Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-29 / 150. szám

1995. június 29., csütörtök Bűnügyi Kaleidoszkóp 11. oldal A mi kis magyar átveréseink A Lánchíd és a Pillér Kirobbant a Lánchíd 2000-bot- rány. Több százan tettek felje­lentést eddig, a hatóságok csa­lás bűntettének alapos gyanúja miatt rendeltek el vizsgálatot. A jelek azonban azt mutatják: az értékpapírpiacon mutatkoznak hiányosságok hazánkban. Kevesebb publicitással, de még márciusban pert kezdemé­nyeztek a károsultak az Állami Vagyonügynökség és a Prudent Invest ellen. Az ok: a Pillér I. Befektetési Alap. Még akkor Czoma Kálmán, a Független Kisgazdapárt or­szággyűlési képviselője inter­pellált a Parlament ülésén Bok­ros Lajos pénzügyminiszterhez, a „Pillér I.” Első Ingatlanbefek­tetési Alap károsultjainak ügyében. Ok a kárpótlási jegye­iket „szenzációs” befektetési lehetőségről szóló felhívásra átadták az alapnak. Az azóta országos botránnyá dagadt ügyben az történt, hogy a kisbe­fektetőket öt százalék hozadék illette volna meg, de megtagad­ták a járulék kifizetését az ille­tékhivatallal való vitákra hivat­kozva. A képviselő úgy fogal­mazott, hogy az egész ország területén emberek tömegeit csapták be. A Gazdasági Versenyhivatál Versenytanácsa március 20-i ülésén megállapította, hogy a Pillér I. Befektetési Alap rek­lámjaiban, hirdetéseiben sze­replő ígéret - mely szerint a be­fektetők a Pillér-alapban lévő ingatlanok résztulajdonosai lesznek - alkalmas a fogyasz­tók megtévesztésére. A Gazda­sági Versenyhivatal egymillió forint bírságot szabott ki. Az ÁVÜ Rt. és a Prudent In­vest által kibocsátott befekte­tési jegyekből pedig informá­cióink szerint 15 ezren vásárol­tak, s a két cég ezáltal 3,2 milli­árdos tőkét gyűjtött össze. Az országos és megyei saj­tóban az elmúlt hetekben a kö­vetkező felhívást olvashattuk: „Kérjük, hogy jelentkezzenek azok a károsultak, akik Pillér I. befektetési jegyet vásároltak.” Ismeretes, hogy olyan megté­vesztő tartalmú reklámokkal, mint a „résztulajdonosi jogok, minden más befektetésnél ma­gasabb hozam, a futamidő vé­gére dupla tőke”, húszezer kár­pótoltat ugrattak be. Emiatt a Pillér I. és az alapkezelő Pru­dent Invest ellen felszámolási eljárás, valamint rendőrségi el­járás folyik. Kérjük, hogy vá­laszborítékkal jelentkezzenek a károsultak, hogy tennivalóik­ban ingyenes segítséget nyújt­hassunk: Kneipp Szövetség, 8262 Badacsony-Lábdihegy, Római út 131. Kneipp Sebastian - a szövet­ség névadója - a vízgyógyászat laikus úttörője, német plébános volt, a lexikonok szerint. Fel­merült a kérdés: mi közük lehet a Pillér I.-botrányhoz, vajon ki­ért ügyvédkednek? Az ember elgondolkodik azon is, nem újabb szélhámos­sággal van-e dolga? Sikerült el­érnünk telefonon a szövetség elnökét, Molnár Józsefet, aki a következőket mondotta:-Mi egy 1893-ban alapított humanitárius érdekvédelmi szervezet vagyunk. A Pillér I. ügyében én kezdeményeztem eljárást, az ügyben én is felpe­res vagyok, mert 2,5 millió fo­rinttal megkárosítottak. Úgy gondoltuk, hogy szövetségünk segít azoknak - zömmel kis­nyugdíjasoknak - ingyen, akik hittek a reklámoknak, és befek­tették kárpótlási jegyeiket. Az átverés lényege az volt, hogy jegyzéskor a befektetők valót­lan hirdetéseket kapcsoltak, nem pedig az Állami Értékpa­pír Felügyelet által jóváhagyot- takat. Ez utóbbiban mellesleg nincsenek hamis ígéretek. A felszámolási, bírósági, rendőr­ségi eljáráshoz pedig érdemes csatlakozni, ha a pénzünket még vissza szeretnénk kapni... (szegedi) Hol Tart Jelenleg az Ügy? Szabadlábon a kerecsened anya Keddi számunkban adtuk hírül, hogy Kerecsenden a 39 éves B. Józsefné - családi perpatvar közben - konyhakéssel meg­szúrta volt férjét. Elvált házas­társának a főverőerét érte a vá­gószerszám pengéje, s ennek következtében a 41 esztendős férfi belehalt a sérüléseibe. Az asszonyt őrizetbe vették, ellene halált okozó testi sértés bűntet­tének alapos gyanúja miatt folytatják a büntetőeljárást. Tegnap a rendőrségen érdek­lődésünkre dr. Orosz Gyula r. alezredes, bűnügyi főkapitány­helyettes elmondta: vizsgálati osztályuk előterjesztése alapján az ügyészség indítványozta B. Józsefné előzetes letartózta­tásba helyezését. Az Egri Vá­rosi Bíróság azonban nem ren­delte el e kényszerintézkedés alkalmazását, s szabadlábra he­lyezte a háromgyermekes kere- csendi anyát, akit szerdán el is bocsátottak a fogdából. A fogvatartásról a jogerős döntést a megyei bíróság hozza meg. ZwoUéban a zsaruk nem korrumpálhatok Kábításokról, keleti bűnbandákról az ijssellandi rendőrökkel A zwollei delegáció (balról jobbra): Andre Geritsen, Lutine de Goede, Harry Schoonderbeek és Jan de Boer fotó: perl marton A magyar-holland rendőr­ségek együttműködése kere­tében megyénk a németal­földi ország ijssellandi régió­jának bűnüldözőivel tart szoros kapcsolatot. Annak központjából, AP Zwolléból négytagú delegáció tartóz­kodott szőkébb hazánkban. A küldöttséget Jan de Boer bűnügyi operatív tiszt ve­zette, tagjai voltak Harry Schoonderbeek nyomozó, Lu­tine de Goede bűnügyi elemző és Andre Geritsen, a speciális elfogóegységek tagja. Őket kérdeztük térségük bűnügyi jellemzőiről.-Kérem, elöljáróban mutas­sák be Ijssellandot. Lutine: - Régiónk hollan­dja keleti részén húzódik. A központ, Zwolle valamivel több mint 100 ezer lakosú. A második legnagyobb település Deventer, a maga 70 ezer pol­gárával. Sík vidék ez, csupán északon található kis dombo­rulat, s azon a tájon tavak is ta­lálhatók. A legnagyobb fo- lyónk a névadó Ijssel. Zwollét az időszámítás szerint 700-800 körül alapították, a városban igen sok XIII-XIV. századi épület található. Ez vonzza a turistákat. André: - A történelmi bel­várost ma is víz veszi körül. A múltat a csatornákon felhúz­ható hidak is idézik. Térsé­günk a mezőgazdaságáról hí­res, a gabonatermesztésben és a tehéntenyésztésben a legjob­bak közé tartozik.-A térségben a bűnözést mennyire befolyásolja a föld­rajzi környezet? Lutine: - Különösebben nem befolyásolja. Az ország nyugati részén - ahol nagyobb a miénknél a népsűrűség - sokkal több a bűncselekmény. Ott az illegális bevándorlók jobban el tudnak vegyülni. Jan: - Hollandia szabad, gazdag ország. Németor­szágba és hozzánk is az utóbbi időben rendkívül sok idegen érkezett. Afrikából, a volt ke­let-európai államokból jönnek. Nehéz velük még kommuni­kálni is. Mi angolul, németül, franciául is beszélünk, az ér­kezők viszont csak a saját nyelvükön. Ez rengeteg konf­liktus forrása egyrészt, más­részt kicsi ország a miénk, nem tudunk minden bevándor­lónak lakást, állást biztosítani.-Mi jellemzi a bűncselek­mények fajtáit? Nálunk pél­dául a bűntények számában növekedés tapasztalható, s kü­lönösen elszaporodtak a bru­tális elkövetési módok. Harry: - Rettentően sok a lopás, főleg a bolti tolvajlás. Az is gondot okoz, hogy ezek egy részénél nehéz eredmé­nyes felderítést végezni. Jan: - A vagyonokat ért tá­madások hátterében a sok ká­bítószer-élvező áll. A napi adagjuk megvásárlásához foly­ton pénzre van szükségük. Csak a zwollei kapitányság vonzáskörzetében legalább 150 drogost tartunk nyilván. Az egész régióban persze jóval nagyobb a számuk. Minden­nek következtében gyakorib­bak a durvább bűntények: a rablások, a betörések.- Bizonyára a bevándorlás­sal együtt megjelentek a szer­vezett bűnözői csoportok is... André: - Sajnálatosan a szervezett bűnözés mind na­gyobb arányokat ölt nálunk. Égész Hollandiában megsza­porodott a Kelet-Európából érkezett . bűnözői csoportok száma. Betörnek a házakba, fosztogatnak, az utcákon rátá­madnak az emberekre.- Mely országokból érke­zettekről van szó? André: - Főleg jugoszlá- vokról, oroszokról. De nagyon sok török, algíri és zaire-i bűn­banda is tevékenykedik a régi­ónkban. Lutine: - Létezik olyan tendencia is, hogy ezek a cso­portok a nyugati országrészből jönnek át a mi területünkre. Ez azért is van így, mert a nyugati vidéken már sokkal elterjed­tebbek a biztonsági riasztó- rendszerek. Nálunk a viszony- lagosabb nyugodtság miatt ed­dig gyengébbek voltak a meg­előző intézkedéseink. Úgy vé­lik az elkövetők, nálunk köny- nyebb a dolguk. Nekik dolgo­zik az is, hogy a német, belga, luxemburgi határon lazább az ellenőrzés. Jan: - Hollandiában szinte mindenkinek van autója. Az is könnyebbség a bűnözésre haj­lamosaknak, hogy kelet-nyu­gati irányban 2-2,5 óra alatt át lehet haladni kocsival az or­szágon. Zwolléba például au­tópályán Amszterdamból mindössze egy óra az út...- Miként fordítanak fi­gyelmet a bűnmegelőzésre, a társadalommal való kapcso­lattartásra? Lutine: - Elsősorban a la­kásbetörések megakadályozá­sára van jó projektünk. Taná­csokkal látjuk el az embereket, milyen zárakat, riasztókat használjanak. Havonta a köz- szolgálati televízióban adunk javaslatokat annak elkerülé­sére, hogy valaki bűntény ál­dozata legyen. Az adásokban segítséget is kérünk megoldat­lan ügyeink felderítéséhez. Jan: - Hollandiában jól képzettek a rendőrök, minden­fajta nyomozati cselekmény­hez és egyéb közbiztonsági munkához érteniük kell. En­nek megfelelően általában jól keresnek kollégáink, így a korrumpálásuknak egyáltalán nincs értelme! Megbecsülnek bennünket az állampolgárok, ezt érezzük abból, ahogyan kommunikálnak velünk, s ab­ból is, hogy szabadidőben együtt sportolunk, élünk hob­bijainknak. A rendőrség a tár­sadalom része, ezt így fogad­ják el a holland emberek.- Volt alkalmuk több na­pon át vizsgálni megyénk rendőri munkáját is. Miként vélekednek a hevesi zsaruk­ról? Jan: - Nem udvariasságból mondom, az önök rendőrsége jól végzi a munkáját. Vannak persze szakmai területek, ame­lyekben még fejlődniük kell. Például a számítástechniká­ban. Nálunk közvetlen kompu­teres összeköttetés van a többi megyével is, ami elősegíti a gyorsabb felderítést. Ez még itt hiányzik. Az azonban tény, hogy 1990 óta óriásit lépett előre a magyar rendőrség. Lutine: - Az szembetűnő, hogy önöknél a modernizáció, a fejlődés igen intenzíven, jó­val rövidebb idő alatt ment végbe, mint nálunk. Hollandi­ában sokkal több időbe tellett, hogy kiépüljön az informatikai rendszer, mint Magyarorszá­gon.- A két térség között milye­nek az együttműködés esé­lyei? Jan: - Ezek a cserelátogatá­sok - hiszen néhány hete még az önök küldöttsége járt ná­lunk - jól szolgálják egymás alaposabb megismerését. Fel­tétlenül szükséges a közös munka, hiszen magyarok is követhetnek el nálunk bűncse­lekményeket, miként a mi hon­fitársunk például itt Heves megyében. Az is köztudott: a maffiabűnözés nem ismer ha­tárokat, a bűnüldözők összefo­gásának is ehhez kpll igazod­nia. Szalay Zoltán Romániában bólintanak a feketegazdaságra? Mi van a lej harmadik oldalán? Már azon is meglepődtem, hogy kicsi hazánk fővárosában hiába kerestem a lejt. Több uta­zási irodánál is próbálkoztam, s a válasz mindenütt így hang­zott: nálunk nem jegyzik a lejt. Hát akkor gyerünk turista, neki a határnak! Ott bizonyára váltják majd az egyik rosszat a rosszabbra, úgy, mint valami­kor a régi jó diktatúrában. Pró­bálkozásom azonban itt is ku­darcot vallott, a forint nem ta­lálkozott a lejjel. Gondoltam, majd beljebb, valamelyik bankban, s egyébként is: állító­lag már annyira megerősödik lassan a pénzünk, hogy - év végére mindenképpen - kon­vertibilis fizetőeszköz lesz. Az­tán a Balkán felé közelítve kénytelen rádöbbenni az ember, hogy arrafelé fütyülnek az itt­honi szólamokra. Végezetül Kolozsvár - mi­közben feladta a leckét - ma­gyarázatot is adott az eddigi ismeretlen jelenségre. Történt ugyanis, hogy RMDSZ-kong- resszus ide vagy oda, könnyen hozzájutottunk a Mátyás-szo­bor körüli ásatások tövénél egy szállodai szobához, csak fizetni nem tudtunk érte. „Nem baj, majd reggel” - mondta tört oláh magyarsággal a portás. Gondoltam, ha a forint nem fe­lel meg, talán a dollár meg­nyitja a lehetőség kapuját, de a hölgy elutasítóan rázta a fejét, és nem tisztuló akcentussal is­mételte: „majd reggel”. És eljött a reggel, és új ro­mán hölgy ült hivatali széké­ben, s arcán látszott: csöppet sem szeret bennünket jobban, mint az esti sellő. De ő legalább rögtön választ adott a „Hol váltsak forintot?” kérdésemre. „Menjen a piacra vagy az ut­cára” - mondta -, „de a bank­kal ne próbálkozzon, mert ott nem jegyzik a maguk pénzét.” Hát, jól állunk így, az alapszer­ződések hajnalán - gondoltam, s a piac felé indultam. A túrós­tejfölös asztalok mögött fel is tűntek az „alanyok”, akik ter­mészetesen áron alul, de „segí­tettek” volna nekem. Csakhogy ettől a segítségtől megrémül­tem. Eszembe jutott nagyváradi kifosztásom, úgyhogy jobbnak láttam előráncigálni a szálloda főnökét (aki lehet, hogy nem az volt, de annak adta ki magát!), és már vette is elő kis számoló­gépét. Jut eszembe, hogy igen sok zsebszámolót láttam ez alatt a pár nap alatt erdélyi uta­mon. Azóta bizony gyanakodva nézek minden ilyen kis szerke­zetre! A lényeg azonban: mégis­csak alapos változást hozott a gépezet kicsiny fogaskereke, mert - igaz, jóval áron alul, de - elfogadhatóvá vált a forint is. A pár napos út során ez a jele­net többször lejátszódott még, s a kisebb-nagyobb veszteség tö­vében eltűnődtem azon, hogy ezt az illegalitásból felszínre tört „pénzügyi tranzakciót” kik mozgatják: a gazdasági vagy a politikai maffiózók? A hírek szerint egyes terüle­teken a kettő már össze is fonó­dott, és ott járja a hórát minden karácsonyfadísszel felcicomá- zott városban. Sziki Károly HEVEST" HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Felelős kiadó: KIS SZABÓ ERVIN, az AS-M. Heves megyei irodavezetője. Felelős szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN Szerkesztőség: Eger, Barkóczy u. 7. sz. 3301 (Pf.23.). Telefon: 36/413-644. Hirdetés: 410-880. Fax: 36/412-333 Az előfizetők részére terjeszti ügynökségei révén az AS-M Kft. Heves Megyei Irodája. Árusításban terjeszti az ÉSZAKHÍR RT. 3530 Miskolc, Király u. 2. Telefon: 06-46/350-230. Előfizethető közvetlenül a Heves Megyei Hírlap kiadójánál 3300 Eger, Barkóczy u. 7. (Telefon: 36/413-644) és ügynökségeinél, postautalványon és átutalással a 359-98567/03401864 pénzfor­galmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. Előfizetési díj egy hónapra 437 Ft, negyedévre 1254 Ft, fél évre 2448 Ft, egy évre 4776 Ft. Az árus példányok ára: 19,50 Ft. Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökségekhez munkanapon 8 órától 16 óráig távbeszélőn és a Heves Megyei Hírlap kiadójához a 36/412-646 távbeszélőszámon 8-16 óra között kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger, Vincellériskola u. 3. sz. Felelős vezető: Kopka László HU ISSN 0865-9109

Next

/
Oldalképek
Tartalom