Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-31 / 126. szám
I 1995. május 3Í., szerda Az Olvasók Fóruma 7. oldal „Mellékes” gyerekek lennének? Tisztelt Szerkesztőség! Mi, alulírottak, a kál-újtelepi lakosok nevében • bejelentjük, hogy az 1995. május 9-én kelt levelünkre - amelyben kértük Kál nagyközség képviselő-testületét a kompolti iskolába és óvodába járó gyermekeink után az 1994. évi költségek különbözeiének megtérítésére - írásban a mai napig nem kaptunk választ. Ebből arra következtettünk, hogy a mi gyermekeink továbbra sem fontosak Kál nagyközség vezetőinek, sőt a gyermekeink nyári táborozására már megszavazott támogatásukat is felfüggesztették. Évek óta Kompolt község saját erőből biztosította gyermekeink nevelését, oktatását, étkeztetését. Kompolt önkormányzata minden évben kérte a normatív állami támogatás és a tényleges költségek közti különbözet megtérítését, de ez káli részről süket fülekre talált. Ugyanakkor a káli iskolába, óvodába járó gyermekek a zavartalan oktatáshoz, neveléshez szükséges támogatást megkapják. Mivel Kál nagyközség ön- kormányzata válaszra sem méltatott bennünket, akik 95 szülő kérésével fordultunk május 9- én hozzájuk, ezért 144 aláírással ellátott, hitelesített jegyzéken gyermekeink jövője érdekében május 15-én benyújtottuk a helyi népszavazási kezdeményezésünket Kompolt községhez történő tartozásunk tárgyában. A fentiek miatt meghökkenve olvastuk az újságban, hogy a káli képviselő-testület 1995. július 29-re kitűzte a népszavazást a káli újtelep Kompolt községnek való visszaadásáról. Ezúton kérjük az újság nyilvánosságát és az illetékesek - a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzője, a Belügyminisztérium, az Országos Választási Iroda - segítségét, hogy kísérjék figyelemmel a szavazás előkészítését és lebonyolítását, mert kettő törvénysértő népszavazás után alapos kétségeink vannak a káli önkormányzat által tartott szavazások törvényességét illetően. Tisztelettel: Antalné Radics Katalin Magda Zoltánné Horhauzer András Székelyföldi vártemplomok A székelyföldi műemlékek jellegzetes csoportját alkotják az erődítményekkel (tornyok, várfalak) körülvett vártemplomok. A XV. század második és a XVI. század első felében, illetve a XVII. század folyamán építették ezeket a székely közösségek, kifejezetten védelmi célokból: a török-tatár betörések ellen. A szász erődtemplomok alapos, tudományos feldolgozásaival ellentétben a székelység vártemplomai alig ismertek az olvasók előtt. Leírásuk elsősorban Orbán Balázs munkájában, Kelemen Lajos, Balogh Jolán, Entz Géza dolgozatában lelhető fel. Ezért hiánypótló ez a most kiadásra kerülő kötet. Szerzője Gyöngyössy János, székelyudvarhelyi vegyészmérnök, amatőr kutató. Tíz esztendőn át járta Háromszék, Csíkszék, Udvarhelyszék erődített templomait: felmérte, lerajzolta őket, majd megírta ösz- szegző tanulmányát. A kötet ez év júniusában a „Tájak, korok, múzeumok” könyvtára sorozatban jelenik meg. H A mondanivaló volt a lényeg! Igen tisztelt (Gál) Úr! A Heves Megyei Hírlap 1995. május 16-i számában olvastam „Kutya az ablakban” című írását. Levélírásom okául azonban nem abbéli örömöm szolgált, hogy a kutya gazdájaként büsz- kélkedhetem, hanem valami más. Ezúton szeretném elismerésemet kifejezni annak az újságírónak, aki az élet apró-cseprő szokatlan jelenségeit nem az érdekesség, hanem a mondanivalója okán veszi észre, teszi szóvá. Remélem, hogy az újságolvasónak volt türelme végigolvasni az írást, hiszen az utolsó bekezdés döbbenthet rá bennünket arra, hogy jobban kellene egymásra figyelnünk, hogy közömbösségünk kiöli belőlünk a törődés csíráját, megfoszt bennünket az egymásért való felelősség érzésétől. Mondják: a kutyák és gazdáik gyakran azonos karakterűek, hasonló habitusúak. Úgy tűnik, hogy ez nálunk sincs másképp, s talán ezért érintett meg írásának alapgondolata. Végezetül szeretnék további munkájához még sok jó kínálkozó témát kívánni, hogy tolla nyomán olvasóiban is „megmozduljon” valami, hogy életünket tartalmasabbá, emberibbé tehessük. Őszinte tisztelője: a kutya gazdája Munka nélkül - díjfizetés? A minap levelet hozott a postás, melyben a Tűzkév Kft. kirendeltsége igen udvariasan felszólított, hogy X összeget fizessek be a csatolt utalványon kéményseprési díj címén. Előrebocsátom, hogy a múlt rendszerben majd 30 évig fizettem a „kéményseprési” díjat, annak ellenére, hogy egyetlenegyszer sem söpörték a kéményemet. Fás tüzelésre tértem át, amely alumíniumcsővel bélelt kéménnyel funkcionál. Ezt nem kell söpörni, következésképpen ezért kéménysöprési díjat kérni - követelni - etikátlan, mi több, törvénytelen. így a kft. „szolgáltatása” abban merül ki, hogy évente kétszer megjelennek képviselőik, egyébként igen nagyra becsült kéményseprők, s megpróbálják beszedni a díjat. Egy ilyen alkalommal feltettem a kérdést, hogy „ugyan, mondják már meg, milyen szolgáltatást akarnak elvégezni”, mire ők: „megnézzük, minden rendben van-e”. Szőkébb környezetemben - de gondolom, általánosan - ez a magatartás nagy felháborodást vált ki az emberekből, és jogosan megtagadhatják a „díj” kifizetését. A logikus az lenne, ha a kéményseprők járnák a várost, felajánlva szolgáltatásukat, s ahol arra ténylegesen szükség van és igénylik, annak elvégzése után jogosan kérjék a szolgáltatás ellenértékét. B.Gy. Feketegazdaság? Gyöngyösön a Mátra Szálló mellett van egy üzlet, ahol 50%-on lehet vásárolni minden árut. Természetesen nem mindenkinek. Ez az üzlet kárpótlási jegyet is beszámít, legutóbb 50%-ban. Nekem is volt egy kevés kárpótlási jegyem, és bementem az üzletbe, ahol kiválasztottam az árut, és közöltem, hogy kárpótlási jeggyel fizetek. Ekkor ért a nagy csalódás, ugyanis kárpótlási jegyért nem lehet kedvezményesen vásárolni. Természetesen ez sehol nincs kiírva az üzletben. Én ezt tisztességtelen kereskedésnek tartom. És azt hiszem, hogy ez még a feketegazdaságba is beillik. Mert ugye, ez a kárpótlási jegy kb. 250%-ot ér a tulajnak. Tarnósy László Gyöngyös, Iskola u. 2. Volán-jogok vannak! És az utasjogok...? Mindennapi bosszúságaink közé tartozik, ha késik vagy netán előbb megy el az ember orra előtt a busz. Sokszor a járat is kimarad. A bérlet árát, ha az ember megbetegszik, nem téríti vissza, stb. stb. Az utas, ha felszáll a buszra jegy nélkül, vagy netán elfelejti kilyukasztani, a megtorlás nem marad el, az ellenőr megbüntetheti 1500 forintra (kéthavi bérlet ára). A buszt nem a kocsin járó gazdagok veszik igénybe. Mihez szabták a büntetés mértékét, az 5500 forintos segélyekhez? Nyugati árú közlekedésért csapnivalóan rossz szolgáltatás? A mellékútvonalakról nem is beszélve. Hogy miért írom ezt, mert Isten bocsá, télre szoktam vásárolni bérletet, amikor már kerékpározni nem lehet. Azt hiszem, ez önmagában is minősíti ezt a „szolgáltatást”, hogy gyalog is hamarabb vagyok otthon, mintha várnék az 5-ös járatra. De szeretném megkérdezni a Volánt, miért a vidékiekkel fizetteti meg a pestiek olcsóbb utaztatását? Drágább jegyek, egri úthosszák? A Volán-jogot már ismerem. Most már az Utasjogot is szeretném ismemi: a drága árakhoz mérten mit térít vissza a Volán, ha renitenskedik? Mert mindenki elismerheti, hogy tiki büntet, az maga is büntethető legyen, ha Ő hibázik! Addig pedig, amíg nem javul a helyzet, addig marad a gyaloglás, a kerékpár és a taxi! Tisztelettel: Marosfalvi Pál Eger, Hadnagy u. 13. Szilánkok Közgazdászok figyelmébe: Adópréssel nem lehet mustot sajtolni! A hattyúdal szép lehet... Nagy kár, hogy még sosem hallottam. Öngyilkos lett, mert félt a haláltól... Válni nem érdemes, mert csak a cirkusz kezdődik elölről, és egyébként is sokba kerül. Czenkár Béla dr. Egy cukrászda ürügyén... A napokban sok cikk jelent meg az Önök újságjában az Eger-Invest Rt. által megvásárolt Panoráma Rt.-vel kapcsolatban. Egyetértek az Eger-lnvest Rt. elnök-vezérigazgatójával abban, hogy a gazdaságtalanul működő létesítményeket gazdaságossá kell tenni, hiszen a piacgazdaság és a tulajdonosok követelményei, illetve érdekei ezt kívánják. Bár a gazdaságossá tétel egyik legjobb formája a tulajdonos szempontjából a bérbeadása ezen üzleteknek, hiszen egyszeri befektetés után a gondtalan pénzszámlálás időszaka következhet. Az Eger-Invest Rt. számára azonban ezek a gazdaságtalanul működő létesítmények jó célpontot, könnyű prédát jelentettek ahhoz, hogy a nagyobb részben osztrák tulajdonosok kezére juthassanak. Az Eger-Invest Rt. neve szinte összeforrott az elnök-vezérigazgatóval, holott ő csak az osztrák tulajdonosok honi helytartója, és a nagy értékű, de olcsón megkaparintható állami vagyonok kikémlelője. De nem ítélhető el senki ezért a tevékenységéért, különösen. ha „tisztes” haszon van rajta. így szép városunk lassan idegen kézbe kerül, pedig a Habsburgok kora rég lejárt. Végezetük csak attól tartok, és itt a város vezetésének a figyelmét is felhívom, hogy városunk és egyben kis hazánk egyik legszebb építménye, a Bazilika is bérbe vehető lesz külhoni tulajdonosaitól. Kérem, amennyiben lehetséges, levelem közöljék le lapjukban, mert úgy érzem, mondanivalóm másokat is érdekelhet. Tisztelettel és köszönettel: Tóth Miklósné Eger, Cifrakapu út Cigánysors • •• FOTÓ: PERL MÁRTON Adatok és gondolatok A középiskolai tanulmányi versenyről Az egyik napilap május 11-i számában találkoztam a tanulmányi verseny végeredményével. Érdeklődéssel nézegettem, kíváncsian az egri és Heves megyei helyezésekre. Keveset találtam, ezért elemzésbe kezdtem. Eltekintek a nemzetiségi nyelvi kategóriáktól, ezek nélkül 25 kategóriában folyt a verseny. Felsorolom a tantárgyakat, a kategóriák számát, az összes helyezést és abból az egrit (ami egyben Heves megyeit is jelent), valamint a részarányt: Magyar nyelv 10, magyar irodalom 10, történelem 10, földrajz 10, francia nyelv I-H. 20, angol nyelv I—II. 20, 1, 5%, német nyelv I—II. 20, orosz nyelv I—II. 20, matematika I-II-III30,1,3,3%, fizika I-II-III. 30, biológia I-II. 20, kémia I-II. 20, 3, 15%, olasz nyelv 5, spanyol 5, latin 5. Összesen, illetve átlag 235- ből 5 = 2,1% az egri. A versenyben összesen 48 település 108 középiskolájának diákjai értek el helyezést. A további sorrend: Győr 3 (2,8%), 16 (6,8%) helyezés, Szeged 6 (5,6%), 12 (5,1%), Debrecen 6 (5,6%), 10 (4,3%), Miskolc 2 (1,6%), 9 (3,8%), Pécs 5 (4,6%), 9 (3,8%), Kecskemét 5 (4,6%), 5 (2,6%), Eger és Székesfehérvár 3 (2,8%), 5 (2,1%). Az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium 3 helyezéssel holtversenyben a 12-23. helyezett a számított rangsorban. Az egri és egyben Heves megyei helyezettek: Kémia I. kát.: 5. Czipó Béla IV. o. SZEG, Ft.: Göncziné Utassy J. Kémia II. kát. 1. Papp József III. o. SZEG, dr. Órosz Emőné, 2. Szaniszló Beáta IV. o„ dr. Orosz Emőné. Angol nyelv II. kát. 4. Oláh Balázs III. o. Közgazd. Szakk. Kálmán Éva. Matematika I. kát. 6. Síikkel Gábor III. o. Neumann J. Gimn. és Közg., Máté Mi- hályné. Az elért eredményekért minden helyezettet és felkészítő tanárát elismerés illeti. Minden egri nevében megköszönhetjük. Simon Sándor Eger, Szálloda u. 4. Évzáró a nyugdíjas olvasóklubban Zagyvaszántón a községi könyvtárban májusban tartotta utolsó foglalkozását a nyugdíjas olvasók klubja. Az 1994 szeptemberében egy kirándulással kezdett, a már öt éve rendszeresen működő klub Sárospatak és Tokaj város nevezetességeinek, szépségeinek megtekintése - többek között a Rá- kóczi-vár, a Makovecz-épüle- tek, no és a híres tokaji pince - maradandó élményt adott. Októbertől pedig minden héten hétfőn délután négy órától hét óráig folyt a rendszeres foglalkozás. É foglalkozásokon az irodalom, a történelem, a politika mellett a klub fő célja az idősek szabadidejének hasznos, kulturált eltöltése baráti társaságban. A klub tagjai látogatást tettek helyi intézményekben és vendéglátóipari egységben (óvoda, általános iskola, Éden vendéglő), és megismerkedtek azok munkájával. Rendszeresen szerepelnek a klubfoglalkozásokon az óvodás és általános iskolás gyermekek különféle aktuális ünnepek alkalmával. így például karácsonykor, a magyar kultúra napján, farsangkor, a nemzeti ünnepen, a költészet napján, a Föld napján, vöröskeresztes világnapon stb. A baráti találkozók, a kulturális foglalkozások mellett a község szépítéséből is kivették részüket a klubtagok. A község temetőjében helyrehozták a ’48-as síremléket, a parkot csinosították. A klubfoglalkozás rendszerességének befejezését jelentette az áprilisra szervezett kirándulás. Mátrai körúton megismerkedtek Parádsasvár hírességeivel, a fafaragó Asztalos Joachim kiállításával, a kocsi-múzeummal és a Cifraistállóval. A gyöngyöstarjáni pince és Pincemúzeum, és végül a gyöngyöspatai műemlék templom megtekintése méltó befejezése volt e napnak. Májusban a Fővárosi Nagycirkusz műsorában gyönyörködhettek. E hónapban egy közös vacsora elfogyasztásával záródott a klubfoglalkozás, ahol döntöttek, hogy a nyári szünetben havi egy alkalommal jönnek össze baráti beszélgetésre, majd októbertől újra kezdődik a rendszeres foglalkozás, szintén egy kirándulással. A tervek szerint Székesfehérvár, Martonvásárhely és Herend nevezetességei lesz a cél. Borsos Istvánná könyvtáros, klubvezető
