Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-13 / 162. szám

6. oldal Horizont 1995. július 13., csütörtök A nyári fesztivál nagy sikere lett Belvárosi Vigasságok Egerben Víg muzsikaszó mellett, a népviselet színes forgatagában keresik helyüket táncosok, ze­nészek, szereplők a főiskola előtt. Lovasok, szekerek is gaz­dagítják a tarka képet, a jelek szerint igencsak nagyszabású látványosságra készülődnek. Még nem lehet látni, ki a rendező, egy vörös huszárt szólítok meg, ha lenne szíves, tájékoztasson a nem minden­napi látványról, mire készül ez a színpompás forgatag, mintha egy egész falu mozdult volna meg - ünnepelni? A vörös huszár, nem kis meglepetésemre, Blaskó Ba­lázs színművész, aki az Agria Játékok egyik ügyvezető igaz­gatója, így a véletlen hozta, hogy a legilletékesebb szóljon a készülődés izgalmairól.- Kelemen Csaba színmű­vészkollégámmal együtt indí­tottuk útjára 20 évvel ezelőtt az Agria Játékok kulturális szolgáltató vállalkozást, amely négy éve halódófélben volt, de most újraéledt a ’96- os millecentenárium rendez­vény-sorozat részeként. Sze­retnénk, hogyha Eger lakossá­gának gazdasági és idegenfor­galmi szempontból is vonzó, látványos műsort tudnánk nyújtani.- Látom, huszáregyenruhá­ban van, mit jelent ez?- Ez azt jelenti, hogy idén 16-17. századi magyar iro­dalmi anyagra épülő vásári komédiákat adunk elő két helyszínen Eger belvárosában. A Líceumtól indulunk az Érsek utcán át, megközelítjük a Dobó teret, ahol az első elő­adás lesz, innen a kis Dobó térre vonulunk a Szenátor-ház elé, végighaladunk a Dobó ut­cán, a várbejáratnál szintén egy helyszín, innen vissza a Kossuth utcán, az Ibolya presszó előtt újabb helyszín, majd befordulunk a Fellner utcán, és a Szent István-kút előtt ismét egy helyszín, a fi­nálé a Líceum előtti téren zárja a műsort, ezért is nevez­zük „Belvárosi Vigasságok” - nak a felelevenített népi játé­koknak ezt a bemutatását.- Látom, sok szereplőt vo­nultatnak fel, lovasok vezetik a sokaságot, táncosok, zenészek, a népi élet megjelenítői, mikor állt össze ez a népes együttes?- Harmadik hete próbáljuk a rendezvényt, ez az első sza­badtéri főpróba, most járjuk körül először a Belvárost. Ez már tíz hónapos előkészítés­nek az eredménye, szponzo­roknak kell megköszönni és a város vállalkozóinak az ado­mányait; a támogatást, segít­séget, amit nyújtottak.- Ereznek-e elfogódottsá­got, izgalmat a vigasságok előtt?- Igen, most válik el, jól mértük-e fel a helyszínek kö­zötti távolságokat, hogy min­den a helyére kerül-e időben, kocsik, lovak, ez most a legiz­galmasabb pillanat. Ez nem üresjárat, abszolút főpróba, minden ugyanúgy pereg, akár a bemutató alkalmával. Moravecz Levente pécsi színész-rendező írta a szöve­gét, a forgatókönyvet, ő ál­modta meg a jelenetek képeit, amelyeket lát a közönség - mondja Blaskó Balázs. Elragadtatással nyilatkozik Moravecz Levente arról, hogy miként fogadta őt a barokk Eger:- Most kezdem gyanítani csak, amikor végül is összeállt a kép, hogy mit vállaltam: a lovakkal, a lovas kocsikkal, a színészekkel, táncosokkal, népzenészekkel együtt... Igazi vásári komédiát mutatunk be. Komoly feladat, mert körülbe­lül hatvan szereplőt viszünk színre. Remélem, sikerül, mert ez a gyönyörű város minden­ben segít. Lényegében másodszor já­rok Egerben, de itt annyira kedvesek az emberek, az egy­szerű járókelőtől a színházi emberekig, hogy ezt a kedves­séget színvonalas előadással kell viszonozni. Amit bemutatunk, egy régi vásári komédia, amit debre­ceni diákok írtak, és egy gyűj­teményben maradt fenn, amit főiskolás korunkban még Ke­lemen Csabával játszogattunk, most ezt elevenítjük fel. Csa­bának volt az ötlete, hogy Eger város polgárainak ebből a diákhagyományból mutas­sunk be néhány részletet. Ver­ses jelenetek, amelyek igénye­sebb rögtönzést kívánnak a színjátszótól, és minden ízé­ben eredetien magyaros, pri- mér játékok. Színre kerül a két hazudós katona, az iszákos katonát le­ivó asszony, a tudós és a ka­tona mutogatós játéka, amit a tudós ért félre.- Milyen lesz a siker?- Kopogjam le... Nagy! Gál Elemér A Minorita-templom csalogatja a kamarakórusokat az itteni szereplésekre. Most a Cantus Agriensis, Gergely Péter Pál együttese hozta ide az egri nyár egyik értékes műsorát. A Cantus Agriensis most, szerencsés adottságai révén két barokk operarészlet bemutatá­sára is vállalkozhatott. A Purcell-áriát, Didó búcsú­ját három egri művész előadá­sában élvezhette a közönség. Hegyesi Hudik Margit énekelt, Marik Erzsébet az orgonakísé­retet vállalta, és Kovács Gábor, a trombita művésze a barokk­ban szokásos hangszerpárbe­szédet szolgáltatta. A Hándel- részletnél az énekkar is becsat­lakozott: itt mintha a tragikum átélésének két oldaláról kap­tunk volna érzelmi vázlatot. Barokk érzelmek Dalila fájdalma, hőse vesz­tén az egyik tétele, ennek az ér­zelmi megnyilatkozásnak, mö­götte ott búslakodik-elmélkedik a kórus, a görög tragédiák kara, ahogyan együttérzéséről, a lelki válság leküzdésének szükségé­ről elmondja a magáét. Azért írjuk le mindezt, mert érdemes odafigyelni azokra a mozzanatokra, amiket a barokk ember élete lényegének érzett. És itt Hegyesi Hudik Margit tel­jesítményét - jó néhány egri fellépése után — elismerő sza­vakkal kell nyugtáznunk. A mai frazeológiától merő­ben eltérő barokk stílust min­den technikai nehézség nélkül vette át; az érzelmeket mindkét áriában átéléssel, nem külső díszként mutatta meg, bizony­ságul annak, hogy háromszáz éves partitúrából is lehet úgy énekelni, hogy a mai, kissé romlott fülű és hallású földi lakó is értse. Marik Erzsébet - már több­ször leírtuk - ideális közremű­ködő, kísérő zongoraművész. Nemcsak követni képes az éne­kes minden lélegzetvételét, de árnyaltan igazodik mindahhoz, amit az emberi hang az adott pillanatban érzékeltet. Kovács Gábort, a trombita­művészt még nem hallhattuk ilyen felállásban. Igencsak kel­lemes meglepetést okozott az­zal a magabiztos, lendületes zenéléssel, amellyel teljessé tette a Purcell-mű hatását. (farkas) AUTÓKOMPLEX KFT. Eger, Mátyás kir. u. 37. Játékunk második fordulójának következő fotórészletét adjuk közre, abban a remény­ben, hogy minél többen kivágják és a további 2 részletéből a kép egészét összeillesztik és levelezőlapra felragasztva beküldik címünkre: 3300 Eger, Pf. 23. A beküldők között 20 db értékes ajándékot sorsolunk ki. Játékunk fődíja: 1 db ERICSSON GH 337 MOBILTELEFON. A sorsoláson nagyobb az esélye annak, aki több mozaikképpel pályázik. Beküldési határidő: 1995. július 21. 12.00 óra. Agria Játékok ’95 Ma este 9 órakor premier József és a színes, szélesvásznú álomkabát Négy év után újjáéledt a régi hagyományokkal rendelkező Agria Játékok. Az egri Gárdonyi Géza Színház előadásában a Líceum udvarán láthatja a közönség Tim Rice - A. Lloyd Webber: József és a színes, széles­vásznú álomkabát című musi­caljét, Gáli László rendezésé­ben. A címszerepet Hüse Csaba, a Fáraót Vikidál Gyula ala­kítja. A főbb szerepekben Szi­lágyi Olgát, Dimanopulu Af- roditét, Ats Gyulát, Bókái Máriát, Réti Árpádot, Venczel Valentint láthatja a közönség. József testvérei: Altorjai At­tila, Bajcsi Lajos, Balogh András, Horváth Ferenc, Pálfi Zoltán, Sata árpád, Fe­hér István, Lisztóczki Péter, Baráth Zoltán, Bácsatyai Gergely, Kakó Zsolt, Márton Zsombor, Szilágyi Patrik. A díszletet Götz Béla, a jelmezeket Húros Annamária tervezte; koreográfus: He­gyesi Aranka. Zenei vezető Aldobolyi Nagy György, a da­lokat betanította Marik Er­zsébet és Vass Márta. A további előadásokat jú­lius 14-től 17-ig láthatja a kö­zönség. Esőnapok: július 18., 19. Az előadás előtt a város több pontján vásári komédiát rendeznek, felvonulással, vi­gasságokkal, ráhangolva a közönséget a musicalre. GYÖNGYÖS, PIAC tér Z faház 37/310-531 Veres László Gyöngyös, Szt. Imre u. 4. T/F: 37/314-437 Gyöngyösön, a Piac téren a két faházban kedvező áron élelmiszer, vegyiáru bő választékban. Az 1995. július 12-i HŰSÉG JUTALMA akciónk ajándékozója a Napraforgó volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom