Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-10 / 108. szám
199Í. május 10., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Poroszlói iskolások a magyar holocaustról A Néprajzi Múzeum országos pályázatot írt ki a Holocaust Magyarországon címmel. A Poroszlói Általános Iskola tanulói is megírták pályamunkájukat. A nyolcadik osztályosok kategóriájában Gaál Orsolya és Juhász Judit a negyedik helyen végzett. Hétfőn vették át Budapesten jutalmukat. Feldebrői pályázat egészségesebb faluért A Feldebrői Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Magyar Vöröskereszthez a Mozgalom az egészségesebb falvakért címmel. A megvalósítandó célok között szerepel a dohányzásmentesség elérése az intézményekben, a sportolási és mozgási lehetőségek bővítése, a környezet szépítése, parkosítás, a szelektív hulladékgyűjtés. Közel 100 ezer forintra számítanak. Bál volt Szihalmon gyereknyaraltatásért Kevés a pénz a családoknál. Az viszont megengedhetetlen, hogy a gyerekek ne nyaraljanak. Szihalmon jótékonysági bált szerveztek. Több mint kétszázan vettek rajta részt. Szülők, pedagógusok, vállalkozók adományaikkal gyarapították az önkormányzat által létrehozott Gyerekekért Alapítvány pénztárát. Az iskolások táboroztatásához használják fel a befolyt összeget. Nyilatkozat levélváltás-ügyben 1994. február 16-i számunkban levélváltás zajlott le Farkas János Gyula Tófalu, Kossuth u. 48. sz alatti lakos és köztem, közérdekű kérdésekről. A vita kapcsán olvasónk bírósági eljárást kezdeményezett néhány, minősítő kitételem miatt. A bírói békéltetés alkalmával kijelentettem, hogy mondataimat nem sértő szándékkal vetettem papírra, elnézést is kértem Farkas Jánostól. A feljelentést ezek után olvasónk visszavonta. 1995. május 10. Fazekas István újságíró Épül az új orvosi rendelő és szolgálati lakás Kálban, a templom mellett FOTÓ: SZILVÁS ISTVÁN Kál és Kompolt kézfogása (Folytatás az 1. oldalról)- Elhatároztuk ott melegében, hogy a 2 önkormányzat 3— 3 tagú egyeztető bizottságot hoz létre, akik közös üléseiken tisztázzák, egyeztetik a felmerülő problémákat, gondokat, és javaslatokkal állnak elő azok megoldására. Mindkét oldalon a két alpolgármester - Bodó György (Kompolt) és Walter Béla (Kál) lett a bizottság vezetője, akik nagy hozzáértéssel közelítették meg a kényes témákat.- Miben sikerült máris előbbre lépniük?- Üléseiket rendszeresen megtartják. Legutóbb a kom- polti általános iskolába járó káli gyerekek térítési díjának rendezéséről tárgyaltak. Főleg az állami támogatás volt terítéken. Az állam 41 ezer forintot ad egy-egy tanulóra, ami nálunk évente 2 millió forintot jelent, mert több mint 100 káli gyerek jár a kompolti iskolába. A káli bizottság méltányolta e kérésünket, téstületük elé vitték, és ismereteink szerint ezt elfogadták a képviselők.- Megegyezés született Kál, Kápolna, Kompolt, Tófalu és Aldebrő között, hogy kilépnek a Vízmű Rt.-tői, és saját maguk kistérségi vállalkozásban működnek - folytatta tovább a polgármester. - így a lakosság terhét enyhíteni tudjuk, nem lesz 59 forint áfa nélkül a víz köbméterenkénti ára, hanem ennél jóval olcsóbb árat számítunk. A közeledést jelzi a két község között az is, hogy ledőlt az egészségügyi intézményben húzott elválasztó fal, és a megállapodás értelmében ott a közeljövőben egy fizikoterápiás kezelőhelyiséget állítunk szolgálatba. Tehát közeledünk egymáshoz, amit igen jó dolognak tartok. Eljuthatunk oda, hogy a két falu lakói békében élnek egymás mellett, tiszteletben tartva a helyi önállóságot.- A pletykák szerint a két falu egyesülni készül, mert város akar lenni. Hiteles-e ez az információ?- Vannak ilyen fennhangok. De ez így nem igaz. Vannak még vitás ügyek - földterület stb. -, amikre megoldást kell találni. A gyümölcsöző folyamat elindult, de hogy egyszer a két község egyesüljön, és város legyen, hosszú időnek kell eltelnie.- Tegyük félre az ellentéteket, mert ebből hosszú távon nem lehet megélni - veszi át később a szót Kál polgármestere, Tompa Vilmos. - Be kell érni azzal, hogy a két község egybeépült, s így kerek ez, ahogy van. Jelenleg is vannak hivatalos személyek, akik szítják az ellentéteket, de a józan többség támogatja a két polgármester törekvését. Tudjuk, hogy az út nehézkes, de higgadtsággal, megértéssel végig lehet rajta menni, lehetőleg a legkisebb fájdalmat okozva. Első közös megbeszélésünk után lebontó- dott az a fal, amely az egészségházban épült. Ez további kapcsolatunk szimbólumává vált.- Anyagi erőnktől függően támogatjuk a kompolti iskola fenntartását, a gyerekek táboroztatását, kirándulását a szülőkön keresztül. Természetesen e pénzszűke világban most konkrét, számszerű ígéretet nem lehet mondani. Majd a fél évkor meglátjuk anyagi helyzetünket, és kiszorítunk a kompolti iskolának annyi pénzt, amennyit még elbír a költségvetésünk. Ez a támogatás folyamatos lesz. Egy-egy számlájukat kifizetjük, vagy apróbb fejlesztéseket, esetleg számítógép vásárlását is megoldjuk. Hangsúlyozni kívánom, hogy az önkormányzat az iskola és az óvoda támogatását kérte, s így e kérésnek teszünk eleget a fentiek szerint.- Igen ám, de nekünk is megvannak a gondjaink, mert mindkét orvosi rendelőnket bezáratta a tiszti főorvosi hivatal ez év december 1-jei dátummal.- Akkor most mi lesz?- Farkas polgármesterrel megegyezően az egészségházban beindítjuk a fizikoterápiás rendelést, és lépéseket teszünk a közös rendelés kiszélesítésére, illetve a vízmű közös üzemeltetésére. Új orvosi rendelőt is építünk szolgálati lakással együtt a templom mellett. Ez a pénztárcánk függvénye. Hitelt nem akarunk felvenni, hogy később a kamatokat a lakossággal ne fizettessük meg. Addig nyújtózkodunk, amíg takarónk ér.- Szó lehet a két falu egyesüléséről?- Köszönöm és bátorítom azokat a testületi tagokat, akik mindkét önkormányzatban azt az álláspontot képviselik, hogy újra egyesüljön a két falu. Amennyiben személyem ebben akadályt jelent, hajlandó vagyok e pozíciómról lemondani... Fazekas István Lakás, otthon, város Otthon, saját lakás minden család álma. Egy ideig el lehet élni albérletben, de örökké a máséban lakni, valakihez alkalmazkodni nem lehet. Akinek nincs háza, szinte erőn felül - manapság ez már általános - vállal terheket, hogy építsen, vegyen. Milyen esélyük van Füzesabonyban a fészekrakók- nak? Mivel könnyíti, könnyítheti meg a családok álmainak valóra váltását az önkormányzat?- Mint mindenütt az országban, nálunk is elég nehéz a helyzet - mondja dr. Pász- * tor József polgármester. - Az önkormányzati ülések legforróbb hangulatú megbeszélési témái ezek.- Áprilisi fórumunkon végre eljutottunk oda, hogy dönthettünk, mi legyen például az önkormányzati lakások elidegenítésével. Zárt ülésen tárgyaltuk, mert a képviselők nagyon megosztottak voltak. Szinte minden választott testületnek manapság az a gondja, hogy nem tűnik-e a közvagyon elpazarlásának, ha az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokat a hatályos törvénynek megfelelően - ami, valljuk be, elég méltányos a vásárlók szempontjából - eladjuk.- Milyen határozat született?- A nyolcvan lakásból, ami zömmel tömblakás, ötvenet elidegeníthetnek a benne lakók. Jelentkezőben nincs hiány, szinte mindenki meg szeretné vásárolni bérlakását. Véleményem szerint ez egészséges dolog, jómagam azt szeretném, ha Füzesabonyban mindenki saját tulajdonban élne. Valahogy úgy vagyunk vele, hogy a sajátunkra jobban vigyázunk, azt jobban óvjuk, rendben tartjuk. A közösködés bizony meglátszik a bérlakások lépcsőházain, a környezetükön.- A kapott pénzt esetleg új lakások építésére fordítják?- Igen is, meg nem is. Az önkormányzati tulajdonban maradó lakások felújítását végezzük el először is ebből az összegből.- Sajnos, sok az olyan épület, amely a nagytatarozásra megérett. Építeni mi magunk új lakásokat képtelenek vagyunk, inkább az építkezőknek nyújtunk segítséget.- Az önkormányzatnak volt olyan elképzelése, hogy fiatal családok számára garzonlakásokat építünk. Három-négy évig lakhattak volna bennük, azzal a feltétellel, hogy közben építik saját otthonukat. Elvetettük azonban az ötletet. Mert nem biztos, legyen az bármilyen szerződés, hogy be tudjuk tartatni, meg humánus oldala is van a dolognak. Ezért döntöttünk úgy, hogy inkább segítjük a fészekrakókat. 100-150 ezer forint vissza nem térítendő összeget adnánk a saját otthon létrehozóinak.- Van-e elegendő beépíthető telek Füzesabonyban?- Jelen pillanatban még nem tudnánk kielégíteni a meglévő igényeket. De zajlik egy 70 hektáros terület visszaigénylése, amin több mint 100 telket tudnánk kialakítani. Előbb persze a kommunális részt kell nekünk, az önkormányzatnak anyagilag biztosítanunk. Utakat, vizet, gázt, szennyvízhálózatot kiépítenünk. A falu, a telep mellett így lenne egy kertváros része is Füzesabonynak.- Megragadva a város szót, Füzesabony mennyire város?- Azt tartom: ez a város város. Integrálni tudja a környékét. Az alapellátásban - oktatás, művelődés, kereskedelem, közrend, egészségügyi ellátás - nemcsak települési, hanem körzeti feladatokat is el tud látni. Elegendő gyermekintézménnyel, óvodával, iskolával, középiskolával rendelkezünk. Van városi bíróság, ügyészség, rendőrség. A kereskedelem eléggé fejlett, különösen az utóbbi időben fejlődött, amióta a magánvállalkozások beindultak.- A további városiasodást szolgálják majd terveink. Egy mentőállomás létesítését szeretnénk. Az utakat teljes hosszukban a komák megfelelővé tenni, de csak akkor kerülhet erre sor, ha megoldjuk a szennyvízhálózat kiépítését.- A szennyvíztisztító bővítésére is szükség van. Most Besenyőtelekkel, de talán Dormánd sem marad ki belőle, pályázatot nyújtunk be, hogy valamennyi pénzt a fejlesztésre kaphassunk.- Füzesabony csak földrajzilag vonzáskörzet, vagy az önkormányzatok is érzik a város központiságát...- Sokáig valóban csak földrajzi kapcsolatban voltunk a 16 hozzánk tartozó településsel. De mint már a besenyőtelkiekkel közösen tervezett programok is bizonyítják, közeledünk egymáshoz. Jó lenne, persze, ha sok pénzkérdéses feladatban is össze tudnánk fogni. Jómagam a szoros kapcsolattartáson munkálkodom. Rada Katalin Vészhelyzetben sincs az életünkre pénzünk Gondolatok egy polgárvédelmi találkozó kapcsán Nincs olyan nap, hogy ne hallanánk különböző katasztrófákról. Hol árvíz van, hol vegyi anyag kerül a környezetbe, hol összedől egy ház, és sorolhatnánk az embert félelemben tartó lehetséges eseményeket egészen a „békés” atompusztításig. Kell-e tartaniuk valami hasonlótól Füzesabony és körzete lakosainak? A közelmúltban volt egy polgármesteri találkozó-tanfolyam, ahol a megyei polgárvédelmi csoport szakemberei vázolták a körzet katasztrófa-veszélyességi helyzetét. Ne tessenek megijedni, elég „nyugis” helyen élünk. A Tisza, mivel a gátak állapota jó, nem fenyegeti Poroszló, Újlő- rincfalva, Sarud lakóit. A Laskó egy hat kilométeres szakaszon okozhat kisebb meglepetést. A Rima és a Tama vidéke is békés. Nincsenek többemeletes panelházaink, amik esetleg kártyavárként omlanának össze. Van azonban két nagy forgalmú utunk: a 3-as és a 33.-as, valamint a füzesabonyi vasúti csomópont. Közúton és vasúton - akarjuk, nem akarjuk — bizony, gyakran szállítanak veszélyes vegyi anyagokat. Ha valamelyik tartály megsérül, akkor előállhat a vészhelyzet. Az ilyenekre kell felkészülniük az önkormányzatoknak, a helyi polgárvédelmi tagoknak, aktivistáknak. Az emberi biztosítása meg is volna a katasztrófa-elhárításnak. A műszaki viszont szinte csak elméletben. A falvakban például alig működnek a szirénák, amelyekkel az embereket értesíteni lehetne. Nem is csoda, hiszen a legtöbb helyen háború utáni szerkezetek vannak. A harangok elektromosan indulnak, s ha szünetel az áram, bizony, nem szólalnak meg. Pénz új szirénák vásárlására nincs, a régiek javíttatása alkatrészek hiányában megoldhatatlan. Óvóhely? Vannak ugyan kijelölt pincék, de ezek messze elmaradnak azoktól az előírásoktól, amik biztonságot feltételeznek. Nemcsak hasznos, hanem mondhatni: szép gázálarcokat is láthattunk már az említett tanácskozáson. A helyzetnek megfelelő szűrőkkel. De! Kinek van erre pénze? Ki az, akinek kötelessége beszerezni őket? Mint annyi minden más, ma nincs tisztázva, kinek a feladata a polgári védelem szükségleteinek anyagi ellátása. Az sem nyilvánvaló, hogy egy esetleges lakossági evakuálásnál honnét lesznek járművek. A magánkézbe és más gazdasági egységekbe tömörülő szállító vállalatok csak megkérhetők, kötelezni senkit ilyenre nem lehet. Egy megyénkben lévő új malomtulajdonos első dolga például az volt, hogy leszereltette az épületről a szirénát. Talán eszébe sem jutott, hogy közhasznú - csúnya szóval - berendezésről van szó. A fejünk fölött, a szomszédban atomerőművet akarnak építeni. Nem is egyet, kettőt. Az első a manapság a környezetvédők, a politikusok kereszttüzében álló mohi atomerőmű. Nyugodtan alhatunk-e? A szakemberek szerint igen, ha az előírásoknak megfelelően működtetik majd. A fórumon többször megerősítették: a legveszélytele- nebb zónában lakunk. Ha mégis baj volna, lesz a lakosságnak elegendő vize, ruhája stb. S persze itt vannak ezek a korszerű gázálarcok, műszerek, védőöltözetek... Nézem a termékeket, s egy vicces, ám itt komolyra fordítható mondat jut eszembe. Olyan, mintha papírvirágot szagolnék. Mert ha egyszer szükségem lenne rá, csak elméletben ölthetném magamra. Kis ország vagyunk, az életünkre sincs pénzünk.
