Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-12 / 135. szám

Nyugdíjasok Fóruma 7. oldal 1995. június 12., hétfő Szabómesterből - harangozó Már nyolcvannyolc éves, de nemcsak a szabóolló serény­kedik kezében, hanem ha kedvre derül, ritmikusan jár­nak ujjai a harmonika billen­tyűin is. Szereti a dalt, az éne­ket, és nem fogy ki humorral fűszerezett beszédéből, ami­kor hallgatja valaki. Sönper- ger Ferenc, a hajdani szabó­mester ma is olyan közepes, szikár termet, mint amikor ön­álló műhelyt nyitott. Jó egész­ségnek örvend, és mosolyogva fogadja a hátralévő éveket. Itt él Egerben, a Hajdűhegy szép hajlatán, a Bethlen utcában, takaros családi házban. Éppen június elsején került sor a beszélgetésre, és kide­rült, hogy ezen a napon szüle­tett 1907-ben. A jelek szerint azonban nincs különös szüle­tésnapi készülődés, csak a megszokott nyugdíjasnapok tiszta rendjét éli. Mivel tegnap volt a nemdohányzás nemzet­közi napja, megkérdezem, mi­kor hagyott fel a cigarettával? - Hatéves koromban - hang­zott a meglepő válasz. - Édes­apám nagy dohánytermelő volt Aldebrőn, pipázott. Ami­kor 1914-ben ki vitték a frontra, nádvégből szipkát csi­náltam, megtömtem és fújtam. Rosszul lettem, anyám elvitt az orvoshoz. Mindjárt látta a bajom, és kérdezte: te kölyök, nem bagózol? Selypítve vála­szoltam: - Nem badózok, de cidarettázok! Akkor rágyújtott az orvos, és átfújta a füstöt a zsebken­dőn. A nikotin sárga festéket hagyott. Látod-e, mondta az orvos, egy szívástól milyen lett a kendő? Hát a több szí­vástól milyen lehet a tüdőd! Két mód van, vagy elhagyod, vagy meghalsz. Úgy megutál­tam a cigarettát, mint a bűnö­met. Azóta se szívtam. Egerben tanulja ki a szabó­ságot, ’24-ben felszabadul, és Aldebrőn .- iparengedéllyel a kezében - megnyitja műhe­lyét, s hat segéddel és három inassal dolgozik. A második világháború éveiben hal meg az édesapja, de a négy fiú (Já­nos, Ferenc, Márton, István) mind családot alapít. Felesége Unselmann Mária, közös va­gyonuk 15 hold, de 1952-ben elvettek volna minden ingat­lant, ha be nem adja az ipart. Inkább a földet választotta, így lett földműves. A gazdálkodás mellett új állás is kínálkozott. Már gyerekkorában a szentmi­séken jól ministrált, és 1959- ben sekrestyés Egerben, ellátja a harangozást is a Bazilikában. Nem volt tőle idegen a harang, már elemista korában hármat is húzott egyszerre, kettőt kar­ból, egyet lábról. így a haran­gozás mesterségével búcsúzik a fizetett munkától. 1970-ben vonul nyugdíjba, de még 1983-ig rádolgozik egy keve­set. Van még egy élménye a ministrálással kapcsolatban. Ő volt a főministráns, mert a la­tin liturgia szövegét gyorsab­ban megtanulta társainál. A pap mellett ő választhatta ki a segítőtársakat. Egyszer Sza­kács István barátja kéri, hogy lenne ő jobb oldalon. Itt kell önteni a bort a papnak. István egyszer szűkmarkúan öntött, de a pap intett, hogy még. A fiú erre csalódottan mondta: - Főúr, nekünk nem hagy? Vi­szont a pap megértő volt, nem csinált ügyet belőle. A másik történet inasévei­vel kapcsolatos, amikor a pa­tikus többet fizet vissza, de ő a többletet elébe teszi. Az eset­ről az újság is hírt adott. Saj­nálja, hogy elveszett ez a szám, de a becsület megma­radt. Gyermekei látogatják, és az unokák. Ez ünnep... Azon­ban néha-néha előkerül a har­monika, hogy az ismerős dal­lamok visszahozzanak valamit a múltból, ami akkor is szép volt, mert a szépségek nem­igen változnak a nyolcvan­nyolc éves Sönperger Ferenc számára. Boldogan gondol vissza fiatalságára. Ilyenkor kiszabadul belőle egy-egy nóta is. Gál Elemér Diáknegyedi romantikus utcában lakik A nyugdíjas Mitterrand Új könyvében válaszol a vádakra Tizennégy esztendős ál­lamelnöki tevékenység után nyugdíjba vonult a 78 esz­tendős Mitterrand. Az Elysée-palota után polgári otthona a Rue de Bievre-ren van: ez a Saint- Germain-diáknegyed egyik kis, romantikus utcájában található, alig ötven méterre a Szajna partjától, ahol a bukinisták, az antikváriu­sok híres árusítóhelyei van­nak. De hogy valami azért emlékeztesse az elnöki pa­lotára, a ház bejárata már­ványborítást kapott. Irodája az Eiffel-torony szomszédságában kapott helyet, egy 400 négyzetmé­teres házban, ahol titkárnők és referensek tucatjai segí­tik majd, hogy megvála­szolja az ex-elnököket el­árasztó hagyományos levéláradatot. Az első évben például legalább háromszázezer postai küldeményre számí­tanak. Mitterrand nyugdíja havi egymillió forintnak felel majd meg, ez jó harminc­szor kevesebb az aktív ál­lamfő korában élvezett jut­tatásainál. Továbbra is megmarad viszont egy hi­vatali kocsija, sofőrje. Könyveket is akar majd írni, de előzőleg egy könyvre feltétlenül vála­szolnia kell. Jean Mon- taldo, a leleplező cikkekre szakosodott újságíró tavaly könyvet írt „Mitterrand és a negyven rabló” címmel, s ebben 270 milliárd forint­nak megfelelő összeg „el­tüntetésével” vádolta az el­nököt és bizalmasainak kö­rét. Június 18-ra - annak a napnak ötvenötödik évfor­dulóján, amikor de Gáulle londoni emigrációjából fel­szólította a franciákat az el­lenállásra - hirdette meg új kötetének megjelentetését, amelynek címe ez lesz: „Add vissza a pénzünket!” Mitterrand elnökként nem válaszolt az előző könyvben felsorakoztatott vádakra, majd kiderül, ex- elnökként miként viselke­dik. FEB Kozmetika helyett - szépítő élet Az egészséges táplálkozás ön­magában is kedvezően hat a szervezetre - egyes élelmisze­reknek azonban a legjobb koz­metikumokkal is vetekedő, jóté­kony hatásuk van. Közismert, hogy a sárgarépa sok olyan anyagot tartalmaz, amely gátolja a látás romlását. Azt kevesebben tudják, hogy a növényben aránylag nagy mennyiségben található béta- karotin hatékony eszköz a haj- korpásodás megszüntetésére. Ez az úgynevezett provitamin ugyanis serkenti a sejtosztó­dást, így a fejbőr megújulását - a sima, selymesebb bőrréteg pedig már nem „termeli” a kor­pát. A túró puhává teszi az ajka­kat. A sovány túróban ugyanis sok riboflavin található, ami az anyagcserét javítja. Akinek cse­repes, berepedezett az ajka, napi 40 deka túró - vagy az azt helyettesítő 5-5 deka máj - el­fogyasztásával megszüntetheti a kellemetlen szépséghibát. Valóságos szépségflastrom a földimogyoró: gazdag E-vita- min-tartalma révén hathatósan javítja a bőr vérellátását. Aki naponta 15 deka mogyorót eszik, viszonylag gyorsan meg­szabadulhat a meg-megújuló, könnyen elfertőződő pattaná­soktól. Hasonló hatásuk van a halfé­léknek. Heti 2-3 alkalommal elfo­gyasztott mintegy 15 deka ola­jos halétel vagy konzerv a bőr­viszketési panaszokat orvo­solja. Ä makréla a bőrkiütések el­lensége, és a száraz bőrűek, il­letve az idősebbek körében gyakori pikkelysömör kelle­metlenségeit is enyhíti. A juhsajt a körmök „karban­tartója”: egyik sav-összetevője meggátolja, hogy körmünk tö­redezzen vagy megrepedezzen. Napi 5 deka - vagy pedig egy pohár juhtej - elég az olló nél­küli manikűrözéshez. A szójából, illetve a szója felhasználásával készült étele­ket nemcsak azért érdemes fo­gyasztani, mert javítják az emésztést, hanem azért is, mert a bennük levő biotin lassítja vagy éppen meggátolja a haj­hullást. Akinek gondot okoz, hogy száraz, repedezett kézfején a bőr, rendszeresen egyen ba­nánt. A bajt ugyanis a Bő-vita­min hiánya okozza, s ebben a banán igen gazdag. A gomba, illetve a búzacsíra és az élesztő felhasználásával készült ételek az érzékeny bő- rűeknek jó bőrápoló szerek: sok B-12-vitamint tartalmaznak, melyek a bőr pigmentrétegét erősítik. FEB A Lélek Sebei Segít a természetgyógyász? Oldal-összeállításunkban ezentúl rendszeresen foglalko­zunk a hozzánk érkezett, a nyugdíjassors érzelmi összete­vőit, gondjait, bajait taglaló jelzésekkel, levelekkel. Arra tö­rekszünk, hogy elemezzük ezeket, s olyan tanácsokat ad­junk, amelyeket nemcsak az érintettek kamatoztathatnak. Kérjük, hogy írásaikat a Hírlap címére továbbítsák (Eger, Barkóczy u. 7. vagy Pf. 23.), s tüntessék fel rajtuk a rovat­címet: A lélek sebei. Többen személyesen is, tele­fonon is felkerestek. Azt kér­dezve, hogy problémáikkal melyik természetgyógyász­hoz forduljanak. Indokolták is bizonytalanságukat, mond­ván: e pályán is sok a szem­fényvesztő, a sarlatán, a mi­nél több pénzre utazó ember. Felvilágosítottam őket, ám mivel gondjuk közérdekű, másokat is foglalkoztató, ér­demes publikálni. Senki sem vitatja, hogy lé­teznek átlagnál kiugróbb ké­pességű személyek, akik bio­energetikus vagy más úton hatnak a szervezetre, feltöltik azt, s hosszabb távon min­denképp enyhítik a fájdalma­kat. Rögvest hozzáteszem, hogy egyikőjük sem krisztusi adottságú, s a túl hangosak­nak, az önmutogatóknak jó lenne ezt mérlegelniük. Annál is inkább, mert a Megváltó nem óhajtott milliomossá lenni, azaz önzetlenül, ellen­szolgáltatás nélkül karolta fel a rászorulókat. A kizárólagosságra törek­vés egyébként is vétek, hiszen a testi bajok tüneti kezelésé­nek igazi mestere a szakkép­zett, az egyetemet végzett or­vos. Az lenne a helyes, ha az igen népszerűvé vált gyógyí­tók együttműködnének velük. Tudom, ez nem könnyű, de a szolgálat megköveteli a har­móniát. Ha szükséges: enged­jen mindkét fél, mert kizáró­lag a cél a fontos. Aligha vitatható: a beteg­ségek lelki okokra vezethetők vissza. Ezeket a sérüléseket fel kell térképezni, csak utána hozzákezdeni fokozatos meg­szüntetésükhöz. Sok esetben érdemes diplomás, empátiától áthatott, megértő pszicholó­gusokhoz fordulni. Ilyenek is akadnak. Nemcsak a főváros­ban, hanem megyeszékhe­lyünkön is. Tapasztalatuk, diszkréció­juk feloldja a gyötrő gátláso­kat, s mindenki szembesülhet önmagával, gyötrő kínjaival. Ez az első lépés ahhoz, hogy megszabaduljon vívódásaitól. S még egy: csodák nincse­nek. Aki ezekre hivatkozik, aki haszonlesésből ezt ígéri, rossz ösvényre csal, garantál­tan a pénztárca kiürítésére „utazik”. Érdemes a különböző tan­folyamokra beiratkozni, az egyes eljárásokat elsajátítani. Aztán türelmesen, a rögzí­tésre olykor éveket áldozva, a gyakorlatban is kipróbálni a megszerzett tudást. így - mindenféle térítés nélkül - enyhíthetjük rokona­ink, barátaink nehezen tole­rálható fájdalmait. Igazi hatás azonban csak akkor várható, ha következe­tesen betartjuk a szeretet írat­lan törvényének reguláit, a nem ártás parancsait. Ekkor ugyanis - igaz, nem máról holnapra - minden szinten megtisztulunk... Pécsi István Elmeedző ötletözön Alig fél évtizede annak, hogy honunkban polgárjogot nyert az az eljárásmód, amelynek alapelveit a világhírűvé vált Hubbard fektette le ötven esz­tendeje megjelent kötetében. Fokozatosan megerősödött a Magyar Scientológiai Egyház Dianetikai Központja, ahol az érdeklődők kurzusokon sajá­títhatják el azokat a módsze­reket, amelyek segítségével elménk megszabadul a ko­rábbi kínzó emlékek vissza­húzó hatásától, azaz teljesít­ménye fokozódik. Ráadásul az erre vállalkozó személyek kiegyensúlyozottá lesznek, s fizikai bajaik egy részétől is megszabadulhatnak. E cso­port budapesti irányítói mu­tatkoznak be megyeszékhe­lyünkön az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében június 14-én, szerdán délután 4 órakor az egri Szilágyi Erzsébet Gim­názium ebédlőjében (Ifjúság u. 2.). A vendégekkel Pécsi István, újságunk lapszerkesz­tője készít nyilvános riportot. A rendezvényre, amelyre új jelentkezőket is várnak, az egyesületi tagok arcképes igazolványuk felmutatásával, ingyen juthatnak be. Egy örökifjú „meseíró” Aki úrrá lett a múló évtizedeken... Miért nem kell soha semmit feladni ? Mostanság majd mindenki ki­ábrándult, fáradt, csalódott, ideges. Az embereket nyugta­lanítja a bajoktól terhes jelen. Gyötri őket a létbizonyta­lanság, rettegnek a munkanél­küliség rémétől. Valamennyi­ünket irritál egyesek felhábo­rító önzése, csakazértis va­gyonszerzése. Mégis akad ki­vétel. Közéjük tartozik Balogh Béni, akit ifjúsági íróként em­legetnek, aki közel húsz kötet­tel bizonyította alkotói kvalitá­sait, laki 73 esztendősen is bi­zakodást, erőt sugároz, mintha úrrá lett volna a múló évtize­deken. ő sem lelkesedik az ér­telmiséget sanyargató intézke­désekért. Ennek ellenére - életének sztorijaival példálózva - azt vallja, hogy: minden helyzet­ben fel kell találnunk magun­kat, s nem szabad sohasem fel­adni egyetlen tisztességes „meccset" sem.- Ezt a szemléletet örökség­ként kaptam nagyapámtól, aki csakazértis elvette a falu leg­gazdagabb lányát, s már akkor megfogadta: idővel ő lesz a legmódosabb. A hetedik iksz után mindezt el is mondhatta magáról. Rá gondoltam, ami­kor a hadifogság keresztje által terheltettem. Tisztában voltam azzal, hogy az ottani víz egész­ségtelen, káros, ezért akkor sem fogyasztottam, ha túlontúl is lpvántam. Helyette ott volt a magyarok körében nem na­gyon kedvelt tea. Én sem sze­rettem, mégis rászoktam, még­hozzá azért, hogy az általam tervezett köteteket megírjam. Ezért születtem, ezt az adottsá­got hoztam magammal - ezo- térikus igazság is -, s ennek megfelelően kellett élnem. Az utóbbi öt évről ekként készít összegzést:- A Móra kiadó átalakult. Kézirataimmal nem foglalkoz­tak tovább. Nem búslakodtam, egyáltalán nem panaszkodtam, hanem másutt kopogtattam. Ha nem sikerült az első, a máso­dik, a harmadik helyütt, akkor bejött a negyedik változat.. Szó sincs valamiféle szólamról. Igazolásként említem, hogy az utóbbi fél évtizedben öt mun­kám jelent meg. Persze úgy, hogy nem vonakodtam a ter­jesztéstől sem. Leveleket ír­tam, s ha kellett, még a publi­kálás előtt szereztem kétezer vevőt. Nem esett le az arany­gyűrűm. Ezért állítom, hogy vétek nyafogni. Ha nem igény­lik a kultúrát, akkor a népsze­rűsítés is ránk hárul. Vigyük mi házhoz. Idős barátjára, a dormándi Remenyik Zsigmondra emlé­kezve jegyzi meg.- Ez a nagyszerű tollforgató visszahúzódó típus volt. Nem­egyszer kesergett nekem, hogy Egerbe soha nem hívják meg találkozóra, holott annyi szépet és jót írt erről a városról. Hiába noszogattam, hogy szívesen segítek neki. Erre azt mondta, hogy ezt már Tamási Áron is felajánlotta, s ő elutasította. Kár, hogy így cselekedett, mert az általa képviselt tiszta ügy csorbult. Bevallom, hitet sugárzott ez a megnyerő személyiség, akit réges-rég ismerek, akinek te­kintete hamisítatlan emberség­ről árulkodik, aki a missziót komolyan veszi, aki mesteri érzékkel, vérbeli stilisztaként elevenítette fel a Mátra, a Bükk, az itteni települések krónikájának, mondakörének leginkább nevelő hatású sztori­jait, akinek írásait nem lehet unottan letenni. Az se zavarja, hogy „beskatulyázták”.- Teszem a dolgom mind­addig, amíg rendeltetett. S hi­szek abban, hogy nemcsak a gyermekek figyelnek fel köny­veimre, hanem mindazok, akik szomjúhoznak a lélekemelő, a katarzist kínáló történeteire. Neki van igaza. (pán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom