Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 134. szám

„Baráti szeretet által” Dohnál Tibor arra törekszik, hogy munkái­ban valamiféle fecsegésmentes, jelszerű üzenet legyen megtalálható. (7. oldal) Újra loptak a szövetkezetnél A nyomozók csalafinta módon preparált pénzt helyeztek el a kasszában, s már hamarosan következhetett is a be­ismerő vallomás. (3. oldal) A megye és a színház Az egri Gárdonyi Géza Színház mai helyze­téről beszél interjúnkban dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke. (9. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1995. JUNIUS 10., SZOMBAT {LAP LŐRINCI, PETER VASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 134. SZÁM ÁRA: 19,50 FORINT feladja, másnap olvashatja! Nagy egri siker a Vígszínházban Erdélybe utazik a társulat Az ok egyelőre még nem ismert Meggyilkoltak egy egri ügyvédet Az önkezuség látszatát akarták kelteni? Csütörtökön a reggeli órákban Keszthely hatá­rában egy piros Opel Kadett gépkocsit találtak, amely mellett egy holttest feküdt. A nála talált iratok, továbbá az autó révén a rendőrség meg­állapította: az áldozat a jól ismert egri ügyvéd, dr. Szilcz Ákos. A helyszíni szemlét követően megindult a nyomozás, amelyet - az ORFK irá­nyításával - a Zala Megyei Rendőr-főkapitány­ság munkatársai végeznek, s amelyhez segítsé­get nyújt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya is. Bár az első hírek nem zárták ki annak lehető­ségét, hogy dr. Szilcz Ákos önkezével vetett véget az életének, a tények arra mutatnak, hogy az ügyvéd bűncselekmény áldozata lett. Az előzetes orvosszakértöi vélemény megálla­pította, hogy a halált egy, a fejet ért lövés okozta. Bár a fegyverszakértői véleményről tegnap még nem értesültünk, valószínűnek látszik, hogy a lövedék abból a pisztolyból származott, amelyre a holttest mellett bukkantak. A lőfegyver a jelek szerint Szilcz Ákosé volt, noha ő hivatalosan nem rendelkezett fegyvertartási engedéllyel. Amint azt Nagy István r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztá­lyának vezetője elmondta, a nyomozók jelenleg azokat az adatokat igyekszenek összegyűjteni, amelyek révén fény derülhet a tragédiára. (Folytatás a 3. oldalon) Kétpólusú testület Petőfibányán Fő cél: „ellehetetleníteni” a polgármestert Megyénkben talán sehol nincs akkora szakadék a képviselő­testület tagjai között, mint Petőfibányán. Önállósodása, 1988 óta folyamatos „csatározások” - intrikák, „keresztbetevések”- színhelye lett a település. A vezetőség két táborra szakadt; egyfelől a régiekre - pontosabban az őket irányító érdekközös­ségre -, másfelől az újonnan megválasztottakra, akik nem ké­pesek ellensúlyozni a másik fél rutinját, összeköttetéseit. Az in­dulatok középpontjában pedig a község egyik legnépszerűbb embere, Fekete László polgármester áll. A Tavaszi Fesztivál rendezvé­nyei sorában csütörtök este a Vígszínházban szerepelt az Egri Gárdonyi Géza Színház társu­lata. Szegvári Menyhért rende­zésében mutatták be Remenyik Zsigmondi Az atyai ház című darabját. Az előadást nagy tet­széssel fogadta a közönség, vastapssal jutalmazta. Ma ismét útra kél a társulat: a Marosvásárhelyi Nemzeti Szín­ház Magyar Tagozatával való jó kapcsolatának köszönhetően öt napot töltenek Erdélyben. Az ottani közönség előtt Fred Ebb- John Kander: A görkorcsolya­pálya című musicaljével lépnek színre, amelyet ugyancsak Szegvári Menyhért rendezett. Hat előadást tartanak Marosvá­sárhelyen, ahol Réti Árpád elő­adóestjét is láthatják a színház- látogatók.- Azt mondták, egy évet adnak, ennyi idő alatt „kicsinálnak...”- mondta nemrégiben az egy­kori bányatelep fiatalos, elszánt első embere. — Ez azonban va­lószínűtlen. Még egyszer nem teszem meg azt a szívességet, hogy felállók a székemből. Bát­ran kijelentem: aki nem tud vagy nem hajlandó együttmű­ködni velem, jobb, ha békes­ségben távozik. A polgármester szavai egyér­telművé tették, hogy a gondok mélyebbek, mint a látszat. Igaz, aki ellátogat a testületi ülé­sekre, tapasztalhatja, mekkora rés tátong a két irányzat között. Gyakorta úgy tűnik, a „ke­ményvonalas” régiek dacból szavaznak; mindegy, hogyan, csak a polgármester szimpati­zánsainak ne legyen igazuk. Különösen a háziorvosok támogatása, a hulladékakkumu­látor-feldolgozó üzem körüli huzavona során csúcsosodtak ki az ellentétek. Előbbinél még voltak, akiket meg lehetett té­veszteni, nem értették a lénye­get, utóbbinál azonban - a de­mokrácia és a szakértelem mögé bújva - nyílt konfrontáci­óra került sor. Le kell szögeznünk- egybe­hangzó vélekedések szerint dr. Hajszán Éva háziorvos irá­nyítja a Fekete László-ellenes műveleteket. A doktornő a korábbi ciklus­ban maga is a testület tagja volt. Nehezen boldogult az akkori vezetővel, Fekete Lászlóval, aki keményen kiállt a vélemé­nye mellett, s minden alka­lommal szóvá tette, ha rendel­lenességet, különféle machiná­ciókat tapasztalt. A képviselők többsége Hajszán doktornő mögé sorakozott fel, így a ma­gára hagyatott Fekete László­nak nem volt más lehetősége, mint hogy lemondjon. Helyére Papp Istvánt választották, aki már jobban megfelelt bizonyos elvárásoknak. Elégedettek le­hettek a munkájával, hiszen a legutóbbi választásokon ismét pályáztatták a címre. Igen ám, de Fekete László is csatasorba állt! Elsöprő szava­zatszámmal újból polgármester lett, s a sors fintora, hogy Papp István a testületbe is csak úgy kerülhetett be - utolsóként -, hogy a polgármester szavaza­tait törölni kellett. Az új vezetőség összetétele nagyon érdekes. Hajszán dok­tornő és két társa nem vállalták a megméretést, másik két tá­mogatójuk pedig nem jutott be. így „irányzatukat” öt régi és egy új tag képviseli. A megalakulás mindjárt zökkenővel kezdődött: Forral Ivánné jegyző a választás éj­szakáján benyújtotta lemondá­sát, vélhetően egy régi ellentét miatt, ami bizalmi kérdésekre vezethető vissza. (Folytatás a 3. oldalon) Bükkszéki „déja vu”: Huszár István ismét lemondott A jelek szerint igencsak ese­ménydús, és feltehetőleg nem politikamentes napok elé néz Bükkszék. A Hírlap tegnap szerzett információi szerint ugyanis a település polgármes­tere, Huszár István (ismét) le­mondott tisztségéről. Úgy tűnik ugyanakkor, nem egyedül távozik a falu első em­bere, lévén a község jegyzőnője sem kíván tovább a hivatal al­kalmazottja maradni, ő koren­gedményes nyugdíjazását kérte. A váratlan lemondások hátteré­ről sokat ma még nem tudni, lévén az érintettek nem kíván­ták kommentálni meglepő dön­tésüket. (Folytatás a 3. oldalon) Hevesi vizsgálat Ólmot találtak a gyerekek vérében Hevesen, a Dankó úton lakókat megvizsgálták, s az eredmény lesújtó: 250 ember vérében ta­láltak a normális értéknél na­gyobb mennyiségű nehézfémet. A kiszűrtek között 200 gyer­mek van - tájékoztatta pénte­ken az MTI tudósítóját dr. Mül­ler Erzsébet, a Heves megyei tiszti főorvos. Mint már írtunk róla, a szű­rést az tette szükségessé, hogy a napokban 3 gyermek került kórházba ólommérgezéses tü­netekkel. Egyikük, a 15 hóna­post. Edit meghalt. A gyerekek vérében a szokásosnál 20-szór nagyobb mennyiségű ólmot ta­láltak. Az eset kapcsán derült fény arra: a telep lakossága évek óta hulladék akkumuláto­rokat dolgoz fel. Azaz: a sav és a lúg eltávolítása után az ak­kumulátor-ólmot újraolvasztják és értékesítik. A szűrés során 80 százalékát megvizsgálták azoknak a sze­mélyeknek, akik kapcsolatba kerülhettek az ólommal. Akik­nél eltérést találtak, azokat újabb vizsgálatnak vetik alá. Bizonytalan közműberuházás Derékba tört tervek Abasáron Abasár és Pálosvörösmart la­kosságát két dolog is erősen foglalkoztatja mostanság. Az egyik a leállított gáz-szennyvíz beruházás sorsa, jövője, a má­sik pedig a két településrész szétválásának ellehetetlenü­lése. A helybelieket derült égből villámcsapásként érte a hír, mi­szerint a kivitelező abbahagyta a munkálatokat, mert nem látja biztosítottnak a beruházás anyagi hátterét. Pedig a vihar­felhők már ezt megelőzően is gyülekeztek, az abasári égbol­tot eltakarva. Kezdődött tulajdonképpen minden azzal, hogy a korábbi kivitelező, a Cirkobau Rész­vénytársaság csődbe ment, noha korábban nagyvonalú ígé­retekkel győzte meg a község vezetését, hogy vele és csak vele érdemes szerződést kötni. A Tigáz még ’93-ban ingye­nesen elkészített egy tanul­mánytervet, amely megnyitotta az utat a nagy álom előtt. Ko­rábban ugyanis szó sem volt arról, hogy a Mátraalja telepü­lései is gázhoz jutnak. A lakók­tól 50 ezer forint hozzájárulást kértek. Megrendelték a kiviteli tervet, de ’94 kora tavaszára már nyilvánvaló volt, hogy nagy baj van. Abasár önkor­mányzata ekkor úgy döntött, hogy csatlakozik a Gáz-17 Részvénytársasághoz, és a nagyfügedi átadóállomástól Karácsond és Visonta érintésé­vel építi meg vezetékrendsze­rét. Mivel a szennyvíz elvezeté­sére is készültek tervek, prakti­kusnak látszott a kettőt együtt megvalósítani. Szokatlan, de nem példa nél­küli, hogy egy árokban kétféle közművezetéket is lefektetnek. Előnye is van. Nem kell kétszer feltúrni az utcákat, kisebb az esélye annak, hogy a már meg­levő vezetékeket a nagy telje­sítményű árokásó gépek szétté­pik, mint az a napokban Horton történt, ahol a gázvezetékbe ha­rapott bele a markolólapát. A Grundomat Kft. el is kezdte a munkát. Már javában túrták a földet, mélyítették az árkot, amikor a pálosvörösmarti ré­szen népszavazás-kezdemé­nyezési akció indult. (Folytatás az 5. oldalon) Egri párbeszéd a minőségbiztosításról Az elmúlt ötven évben nagyon lemaradtunk Szerte a világon minőségi verseny van azért, hogy a vállala­tok olyan szellemi, műszaki-technikai háttérrel rendelkezze­nek, amellyel korszerű, piacképes termékeket állíthatnak elő. A minőségi termelés tehát eszköz ahhoz, hogy legalább húsz-huszonöt százalékkal magasabb profithoz juthassanak a cégek. Erről a fontos kérdésről volt szó tegnap délelőtt Egerben, a Technika Házában rendezett konferencián. A MTESZ Heves Megyei Szervezete, valamint a Gép­ipari Tudományos Egyesület Egri Szervezete közös rendez­vényén Argyelán Szabin, a Berva Finomszerelvénygyártó Rt. részlegvezetője tartott be­vezető előadást. Aláhúzta: ha­zánkban még ma is hiánygaz­daság van, ennek ellenére ér­zékelhető elmozdulás tapasz­talható a minőségi termelés megvalósítására. Nálunk is be­indult a minőség terjesztése, és a kilencvenes évek elejétől egyre több cég szerez minő­ségbiztosítási tanúsítványt. Emlékeztetett: a Berva Rt.-nél három éve kezdték ezt mun­kát, a céget még nem minősí­tették. Ehhez gépek, anyagok, eszközök és természetesen megfelelő szakismeret kell. amely sok pénzbe kerül, de megtérül. Rámutatott: jelenleg a ha­zánkban gyártott termékeknek mindössze tíz százaléka felel meg a nemzetközi színvonal­nak. Ugyanakkor a behozott importáruk jelentős része is alacsony színvonalú. Tehát nagyon sok a tennivalónk, hi­szen a minőségben az elmúlt ötven évben erőteljesen visz- szaestünk. Japán, az Egyesült Államok, valamint Nyugat- Európa példáit említette eb­ben. A távol-keleti országban az oktatás fejlesztésével értek el óriási eredményeket. Ame­rikában viszont az irányító menedzserek kiválasztásával léptek nagyot. Nyugat-Euró- pában 1987-től kialakították az ISOO-szabványrendszert, amely fontos eszköze lett a termékek, szolgáltatások ver­senyképességének. (Folytatás a 6. oldalon) " . *» «rinrsss* «*» ts» ^ »in «k A „Napfényes Óvodákért Alapítvány” - kere­tében az egri Deák Ferenc úti Óvoda az elmúlt napokban gálaműsort rendezett a Dobó téren. Ekkor érkezett meg ide a béke fáklyája is, amelyet a „Világfutás a békéért” kereté­ben hoztak Egerbe. Színes képriportunk lapunk 8. oldalán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom