Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

1995. május 30., kedd Gazdaság 9. oldal Elvetették a kukoricát Kelendő volt a fémzárolt vetőmag Több mint hatvanéves „átmenet” után Egyszer konvertibilis lesz a forint A behozatal és a kivitel kényes egyensúlya A devizakódex újrafogalmazásának előkészítése során nem lehetett számolni azokkal a gyökeres változásokkal, amelye­ket a pénzügyi kormányzat a közelmúltban bejelentett. Az előkészítést inkább a hatóságok rendkívül óvatos magatar­tása jellemezte, ami érthető, hiszen ők felelnek azért, hogy a liberalizálás ne rontsa tovább a külgazdasági egyensúlyt. Ezért is elgondolkodtató, hogy az ország súlyos külgazdasági egyensúlyhiányát, folyó fizetési mérlegének deficitjét, adóssá­gállományának növekedését nem használták fel ürügyül arra, hogy a régi devizakódex legtöbb elemét fenntartsák, vagy csak je­lentéktelen változásokat javasol­janak. Felvetődik a kérdés: va­jon a devizabeszolgáltatási köte­lezettség feloldása és a külföldi hitelműveletek liberalizálása nem veszélyezteti-e a külső egyensúlyt? E kérdésre egyértelmű nemmel felelhetünk. A jelen­tős mértékű külső egyensúly­talanság 1931 óta áll fenn. Vagyis a konvertibilitás „át­menetinek” szánt, de immár hat évtizede tartó felfüggesz­tése alatt öltött mind nagyobb mértéket. Ebben a korszakban a stabilizációra tett kísérletek kérészéletűnek bizonyultak, nem hoztak tartós megoldást. Most talán változik a hely­zet. Az évtizedes sáncok le­bontása után mindenképp mu­száj nagyobb gondot fordítani a közgazdasági eszközök mű­ködtetésére. Halaszthatatlan cél, hogy a belföldi vásárlóerejéhez ké­pest - árfolyamában - túlér­tékelt forint ne ösztönözze a behozatalt és ne fékezze a ki­vitelt. Persze a konvertibilitás felé tett első nagy lépések nem terjedhettek ki a lakos­sági jövedelmekre is. Hiszen akkor számolni kellett volna a forintmegtakarítások töme­ges átváltásával, vagy akkora mértékű leértékelés vált volna szükségessé, amelyet a külgazdasági egyensúly javí­tása egyébként nem indokol. Ha azonban a folyamatot nézzük, a 70 dolláros „fejkvó­tától” a 800 dollárosig vezető út végül is a teljes konvertibi­litás irányába mutat. S amint azt a közmondás is tartja: trend a lelke mindennek. Bácskai Tamás Megyénkben nyolcvannyolc helyen megoldott a vezetékes gázellátás Heves megyében a vezetékes gázcsőhálózat kiépítése Egerben kezdődött 1961-ben, és a következő 14 évben újabb település ehhez nem csatlakozott. Hatvan 1976-ban, Gyöngyös 1978- ban, Bélapátfalva - a megye első községeként - 1979-ben, Lő­rinci 1980-ban, Apc 1981-ben - az utóbbi három település az ipari létesítmények miatt - kapcsolódott be a vezetékes gázellá­tásba. 1983-1985 között további négy község, 1988-1990-ben újabb három város és öt község sorakozott a vezetékes gázellá­tást kiépítő települések sorához. Néhány napon belül or­szágszerte befejeződik a kukorica vetése. Eddig a mintegy 1 millió 100 ezer hektárnyi várható vetéste­rület 95-97 százalékán ke­rült földbe a szemeskuko­rica magja, s elvetették a körülbelül 150 ezer hek­tárra tervezett silókukorica 90 százalékát is - mondta Oravecz Sándor, a Föld­művelésügyi Minisztérium illetékes főosztályvezető he­lyettese. A vetésterület összességében hozzávetőleg 100-120 ezer hektárral lesz kisebb a tava­lyinál. 15-20 százalékkal visszaesett az aszálytól ke­vésbé sújtott Dunántúlon, s annál valamivel nagyobb mértékben a szárazabb éghaj­latú Alföldön. A mérséklődés elsősorban azokra az országrészekre jel­lemző, ahol jelentősen csök­kent az állatállomány, s a szárazság okozta alacsony hozamok miatt az elmúlt években gazdaságtalanná vált a kukoricatermesztés. Nem csökkent, illetve a megelőző visszaesést köve­tően ismét elérte a korábbi évek átlagát a vetésterület nagysága a termelési rend­szerekhez tartozó gazdasá­gokban, s a fejlett termesztési technológiát alkalmazó tér­ségekben. Hajdú-Biharban - az egyik legnagyobb állat­tartó és takarmánytermesztő megyében - az idén is az előző évek átlagának megfe­lelő területen, 95 ezer hektá­ron vetették el a kukoricát. A korábbihoz képest nem vál­tozott a terület nagysága a bábolnai kukoricatermesztési rendszert annak idején első­ként alkalmazó Komárom - Esztergom megyében sem, s csak néhány százalékkal csökkent a kiváló kukorica­termőhelyi adottságú Fejér­ben. Az agrárszakemberek szerint egyébként a termőte­rület jelenlegi mértéke köze­lít az optimálishoz, az or­szágban ugyanis csak mint­egy 1 millió 100 ezer hektár alkalmas igazán a kukorica termesztésére. A korábbinál kisebb terü­letről betakarítható kukorica elegendő lesz az állatállo­mány takarmány-ellátásához, még akkor is, ha a várható kormányintézkedések hatá­sára esetleg megkezdődik az abrakfogyasztó állatlétszám növekedése. A gazdák és a gazdaságok ugyanis igyekeztek megala­pozni a jó termést: többségük fémzárolt vetőmagot vetett. Szundy Tamás, az MTA Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kuta­tóintézetének igazgatóhelyet­tese arról adott tájékoztatást, hogy a tavalyinál több, mintegy 200 ezer hektár elvetésére ele­gendő, martonvásári nemesí- tésű, illetve honosításé hibrid vetőmagot vásároltak a gazdák. Zömében a kutatóintézet új fajtáit keresték, azok közül is elsősorban a kiváló alkalmaz­kodóképességű, mostoha kö­rülmények között is gazdaságo­san termeszthető Gazdát, és az MV 355 hibrid vetőmagot. Mindkét fajta bő hozamokkal és kiváló szárazságtűrő képes­ségével hívta fel magára a ter­mesztők figyelmét. 1990 végén a megye összes városában, a községeknek kö­zel egytizedében volt vezetékes gázellátás. 1991-ben csak a há­lózatba kapcsolt településeknél történt bővítés. Egy évvel ké­sőbb hat, 1993-ban huszonöt, tavaly pedig harminckilenc te­Nemcsak gazdaságilag, ha­nem jogilag is mielőbb be kell kapcsolódnunk az Európai Unió országainak „vérkerin­gésébe”. A társulási megálla­podásban előírt átfogó jog­harmonizációs feladatok megoldására öt év áll rendel­kezésre. A paragrafusok folyamatos korszerűsítésének szerteágazó munkájában jelenleg a piac- gazdaságban rendkívül fontos találmányi, szabadalmi olta­lomról szóló törvény megújí­tása foglalkoztatja a jogalkotó­kat. A tisztességes piaci versenyt lepülés csatlakozott. A múlt év végén 88 helyen volt vezetékes gáz. A számuk 70-nel több, mint 1990 végén, részesedésük a megye összes településéből mintegy 15 százalékról 75 szá­zalékra nőtt. Az összes csőhá­lózat hossza négy év alatt közel is segítő, csaknem száz oldalas új törvény 1996. január elsején léphet hatályba. A korábbi sza­bályozáshoz képest e törvény megalkotása után a mainál jó­val több védelmet nyújthat a feltalálóknak, különösen azok­nak, akik munkavállalóként fej­lesztenek ki valamilyen talál­mányt. A jövő évtől ugyanis a munkáltatóknak nem lesz mód­juk arra, hogy olyan szerződé­seket írassanak alá dolgozóik­kal, amelyben előre lemonda­nak a találmányi díj iránti igé­nyükről. Akár több milliós ösz- szegek sorsáról is szó lehet a szerződésekben, hiszen a talál­mányok értékét a piaci verseny negyszeresere, a gázfogyasz­tók, ezen belül a háztartási fo­gyasztók száma 92 százalékkal nőtt. Az értékesített gáz meny- nyisége 1,6 százalékkal, ezen belül a háztartásoknak értékesí­tené mintegy kétszeresére emelkedett. Községeink 73 százaléka rendelkezett a múlt év végén vezetékes gázhaszná­lattal. A változások 1990-hez képest jelentősek. A gázcsőhá­lózat hossza közel tizenhárom- szorosára, a fogyasztók — és ezen helül a háztartások száma - a tízszeresére, a háztartások­nak értékesített gáz mennyisége hétszeresére nőtt. „diktálja”. Újdonság, hogy ja­nuártól az Országos Találmányi Hivatalt - a nemzetközi nor­mákhoz igazodva - Magyar Szabadalmi Hivatalnak nevezik és munkarendjük is hasonlít majd a a feltalálókat támogató nyugati eljárási formákhoz. A szakemberek az új törvény életbelépésétől azt is remélik, hogy az elmúlt évek vissza­esése után fellendül hazánkban a feltalálói kedv. Nagy szükség volna az alkotói munkára, mert amíg 1990-ben 2500 szaba­dalmi igényt jelentettek be, ad­dig tavaly már csak ezret. Németh Zsuzsa Forró árakról hűvös fejjel A háztartásokban legnehezebb az energiával takarékoskodni. Ki gondolná, hogy a világítás, mint a leginkább nyomon kö­vethető fogyasztási terület, a háztartások összes energia-fel­használásának mindössze egy százalékát adja. Ezzel szemben a legnagyobb fogyasztó, a fűtés 54 százalékot tesz ki. A háztartási kisgépek (va­saló, hajszárító, daráló, turmix­gép, kenyérpirító stb.) 2, a fő­zés és a hűtés 6, a meleg víz 11 és a családi autó(k) 26 százalé­kot vesznek el az összes fel­használt energiából. De nézzük, mennyit fizet egy 4 tagú család az éves fogyasz­tásáért, ha százalékok helyett forintban számolunk! A tűzhely 6 ezer, a mosógép 3.200, a meleg víz 18.300(1), a hűtőszekrény 4.100, a fa­gyasztó 4.400, a televízió 2.000, a világítás 4.700, a kü­lönféle kisgépek pedig együtt átlagosan 6.900 forintjába ke­rülnek. Ez összesen 49.600 fo­rint. Erre jön még a fűtésre és az autó üzemeltetésére fordított energiaköltség, és már üres is a családi kassza... Bánhegyi Zsuzsa Hídpénz Esztergomnak Három és fél év múlva készül­het el az M5-ÖS autópálya újabb szakasza. Az egyebek között az Európai Fejlesztési és Újjáépí­tési Bank (EBRD) által nyúj­tandó, 117 millió ecu-s hitelből épülő út Kiskunfélegyházáig vezet majd. Az útvonal meghosszabbítá­sát személyesen a közlekedési tárca első embere járta ki a hite­lezőknél, a megállapodást teg­nap írták alá. Lotz Károly köz­lekedési miniszter a költségek­ről pusztán annyit árult el, hogy azok csak feltehetően 1999-től terhelik az állam kasszáját. Annyi azonban bizonyos, fi­zetni kell majd az autópályán. Az M3-as továbbépítése már sokkal bonyolultabb, főként azért, mert ott a forgalom jóval gyérebb, de a Közlekedési Mi­nisztérium kérte, hogy az EBRD vizsgálja meg a Polgárig vezető szakasz megépítésének lehetőségét. Ami az Esztergom-Párkány közötti hidat illeti, az Európai Unió ígéretet tett arra, hogy a Magyarország és Szlovákia e ré­gióit összekötő híd építéséhez szükséges 1,4-2 milliárd forint 50-60 százalékát a Phare-prog- ramtól segélyként megkapjuk. A hiányzó 800 millió forintot fele­fele arányban kellene előterem­tenie a két országnak. A részle­tekről júniusban tárgyalnak. A dráguló import miatt? M int lapunkban beszámoltunk róla, érdeklődés kísérte a na­pokban zárult Industria ’95 nemzetközi kiállítást a kőbá­nyai vásárvárosban. Nagy megméretés volt ez a beruházási ja­vak piacán, mind a hazai, mind a külföldi kiállítók részéről. Ez­zel összefüggésben elhangzott: tavaly gazdaságunk teljesítőké­pességének növekedése következett be. Az ipari termelés - vál­tozatlan áron számolva - kilenc százalékkal haladta meg az 1993. évit. Mintegy 800 milliárd forintot fordítottunk beruházá­sokra, amely 10 százalék körüli növekedésnek felel meg. Az idén - az eddigiek során feldolgozott adatok alapján - a gazdasági folyamatokat a már elkezdett irányok folytatása jel­lemzi. Többek között a fizetési mérleget terhelő kedvezőtlen külkereskedelmi áruforgalmi egyenleg mérséklését hivatottak biztosítani a kormány márciusi stabilizációs intézkedései. Ezek természetesen eltérően befolyásolják majd az esztendő hátra­levő részében a lakossági fogyasztást, illetve a termelői és a be­ruházási felhasználást. Vélemények szerint az import drágulá­sával kedvezőbb helyzetbe kerülhet a belföldi termelés. Ezáltal esély nyílik arra, hogy a hazai cégek jó minőségű termékeinek nagyobb piacuk lehessen. Jfzek tehát a tények. Szakértők és nem szakértők egyaránt ki­lőj váncsian várják az intézkedések hatásait. Mentusz Károly Jogharmonizáció, egységes szabályok Élénkülhet a feltalálói kedv A közműves ivóvízellátásról és a szennyvízelvezetésről A kormány nemrég rendeletben szabályozta újra a közműves ivóvízellátást és a közműves szennyvízelvezetést. Ezekről ko­rábban csaknem két évtizedes minisztertanácsi rendelet intéz­kedett. Ezek mára mind mű­szaki, mind gazdasági szem­pontból elavulttá váltak, szá­mos, a szolgáltató és a fogyasz­tók közötti vita forrását képez­ték. Az új szabályozásra a pol­gári jogi megközelítés a jel­lemző. A tervezet - többek kö­zött - egyértelműen meghatá­rozza a szolgáltató felelősségé­nek műszaki határait, a szolgál­tatás mennyiségi, minőségi jel­lemzőit. Hatósági - az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat - jóváhagyása mellett lehetőséget nyújt arra, hogy a létfenntartáshoz szüksé­ges, valamint az úgynevezett tűzi vízellátás kivételével az ivóvíz-szolgáltatás korlátoz­ható legyen. Árképzést akadá­lyozó előírást nem tartalmaz. Áz új jogszabály az alkalmaz­ható műszaki megoldások mára kialakult sokféleségét meg­tartva, egyértelműen rendezi a lakossági vízfogyasztás méré­sével kapcsolatos - mindeddig az egyes lakáshasználók között vitákat is kiváltó - kérdéseket. Mindezekről a kérdésekről bővebb felvilágosítást a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban Hatfaludy Bá­lint főtanácsos ad. Telefon: 06-1-322-02-20/650, vagy 06-1-322-36-29. A munkahelyek megőrzését segítve Csaknem 35 ezer dolgozó fog­lalkoztatásához járult hozzá az utóbbi három évben a 300 mil­lió forintos indulótőkével lét­rehozott Országos Foglalkoz­tatási Alapítvány. A Foglal­koztatási Alapból 1993-ban egymilliárd 200 millió, 1994- ben 725 millió, az idén 700 millió forint támogatásban ré­szesült az alapítvány. Az OFA egyebek mellett egymilliárd 654 millió forinttal támogatta a munkahelymegőrzést szol­gáló pályázatokat. Immár ötéves nálunk a Samsung Az idén ötéves a Samsung Magyarország Kft. és az Elen­Gazdasági Hírek der Computer Kft. Ebből az alkalomból az Elender bemu­tatótermet nyit a Ferenc kör­úton az előbbinek, illetve a Samsung irodatechnikai ter­mékeinek. A bemutatóterem megnyitása alkalmából az ott árusított Samsung-termékekre árkedvezményt biztosítanak. Az Elender Kft. a megalaku­lása óta beverekedte magát a hazai magyar magántulajdonú számítástechnikai vállalatok élvonalába. A franciákkal közösen készítik fel Tíz magyar ipari vállalatot ké­szítenek fel az európai szab­ványnak megfelelő minőség­ügyi rendszer bevezetésére. Tizenöt hónap alatt annak a közös programnak a keretében történik, amelyet a francia gazdasági minisztérium és a magyar Ipari és Kereskedelmi Minisztérium indított. A részt­vevő cégeknek a mintegy 70 millió forintos összköltség 10 százalékát kell állniuk. Digitális térkép készült hazánkról Elkészült Magyarország digi­tális topográfiai térképe. Nemcsak katonai, hanem pol­gári célokra is igen jól fel­használható. A gazdasági élet­ben is jól hasznosítható a kü­lönféle térinformatikai rend­szerek alapjaként. Az új térkép bizonyára elősegíti majd ha­zánk jobb megismerését, so­kan kihasználhatják munká­jukhoz a benne rejlő lehetősé­geket. Valuta vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 195,25 199,13 Ausztrál dollár 87,96 89,76 Dán korona 22,64 23,10 Finn márka 28,69 29,27 Francia frank 24,99 25,49 Görög drachma (100) 54,27 55,35 Holland forint 78,77 80,35 Japán yen (100) 146,98 149,90 Kanadai dollár 89,27 91,05 Kuvaiti dinár 411,60 419,86 Német márka 88,13 89,91 Norvég korona 19,78 20,18 Olasz líra (1000) 74,18 75,66 Oszt. schilling 12,54 12,80 Spanyol peseta (100) 101,44 103,47 Svájci frank 106,92 109,06 Svéd korona 16,78 17,12 USA dollár 122,22 124,64 ECU (Közös Piac) 162,28 165,52

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom