Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-24 / 146. szám

6. oldal 1995. június 24., szombat Gyöngyös És Körzete Utcát neveztek el róla... Ki volt Farkas Tamás? Újabb benzinkút épül Gyöngyösön - A környéken élők egy részének tiltakozása el­lenére megépítik a Pacsirta-lakótelep melletti benzinkutat. Felvételünk idején épp az alapozási munkákat végezték a Herkules Bt. szakemberei, akik várhatóan a nyár végén adják át a kutat. Megkapták az angol LLoyd’s cég minősítését Világszínvonalon gyárt a VAMAV Mátra Rögbi-torna a váltógyári pályán A Gyöngyösi Farkasok Rögbi­klub kétéves fennállása alkal­mából rendezik meg ma a Mátra Rögbi-kupa elnevezésű országos tornát Gyöngyösön, a váltógyári sportpályán. A dél­előtt 10 órakor kezdődő ren­dezvényen kilenc csapat méri össze tudását a hazánkban még sokak számára ismeretlen sportágban. Előkészítő bizottság ülésezik Nagyrédén A hegyközségekről szóló tör­vényben kötelezően előírt elő­készítő bizottság jövő hétfőn 14 órakor tartja következő ülését Nagyrédén. A településen eddig csaknem nyolcszázan adták be jelentkezésüket a megalakí­tandó hegyközségbe. Nyári szünet előtt a gyöngyösi testület Június 29-én, csütörtökön dél­után 2 órakor tartja soron kö­vetkező ülését Gyöngyös város képviselő-testülete. A napi­rendi témák között szerepel egy beszámoló a helyi kisebbség életéről. Módosítják a piacren­deletet és a városi televízió ala­pító okiratát. Ezt követően nyári szabadságra mennek a gyöngyösi „szenátorok”. Angol nyelvi tábor a markazi tóparton Június 26. és július 1. között angol nyelvi tábor lesz a mar­kazi tó partján. A helyi önkor­mányzat pihenőbázisán 22 fa­lubeli és környékben élő diák ismerkedik az angol nyelv rej­telmeivel a texasi Houston vá­rosából érkezett tanárnő segít­ségével. Mátraszentimrén a rendezési tervekről A megváltozott körülmények miatt a mátraszentimrei önkor­mányzat felülvizsgáltatja a több éve készült általános rendezési tervét. Az elképzelések áttekin­tése kiterjed a községhez tar­tozó üdülőterületekre: Galyate­tőre, Bagolyirtásra, Fallós- kútra, valamint Mátraszentist- vánra és Mátraszentlászlóra. Gyöngyösön a VAMAV Vasúti Berendezések Kft. - a korábbi váltógyár - rangos nemzetközi elismerést kapott a neves angol LLoyd’s cégtől. Átvehették azt a minőségbiztosítási tanúsít­ványt, amely egyben nyugat-eu­rópai színvonalú berendezések gyártását fémjelzi. Kelemen Árpád ügyvezető igazgatóval erről és az 1992-es mélypontot követő felívelésről, jelenről és jövőről beszélgettünk.- Változott-e a gyár profilja az elmúlt években?- Vasúti felépítmények gyár­tásával foglalkozunk, bár a köz­tudatban még mindig úgy él, hogy váltókat készítünk. Való­jában minden olyan szerkezetet előállítunk, ami a vasúti pálya tartozéka. Konkrétan olyan kapcsolóelemeket is, amelyek a síneket, a váltókat, a kitérőket lekötik a talapzathoz.- Van erre kereslet? Mert mostanság nem a legjobbakat hallani a MAV-ról. Kell-e hazai piacra gyártani, vagy csupán külföldre készítik ezeket a be­rendezéseket.- Szerencsés helyzetben va­gyunk, mert a Budapest-He- gyeshalom közötti fővonalat most építik át. Ez azt jelenti, hogy 160 km/óra sebességgel közlekedhetnek majd ezen a ré­szen a vonatok. A 800 méter sugarú kitérőből például tizen­kettőt rendeltek tőlünk. Ápri­lisban készült el a prototípus, négyet már le is gyártottunk. A többit majd júliusban, augusz­tusban adjuk át. Általában a pá­lyafenntartásra kevesebbet köl­tenek, mert a MÁV-nak egyre kevesebb a pénze, bár a jelen­legi műszaki állapot sokkal komolyabb karbantartási mun­kát igényelne. Ebből követke­zik, hogy nekünk is sokkal több feladatunk lehetne. A gépi ka­pacitásunk jóval nagyobb, mint amit kihasználunk.- Hány fős most a VAMAV, például a korábbi létszámleépí­tések után?- Jelenleg 285-en dolgoznak nálunk, szemben az 1992-es létszámmal, amely akkor 445 volt itt. Sajnos, abban az évben a MÁV csökkentette megrende­léseit, így 145 munkatársunktól meg kellett válnunk. Azóta is volt két alkalommal kisebb lét­számleépítés, így alakult ki a mai dolgozói kör, amely immár stabilnak mondható. Á körül­mények természetesen a MÁV igényeitől függően változhat­nak a jövőben is.- Mi a helyzet az exporttal?- Ezen a téren túlzottan nem dicsekedhetünk. Kisebb szállí­tásunk volt Bulgáriába, Szlová­kiába. Az exportmegrendelések teljesítésére külföldről kell be­szerezni az alapanyagot, ami megdrágítja a termék árát, és így az gyakran piacképtelenné válik.- A közelmúltban mégis na­gyon szép nemzetközi minősí­tést kapott a cég, ami Kelet-Eu- rópában egyedülálló.- Igen, ez így van, nagyon sok munkát fektettünk bele, míg az angol LLoyd’s cég mi­nősített bennünket, s mire meg­kaptuk a tanúsítványt az ISO 9001 szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszerről. Jó hír, hogy a kelet-európai or­szágok közül elsőként.- Igazgató úr, ha jól tudom, önök egy osztrák—magyar ve­gyesvállalati formában működ­nek.- Igen, ez így van. Gyakorla­tilag két tulajdonosunk van, az egyik a MÁV, a másik pedig a VAE Aktiengesellschaft, egy zeltwegi telephelyű cég. A tu­lajdonosi arány 50-50 százalék, 500 millió forint törzstőkével indultunk. Annak idején a MÁV Ausztriából akart ren­delni nagy sebességre készült kitérőket. Akkor felvetődött, hogy miért nem közösen gyárt­juk ezeket. így és ekkor pattant ki a vegyes vállalat létrehozá­sának gondolata.- A vasúti pálya legérzéke­nyebb pontja a kitérő. Az, hogy a VAMAV ma már nyugat-eu­rópai színvonalú berendezése­ket gyárt Gyöngyösön, a ko­operációnak köszönhető. Az utóbbi években 300 millió fo­rintot fordítottunk fejlesztésre. A kazánházat teljesen kicserél­tük, és áttértünk a kevésbé lég- szennyező, korszerű gáztüze­lésre. Új forgácsológépeket szereztünk be. Az egy főre eső termelékenység jelentősen megnövekedett. A már említett mélypontot követően minden évet pozitív eredménnyel zár­tunk. Az idén egymilliárd 450 millió a tervezett árbevételünk, a nyereséget pedig 160 millióra kalkuláljuk.- Végezetül elmondhatjuk, hogy jó sínen halad a VAMAV Vasúti Berendezések Kft. ?- Úgy érzem, most jó vágá­nyon vagyunk. (köre sog) Gyöngyösön, a Dél-Kálvária- parton utca őrzi a nevét, de la­kóinak többsége nem tudja, ki volt névadója, és miért kapta róla az elnevezést. Ennek egyik oka, hogy vannak olyan - a vá­ros történetét ismertető - kiad- ványo.., könyvek, amelyekben Szécsényi Tamás, illetve Tamás vajda névalakban szerepel. Pe­dig már az 1327. május 21-én kelt „királypecsétes” írásban Szécsényi Far kas fia Tamás név olvasható, s az is, miszerint Gyöngyös és Bene várának bir­tokosa lett, és a Csobánkák örökségébe lépett. Ugyanis Gyöngyös előző birtokosai, a Csobánkák, Csák Máté zászlója alatt 1312-ben a rozgonyi csa­tában harcoltak Róbert Károly ellen, és csatát vesztettek, így a király földönfutóvá tette őket. Egyes feljegyzések szerint a gyöngyösiek „Tamás vajda” vezetésével küzdöttek földes­uraik, a Csobánkák ellen. Ezért még be sem iktatták az ado­mányként kapott javaiba Farkas Tamást, már 1327-ben Róbert Károly szavai szerint „alázato­san könyörgött, és tisztelettelje­sen esedezett..., hogy Gyön­gyösnek... oly szabadságot, ki­váltságot adni méltóztatnánk, milyenekkel a budai polgáraink vagy jövevényeink alapításuk kezdetétől fogva használva él­nek...” A király teljesítette leghűbb emberének kérelmét, és a ki­váltságlevelet 1334-ben, az Úr mennybemenetelének ünnepén kettős pecsétjével ellátta. így kapott Gyöngyös városi kivált­ságot, s ez kétségtelenül neki köszönhető. Ki volt tehát Farkas Tamás? Idézzük Kandra Kabost, a múlt század neves történészét: „Az adományozás korában az or­szág zászlósa, erdélyi vajda és Újra Mátrafüreden rendezi meg a Magyar Környezetvédelmi Egyesület a határainkon kívül élő magyar pedagógusok szakmai továbbképző kurzusát. Június 29. és július 6. között számos érdekes előadást hall­gathatnak meg a résztvevők a Vadas Jenő Erdészeti Középis­kolában. Az előadók között olyan ne­vek szerepelnek, mint dr. Har­mati Béla, a Magyar Evangéli­kus Egyház püspök-elnöke, dr. Czeizel Endre orvosgenetikus, dr. Czine Mihály egyetemi ta­nár, Vincze atya pálosrendi szerzetes, dr. Bónis Ferenc ze­netudós, a Magyar Kodály Tár­saság elnöke, dr. Márton János, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke, Bánjfy szolnoki főispán. Visegrád megvívója, és mint leánykérö követ, eszközlője a király má­sodik házasságának, kire bőven is áradt a királyi kegyelem. 1313-ban lublói várnagy, 1319- ben aradi, bácsi, szerémi főis­pán, a kunok bírája, hasznosi és solymosi várnagy. 1321-ben a királyné asszony tárnok mes­tere és az imént említett várme­gyék főispánja. 1321-ben erdé­lyi vajda, szolnoki főispán. 1335-ben szülőmegyéjének, Nógrádnak főispánja, s erdélyi vajda 1342-ig. 1349-1354 kö­zött országbíró, kévéi, majd thuróczi főispán. 1321-ben Pé- tervásárát, Ivádot és Erdőkö- vesdet kapja, utána fia és István nádor tulajdonai voltak, kinek fiai rossz fűre tapodván a Cso­bánkák sorsára jutottak". Farkas Tamás kérésére Gyöngyös kulcsos város lett várfalakkal, tornyokkal és ka­pukkal. Vannak történészek, akik azt írják, hogy ezek nem épültek meg, „csupán palán- kokkal és árkokkal erősítették meg a várost”. Más források szerint létezett a Benei, a Csapó, a Tó utcai és a Solymosi kapu, amelyeket a 19. század elején romboltak le. Nem ez a lényeg. Inkább az, hogy végre akadtak a városban olyan sze­mélyek és szervek, akik - il­letve amelyek - javasolták, hogy Farkas Tamásról utcát nevezzenek el, hiszen a város a rangját, illetve kiváltságát kö­szönheti neki. Szomorú az, hogy ez nagyon későn történt, mert korábban is megérdemelte volna, hogy emléke fennmarad­jon, hiszen Gyöngyös erőtelje­sebb fejlődése Farkas Tamás idején indult meg a XIV. szá­zad derekán. Horváth Mihály György színművész és Zombori Ottó csillagász. A nemzet sorskérdései és a XX. századi magyar irodalom tanulmányozása mellett szó lesz a korszerű családi életre nevelésről, más nemzetek ró­lunk alkotott képéről, a falvak fejlődésének lehetőségeiről. Dr. Nagy Magdolna főiskolai docens a konfliktuskezelő pe­dagógia legújabb eredményeit ismereti, míg Keresztes György, a megyei közgyűlés alelnöke Gyöngyöspata zene- történeti emlékeit vázolja fel. A szakmai előadásokon kí­vül a vendégek megismerked­nek Gyöngyössel, valamint a Mátra nevezetességeivel is. N. Gy. Neves előadókkal Mátrafüreden A nemzet sorskérdéseiről Gyöngyösi gabonafajta- és növényvédelmi bemutató Gyöngyösön 150 termelő - köztük számos szövetkezet, tár­saság, egyéni vállalkozó és fő­iskolai hallgató - vett részt azon a kalászosgabonafajta- és növényvédelmi bemutatón, amelyet az Országos Mezőgaz­dasági Minősítő Intézet (OMMI) és a GATE Mezőgaz­dasági Főiskolai Kara tartott a Tass-pusztai tangazdaságban. A rendezvényt dr. Szabó La­jos egyetemi docens, főigaz­gató-helyettes nyitotta meg, majd dr. Czirák László, az OMMI főosztályvezető-helyet­tese szólt az összejövetel céljá­ról. A helyszínen Kovács Sán­dor, az OMMI osztályvezetője ismertette az államilag minősí­tett őszibúza- és árpafajták tu­lajdonságait. A kísérleti parcel­lákon a CIBA Hungária Kft., a Dowelanco, a Kwizda, a San­doz, a Sumit-Agro Hungária Kft., a Zeneca Hungary Kft. ko­rábban alkalmazásra került leg­újabb növényvédelmi készít­ményeinek hatásait tekintették meg a bemutató résztvevői. Érdeklődésünkre dr. Szabó Lajos elmondta, hogy már az elmúlt évben is rendeztek ku­korica- és napraforgó-fajtabe­mutatót a régió mezőgazdasági szakembereinek, és erre most másodízben is itt kerül sor. Sze­retnénk, ha a jövőben rendsze­ressé válnának a fajtabemuta­tók, és az eredményekből a gyakorlati mezőgazdászok is profitálni tudnának. A hátúszást gyakorolják a vécsi gyerekek a gyöngyösi 7-es iskola uszodájában Vécsi gyerekek a városi uszodában Dr. Kovács József testnevelő tanár vezetésével és szervezé­sében 18 vécsi diák sajátította el a gyors- és hátúszás alapjait a Gyöngyösi 7. Számú Általá­nos Iskola uszodájában. A vé- csiek ezúton köszönik meg Tóth Tamás úszóedző és Do- moszlai Tamás testnevelő tanár türelmét, eredményes munká­ját. Külön köszönet Eged György iskolaigazgatónak, amiért lehetővé tette az uszoda igénybevételét, valamint a gyöngyösi Volánnak és busz­vezetőinek a háztól házig szál­lításért. A vécsi gyermekeknek egyébként pályázaton nyert pénzből szervezték meg az úszásoktatást. n. (horváth)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom