Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

1995. június 22., csütörtök Bűnügyi Kaleidoszkóp 11. oldal Ha engem fosztanak ki, az fájdalmasabb Meditáció a bűnök terjedéséről Amikor elmeséltem, hogyan loptak meg a minap, a hallgató­ságnak csaknem minden tagja tudott hasonló történetet felemlí­teni, mely vele vagy közvetlen közelében élő embertársával tör­tént meg. Fájdalom, nincs olyan égig érő, amelyet ne múlna fe­lül egy másik szenvedő igaz esete. Ahogy e bölcs következtetésre jutottam és „átlapoztam” a hallottakat, úgy éreztem: a lidérctöl lassan szabadulok, s a né­hány százezres rablás mintha nem nyomasztana annyira. De az­tán jöttek a rémálmok, a felriadások, és a feldúlt szoba csak nem akar enyhíteni rideg szorításán. Ahhoz, hogy mások szen­vedését pontosabban értsem, hogy egy-két oldalnyi iromány reményében (pontosabban: tartalmában!) papírra vessem, ne­kem is végig kell élnem mindent? - ilyen kérdések bontották rövid szakaszokra az éjszakákat. így kezdem megérteni, milyen indulatok munkálnak azokban, akik a rablótámadások és betöréses lopások elkövetőinek bün­tetésére visszahoznák a végtagok csonkítását. Mára tudom, ez nem oldana meg semmit a károsultak életében, legfeljebb több lenne az utcán közlekedő megbélyegzett, és talán kevesebb a bűn. Mert az nagyon tombol, burjánzik, s gondolom, cinikus arcok cinkelt mosolyai takarják a sikeres akciók hőseit. A feltar­tóztatásra pedig semmi remény - egyelőre. Legjobb erőitől megfosztatott a rendőrség, a pénz elvitte őket különböző kft.-kbe, egyedül az útszéli trafipaxok sűrű fénye jelzi: azért vigyáznak ránk valahol. Beterelnek parkolókba, leál­lítanak legváratlanabb és legérthetetlenebb helyzetekben, de félek: a bandákat nem itt kellene keresni. Akik az ablakokat kifeszítik és rajta keresztül kiürítik a há­zakat, nem errefelé járnak. Ők pontosan ismerik a rendőrök munkáját, mint ahogyan a kiszemelt „balekok” lépéseit is isme­rik. Ők így élnek. Alinak, ülnek egy ablakban egy tér padján, hosszan, ameddig kell. Ismerik a legújabb lehallgató készülé­keket. Olykor hetekig cselekednek így, és csak ritkán hibáznak. Aki nálam járt, pontos tanújelét adta ennek, hiszen nyomot nem hagyott. Hogy lemásolta-e a kulcsot, melyet egy asztalról vett le, vagy valamilyen táskáról? Ki tudja. Talán a kriminoló­gus. De hol a kriminológus? Aki a jegyzőkönyvet írta 100 éves gépén, igen rendes, okos ember volt, de ez nem elég a tudáshoz. Ki látja át ezt a maffia-birodalom országot? Félek, egyre keve­sebben. És ezt így tudja a bűnözők serény hada is. Mi pedig ülünk szégyenünk asztalánál, és kérdéseket teszünk fel. A fiam a minap elmesélt egy történetet valami emberről és egy gólyáról. Egy emberről, aki nem átall felmászni a villany­pózna tetejére, hogy a jól rakott, mások által előkészített fé­szekből kiemelje a tojásokat. El is jutott a csúcsig, de a szárnyas állat nem nézte jó szemmel a kutakodó kezeket. Nem sokat gondolkodott, elmélkedett bölcs parlamenterek módjára a tör­ténésen, hanem hegyes csőrével lesújtott. (Nem úgy, mint a munkásosztály pörölye, mely végül is rosszul célzott.) A gólya pontos, jól irányzott mozdulattal lecsapott a tolvaj fejére. A meglékelt koponyájú ember súlyos sebekkel hullott alá. Gyermekem harsány kacajjal mesélte a történetet, nem győz­tem visszarángatni a földre. Nehezteltem rá a káröröm miatt. Alig múlt el egy hét, már másként szólnék hozzá, ha merném elmondani neki e képtelennek tűnő mesét. Csak a gólyára, a gó­lya bátorságára gondolok mind erősebben, és álmodom egy hosszú csőrről, s vádlón nézek szemközt önmagámmal a tükör előtt. És még gólya sem vagyok. Sziki Károly Veszett macska az orvos baja A mezőgazdaságiból a Rendőrtiszti Főiskolára Divatszakma lehet a rendőrség? Györfi Péter egri fiatalember idén érettségizett a pétervásá- rai Mezőgazdasági Oktatási Intézetben. Tanult szakmájá­tól igencsak messze álló hiva­tást választott: rendőr szeretne lenni.-Az érettségi hogyan sike­rült?- Szerencsére egészen jól. Minden tárgyból jelesre érté­keltek, csupán matekból gyen­gébb az eredmény, csak egy hármas jött össze. Bevallom, én ennek is örülök. Egyébként a felvételi tárgyak között nem szerepel, tehát ez javítja az esélyeimet.- Mi indított arra, hogy rendőr legyél?- Mindig is érdekelt ez a hivatás, nyolcadik után is sze­rettem volna ebbe az irányba elindulni, de - mivel édes­apám ’89-ben meghalt - édes­anyám arra ösztönzött, minél hamarabb szerezzek meg egy kenyérkereső szakmát. így ke­rültem a mezőgazdasági kö­zépiskolába, szakmunkás ágra. Aztán különbözeti vizs­gával átkerültem a szakköze­pes osztályba, így érettségiz­tem.-A megélhetést említetted; a gyakorló rendőrök bizony nincsenek „túlfizetve”...-Tudom, bár én igazán nyomozó szeretnék lenni, talán ők egy kicsivel jobban is ke­resnek. Egyébként ha nem is sok a fizetés, de azt gondo­lom, ez biz­tos munka, biztos meg­élhetés.- A felvé­telivel ho­gyan állsz?- Szerdán volt az írás­beli, magyar és történelem tárgyból. Úgy érzem, sikerrel tu­dom teljesí­teni a felada­tokat. Ké­sőbb lesz a szóbeli vizsga, majd a különféle speciális ké­pességeket felmérő gya­korlati megméretés. Itt egy­részt a fizikai állapotról, a testi erőnlétről kell majd számot adnom. Úgy érzem, menni fog, hiszen már több éve fog­lalkozom testépítéssel, vala­mint karate-tanfolyamot is vé­geztem.-A többiek mit szóltak a terveidhez?- Nem „hecceitek”, hiszen közülünk többen is jelentkez­tünk rendőrnek. Egy társam szintén a tiszti főiskolára, töb­ben pedig a középfokú vég­zettséget adó tiszthelyettes­képzőbe.-Ha esetleg mégsem sike­rül felvételt nyerned, mihez kezdesz?-Vagy megpróbálok elhe­lyezkedni valahol, vagy je­lentkezem a tiszthelyettesi kö­zépiskolába. Ha ugyanis ott megfelelő eredményt érek el, felvételi nélkül bekerülhetek a főiskolára. Ha így nem megy, hát majd megy úgy. Nem adom fel: rendőr leszek... Suha Péter „Édesszájú” tolvajok a lőrinci járőrportyán Csomagtartóban lelt nyári Mikulások A házkutatás eredménye: száz csomag kávé Tavaly augusztus 20-án Riese orvosát, dr. T. Józsefet felke­reste egy fiatalasszony azzal, hogy kétéves kisfiát megha­rapta egy macska. A sebet ak­kor ellátták. A kisfiú állapota nem javult, ezért harmadszorra kórházba utalta a doktor a kis beteget. T. Attila a megyei kór­ház gyermek intenzív osztályán halt meg október 20-án. A nyomozás során bebizonyoso­dott: a kisfiú halálát agyvelő­gyulladás okozta, ennek kiváltó oka pedig a veszettség vírusa. A vádirat szerint dr. T. Jó­zsef foglalkozási szabályt sze­gett, mert nem intézkedett azonnal a gyermek védőoltásá­ról, az esetet nem jelentette a tisztiorvosi szolgálatnak, és nem intézkedett a sérülést okozó állat felderítésére. A szabályszegés a kisfiú halálával okozati összefüggésben áll. Az orvos tagadja bűnösségét. KkimivilAg Monte-Carlóban a maffia a behajtó? Fontos szerephez jut a maffia Monacóban. A nem egészen két négyzetkilométeres, 29.300 la­kosú, azúr-parti törpeállam leg­fontosabb intézménye, a monte-carlói játékkaszinó ugyanis súlyos pénzügyi bot­rányba keveredett. Elszámolá­sait már a hatóságok vizsgálják, s a kaszinó ügyvezetőjét, Ste­phane Giaccardit a rendőrség faggatja. Egy tálján férfiú indította el a kaszinói lavinát. A Párizsban élő haló Casadei több mint 180 millió forintnyi adósságot csi­nált (átszámítva) a játékter­mekben. Még ideje sem volt ki­állítani a csekkeket, máris meg­jelentek nála a kétes hírű és fe­nyegető külsejű pénzbehajtók, akik a tartozás minél gyorsabb kiegyenlítésére szólították fel őt. Nem sokkal ezután Casadei átadta a kaszinónak a csekke­ket, de azokat nem a megszo­kott módon váltották be, hanem ismét az őt fenyegető társaság­nak utaltatták át a pénzt. A párizsi olasz erre közvet­lenül az (ugyancsak olasz származású) uralkodóhoz, III. Rainier herceghez fordult azzal a gyanúval, hogy „a maffia is játszik a kaszinóban”. Casadei ugyanis úgy véli, hogy a maffia emberei hajtják be a játékka­szinó megbízásából a vesztesek tartozásait. Az államfő azon­nali vizsgálatot rendelt el az ügyben. Áldozatai közt bűnhődik a gyilkos Élete végéig egy pillanatra sem szabadulhat szörnyű tetteinek látványától Christopher C. Harris. A Colorado állambeli Golden börtönében őrzött, két­szeres rablógyilkosságért két­szeresen életfogytiglanra és to­vábbi 117 esztendő börtönbün­tetésre ítélt 24 éves férfit - ki­egészítő büntetésként - arra is kárhoztatta az ügyében döntő bíró, hogy rendszeresen meg­nézze az általa elkövetett gyil­kosságok videofilmjét. A felvételeket annak a zsib- áru-kereskedésnek a rejtett ka­merája készítette, ahol Harris a zsíros zsákmány reményében nem csupán rabolt, hanem gyil­kolt is. Az elvetemült bűnöző börtöncellájának falára az áldo­zatairól készült kinagyított ké­peket akasztották, továbbá azo­kat a leveleket, amelyeket a két meggyilkolt ember hozzátarto­zói írtak. A szabadságvesztést súlyos­bító lelki büntetés ötlete a meg­gyilkoltak édesanyjától szár­mazik. „A megtorlásnak persze, nem sok haszna van, de ez a legkevesebb, amit tehetek" - je­lentette ki a bíró. Egyesek napjainkban is vitáz­nak arról: az autóst igazoltató rendőrjárőrnek jogában áll-e „bekukkantania” a jármű utas- és rakterébe; nem ellenkezik-e ez az érvényben lévő jogszabá­lyokkal? Nos, az új törvény egyértelműen eldöntötte ezt a dilemmát. Az egyenruhásoknak ugyanis kötelességük a közbiz­tonságra fokozott veszélyt je­lentő eszközök - lőfegyver, gáz­spray —felkutatása. Természetesen az erre irá­nyuló vizsgálódás során egyéb „turpisságokra” is fény derül­het. Mint azt az elmúlt időszak történései is bizonyítják, nem haszontalanok az efféle mód­szerek. Legutóbb - ahogy arról a Heves Megyei Hírlap is be­számolt - Lőrinciben, a Herédi úti volt szovjet laktanya épület- együttesének közvetlen szom­szédságában például több lég­fegyverre leltek egy gépkocsi­ban. Lőszerek és csúzlik is „ho­rogra” akadtak. Mindezek az ilyen irányú in­tézkedések létjogosultságát tá­masztják alá. Szerdán egy egészen friss, ugyancsak az igazoltatással egybefüggő felderítésről in­formálta lapunkat Kis Endre r. százados, a Lőrinci Rendőrőrs parancsnoka. Járőreik megszokott éjszakai kőrútjukat teljesítették, ami együtt jár az autósok okmánya­inak az ellenőrzésével is. Mivel a késői órákat a közlekedők ál­talában csak indokolt esetekben választják céljuk eléréséhez, kézenfekvő a fokozott figye­lem. Ezért állították meg haj­nali két órakor azt a járművet is, amelynek utasai P. A. duna­újvárosi és G. Zs. selypi lakosok voltak. A csomagtartó felnyitását követően a rendőrök több kar­tonra lettek figyelmesek: mint kiderült, az egyikben csokimi­kulások, a többi hétben pedig a gyerekek körében igen közked­velt Mókus-szeletek voltak. Ahogy az már ilyenkor szo­kás, a két huszonéves fiatalem­bert - elszámoltatás végett - bekísérték a Szabadság téri rendőrőrsre. Kihallgatásuk so­rán tisztázódott, hogy az illetők a Budapesti Csokoládégyárban dolgoznak, ahonnan - elmon­dásuk szerint - éppen hazafelé tartottak. G. Zs. lakásában házkutatást is tartottak a nyomozók, mint kiderült, nem eredménytelenül. Több mint száz csomag, egyen­ként 25 dekás Jacobs kávét fog­laltak le, amelyek szintén a ne­vezett üzem termékei. A selypi gyanúsított idáig nem ismerte el a lopás tényét. Vallomása szerint a „szajrét” ismeretlen személyektől vásá­rolta. Ennek ellentmond ugyan­akkor, hogy a portékán a kedd délutáni műszak gyártási ada­tai olvashatók. Az ügyet a további nyomo­zás érdekében átadták a fővá­rosi XI. kerületi rendőrkapi­tányság illetékeseinek. (tari) Bűnüldözők Zwolléból A Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság kiváló külkapcso- latainak köszönhetően rendőri küldöttség tartózkodik me­gyénkben a hollandiai AP Zwolléból. A delegáció - melynek ve­zetője Jan de Boer bűnügyi operatív tiszt, tagjai: Harry Schoonderbeek nyomozó, Lu- tine de Goede bűnügyi elemző és André Geritsen a kinti spe­ciális , elfogóegységtől - bűn­üldözőink munkájával ismer­kedik. Fogadta őket dr. Lantos Bálint főkapitány, megtekintet­ték a készülő bevetési közpon­tot, a bűnügyi technika műhe­lyeit. Tegnap Gyöngyösön jár­tak a kapitányságon, ma pedig Eger közbiztonsági helyzetét tanulmányozzák. Tapasztalat- cseréken is részt vesznek a honi egyenruhásokkal. A hollandok az egri kis Dobó tér egyik vendéglátójának teraszán, a megyei bűnügyesek társaságában fotó: perl Márton HKVES11™1 HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI. PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Felelős kiadó: KIS SZABÓ ERVIN, az AS-M. Heves megyei irodavezetője. Felelős szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN Szerkesztőség: Eger, Barkóczy u. 7. sz. 3301 (Pf.23.). Telefon: 36/413-644. Hirdetés: 410-880. Fax: 36/412-333 Az előfizetők részére terjeszti ügynökségei révén az AS-M Kft. Heves Megyei Irodája. Árusításban terjeszti az ÉSZAKHÍR RT. 3530 Miskolc, Király u. 2. Telefon: 06-46/350-230. Előfizethető közvetlenül a Heves Megyei Hírlap kiadójánál 3300 Eger, Barkóczy u. 7. (Telefon: 36/413-644) és ügynökségeinél, postautalványon és átutalással a 359-98567/03401864 pénzfor­galmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. Előfizetési díj egy hónapra 437 Ft, negyedévre 1254 Ft, fél évre 2448 Ft, egy évre 4776 Ft. Az árus példányok ára: 19,50 Ft. Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökségekhez munkanapon 8 órától 16 óráig távbeszélőn és a Heves Megyei Hírlap kiadójához a 36/412-646 távbeszélöszámon 8-16 óra között kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger, Vincellériskola u. 3. sz. Felelős vezető: Kopka László HU ISSN 0865-9109

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom