Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-06 / 105. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1995. május 6., szombat Kertbarátoknak Mikor, hogyan vessünk cukkinit? Akinek néhány évvel ezelőtt lehetősége volt külföldi - első­sorban olasz, görög, francia - útjain vendéglőben étkezni, bi­zonyára találkozott ezzel a se nem uborka, se nem tök for­májú, de nagyon ízletes nö­vénnyel. Pedig már évek óta itt­hon is ismert, magja is kapható, de valahogy a magyar ember étkezéseit tekintve nagyon konzervatív, és nehezen barát­kozott meg vele. Ma viszont már egyre többen kedvelik és termesztik. A cukkini kabakos növény, a spárgatök rokona, termése is hasonló. A terméshéj szinte fajtánként eltérő, sötét­zöld, világoszöld, fehér vagy sárga. Nálunk a zöld héjúak váltak kedveltté. Mélyen gyö­keresedik, egy-egy tő 1,5-2 köbméter talajt is képes átszőni. Ennek következtében a vízzel nagyon jól gazdálkodik, ami a mai aszályos időjárásban nem megvetendő előny. Egy-egy tő 15M0 darab termést tud hozni, tehát egy család egész évi szük­ségletét biztosítja. Jól mélyhűt- hető, akár gyalulva (főzelék­nek), akár szeletelve (salátá­nak). Termesztése a spárgatökhöz hasonló. Hőigényes növény. Ne vessük el túl korán, mert a csí­rázáshoz legalább 12-15 C-fok talajhőmérséklet szükséges. Hideg talajban „elfekszik” a mag. Szinte minden talajon ki­elégítő termést ad. Fényigé­nyes, de elviseli az árnyékot, így köztesként, kertekben gyü­mölcsfák alatt is termeszthető. Ilyenkor a gyümölcsfák nö­vényvédelme nagyobb odafi­gyelést igényel. Tápanyagigé­nye nagy, amit vetés előtt fé- szektrágyázással is kielégíthe­tünk. Tenyészideje rövid, 70- 80 nap. Nagy tenyészterü- let-igényű, egy négyzetméterre 1-1 tövet ültessünk. Magvetés­nél a fészekbe vetést alkalmaz­zuk, fészkenként 3-5 magot te­gyünk. Ha mindegyik kikel, ké­sőbb ki kell ritkítani, 1-2 tövet hagyva. Aki korábban akar termést, elvetheti a magvakat a tervezett kiültetés előtt 4-5 hét­tel cserépbe, tejfölöspohárba. A kifejlett palántát a májusi „fa­gyosszentek” elmúltával lehet kiültetni. A család ellátására szükséges palántamennyiség még a legkisebb lakásban is el­fér. Ügyeljünk arra, hogy ülte­téskor a cserépből kivett pa­lánta gyökere ne sérüljön, a földlabda ne essen szét, mert minden kabakos növény, így a cukkini is nagyon nehezen vi­seli az átültetést. A cukkini különösebb ápo­lást nem kíván. Termése na­gyon gyorsan nő. Folyamatosan szedjük, akkor is, ha olyan sok, hogy már nem tudjuk elfo­gyasztani. Ha rajta hagyjuk a termést, a tő elöregszik. A na- gyobbakból főzelék, rántott cukkini, a kisebbekből köret, saláta, „lecsó” készülhet. V. Pénzes Judit A 2700 esztendős Karthágó romjai Karthágó, az észak-afrikai met­ropolis, 2000 évvel azután, hogy a rómaiak lerombolták, ismét látható. Ez egy régészek­ből álló csoport húszéves mun­kájának köszönhető. A kutatás­ban a hamburgi egyetem mun­katársai is részt vettek. Mint Hans-Georg Niemeyer professzor, a német csoport ve­zetője a DPA hírügynökség munkatársának elmondta, az 1986 óta folyó ásatások legfőbb Célja az volt, hogy az ősi város lakóinak életformájára fényt . Ni. A difii f Ji.T: f? : . |'l. C' derítsenek. Karthágó évszáza­dokon át a Földközi-tenger egyik leghatalmasabb támasz­pontja volt. A kutatók hét méter mélységben találták meg a vá­ros sok házának romjait. A kutatócsoport 400 négy­zetméteres területen hat ház romjait ásta ki. A házak egy keskeny utcát öveztek. Az épü­leteket az ókori történészek szerint Krisztus előtt 814-ben emelték. A régészek úgy talál­ták, hogy Karthágó rendkívül sűrűn lakott volt, 25-35 hektár területen 6000-7000 lakos élt. A város romjainak felkutatását megnehezítette, hogy Publius Cornelius Scipio Aemilianus, a rómaiak afrikai főparancsnoka Krisztus előtt 146-ban a tenger fölött ellenőrzést gyakorló el­lenséges metropolist a földdel tette egyenlővé. A házak tizen­hét napon át lángoltak. A törté­nészek beszámolnak arról, hogy a győztes rómaiak a terü­letet felszántották, és sóval hin­tették be, majd megátkozták az elpusztított várost. ■ ■I I . — I ■■■ .................................. MM —............... I —Ml.—. Mi ndennapi Nyelvünk A szójátékok rangja és útja mai nyelvhasználatunk háttértükrében Mindennapjaink legváltozato­sabb beszédhelyzeteiben gyakran megállítanak ben­nünket a szellemes és tréfás célzásokkal telített szójátékos szó- és nyelvhasználati for­mák. A képzelőerő hatásté- riyezőit is felerősítő, sokszor bizarmak tetsző szójárásban egy-egy hasonló alakú, de el­térő jelentésű szó játékos ösz- szekapcsolása révén kialakuló szóhasználati ötletben ma már nemcsak költőink keresik és találják meg a szójáték-típu­sok változatos formáit, hanem a sajtó pongyolább, lezserebb és a tudálékosság látszatát el­kerülő köznyelvi szóhasznála­tában a fecsegő handabandá- zás elleni küzdelemben is. Nem véletlen például, hogy a költő Allapothalandzsa című versében azt a folyamatot is bemutatja, hogyan bukik elő a szójáték a verssorokban: „El­tüntetjük a szeplőket sminkkel, s mink el”. Ugyanezt példázza szá­munkra ez a sajtóbeli címadás: „KULTURKáló” (Kurír, 1995. ápr. 1.), és ez a szöveg- összefüggés: „Nemcsak a fo­hászok segítenek a kohászo­kon” (Blikk, 1995. márc. 22.). A hasonló alakú és eltérő je­lentésű köz- és tulajdonnevek játszi összekapcsolásaiban je­lentkező szójáték a nyelvi hu­mor forrása is. Erről bizony­kodnak ezek a verses szöveg- részletek „Szentigaz: Van benne A, Z/, Csak van úgy, hogy Az már nem is az” (Nyerges András: Szentigaz). „Ha az a Ha nem volna/ Min­den szegény gazdag volna” (Erdélyi József: Ha). „Ó, én hatkor is ógtam-mógtam, ámo- lyogtam és morogtam” (Képes Géza: A pataki diák). A rejtőzködő szavak is játszhatnak: „A szó, mit tanul a gyermekkecske/ Mind így végződik: ócska, acska, ecske” (Kozma Andor: A gyermekekről). A magyar nyelv szólásait jellemző sajá­tosság, hogy a bennük jelent­kező szójátékok olyan hátteret biztosítanak, amelyek azt eredményezik, hogy megsza­porodtak a szójátékokat fel­használó szólástípusok. Ezek a példák tanúskodnak erről: Minden hátnak van egy hasal sok a hát és a ha beszédében/, borsóval teli a torka (borral és sóval)', más a faló, más a fa-ló. Oktató- és nevelőmunkánk keretében folyó helyesírás-ta­nításunk példatárában előbuk­kan egy-egy szójátékos szó- használati forma. Ezek a pél­dák tanúskodnak róla: A köz­nyelvi és nyelvjárási kiejtés­beli változatokban és a szavak alkotóelemeinek jelölésében jelentkeznek az ilyen szójáté­kos alakulatok:- „Kenyerem javát mög-öttemj lassan eltű­nik mögöttem ez a nehéz kor” (Képes Géza: Epegramma). Az epigramma és az epe­gramma szóalakok furcsa szembeállítása is szójátékos játszadozás eredménye. A szóelemző írásmód kere­tében bemutatott példáinkban szinte ott bugyborog a szójá­ték hatástényezője is: „A tá­borozok jól érezték magokat. Magya-ráznok a tanárok. Pe­tőfi édesapja zász-lótartó volt. A helyesírásbeli hibázások be­tűcseréivel is szellemes és humoros szójáték keletkezik: a terrorista ritkán tenorista. A népetimológia eredményeiben is benne rejlik egy-egy szójá­tékos lehetőség: így lett a Rothschild neve a nép száján: Lócsing, a telegráfból téligróf, a fundusból fontos. A helyes­írási alakváltozatok is lehető­séget nyújtanak a szójátékos hatástényezők érzékeltetésére: Van, aki szereti a sajtot, de nem kedveli a sajtót. Vannak művészek, akik csak a mii-vész letéteményesei, a műfordítók a műferdítés el­követői. Ezekből a típuspél­dákból az is kitűnik, hogy kri­tikusaink is gyakran használ­ják fel a szójátékos lehetősé­geket kritikájuk hatástényező­inek felerősítésére. Mestere volt ennek Arany János, a költő. Bolond Istók című alko­tásában adott erre példát: „Hol fogja egykoron magát le­tenni, /Mint doctor, prókátor, ludi magisterl Vagy más ilyen tor-ter nevű philister". Fia, Arany László, A délibábok hőse című, szójátékokban is gazdag művében folytatta apja szójátékos ötletének monda­nivalóját: „S az Ili-Aene-Zrí- nyi-, s a többi -ász (azaz, ezek­nek az alkotásoknak játékos megrövidítéséről van szó: Ili­ász, Aeneász, Zrinyiász.) A szójátékos ötletek közé sorolhatjuk ezeket a verses szövegrészieteket is: „Jön még kutyára ebül szerzett jószág,/ Nesze semmi, rózsát terem. Ehhez azonban az is követel­mény, hogy gazdagítsuk egyéni szóláskincsünket is. Dr. Bakos József Egy igaz ember és első könyve Az örök fejlődés kozmikus útja Aki egyezteti a tudományt és az ezotériát Etikailag szennyezett korban élünk, amikor - főként a ver­gődő gazdaság gondjai miatt - láncaikat szakítják az ordas indulatok, amikor a gátlásta­lanságé, a torz jelleműeké, a vegytisztán önzőké a pálma. Ilyenkor felemelő érzés tudni, hogy léteznek tiszta, igaz emberek, akik felülemel­kednek a korlátokon, akik a szeretet örömhírét hirdetik, s erre a misszióra, erre az önzet­len küldetésre áldozzák egész életüket. Ilyen ember a Budapesten élő, a 90. évéhez közelítő Makk István, akit mintegy másfél esztendeje ismertem meg, s ezt az alkalmat, vala­mint a későbbi találkozásokat azóta is dédelgetett emlékeim között őrzöm. Akkor - a telefonbeszélge­tés után - idős férfiúra számí­tottam. Az ajtót azonban egy maximum 55 évesnek tűnő úr nyitotta. Mondtam is neki, hogy az édesapját keresem. Felvilágosított, hogy már ő ré- ges-rég meghalt, így hát csak a fiú fogadhat. Mindjárt kiderült, hogy mi kortalanságának, fiatalosságá­nak titka. Pályája háromrétű volt. A Rákosi- és a Ká­dár-rendszer azt a polgári iva­dékot méltatta, tüntette ki számos alkalommal, aki a ha­zai szénbányák zömét ter­vezte, azt az építészt dicsérte, akit a legjobbak közt emleget­tek. A káderezők legfeljebb azt tudták, hogy kilenc gyer­meket nevel, s valamennyit diplomához juttatta. Dehogy sejtették a féltve őrzött rejtélyt, azt, hogy vér­beli idealistaként tagadta az anyag elsődlegességét, azt, hogy álcázott köröket vezetett, ahol előadásokat tartott, ahol keresztény spiritiszta szeán­szokat szervezett. Hármas kereszt, s vala­mennyit könnyedén hordta, mert erőt adott mindig csorbí­tatlan hite, s az a Teremtő, akire folyvást számíthatott. Elbűvölt az az egyéniség. Különösképp kitartása, ritka türelme. Szívesen látott ven­dégként kalauzolt otthonában. Megmutatta azt az ötven mű­vet, amely kiadásra kész, in­formált a bennük foglaltakról. Diavetítéssel ötvözött előadást tartott. Úgy, mintha legalább százan hallgatnák, pedig csak én figyelmeztem rá. Arra céloztam: publikálni kellene már ezeket a munká­kat. Rám mosolyogva vála­szolt: van még időm. Akkor kétkedtem, pedig neki lesz igaza. A napokban megjelent az első, Az örök fej­lődés kozmikus útja című kö­tet, amely ugyanilyen nemes magabiztossággal ígéri, garan­tálja a következőket. Siettem haza, s rögvest hoz- zákezdtem az olvasáshoz. Igen, megszületett a hiány­pótló vállalkozás nyitánya. Erre a produkcióra csak az képes, aki tudós, racionális elme, s aki - ilyen párosítás szinte elképzelhetetlen - a sej­telmesnek tűnő tanok avatott búvára és művelője. Ez adja a kiadvány eredetiségét, gondo­latébresztő varázsát. Képzeljük csak el, hogy egy kutató tökéletesen egyezteti az evolúciót a világ keletkezésé­nek vallásos felfogásával. Eu­fórikus gyönyörűség mindez­zel szembesülni. Elbűvölőek a részletek is. Az egyik blokk például azt igazolja, hogy a nagy neki­buzdulás ellenére sem sikerül kiiktatni a lélekvándorlást a Bibliából. A precizitás káprá­zatos. Indításként felsorakoz­tatja a megfelelő passzusokat, vagyis bárki ellenőrizheti az egészet. Aztán alcímekkel el­látva jönnek darabonként, tár­sítva a teljes idézetszövegek­kel. És még nincs vége. Az ér­velés szolgálatába áll a nyelvi bravúr, hiszen elemzi a legfon­tosabb kifejezések helyes és téves fordításait, illetve annak okait. Természetesen összegez is, s megállapításait - rendsze­rint táblázatokba formálva - summázza. Teszi ezt közért­hető, szabatos, magyaros stilá- ris köntösben. Azért, hogy ne csak néhány százan értsék, hanem akár több százezren is. S az elegáns érvelés külö­nösképp elsöprő erejű. Hallot­tuk már azt a mondatot, hogy aki kardot fog, azáltal vész el. Krisztus figyelmeztette ezzel Pétert, s hogyan reagál a bölcs író? Kiemeli: sem a Megváltó, sem neves tanítványa nem vi­selkedett elmezavarodottként, hanem tisztában voltak azzal, hogy a kegyetlenkedök az újabb létfordulók során veze­kelnek majd így bűneikért. Izgalmas a többi fejezet is, hi­szen rámutat arra, hogy az ok­kultizmus minden eszközét használta Jézus, s éltek vele szűkebb körének tagjai is. Kü­lön remeklés a legmarkánsabb analógiák taglalása s Bach Já­nos passiójának lenyűgöző megvilágítása. Szinte lehetetlen érzékel­tetni valamennyi erényt, mert szürkül a szó, s fényét veszti a mondat. Vagyis mindaz, ami a sajátos opus szellemi töltését nyomatékolja. Épp ezért bo­torság tovább folytatni. Inkább azt ajánlom, forgassák az ere­detit, élvezzék az intuíció és a szakavatottság egyedi ötvöze­tét. Induljanak el arra a por­tyára, amely meditációra sar­kall, ötleteket sugall, s köze­lebb visz ahhoz, ahová annyira szeretnénk eljutni. A Univerzum Urához... Pécsi István A vásárló hölgy frappáns válasza- Hölgyem, ez a nyakkendő igazán csodálatos ajándék egy szerelmes férfi számára! - mondja bizalmaskodva az el­adó. A hölgy azonban egy „Kö- szönöm”-mel utasítja el az ajánlatot, majd a vízsz. 4. és függ. 1. sz. sorokban olvasható szavakat mondja. VÍZSZINTES: 1. Van bátorsága 4. A hölgy szavainak első része (zárt be­tűk: Á, S, A) 13. Ajándékot más számára kilátásba helyez 14. Kedves, bájos 15. Revü egynemű hangzói 16. Lehullva megfagyó eső jelzője 18. Mű­vészet - franciául 19. Románia gk-jele 20. Tengeri halfajta 22. Járműgyárunk 24. Szatén páros betűi 25. Pozitív elektród 27. Női név rövidített formája 28. Maró hatású folyadék (névelő­vel) 29. Hengeres lyuk 31. Ál­lami Biztosító, röv. 32. Állami bevétel 33.... világát (jól él) 34. A földrakást bottal szétkaparja 37. Belgium és Luxemburg gk-jele 38. Vés 39. Anyagot éles eszközzel felvág 40. Menyasszony 4L Hím ló 42. Némán bízó 43. Kábítószerfé­leség 45. Találkozás 47. Alföldi település 49. Ajándékozni 50. Összeadáskor használt szó 51. Lenin-békedíjas chilei költő (Pablo) 53. Fanyar ízű erdei gyümölcs 54. Új-Zéland gk-jele 55. Fekete István állatregényé­nek hőse 56. Salamon egyik becézése 58. Éneklő szócska 59. Szépen hangzás - görög eredetű ismert szóval 62. Vi­lághírű francia filmszínész (Jean) 64. A szabadban. FÜGGŐLEGES: 1. A hölgy' szavainak folytatása (zárt betűk: J, K, L) 2. Elfoglalt helyéről távozó 3. Sír - népie­sen 4. Színművésznő (Éva) 5. Idősebb hölgy megszólítása 6. Csattanós irodalmi mű 7. Hely­rag 8. Barna - németül 9. Nap­rendszerünk bolygója 10. Va­lamit érdektelennek talált 11. Kettős mássalhangzó 12. Fő­ütőér 17. Egyfajta vendéglátó­ipari egység 21. Becézett női név 23. Nagy testű, erőteljes 24. Erzsébet becézve 26. Igen - oroszul 28. Holland úszónő (Kok) 30. A tea hatóanyaga 32. Nyílászáró szerkezet 35. Léha egynemű hangzói 36. U.az, mint a függ. 3. alatti 37. Bútor­fényezésre használt anyag 39. Vágóeszköz 40. Korunk veszé­lyes betegsége 4L Nem elég! 44. Kettőzve: az egyik nagy­szülő megszólítása 46. Működő vulkán Olaszországban 47. Le­vélben közöl 48. Híres külföldi énekes 51. De még mennyire! 52. Forma 55. Romániai ma­gyar építész, író (Károly) 57. Angyalrang 60. Szolmizációs hang 61. Kaolin része! 63. Ausztria és Olaszország gk-jele. Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom