Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-07 / 131. szám

1995. június 7., szerda Gazdaság 9. oldal Hasznos információk A privatizációs törvény: Az 1995. évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában lévő vállal­kozói vagyon értékesítéséről rendelkezett. A korábbi privati­zációs jogszabályokat felváltó törvény - egyebek mellett - kü­lön fejezetben foglalkozik az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Részvénytársaság szervezetével és működésével, a társasághoz tartozó vagyon értékesítésével, a kedvezmé­nyes privatizációs technikák­kal. így a részletfizetés melletti vagyonértékesítés, a privatizá­ciós lízing, a vezetői és munka- vállalói kivásárlás, az Egzisz­tencia-hitel és a Munkavállalói Résztulajdonosi Program, ame­lyek csak akkor kerülhetnek szóba, ha az adott cég privati­zációjára legalább a limitárat elérő érvényes készpénzes aján­lat nem érkezik. Ilyen megállapodást az APV Rt. csak felszámolási eljárás alatt nem álló, adó-, vám- vagy tb-tartozás tekintetében „tiszta” cégekkel köthet megbízási, vál­lalkozási vagy portfolió va­gyonkezelési konstrukcióban. A vagyonkezelési szerződés fontosságát jelzi, hogy az az érintettek megegyezése értel­mében - legalább két év eltel­tével - a kezelt vagyon megvá­sárlásának is alapja lehet. A privatizációban érdekelt gazdálkodókat időben először valószínűleg az egyszerűsített privatizációval kapcsolatos szabályok érintik. Ez esetben a cég privatizációjáról előzetesen az igazgatóság, illetve az ügy­vezető dönt. Az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rt. csak „felügyeli” a tranzakciót. Eszerint az APV Rt. két ütem­ben, 1995. szeptember 30-ig, il­letve december 31-ig teszi közzé azoknak a társaságoknak a jegyzékét, amelyeknek a saját tőkéje 1994-ben a 600 millió forintot, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak lét­száma pedig éves átlagban az 500 főt nem haladta meg. Az egyes hazai, illetve külföldi be­fektetők a meghirdetett társa­sági részesedésekre vonatkozó készpénzes - és legalább a jegyzékben szereplő limitárat elérő - ajánlataikat minimum két országos napilapban, és az ÁPV Rt. nyilvános tájékoztató­jában megjelenő jegyzék köz­zétételétől számított 90 napon belül nyújthatják be. A június 16-án hatályba lépő jogszabállyal egyébként a Cég­vezetés júliusi száma foglalko­zik majd részletesen. Valuta vételi eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font 197,00 200,88 Ausztrál dollár 89,20 91,00 Dán korona 22,47 22,93 Finn márka 28,60 29,18 Francia frank 25,06 25,56 Görög drachma (100) 54,58 55,66 Holland forint 78,34 79,92 Japán yen (100) 145,33 148,25 Kanadai dollár 89,97 91,75 Kuvaiti dinár 414,53 422,79 Német márka 87,55 89,33 Norvég korona 19,76 20,16 Olasz líra (1000) 76,21 77,69 Oszt. schilling 12,45 12,71 Spanyol peseta (100) 101,67 103,67 Svájci frank 106,55 108,69 Svéd korona 17,07 17,41 USA dollár 123,97 126,39 ECU (Közös Piac) 162,40 165,64 Szombathelytől Záhonyig: mégis megépül a Déli Autópálya Készül a koncessziós pályázat Egy dollárt ér a magyar bor Változik a borexport támogatási rendszere Évekig folyt a huzavona a tervek szerint Vas, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Csongrád, Békés, Hajdú és Szabolcs-Szatmár megyén áthaladó autópálya megépítéséről. Köztudomású, hogy a magyar közlekedési rendszer öröklött gondja a főváros-centrikus su­garas úthálózat. Amikor végre akadt egy reális elképzelés, amely ezt némiképp oldhatná, ki tudja miért, azt is négy évig ellenezték. Ám a közlekedési tárca vé­leménye megváltozott, ez a kormány támogatja és ösztönzi a Déli Autópálya mielőbbi megépítését, és felvette az or­szágos autópálya-hálózati tervbe. Amint megvannak a be­fektetők, azonnal kiírják a kon­cessziós pályázatot, amely sze­rint 50 év múlva az autópálya az állam tulajdon lesz. Dr. Nagy Ervintől, a Déli Autópálya Rt. vezérigazgatójá­tól kérdeztük, miként folytatják a munkát a megváltozott hely­zetben? A vezérigazgató elmondta, hogy először is kidolgozták a Déli Autópálya projektjét, majd kimentek vele a pénzpiacra. Áz amerikai National Bank, az USA harmadik legnagyobb bankja, s a világ 10 legnagyobb bankházának egyike, felvállalta a program pénzügyi előkészíté­sét. A csapatnak olyan világ­hírű tagjai vannak mint az Ar­thur Andersen és a McKenna Co. angol jogi és pénzügyi ta­nácsadók. Az általuk elkészített finan­szírozási menetrend többek kö­zött azt is tartalmazza, hogy már tíz évvel a munkálatok megkezdése után, a kamat- és tőketerhek visszafizetése idő­szakában is, jelentős osztalékot fizet a vállalkozás. Elmondta a vezérigazgató azt is, hogy még ebben az év­ben szeretnék kiírni és lebonyo­lítani a koncessziós pályázatot. Külön apparátus foglalkozik majd a földterületek felvásárlá­sával, hogy jövőre megindul­hasson az építkezés. A 730 kilométeres autópálya munkálatait 8-10 építővállalattal kívánják megkezdeni, amelyek­kel 80-100 kilométeres útszaka­szok megépítésére kötnének szerződést. Ha az autópálya né­hány év alatt elkészül, Vas me­gyei végpontja csatlakozik a Lisszabonból induló, Spanyol- és Olaszországon, valamint Auszt­rián át vezető autópályához. A hazai szakasz másik vége az uk­rajnai határnál lesz, onnan to­vábbhaladva kettéválhatna egy­részt Tallin, másrészt Moszkva, majd Szentpétervár felé. Koós Hitelek vegyesvállalatoknak és németországi beruházásokhoz Az integráció szolgálatában A frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet - a KFW - Né­metországon kívül a kelet-európai államok kis- és középvállal­kozóinak is nyújt anyagi segítséget. Hiteleit általában kedvező kamattal, hosszú lejáratra adja (akár 20 évre is!) és a megálla­podás szerinti türelmi idő közbeiktatásával. A hitelkérelmeket gyorsan és bürokráciamentesen bírálja el. Az egyik hitelt németországi ipari beruházásokra kínálja az intézet. Mivel nemzetiségi megkötés nincsen, akár kül­földi, így magyar vállalkozók is igénybe vehetik. A teljesítendő feltétel az, hogy a vállalkozás éves forgalma ne haladja meg az 1 milliárd márkát. Főleg ingatlanok megvásár­lására, építkezésre, gépek, járművek beszerzésére, vala­mint szabadalmak, licencek vásárlására kérhető. Elsősor­ban környezetvédelmi beruhá­zásokhoz, új termékek, eljárá­sok kifejlesztéséhez és piaci bevezetésének finanszírozásá­hoz folyósítja az intézet. Kü­lön érdekessége, hogy a kuta­tás-fejlesztési szakaszban a be­ruházási költségek mellett el­számolhatók a személyi, uta­zási, anyag- és számítógép­költségek is. A másik hitelért azok a ve­gyesvállalatok folyamodhat­nak, amelyeknek legalább egy része német tulajdonú. Az el­gondolás célja, hogy előse­gítse a kelet-európai államok integrációját az Európai Uni­óba. így jó eséllyel folyamod­hatnak kölcsönért régiónk vál­lalkozói hazai beruházásaik­hoz! A hitel maximális ösz- szege 10 millió márka, amely a beruházás teljes árának 75 százalékát fedezheti. (B.Zs.-FEB) Jobbak az agrárexport kilátásai A növényi termékek kivitele várhatóan növekszik Tavaly 2,314 milliárd dollárt tett ki az agrárexport és 1,078 milli- árdot az agrárimport. Annak ellenére, hogy az agrártermékek be­hozatala egyharmadával nőtt tavaly az előző évihez képest, az ex­port és az import egyenlege kedvezőbben alakult a vártnál, mert az agrártermékek kivitele is jócskán -17 százalékkal - nőtt. Botos Károly, az FM Agrár- rendtartási Hivatalának elnök- helyettese laptársunknak nyi­latkozva elmondta, hogy az idén az állati termékek export­jában nem várható jelentős át­törés, a növényi termékek ese­tében - ha folytatódik a ked­vező időjárás - kisebb-na- gyobb mértékben növekedhet a kivitel. A KSH adatai szerint az idén mintegy 5,3 millió sertés termelése valószínűsíthető, amiből 4,1 millió darab a bel­földi igények kielégítésére szolgál, 1,2 millió mehet kül­piacokra. Mivel a vágómarha­állomány tavaly tovább csök­kent, s ez a tendencia várha­tóan az idén is folytatódik, a tavalyi 200 ezer helyett ebben az évben csupán 180 ezer vá­gómarha feldolgozásával szá­molhat a húsipar. Ami a gabonaexport alaku­lását illeti, az idén mintegy 4,7—4,8 millió tonnás búza­termés várható. Ebből a 2,8-3 millió tonna a hazai felhaszná­lás fedezetéül szolgál. A kuko­ricatermés az idén 5 millió tonna körül lesz a szakembe­rek szerint, ebből 3,5 millió a hazai takarmányozás céljaira kell, 420 ezer tonna pedig ipari felhasználásra kerül, illetve a következő év vetőmagszük­ségleteit elégíti ki. A maradék 1-1,1 millió tonnát - a teljes mennyiség 20 százalékát - ex­portálhatják a termelők. Az elmúlt évek aszályos időjárása után az idén úgy tű­nik, megállhat az évek óta tartó csökkenés, s a gabona- termelés újra növekedésnek indulhat. A nyolcvanas évek 12-14 millió tonnás eredmé­nyeinek túlszárnyalására azonban még várni kell. Az exportőrök eddig forint­árbevételük után igényelhet­ték az állami támogatást, ezentúl dollárbevételük szá­mít - tudtuk meg Urbán Andrástól. A Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács főtitkára el­mondta azt is, hogy az új támo­gatási forma 1995-től differen­ciáltan vehető igénybe. Az ex­portőrök habzóbor és pezsgő esetén dolláronként 28, palac­kozott áru eladásakor pedig minden dollár után 34 forint támogatást kapnak. A hordós borokat a mennyiség függvé­nyében támogatják, literenként 15 forinttal. A szövetség sze­retné elérni, hogy a jövőben ne csak az exportőrök juthassanak kedvezményhez, hanem vala­milyen arányban a termelők is részesedhessenek belőle. A külpiacon jelenleg átlago­san valamivel több mint egy dollárt fizetnek a magyar boro­kért. Ez az összeg a korábbi időszakhoz képest mintegy 10- 15 százalékkal növekedett. Ur­bán szerint a szerény siker első­sorban a marketingmunkának köszönhető, bár tagadhatatlan, hogy a drágulásban közreját­szott a szerkezetváltás, keve­sebb hordós és több palackozott bort exportálunk, de a minőség is sokat javult. A várható borkivitelről szólva a főtitkár elmondta: tavaly 915 ezer hektoliter ital hagyta el az országot, az idén is ennyire számítanak. Ha azonban nem tudják megállí­tani a szőlő termőterületének csökkenését, akkor a követ­kező években aligha lesz mit exportálni. Abban az esetben, ha a fo­lyamatot sikerül megállítani, a szakemberek hosszú távon 1-1,2 millió hektoliterre becsü­lik hazánk éves borexportját. A magyar borok legnagyobb felvevőpiaca - annak ellenére, hogy az elmúlt évben visszaesett a kivitel - még ma is Németor­szág. Az utóbbi időben remény- teljessé vált a brit borpiac is. Anglia ma már a legjelentősebb vásárlónk: tavaly a hordós bor kivitelét kétszeresére, a palac­kozottét pedig 10 százalékkal növeltük. Viszonylag szeré­nyebb az EFTA felvevőpiaca. Palackos exportunknak mind­össze 15, a hordósnak 20 száza­léka kerül ezekbe az orszá­gokba. A Magyarország és az Európai Unió között létrejött ke­reskedelmi - vámkedvezményt tartalmazó - megállapodás sze­rint hazánk 1998-ig méltányos elbírálásban részesül. Borexportunknak mintegy 10 százaléka utazik a világ külön­böző távoli tájaira: Új-Zélandra, Tajvanra, Venezuelába, Costa Ricába, a Zöld-foki-szigetekre. A legtöbb palackot az USA és Kanada vásárolja tőlünk. (újvári) Nélkülük nincs modernizáció Topjainkban a közvéleményt a megszorító gazdasági intéz- 1 V kedések foglalkoztatják. A március 12-én elfogadott Bok­ros-csomag természetesen a műszaki értelmiséget is közelről érinti. Félő, hogy nem mozgósító, hanem inkább lehangoló ha­tással lesz rá. Bár ez a szellemi alkotócsoport is belátja, hogy a sokat bírált intézkedésekre szükség van, mert időközben a kormány javaslatai sokat finomodtak. Az viszont tény, hogy az ország fizetési mérlegének javítását csak ezekkel az intézkedé­sekkel nem érhetjük el. A szakembereknek azért aggályos a stabilizációs program, mert ma még nem láthatók azok a gazdaságfejlesztési elképze­lések, amelyek megvalósításával tartósan fejlődni lehet. Más­részt nem kap elég támogatást az értékteremtés, a szellemi töke. Nemzetközi tapasztalat, hogy azokban az országokban, ahol előre tudtak törni, ott a szellemi tökébe való komoly befekteté­sekkel kezdték. Elsőnek az oktatásba ruháztak be, amellyel nemcsak a fejlődés emberi „hátterét” biztosították, hanem az egyetemi műszaki kutatást is felerősítették. Ezzel szemben ná­lunk az oktatás szétzilálódott, elszegényedett, és hasonló a hely­zet a kutatás-fejlesztésben is. A kitörés fontos feltétele a műszaki fejlesztés állami felkaro­lása. Ehhez viszont új iparpolitikára lenne szükség, amelynek a műszaki fejlődés beindítása nem eszköze, hanem célja. Ha­zánkban ugyanis a modernizációt a humán erőforrásra kell alapozni. Ennek érdekében a: Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság már eddig is sokszor felemelte szavát. Ezért is fontos, hogy például a kutatóbázisok tovább működjenek a már privati­zált vállalatoknál. Tfz ugyanis nemzeti érdekünk, de a befektetők érdeke is. Hj Ezáltal kedvezően hasznosíthatják a hazánkban még mindig jelentősnek számító szellemi erőforrásokat. Mentusz Károly Kisvállalkozási konferencia A cél közös, minél zökkenő­mentesebben alakítsuk át a ke­let-európai országok társadal­mát a kis- és középvállalkozá­sok fejlesztése révén. A nyugati országoknak is meg kell érte­niük, hogy tapasztalataikat egy az egyben nem lehet átvenni a kelet-európai régióban. Többek között ezt hangoztatta Göncz Árpád köztársasági elnök a Kisvállalkozás-fejlesztési Kon­ferencián kedden Budapesten. A tanácskozáson a Kelet-Eu- rópát támogató főbb donor- szervezetek képviselői, nem­zetközi szakértők, valamint az érintett országok kisvállalkozá­sait támogató szervezetek, kormányzati szervek vesznek részt. Az elnök szerint a ver­senygazdaságnak vesztesei is vannak, ám a vereségek nem örökérvényűek. Gazdasági Hírek Magyar Pénzügyi Tőzsdei Almanach A napokban jelent meg a Ma­gyar Pénzügyi és Tőzsdei Al­manach 1994-95. évi száma, amely három kötetben, 62 fe­jezetben mutatja be a magyar pénzügyi és biztosítási élet több mint 700 legfontosabb szervezetét. A kiadvány egyes pontjai tartalmazzák az adott szervezeti egység felső veze­tőinek nevét, a mérlegadato­kat, a cég eddigi tevékenysé­gét, működésének jelenlegi te­rületeit, terveit, stratégiáját. Hazai siker volt amerikai bemutatón Amerika legnagyobb találmá­nyi bemutatóját Pittsburghben rendezték, amelyre húsz or­szágból mintegy ezer kiállító érkezett. Hazánkat a Magyar Feltalálók Egyesülete 14 ta­lálmánnyal képviselte, ebből a nemzetközi zsűri nyolcat díja­zott. Aranyérmet kapott Gödé Gábor napenergia-hasznosító rendszere, Kerti József új tí­pusú gépkocsi-katalizátora, valamint Jeney Tibor és Obro- zil Edit alumíniumból készült harangja. A feltalálók meg­rendelésekkel tértek haza. Oroszország Ikarusokat vásárol Az orosz közlekedési minisz­térium idén több mint 1500, egyehek közt Ikarus és Mer­cedes-Benz márkájú autóbusz beszerzését tervezi - jelentette be egy moszkvai sajtóértekez­leten Vitalij Jefimov orosz köz­lekedési miniszter. Közölte, hogy az autóbuszok vásárlá­sára Oroszország 330 millió dollár hitelt kapott az EBRD- től. Jefimov tájékoztatása sze­rint Oroszország mintegy fél­száz városának autóbusz­parkja szorul felújításra. Új magyar motorvonatok A Ganz-Hunsler Rt-nél kifej­lesztett 3 új InterCity-motor- vonat közlekedik Budapést és Szeged között. A motorvonat két és fél éves fejlesztés ered­ménye, és 600-nál több ma­gyar beszállító vett részt elké­szítésében. Elektromos beren­dezéseit és hatásrendszerét a multinacionális ABB, vala­mint a magyar Ganz Ansaldo alkotta konzorcium szállította. Nyúltenyésztők figyelem! Ketreceket, ketrecelemeket, -tartozékokat tőlünk vásárolhat a legolcsóbban! Vasúton helybe szállítjuk! Kérje díjtalan tájékoztatónkat! WANGER ÉS TSAKFT. 2903 Komárom, Szőlő sor 23. Tel.:(34) 340-704, 341-036.

Next

/
Oldalképek
Tartalom