Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-10 / 108. szám

1995. május 10., szerda Az Olvasók Fóruma 7. oldal Napfürdő - Tavaszi napfényben sütkéreznek az egri háztetők... fotó: kaposi tamás Néhány gondolat egy cikk margójára Meleg víz van - azaz nincs... Az Események írja Megjelent az Események, a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság legújabb száma. A lap tanácsokat ad a sclerosis mul­tiplex kezelésére, leírja, hogy megakadályozható a betegség rosszabbodása, és jó néhány ol­vasói levelet is közöl egyrészt a betegséggel kapcsolatban, más­részt pedig tudósításokat is közread különböző rendezvé­nyekről, eseményekről. Ismer­teti a betegségre használatos gyógyszereket, vitaminokat és szteroidokat. Arról is ír az új­ság, hogy hol kaphatnak a bete­gek tanácsot (Heves megyében például a Mozgássérültek He­ves Megyei Egyesületénél, 3300 Eger, Rózsa Károly u. 21., telefon: 313-301, SM-klubelnök: Máté Károlyné 3300 Eger, Cifrakapu u. 19.). Az újság megrendelhető a Magyar SM Társaságnál 8000 Székesfehérvár, Janicsár u. 11., telefon: 22/328-454. Az asztmások napja A Népjóléti Minisztérium és a Glaxo Kft. az elmúlt vasárnap Budapesten, a Kertészeti Egye­temen asztma-napot rendezett, amelyen az asztmás betegek és a tüdőgyógyász-szakma vezetői találkoztak egymással. A ren­dezvényre azért került sor, mert Magyarországon az asztmás be­tegek száma évente 5-6 ezerrel nő, és így ez az egyik leggyako­ribb népbetegség. A betegség tünetei a tavasz és a nyár közeledtével erőseb­ben jelentkeznek, mert meg­szaporodnak a természetes ere­detű kiváltó okok. A Glaxo a világ egyik legnagyobb gyógy­szervállalata, amely a világ 150 országában van jelen, és ezért vállalta a rendezvény védnök­ségét. Ezen a napon mutatkozott be az Asztmás Betegek Országos Szövetsége is. Székhelyük: LÁNC Szövetség, Budapest, XIII. Váci út 14. IV/2. Keressék, hívják olvasószolgálatunkat A szerkesztőség fenntartja ma­gának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tar­talmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének ne­vét és címét nem közöljük, de a levelet a közérdeklődésre való tekintettel ismertetjük. Kérjük olvasóinkat, bármi­lyen gondjukkal, problémájuk­kal forduljanak hozzánk biza­lommal. Egyben szeretnénk ol­vasóink figyelmét felhívni, hogy szerkesztőségünk nem kí­vánja a döntőbíró szerepét be­tölteni. Nagy érdeklődéssel olvastam a Heves Megyei Hírlapban ápri­lis 7-én megjelent kis beszámo­lót: „Antibiotikum gyomorfe­kély ellen...” Mint gastroenterológus (emésztőszervi betegségek szakorvosa) szakorvosnak, kö­telességem néhány gondolatot az olvasó elé tárni, hiszen a né­pesség jelentős részét érintő problémáról van szó.- Fekélyről akkor beszélünk, ha valahol az emésztőcsatorna nyálkahártyáján hiány - úgy­nevezett hámhiány - keletke­zik. Ez leggyakoribb a nyom­bélben (patkóbél) és a gyomor­ban (98%). Egyébként a nyom- bélfekély és a gyomorfekély aránya 4:1! A felnőtt lakosság 7-10%-a szenved fekélybetegségben, te­hát a népesség széles körét érintő betegségekről van szó. Ahhoz, hogy fekély alakuljon ki, a nyálkahártyát károsító me­chanizmus - legdöntőbb a só­sav, de a dohányzás, nikotin is jelentős) előretörése, illetve a nyálkahártyát védő mechaniz­musnak a gyengülése szüksé­ges (nyák, bikarbónát, prosta­glandin). Az utóbbi években került előtérbe egy baktérium szerepe, amely azáltal, hogy idült gyomorhurutot és a nyombél egyes részeinek idült gyulladását okozza, gyengíti a nyálkahártya-védelmet, a nyál­kahártya-működésben zavart okoz, elősegítvén a fekély kia­lakulását. Két ausztrál kutató, Marsall és Warren mutatták ki először azt a baktériumot, amelyet ők először Campylobacter pylodi- risnek neveztek el, s amely né­hány év múlva Campylobacter pylori elnevezést kapott, ma pedig már Helicobakter pylori néven említi a szakirodalom. Egyértelmű, hogy a lakosság 20-30 százalékánál előfordul a Helicobakter pylori betegség nélkül is(!), előfordulása az életkorral nő, emberről emberre átvihető a fertőzés. Gyomorfe- kélyes betegeknél kb. 70%-ban, nyombélfekélyeseknél kb. 95%-ban mutatható ki! Kiderült, hogy számos anti­biotikum mind laboratóriumi körülmények között, mind élő­ben elpusztítja a baktériumot, emellett fontos, hogy bizonyos bizmutsók is sikerrel pusztítják. Ezen megfigyelések után kezd­tek különböző kombinált keze­léseket kiirtásukra (eradicatio). Az első klasszikus kombináci­óban kétféle antibiotikum és bizmutsó egyidejű alkalmazá­sára került sor. Magam munkatársaimmal, dr. Erdei Antal főorvossal (je­lenlegi munkahelye Bugát Pál Kórház, I. belosztály), dr. Ka- zsuba Attila főorvossal (jászbe­rényi kórház, gastronenteroló- gia), dr. Csanádi László és dr. Lukács Tóth Gyula főorvosok­kal (Bugát Pál Kórház, patho- lógia) közel 10 éve foglalko­zunk a kórokozó kimutatásával, illetve a pozitívnak bizonyult betegek kezelésével. Eredmé­nyeinkről több előadásban és közleményben beszámoltunk. Számos kezelési séma látott napvilágot, és naponta közöl­nek újabb próbálkozásokról hí­reket. Az ezen kezelések között használt gyógyszerek között szerepelnek olyanok, amelyek a gyomorsav-kiválasztást csök­kentik, valamint különböző antibiotikum-kombinációk és/ vagy bizmuttartalmú készítmé­nyek. A kérdés azért nagyon fontos, mert az ún. utánkövető tanulmányok bizonyították, hogy azon betegek csoportjá­ban, akiknél sikeres eradica- tios-kezelés történt valamilyen gyógyszer-kombinációval, egy év múlva csak kb. 10%-ban újult ki a fekély, viszont akik­nél nem történt eradicatios-ke- zelés - vagy ha történt is, az nem volt sikeres -, azoknál a kiújulási arány ennek többszö­röse (akár 80% is lehet). Tekintettel arra, hogy ma kü­lönösen fontosak a financiális szempontok is, a COST, RISK, BENEFIT (költség, kockázat, haszon) elv alapján a gyakorló orvosnak, elsősorban a gastro­enterológus szakorvosnak kell kiválasztani azokat a betegeket, akiknél célszerű az eradica- tios-kezelés valamilyen formá­ját alkalmazni. Ehhez szüksé­ges jelenleg gyomortükrözéses (endoscopos) vizsgálat, biop- sia, szövettani elemzés és va­lamilyen laboratóriumi teszt. Ezek közé tartoznak azok a betegek, akiknél a fekélybeteg­ség évek óta ismert (elsősorban nyombélfekély), de többször volt recividájuk; előfordult már náluk valamilyen szövődmény (pl. vérzés vagy fekélyperforá­ció - átfúródás; időskorúak, számos egyéb, súlyos beteg­séggel, amelyek miatt többek között gyomomyálkahártya-ká- rosító gyógyszereket is szed­nek; mind a laboratóriumi teszt, mind a histológiai lelet egyér­telműen bizonyítja a Helico­bakter pylori jelenlétét. Természetesen azon betegek kezelésének is megvan a lehe­tősége, akik jelen megítélés szerint nem igényelnek eradic- tios-kezelést. Megyénk mind­három kórházának gastroente­rológus szakorvosai a gondo­zást igénylő betegeket rendsze­resen ellenőrzik, kezelik. A hatékony gondozás alap- feltétele a betegek és a házior­vos, valamint a szakorvosok közötti jó együttműködés. Dr. Győri Imre főorvos Bugát Pál Kórház, Gyöngyös Fegyelmezett állampolgár va­gyok, de az utóbbi évek és na­pok eseményei arra késztettek bennünket, hogy írásbeli kiro­hanást intézzünk a hevesi ÉMÁSZ ellen. A helyzet rosz- szabb, mint Zrínyi helyzete volt Szigetvárnál, mert az ő kálvári­ájuk percek alatt megoldódott, de a mienk évek óta tart. Ugyanis a meleg vízről, az éj­szakairól van szó. A dolog né­hány utcát (Alkotmány, Arany, Petőfi, Hunyadi, József, Dobó) érint. Ugyanis majdnem minden héten, ha szellő lebben, a szol­gáltatás megszűnik, és nincs meleg víz, és az embereken ki­tör a harci idegesség, de hála az égnek, csak a hajunkat tépjük. Ez így megy hosszú évek óta. Most április 19-től nincs meleg víz, pedig ma már 24-e van. A márciusi tanácsülésen a kiren­Eger Város Önkormányzata Dr. Ringelhann György Polgármester Úrnak Az ICOMOS Történeti Váro­sok és Falvak Nemzetközi Bi­zottsága és a magam nevében hálás köszönetemet fejezem ki Önnek, munkatársainak, az ön- kormányzatnak és a polgármes­teri hivatal közreműködő dol­gozóinak a CIVVIH-ülés egri programjának megszervezésé­ért, lebonyolításáért és a meleg, baráti vendégszeretetért. A bizottság tagjai - mint a korábbi években is - most is a legjobb benyomásokkal távoz­tak Egerből. Újólag meggyő­ződhettek arról, hogy ez a tör­téneti város nemcsak azért A rendszerváltás óta az ország­ban mind gazdaságilag, mind erkölcsileg nagy hanyatlás ta­pasztalható. Csak negatív jelen­ség van jelen. Az előző kor­mány rovására írható rossz gazdasági törvények lehetősé­get biztosítanak hivatalosan a törvények kijátszására. Nem beszélve a kárpótlásról, amely az országnak több milliárd fo­rint kárt okozott. Az ügyeske­dők - a törvény hiányosságait kihasználva - több millió forint haszonra tettek szert adómente­sen! Sajnos, most sem tesz egyebet a kormány, csak a pénz behajtásával törődik. A szociá­lis szigorítások előtt jobb lett volna egy új társadalombiztosí­tási törvényt hozni, amely való­jában igazságossá teszi a köz­teherviselést. Felül kellene vizsgálni a gazdasági törvénye­ket, amelyek jelenleg gátolják deltségvezető elmondta, hogy milyen korszerű érzékelőkkel szerelik fel az állampolgárok lakását a régi órák helyett, hogy a hallgatóság hörgött a gyönyö­rűségtől. Azóta már van úgy, hogy egy hétig nincs meleg víz. Mi tisztességgel fizetjük az áramdíjat, amit állandóan emelnek, de a szolgáltatás rom­lik. Mi nem várjuk, hogy a saj­tón keresztül oldódjon meg a probléma, oldja meg az ÉMÁSZ. A sajtó, amelynek előfizetői vagyunk, csak hozza nyilvánosságra, hiszen renge­teg olyan probléma van Kiskö­rén, amely szintén megérne egy misét. Előre is köszönjük a szíves­ségüket. Maradunk tisztelettel: Nagy András és társai Kisköre, Alkotmány utca szép, mert fontos műemlékei vannak, hanem azért is, mert lakói és az általuk választott önkormányzat felelősséget érez az építészeti örökségért, annak megőrzéséért. E véleményüket szerteviszik a világba, és így az ülés újabb hírverése lehetett Egernek, műemlékvédelmének, a város hozzáértő vezetésének. Köszönöm polgármester úr személyes részvételét bizottsá­gunk fogadásában, és kérem, hogy tolmácsolja köszönetemet mindazoknak, akik oly sokat fáradoztak az ülés sikeréért, el­sősorban munkatársának, Ki­rály Mihálynénak. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Fejérdy Tamás elnök az ország gazdasági fejlődését. Ha bevezetik a szociális szigo­rító intézkedéseket, veszélybe kerül napi létünk. Mindez a kö­zépréteget sújtja majd, azt, aki tisztességgel él és dolgozik. Ez a középréteg tartja el az orszá­got. E rétegnek kellene a jövő művelt nemzedékét adnia. Hisz műveltség és kultúra nélkül egyetlen társadalom sem tud fejlődni. Veszélybe került az if­júság, a nemzet. Egy-két politi­kus műveltsége siralmas. Par­lamenti hozzászólása jobban hasonlít egy kocsmai veszeke­déshez, mint egy kulturált, in­telligens parlamenti hozzászó­láshoz. Ennek ellenére egész jól élnek az adófizetők pénzéből. Jó lenne, ha az országot elsőd­legesen a realitás, a józan ész és a nemzeti érdek irányítaná. Halász Lajos Eger, Hóvirág út 19. Eger város jó hírét öregbítette... A középréteg került veszélybe Békák, gyíkok, rákok... és az ifjúság szép emlékei Évtizedekkel ezelőtt, árva- lányhajas cserkészkoromban harsányan dalolva jártuk az erdőt, a réteket. Lábunk előtt hol egy sáska, egy szöcske, egy tücsök, avagy éppen­séggel egy barna erdei béka pattant föl. Ma sem tudom, ők vagy mi rémültünk-e meg jobban. A békák királyának a zöld levelit tartom. Akkortájt még nem volt ritka. Több­nyire a hatalmas útilapuk napsütötte oldalán guggolt, elegáns, fejedelmi pózban. Széles arany gyűrűvel szegé­lyezett gombszemét, bár­sonynál finomabb, halvány olajzöld bőrét, mákszemnyi tapadókorongokkal ékes, kecses lábait - amelyek az angol koronaékszerekkel, azok szépségével, eleganciá­jával is bátran vetekedhetné­nek - manapság már hiába kutatom. A fürge gyíkok is eltűn­tek. Hiába kaptatunk szik­lákra, meredek szirtekre, a langymeleg napsütésben egykor fürdőző csodálatos hüllőknek már csak hűlt he­lyét lelhetjük. A sziklák csu­paszok, élettelenek. A vir­gonc állatkák helyét már csak néhány elszáradt őszi levél fedi, amelyek zörre- nése, ha jő egy fuvallat, egy­kori emléküket idézi. A felvidéki rákok...! Te­nyérnyi, tengeri szörnyek­ként uralták a sziklákat szaggató, kristálytiszta, jég­hideg hegyi patakokat. Eszükön édesapám mégis gyakran túljárt. A rekkenő nyári napokon májdarabokat „érlelt” a tűző napsütésben, ezeket botra kötötte, majd a vízbe vetette. Néhány perc elteltével csodálatos példá­nyok falták a csemegét. Az áttetsző vízben mindez szinte cirkuszi látványba illő volt. Ám a fogás trükkje ez­után következett. A botot ugyanis a májjal és a rá csimpaszkodó ollósokkal csak a víz felszínéig lehetett emelni. Azon túl a rákok hir­telen veszni hagyták a zsák­mányt, visszapottyantak, és eszeveszetten eliszkoltak a kavicsok, sziklák rejteke alá. Egy nyeles hálót kellett tehát óvatosan alájuk tolni, és a két szerszámot a felül lak- mározó rákokkal egyszerre kiemelni. így azok a hálóba estek... A rákászásnak volt azon­ban kisüzemi módja is. Ezt mi, gyerekek űztük... Alámerültünk az egy-két méter mély patakban, és vé­gigtapogattuk a meredek partfalat. A lyukat kerestük, amelybe a rák befarolt. Ha a „gazda” otthon volt, a ma­tató kéz először mindig az ollóval találkozott. Az enyhe csípés után igyekeztünk az ollók fölé kerülve, azokat marokra fogni, kihúzni, s akkor aztán már nyert ügyünk volt. A parton szított tűz para­zsában sütöttük vörösre a zsákmányt. Ollójának és farkának húsa, ott, a vigyi- mai patak partján, isteni ele­del volt. A homár íze - amit később ugyancsak megkós­tolhattam - „kisinas” a fo­lyami rákéhoz képest. Nemrég - nosztalgiázva - kisétáltam a Losonctól negyedórányira lévő „va­dászterületre”. Nemhogy rá­kot, de még a patakot sem ta­láltam! Békák, gyíkok, rákok... Miért is írok éppen róla­tok? Mert széppé, kelle­messé tettétek az életünket. Együtt voltunk fiatalok. Mi, deres hajú rákászok még él­ünk, de Ti már - fajotokkal egyetemben - kivesztetek. Kár értetek, kár értünk... Hi­szen széppé tettétek az ifjú­ságunkat. Ma van színes televízi­ónk, de nincs már színes le­veli békánk. Vannak gyors autóink, de kivesztek a fürge gyíkok. Vannak erőművek­kel ékes, szabályozott folyó­ink, de bennük kipusztultak a rákok. És mindez történt nem is egészen egy emberöltőnyi idő alatt...! Quo vadis homine?! Czenkár Béla dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom