Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-24 / 146. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1995. június 24., szombat Az egri Gárdonyi Géza Színház 1995/96-os műsorterve Kedves Közönség! Kilencedik évadját indítja ez év őszén az önálló Gárdonyi Géza Színház. Társulatunk nevében tisztelettel és baráti szeretettel köszöntőm Önöket, mint az első számú szövetségeseinket a színházteremtésben. A színházat ugyanis minden évben, sőt minden estén újra és újra meg kell teremteni. Az író, a színész és a néző közös akaratával, együttes já­tékával. E játék értelme, célja éppen az, hogy a néző kedvére történjék. A magyar szóra, a nem­zeti szellemre, a világirodalmi üzenetekre egy­aránt szomjas közönség szeretetéből nyeri élet­erejét társulatunk, megalakulásától fogva. Ez adja küldetésünk értelmét: sorsközösséget vál­lalni a nézőkkel. Nem alakulhat ki ott igazi színházkultúra, ahol nincs önálló művészi mű­hely. Önök, Tisztelt Nézőink, jelenlétükkel és erkölcsi támogatásukkal döntő mértékben já­rultak hozzá e műhely fennmaradásához és fej­lődéséhez. Kenyérszűkös időkben még inkább tiszteletre méltó az, ha valaki Igével is akar élni, szüksége van a Szóra. A művészet, a szín­ház szavára, mellyel mi vigaszt, erőt és hitet kí­vánunk adni. Példázatos sorsok, embereszmé­nyek, erkölcsi értékek felmutatásával, élvezetes mesék elmondásával. Ezzel kínálva lehetőséget a nézőnek, hogy megtalálja önmagát, hogy ké­pes legyen a tisztaságra, az emberségre: hogy boldog lehessen. Minden társulat örömszerző kíván lenni, ezért szegődik egy közösséghez: például Heves megye és Eger város lakosságához. Játszik és játszani hívja nézőit, a közös öröm reményében. Ezek a beköszöntő szavak szíves invitálás­ként szólnak: egy gazdagnak, nem anyagiak­ban, hanem témákban, műfajokban, stílusokban és gondolatokban gazdagnak ígérkező évad műsortervéhez. Feltűnhet Önöknek, hogy a szokásosnál is több magyar szerző müvének bemutatását ter­vezzük. Tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy hazánk fennállásának 1100. évfordulóját a ma­gunk módján ünnepeljük: bizonyítva, hogy az elmúlt századok és a jelen magyar drámairo­dalma egyaránt európai színvonalú müveket tud felmutatni: Balassi Bálinttól Sarkadi Imréig vagy Esterházy Péterig. Van tehát érték a magyar irodalomban, van érték az egri színtársulat nyolcéves munkájá­ban, és van igénye ezekre az értékekre szűkebb pátriánk közönségének. Ezért neveztem Önöket, kedves Nézőink, színházteremtő szövetségese­inknek. Kérem, jöjjenek, teremtsük meg a szellemi szabadságharcban újra megszületett Gárdonyi Géza Színház kilencedik évadát. Gáli László igazgató-főrendező Bérleti előadások (Az alábbiak közül hatot mutatunk be) Szigligeti Ede - Aldobolyi Nagy György: • ■ LILIOMFI (Zenés vígjáték) A gazdag és megözvegyült Szilvái professzornak van egy unokaöccse, aki a gyámsága alá tartozik, és egy titokban neveltetett gyámleánya. Az unokaöcs Lili- omft néven színésznek áll - Szil­vái tudta nélkül -, és meghódítja Mariskát. Szilvái terve az, hogy a fiatalok egymáséi lesznek, de úgy tudja, Mariskának valami éhenkó­rász: Liliomfi udvarol, ezért elvi­szi Kolozsvárról Nagyváradra. Oda tart Liliomfi is Szellemivel, hogy megszöktesse Mariskát. Út­közben betérnek egy fogadóba, ahol egy fiatal párnak hasonlóan meg kell harcolnia a boldogságá­ért. Liliomfi segíti őket. Végül ,egy-két ráadásnyi félreértés után mindenkire boldogság vár... Carlo Gozzi: TURANDOT (romantikus mesejáték felnőtteknek és gyerekeknek) Egyetlen érzésre épül a darab: Turandot, az Ezeregyéjszaka me­sealakja gyűlöli a férfit és gyűlöli a szerelmet. Kérőinek három kér­désre kell felelniük, s ha elvétik a választ, fejük a porha hull. Egymás után vesznek el a hódítani vágyó királyfiak, míg eljő Kalaf herceg, aki megfejti a talányt, és elnyeri a büszke szűz szerelmét. Bródy Sándor: A MEDIKUS (színmű) János, a medikus, hónapos szo­bában él a fővárosban. Apja tönk­rement vidéki szabó, egy jómódú orvosnál biztosította fia megélhe­tését: az orvos fedezi János tanul­mányainak költségeit, János vi­szont - mihelyt levizsgázott - fele­ségül veszi az orvos testi hibás lá­nyát, Rizát. János lázad a kénysze­rűség ellen, Riza pedig, aki őszin­tén szereti, sértett hiúságból visz- szautasítja fájdalmas és cinikus vallomását. Mindkettőjük belső válsága azonban megoldódik, mert kiderül, hogy János mégis szereti Rizát, s csak a megalázó helyzet váltotta ki ellenállását. Riza el­hagyja otthonát, jómódját, és a szegény orvos felesége lesz. Kálmán Imre: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (operett) A darab arról szól, hogy Edvin herceg házasságot ígér Sylviának, a népszerű Csárdáskirálynőnek, és kötelezi magát, hogy nyolc napon belül feleségül veszi. Cecília - Edvin édesanyja - ellenzi a házas­ságot, mert Stázi grófnőt szánta fi­ának. A házasságot már-már egy katonai behívóval sikerül megaka­dályozni, de közbelép Miksa, az orfeum öreg pincére, mert felis­meri Cecíliában az egykori Csár­dáskirálynőt, aki emiatt kénytelen beleegyezni a fiatalok házassá­gába. Megtalálja párját Stázi grófnő is Bóni gróf személyében. William Shakespeare: m. RICHARD (tragédia) IV. Edward angol király ül a trónon, nem sejti, hogy öccse, Ri­chard, Gloster hercege a koroná­jára tör. Máris sok vér tapad kezé­hez, s új testvérgyilkós terve öcs- cse, Claurence felé irányul. Hamis váddal illeti őt, ezért börtönbe zár­ják. Richard elszánt gonosztevő, Lady Annát - akinek férjét és apó­sát VI. Henrik király megölte - most apósa holtteste mellett fele­ségül kéri... Shakespeare zsamokgyűlöleté- ről tett hitet, de egyben állást fog­lalt a maga korának haladó állam­eszménye, a központi monarchia intézmény mellett is. Egy új magyar mű ősbemutatója, vagy Sarkadi Imre: ELVESZETT PARADICSOM (színmű) Sebők Zoltán tehetséges fiatal agysebész. Pályája felfelé ível, minden adottsága megvan hozzá, hogy nagy karriert fusson be. Egy napon beállít vidéken élő apjához, aki kolozsvári rokonai körében 75. születésnapját ünnepli. Zoltán le­tartóztatása előtt áll, orvosi mű­hiba következtében meghalt va­laki, akin tiltott műtétet hajtott végre. Még két napja van, míg ki­adják ellene a letartóztatási paran­csot. Az egyik rokon egy kis egye­temista lány, Mirának hívják. Ko­lozsvárra való hazautazásáig még van két nap. Elég arra, hogy egy­másba szeressenek. Mi ennek a szerelemnek a perspektívája? Bornemissza Péter: MAGYAR ELEKTRA (tragédia) Klitemnesztra királyné, amíg férje, Agamemnon Trója alatt har­col, összeáll sógorával, Aegisz- tusszal, s amikor a férje hazatér, az asszony tőrbe csalja és megöli. Elektra, a lánya a még piciny Ores- tést kilopja a bölcsőből, mert félti, nehogy őt is megölje az anyja, és az egyik hű szolgával elküldi biz­tonságos helyre. Elektra reménye az öccsében van, ha felnő, vissza­jön, és bosszút áll apja gyilkosain. Orestes mire eléri huszadik élet­évét, el is megy hazájába, és meg­gyilkolja anyját és Aegisztusz ki­rályt. Bornemissza kezében ez a darab teljesen átformálódik az 1558-as korabeli Magyarország problémáihoz. Balassi Bálint: SZÉP MAGYAR KOMÉDIA (zenés vígjáték) Kevesen tudják, hogy a legna­gyobb reneszánsz költőnket „honi” városunkbeli drámaszerző­nek is tekinthetjük. Drámája az egri várban született. A költő egy esztendőn keresztül katonáskodott a végvárban. Itt szerette el Ungád várkapitány feleségét, Losonczy Annát, a versekben eszményített Júliát. Ez a szerelem a komédia alapmotívuma. Később menesztik Egerből, majd egy rosszul sikerült házasság után újra visszatér Lo­sonczy Annához. Feleségül kéri a megözvegyült gazdag nőt. A ko­médiával „magyarázkodik”. Cre- dulus-Balassit a kezdeti felhőtlen szerelemből kiszákítja az irigység és az ármánykodás, és bár tíz éven át nem találkozhatott Júliával, az­óta csak az imádott nő után sóhaj­tozott, igaz, meg-megcsalva őt, de minden nőben Júliát keresve... Mindkét mű egy estén kerül bemutatásra. Tim Rice ­Andrew Lloyd Webber: JÓZSEF ÉS A SZÍNES, SZÉ­LESVÁSZNÚ ÁLOMKABÁT (musical) A modem musical műfaj ki­emelkedő szerzőpárosának a világ színpadjain legtöbbször játszott if­júkori darabja. Ha a Jézus Krisztus Szupersztár, a Macskák, az Evita, az Operaház fantomja című műve­ket említjük, méltán számíthatunk érdeklődésre a József... c. musical­lel. Ez az első darabjuk, amit a mé­lyen vallásos fiatalemberek nagy bibliaismerettel, ugyanakkor saját koruk ismeretében írtak, a tehetség kálváriájáról szól, az álmodó Jó­zsef a művész lélektani önarcképe. József összes küzdelmén, kálváriá­ján keresztül azért jut diadalra, mert nem adja fel, nem veszíti el hitét. Fiatalos, „szemtelen”, ironi­kus, kedves, játékos modorban megírva a művészi tehetség apote- ózisa, szándékosan anakroniszti­kus, nem forszíroz izraeli népze­nét, hanem a hatvanas évek máso­dik felének zenei áramlatait, stílu­sait viszi bele a műbe. A tehetség, a közös öröm, a tisztaság, az em­beri humánum, a közösség meg­tartó ereje kap megdicsőülést ezzel a himnusszal. A kabát szimbolikus élménye: a vágyott, szebb élet mindenkinek jár. A musicalt az erős alapszituáció, a zene, az em­beri ének és a tánc határozza meg. Molnár Ferenc: ÜVEGCIPÓ (vígjáték) Az üvegcipő hősnője Szabó Irma, egy megtiport, lenézett kis józsefvárosi cselédlány. Rideg, könyörtelen életforma nehezedik rá, azonban a költészet segítségé­vel ki akar tömi ezekből a bilin­csekből. Szerelmese a színháznak, lelkesen látogatja a Shakespeare- előadásokat, és fogékony szívében ezek hatására kinyílnak a nagy szenvedélyek. És hiába kacagja ki környezete, Irma álmai erősebb­nek bizonyulnak a zord körülmé­nyeknél, erősebbnek a „papírfor­mánál”: győz. Elhódítja a „nagy­ságától” kiszemelt vőlegényt. Si­pos urat, a kesernyés agglegényt, akit álmodozó szíve mesebeli her­ceggé varázsolt, mert nála külön­bet ebben a sivár környezetben nem talált. Tervezett bérleteit kívüli előadások Nagyszínház Kovách Aladár: TÉLI ZSOLTÁR (színmű) A dráma Apáczai Csere János sorsát nyomon követve bepillant a XVn. századi Erdély II. Rákóczi György kénye-kedve szerint uralt, felvilágosodni nem óhajtó vilá­gába. Ahol boszorkányokat éget­nek, ahol eretnek nézetként keze­lik Kopernikusz tanait, ahol bűn a magyar nyelv használata, ahol a kisiskolások fejét áltudományok­kal tömik. A fiatal tudós előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy jólétben, megbecsülésben, egye­temi katedrához jutva, a fiatal férj­nek kijáró szerető gondoskodás­ban rendezze be hazájától elsza­kadó életét Utrechtben. Számára azonban nem ez az igazi lehetőség. Hazájában, a sötétségben akar fényt csiholni izzó hitével és tudós bölcsességével. Tóth-Máthé Miklós: MÉLIUSZ (történelmi színmű) Méliusz Juhász Péter időben rö­vid, de annál zsúfoltabb élete drá­mai konfliktusok láncolata. A lé­nyege egyetlen: helytállás. Egy ember helytállása hitében, ma­gyarságában, emberi tartásában. Családban és nagyobb közösség­ben egyaránt. Nehéz és vészterhes időszakban őrizni mindazt a lelki értéket, ami Isten által rábízatott. Olykor egyedül is, ha kell, miként magányos fa a pusztában, de nem hajolva el semerre. Eszterházy Péter: DAISY (operalibrettó) Az opera egy darab élet, melyet énekkel, zenével tár elénk a szín­pad. A hely, ahol vagyunk, egy lebuj. Siralmas terep, elegáns, de hibás szereplőkkel. Mondhatnánk, hogy mindez Velencében zajlik a XIX. század elején, de legegyszerűbb, ha úgy tekintjük, hogy manapság játszódik... Emmet Lavery: AZ ÚR KATONÁI (dráma Jézus Társaságáról) Egy jezsuita rendházban játszó­dik a dráma, valahol Amerikában. A rendház élete látszólagos nyuga­lom alatt titkolt válságokkal ter­hes: két fiatal pap arra készül, hogy kilép a rendből, mert korábbi civil életük kísérti őket: egyikük a szerelmét, másikuk, aki tehetséges muzsikus, a zenét áldozza fel Is­tennek, amikor pappá szentelték. Egy társuk csodálatos gyógyulása azonban oly megrendítő élmény számukra, hogy mindketten Isten útmutatását és a hit erejét látják benne, s lecsöndesült lélekkel ma­radnak meg elhivatottságukban. Stúdiószínházi előadások August Strindberg: JÚLIA KISASSZONY (naturalista tragédia) Júlia kisasszony egy alkoholgő­zös éjszakán szerelembe esik fel­kapaszkodni vágyó, számító ina­sával, majd józan őrületre ébredve átlátja jövője kilátástalanságát, és öngyilkos lesz éjszakai kedvese igyekvő biztatására. Paul Claudel: A CSERE (színmű) Louis, a fiatal mesztic félvér Európából hozta Marthát feleség­nek, aki érte él, de félje megismer­kedett Lechy Elbertonnal, a gaz­dag Thomas Pollock szeretőjével, és behódol a nő merész, céltudatos lénye előtt. Thomasnak Martha naiv bájai kellenek, és Louis tekin­télyes lelépési összegért átengedi neki. Lechy bosszút akar állni Thomason, amiért Marthát válasz­totta helyette, ezért felgyújtja a há­zat. Louis nyomtalanul eltűnik a pénzzel, később megtalálják holt­testét egy gazdátlan lóra kötözve. Lechy lőtte agyon, amikor a férfi tőle is meg akart szabadulni. Tho­mas Marthában először fedez fel egy olyan lányt, aki nem pénzért árulja érzelmeit. Platon: SZÓKRATÉSZ , VÉDŐBESZÉDE (dialógus) A történelem kezdete óta ül egymással szemben vádló és vád­lott. Most Malétosznak és Szókra- tésznak hívják őket. A hetvenéves görög filozófust időszámításunk kezdete után 399-ben állította bí­róság elé azzal a váddal, hogy megrontja az ifjúságot, tagadja az állam isteneit, és új isteneket akar bevezetni. Az 501 tagból álló bírói testület mindössze harminc szava- zatos többséggel halálra ítélte: ki kellett innia a méregpoharat. Itt belső emberi drámáról, morális tu­dathasadásról van szó a törvénye­ket védő állampolgár és a törvé­nyek végrehajtóit támadó filozófus között. Ez terebélyesedik társa­dalmi konfliktussá. Josef és Karel Capek: A VÉGZETES SZERELEM JÁTÉKA (komédia) Két férfi szeret egy nőt, a nyesz- lett, de csupa szív, csupa líra költő és a dagadó izmú, csupa tett férfiú. Megvívnak a lányért, és a költő meghal. És a nő? Az közben el­ment a harmadikkal, az igencsak jól ismert, ravasz és gonosz intri- kussal, Brighellával. Témavázlat­nak, canavacciónak szinte már túl bőséges is ennyi, hiszen a jelle­mek, a cimmedia deli arte hagyo­mányaihoz híven fixek. Lisa Sclesinger: CSONTOK (színmű) A darab szökött, csellengő fiata­lokról szól. Éretlen-túlérett kama­szokról, akik számára otthon lenni annyit tesz: úton lenni. Rib Ann otthonról, Danny intézetből szö­kött, pontosabban: az intézetből szökött fiú megszöktette az ottho­nát, környezetét hirtelen fullasztó- nak érző lányt. Együtt csellenge­nek valahol Amerikában, így ér­keznek el Iowába. Timothy velük egyidős helybéli fiú, akinek ,jól megy”, mégis mintha irigyelné őket, közéjük vá­gyik. Furcsa, XX. század végi voyeurként nemcsak kilesi, de vi­deokamerájával is örökíti életüket (és halálukat). Amikor Danny to­vábbszökve hátrahagyja a sérült Rib Annt, Timothy „beáll a he­lyére”, amolyan rajongó testőrfé­léje lesz a lánynak. Irgalmatlanul hosszú idő telik el, mire Danny minden akadályon át visszatalál a lányhoz, de együtt- létre ismét - és érvényesen - csak percekig maradnak: benne égnek abban az elhagyott motelban, amely eddig menedékül szolgált. igúsági és gyermekszínbázi előadás Alan Alexander Milne: MICIMACKÓ (zenés mesejáték) Réges-régen, valamikor az ős­időkben, de legalábbis múlt péntek előtt Micimackó az erdőben élt, sa­ját kunyhójában. S ugyanebben az erdőben lakott a fontoskodó Nyu­szi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődő Füles, Kanga, a kengurumama kicsinyével, Zsebi- babával, no meg a vidám, ugrálós Tigris, és persze mindnyájuk sze­retett gazdája, Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a me­sebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfo­gásra indul barátjával, Malacká­val, s hőstetteiket szépen zengő versekben éneklik meg. Továbbra Is műsoron marad Gárdonyi Géza: A LÁTHATATLAN EMBER (színmű) Terrence Mcnally - John Kander - Fred Ebb: A GÖRKORCSOLYAPÁLYA (musical) Raymond Queneau: STÍLUSGYAKORLATOK (kabaré) Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: MÁGNÁS MISKA (operett) Presser Gábor - Horváth Péter - Sztevanovity Dusán: A PADLÁS (félig mese - félig musical) Nagy András: A CSÁBÍTÓ NAPLÓJA (színmű) HA JÚLIUS 31-IG MEGVÁLTJA BÉRLETÉT, 10% KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÜL. Bérletvásárlás: a közönségszervező irodában. Eger, Széchenyi u. 5. Tel.: 36/312-600. Felnőtt bérletsorozatok Péntek 19.00 h Gárdonyi Géza (bem. ea.) 19.00 h La tinó vita Zoltán Szombat 16.00 h Egressy Béni (nyugdíjas) 16.00h Remenyik Zsigmond (családi) 19.00 h Illyés Gyula 19.00 h Hevesi Sándor 19.00 h Kelemen László Szerda 19.00 h Németh László Csütörtök 19.00 h Bródy Sándor Ifjúsági bérletsorozatok Hétfő 16.00 h Arany János (4 ea.) 16.00 h Bornemissza Gergely (4 ea.) 19.00 h Madách Imre (6 ea.) Kedd 16.00 h Ady Endre (6 ea.) 19.00 h Csokonai Mihály (6 ea.) Szerda 16.00 h József Attila (4 ea.) 19.00 h ' Radnóti Miklós (6 ea.) 19.00 h Katona József (6 ea.) Csütörtök 16.00 h Vörösmarty Mihály (4 ea.) 19.00 h Dobó István (6 ea.) 17.30 h Petőfi Sándor (6 ea.) A bérletek helyárai Bemutató bérlet Felnőtt Családi, nyugdíjas 'S b'T' ^ K ü*. Ifjúsági (4 ea.) l. földszint 2280 1410 1130 1130 800 1-10. sor Ft Ft Ft Ft Ft II. földszint 2050 1270 1010 1010 710 11-15. sor Ft Ft Ft Ft Ft 11. erkély 2050 1270 1010 1010 710 1-2. sor Ft Ft Ft Ft Ft III. erkély 1370 830 670 670 490 3-6. sor Ft Ft Ft Ft Ft i i ,c I. > j, .. i .m . T ( íí. (,- |

Next

/
Oldalképek
Tartalom