakarékos 'HABISOL" és "MÁTRATHERM" építőelem család. A magasépítési programot homlokzatdíszítő-elemek gyártása egészíti ki. A termékpalettát gaz­dagítják az un. "zöld-program" keretében gyártott mosottbeton-termékek és a "Quadro" burkoló elemek, melyek e terület kiváló cégérei. A tevékenységi kör kiszélesedésével a Leier-csoport 1992-ben az autókereskedelemben is megvetette a lábát Magyarországon. A két értékesítésre és teljeskörű szerviz-, és javító-tevékenységre beren­dezkedett autószalonban - Győrben a Leier-Márton - a VW és az Audi, - Celldömölkön a Leier & Co - a VW konszern Skoda márkáját forgalmazzák. — .c-1. y- . 1. ■ 2. 3. § 4. 5. következő címre eljuttatni: LEIÉR Központi Iroda - 9024 Győr, Vasvári Pál út 13. ta van jelen a LEIER-csoport Magyarországon? 10 éve 3 éve építőipar Habisol □ □ □ 5 éve textilipar Zsaluzó elem □ □ □ autókereskedelem □ Mátratherm Quadro-burkolóelemek □ Mosottbeton-elemek □ Domino Milyen autómárkák hivatalos képviseletei a LEIER márkaszervizek? VW □ Skoda □ Audi A nyertesek a helyes válaszokat beküldők közül kerülnek kisorsolásra! □ □ □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom