Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-10 / 108. szám
1995. május 10., szerda Az Olvasók Fóruma 7. oldal Napfürdő - Tavaszi napfényben sütkéreznek az egri háztetők... fotó: kaposi tamás Néhány gondolat egy cikk margójára Meleg víz van - azaz nincs... Az Események írja Megjelent az Események, a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság legújabb száma. A lap tanácsokat ad a sclerosis multiplex kezelésére, leírja, hogy megakadályozható a betegség rosszabbodása, és jó néhány olvasói levelet is közöl egyrészt a betegséggel kapcsolatban, másrészt pedig tudósításokat is közread különböző rendezvényekről, eseményekről. Ismerteti a betegségre használatos gyógyszereket, vitaminokat és szteroidokat. Arról is ír az újság, hogy hol kaphatnak a betegek tanácsot (Heves megyében például a Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületénél, 3300 Eger, Rózsa Károly u. 21., telefon: 313-301, SM-klubelnök: Máté Károlyné 3300 Eger, Cifrakapu u. 19.). Az újság megrendelhető a Magyar SM Társaságnál 8000 Székesfehérvár, Janicsár u. 11., telefon: 22/328-454. Az asztmások napja A Népjóléti Minisztérium és a Glaxo Kft. az elmúlt vasárnap Budapesten, a Kertészeti Egyetemen asztma-napot rendezett, amelyen az asztmás betegek és a tüdőgyógyász-szakma vezetői találkoztak egymással. A rendezvényre azért került sor, mert Magyarországon az asztmás betegek száma évente 5-6 ezerrel nő, és így ez az egyik leggyakoribb népbetegség. A betegség tünetei a tavasz és a nyár közeledtével erősebben jelentkeznek, mert megszaporodnak a természetes eredetű kiváltó okok. A Glaxo a világ egyik legnagyobb gyógyszervállalata, amely a világ 150 országában van jelen, és ezért vállalta a rendezvény védnökségét. Ezen a napon mutatkozott be az Asztmás Betegek Országos Szövetsége is. Székhelyük: LÁNC Szövetség, Budapest, XIII. Váci út 14. IV/2. Keressék, hívják olvasószolgálatunkat A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének nevét és címét nem közöljük, de a levelet a közérdeklődésre való tekintettel ismertetjük. Kérjük olvasóinkat, bármilyen gondjukkal, problémájukkal forduljanak hozzánk bizalommal. Egyben szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni, hogy szerkesztőségünk nem kívánja a döntőbíró szerepét betölteni. Nagy érdeklődéssel olvastam a Heves Megyei Hírlapban április 7-én megjelent kis beszámolót: „Antibiotikum gyomorfekély ellen...” Mint gastroenterológus (emésztőszervi betegségek szakorvosa) szakorvosnak, kötelességem néhány gondolatot az olvasó elé tárni, hiszen a népesség jelentős részét érintő problémáról van szó.- Fekélyről akkor beszélünk, ha valahol az emésztőcsatorna nyálkahártyáján hiány - úgynevezett hámhiány - keletkezik. Ez leggyakoribb a nyombélben (patkóbél) és a gyomorban (98%). Egyébként a nyom- bélfekély és a gyomorfekély aránya 4:1! A felnőtt lakosság 7-10%-a szenved fekélybetegségben, tehát a népesség széles körét érintő betegségekről van szó. Ahhoz, hogy fekély alakuljon ki, a nyálkahártyát károsító mechanizmus - legdöntőbb a sósav, de a dohányzás, nikotin is jelentős) előretörése, illetve a nyálkahártyát védő mechanizmusnak a gyengülése szükséges (nyák, bikarbónát, prostaglandin). Az utóbbi években került előtérbe egy baktérium szerepe, amely azáltal, hogy idült gyomorhurutot és a nyombél egyes részeinek idült gyulladását okozza, gyengíti a nyálkahártya-védelmet, a nyálkahártya-működésben zavart okoz, elősegítvén a fekély kialakulását. Két ausztrál kutató, Marsall és Warren mutatták ki először azt a baktériumot, amelyet ők először Campylobacter pylodi- risnek neveztek el, s amely néhány év múlva Campylobacter pylori elnevezést kapott, ma pedig már Helicobakter pylori néven említi a szakirodalom. Egyértelmű, hogy a lakosság 20-30 százalékánál előfordul a Helicobakter pylori betegség nélkül is(!), előfordulása az életkorral nő, emberről emberre átvihető a fertőzés. Gyomorfe- kélyes betegeknél kb. 70%-ban, nyombélfekélyeseknél kb. 95%-ban mutatható ki! Kiderült, hogy számos antibiotikum mind laboratóriumi körülmények között, mind élőben elpusztítja a baktériumot, emellett fontos, hogy bizonyos bizmutsók is sikerrel pusztítják. Ezen megfigyelések után kezdtek különböző kombinált kezeléseket kiirtásukra (eradicatio). Az első klasszikus kombinációban kétféle antibiotikum és bizmutsó egyidejű alkalmazására került sor. Magam munkatársaimmal, dr. Erdei Antal főorvossal (jelenlegi munkahelye Bugát Pál Kórház, I. belosztály), dr. Ka- zsuba Attila főorvossal (jászberényi kórház, gastronenteroló- gia), dr. Csanádi László és dr. Lukács Tóth Gyula főorvosokkal (Bugát Pál Kórház, patho- lógia) közel 10 éve foglalkozunk a kórokozó kimutatásával, illetve a pozitívnak bizonyult betegek kezelésével. Eredményeinkről több előadásban és közleményben beszámoltunk. Számos kezelési séma látott napvilágot, és naponta közölnek újabb próbálkozásokról híreket. Az ezen kezelések között használt gyógyszerek között szerepelnek olyanok, amelyek a gyomorsav-kiválasztást csökkentik, valamint különböző antibiotikum-kombinációk és/ vagy bizmuttartalmú készítmények. A kérdés azért nagyon fontos, mert az ún. utánkövető tanulmányok bizonyították, hogy azon betegek csoportjában, akiknél sikeres eradica- tios-kezelés történt valamilyen gyógyszer-kombinációval, egy év múlva csak kb. 10%-ban újult ki a fekély, viszont akiknél nem történt eradicatios-ke- zelés - vagy ha történt is, az nem volt sikeres -, azoknál a kiújulási arány ennek többszöröse (akár 80% is lehet). Tekintettel arra, hogy ma különösen fontosak a financiális szempontok is, a COST, RISK, BENEFIT (költség, kockázat, haszon) elv alapján a gyakorló orvosnak, elsősorban a gastroenterológus szakorvosnak kell kiválasztani azokat a betegeket, akiknél célszerű az eradica- tios-kezelés valamilyen formáját alkalmazni. Ehhez szükséges jelenleg gyomortükrözéses (endoscopos) vizsgálat, biop- sia, szövettani elemzés és valamilyen laboratóriumi teszt. Ezek közé tartoznak azok a betegek, akiknél a fekélybetegség évek óta ismert (elsősorban nyombélfekély), de többször volt recividájuk; előfordult már náluk valamilyen szövődmény (pl. vérzés vagy fekélyperforáció - átfúródás; időskorúak, számos egyéb, súlyos betegséggel, amelyek miatt többek között gyomomyálkahártya-ká- rosító gyógyszereket is szednek; mind a laboratóriumi teszt, mind a histológiai lelet egyértelműen bizonyítja a Helicobakter pylori jelenlétét. Természetesen azon betegek kezelésének is megvan a lehetősége, akik jelen megítélés szerint nem igényelnek eradic- tios-kezelést. Megyénk mindhárom kórházának gastroenterológus szakorvosai a gondozást igénylő betegeket rendszeresen ellenőrzik, kezelik. A hatékony gondozás alap- feltétele a betegek és a háziorvos, valamint a szakorvosok közötti jó együttműködés. Dr. Győri Imre főorvos Bugát Pál Kórház, Gyöngyös Fegyelmezett állampolgár vagyok, de az utóbbi évek és napok eseményei arra késztettek bennünket, hogy írásbeli kirohanást intézzünk a hevesi ÉMÁSZ ellen. A helyzet rosz- szabb, mint Zrínyi helyzete volt Szigetvárnál, mert az ő kálváriájuk percek alatt megoldódott, de a mienk évek óta tart. Ugyanis a meleg vízről, az éjszakairól van szó. A dolog néhány utcát (Alkotmány, Arany, Petőfi, Hunyadi, József, Dobó) érint. Ugyanis majdnem minden héten, ha szellő lebben, a szolgáltatás megszűnik, és nincs meleg víz, és az embereken kitör a harci idegesség, de hála az égnek, csak a hajunkat tépjük. Ez így megy hosszú évek óta. Most április 19-től nincs meleg víz, pedig ma már 24-e van. A márciusi tanácsülésen a kirenEger Város Önkormányzata Dr. Ringelhann György Polgármester Úrnak Az ICOMOS Történeti Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága és a magam nevében hálás köszönetemet fejezem ki Önnek, munkatársainak, az ön- kormányzatnak és a polgármesteri hivatal közreműködő dolgozóinak a CIVVIH-ülés egri programjának megszervezéséért, lebonyolításáért és a meleg, baráti vendégszeretetért. A bizottság tagjai - mint a korábbi években is - most is a legjobb benyomásokkal távoztak Egerből. Újólag meggyőződhettek arról, hogy ez a történeti város nemcsak azért A rendszerváltás óta az országban mind gazdaságilag, mind erkölcsileg nagy hanyatlás tapasztalható. Csak negatív jelenség van jelen. Az előző kormány rovására írható rossz gazdasági törvények lehetőséget biztosítanak hivatalosan a törvények kijátszására. Nem beszélve a kárpótlásról, amely az országnak több milliárd forint kárt okozott. Az ügyeskedők - a törvény hiányosságait kihasználva - több millió forint haszonra tettek szert adómentesen! Sajnos, most sem tesz egyebet a kormány, csak a pénz behajtásával törődik. A szociális szigorítások előtt jobb lett volna egy új társadalombiztosítási törvényt hozni, amely valójában igazságossá teszi a közteherviselést. Felül kellene vizsgálni a gazdasági törvényeket, amelyek jelenleg gátolják deltségvezető elmondta, hogy milyen korszerű érzékelőkkel szerelik fel az állampolgárok lakását a régi órák helyett, hogy a hallgatóság hörgött a gyönyörűségtől. Azóta már van úgy, hogy egy hétig nincs meleg víz. Mi tisztességgel fizetjük az áramdíjat, amit állandóan emelnek, de a szolgáltatás romlik. Mi nem várjuk, hogy a sajtón keresztül oldódjon meg a probléma, oldja meg az ÉMÁSZ. A sajtó, amelynek előfizetői vagyunk, csak hozza nyilvánosságra, hiszen rengeteg olyan probléma van Kiskörén, amely szintén megérne egy misét. Előre is köszönjük a szívességüket. Maradunk tisztelettel: Nagy András és társai Kisköre, Alkotmány utca szép, mert fontos műemlékei vannak, hanem azért is, mert lakói és az általuk választott önkormányzat felelősséget érez az építészeti örökségért, annak megőrzéséért. E véleményüket szerteviszik a világba, és így az ülés újabb hírverése lehetett Egernek, műemlékvédelmének, a város hozzáértő vezetésének. Köszönöm polgármester úr személyes részvételét bizottságunk fogadásában, és kérem, hogy tolmácsolja köszönetemet mindazoknak, akik oly sokat fáradoztak az ülés sikeréért, elsősorban munkatársának, Király Mihálynénak. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Fejérdy Tamás elnök az ország gazdasági fejlődését. Ha bevezetik a szociális szigorító intézkedéseket, veszélybe kerül napi létünk. Mindez a középréteget sújtja majd, azt, aki tisztességgel él és dolgozik. Ez a középréteg tartja el az országot. E rétegnek kellene a jövő művelt nemzedékét adnia. Hisz műveltség és kultúra nélkül egyetlen társadalom sem tud fejlődni. Veszélybe került az ifjúság, a nemzet. Egy-két politikus műveltsége siralmas. Parlamenti hozzászólása jobban hasonlít egy kocsmai veszekedéshez, mint egy kulturált, intelligens parlamenti hozzászóláshoz. Ennek ellenére egész jól élnek az adófizetők pénzéből. Jó lenne, ha az országot elsődlegesen a realitás, a józan ész és a nemzeti érdek irányítaná. Halász Lajos Eger, Hóvirág út 19. Eger város jó hírét öregbítette... A középréteg került veszélybe Békák, gyíkok, rákok... és az ifjúság szép emlékei Évtizedekkel ezelőtt, árva- lányhajas cserkészkoromban harsányan dalolva jártuk az erdőt, a réteket. Lábunk előtt hol egy sáska, egy szöcske, egy tücsök, avagy éppenséggel egy barna erdei béka pattant föl. Ma sem tudom, ők vagy mi rémültünk-e meg jobban. A békák királyának a zöld levelit tartom. Akkortájt még nem volt ritka. Többnyire a hatalmas útilapuk napsütötte oldalán guggolt, elegáns, fejedelmi pózban. Széles arany gyűrűvel szegélyezett gombszemét, bársonynál finomabb, halvány olajzöld bőrét, mákszemnyi tapadókorongokkal ékes, kecses lábait - amelyek az angol koronaékszerekkel, azok szépségével, eleganciájával is bátran vetekedhetnének - manapság már hiába kutatom. A fürge gyíkok is eltűntek. Hiába kaptatunk sziklákra, meredek szirtekre, a langymeleg napsütésben egykor fürdőző csodálatos hüllőknek már csak hűlt helyét lelhetjük. A sziklák csupaszok, élettelenek. A virgonc állatkák helyét már csak néhány elszáradt őszi levél fedi, amelyek zörre- nése, ha jő egy fuvallat, egykori emléküket idézi. A felvidéki rákok...! Tenyérnyi, tengeri szörnyekként uralták a sziklákat szaggató, kristálytiszta, jéghideg hegyi patakokat. Eszükön édesapám mégis gyakran túljárt. A rekkenő nyári napokon májdarabokat „érlelt” a tűző napsütésben, ezeket botra kötötte, majd a vízbe vetette. Néhány perc elteltével csodálatos példányok falták a csemegét. Az áttetsző vízben mindez szinte cirkuszi látványba illő volt. Ám a fogás trükkje ezután következett. A botot ugyanis a májjal és a rá csimpaszkodó ollósokkal csak a víz felszínéig lehetett emelni. Azon túl a rákok hirtelen veszni hagyták a zsákmányt, visszapottyantak, és eszeveszetten eliszkoltak a kavicsok, sziklák rejteke alá. Egy nyeles hálót kellett tehát óvatosan alájuk tolni, és a két szerszámot a felül lak- mározó rákokkal egyszerre kiemelni. így azok a hálóba estek... A rákászásnak volt azonban kisüzemi módja is. Ezt mi, gyerekek űztük... Alámerültünk az egy-két méter mély patakban, és végigtapogattuk a meredek partfalat. A lyukat kerestük, amelybe a rák befarolt. Ha a „gazda” otthon volt, a matató kéz először mindig az ollóval találkozott. Az enyhe csípés után igyekeztünk az ollók fölé kerülve, azokat marokra fogni, kihúzni, s akkor aztán már nyert ügyünk volt. A parton szított tűz parazsában sütöttük vörösre a zsákmányt. Ollójának és farkának húsa, ott, a vigyi- mai patak partján, isteni eledel volt. A homár íze - amit később ugyancsak megkóstolhattam - „kisinas” a folyami rákéhoz képest. Nemrég - nosztalgiázva - kisétáltam a Losonctól negyedórányira lévő „vadászterületre”. Nemhogy rákot, de még a patakot sem találtam! Békák, gyíkok, rákok... Miért is írok éppen rólatok? Mert széppé, kellemessé tettétek az életünket. Együtt voltunk fiatalok. Mi, deres hajú rákászok még élünk, de Ti már - fajotokkal egyetemben - kivesztetek. Kár értetek, kár értünk... Hiszen széppé tettétek az ifjúságunkat. Ma van színes televíziónk, de nincs már színes leveli békánk. Vannak gyors autóink, de kivesztek a fürge gyíkok. Vannak erőművekkel ékes, szabályozott folyóink, de bennük kipusztultak a rákok. És mindez történt nem is egészen egy emberöltőnyi idő alatt...! Quo vadis homine?! Czenkár Béla dr.