Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-30 / 125. szám
1995. május 30., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Városba költözött a körzet képviselője Csomós László, a pétervásárai körzet országgyűlési képviselője Bükkszékről Pétervásá- rára költözött. Az MSZP-s honatyát - a csütörtöki fogadónapon túl - a jövőben a Kegle- vich utca 15. Ilii. alatt találhatják meg, illetve a (36) 368-361- es telefonszámon érhetik el a térség szavazópolgárai. Immár Recsken is oszthatják a földeket Miután áprilisban írásban is megegyeztek az érintett felek, s a megyei kárrendezési hivatal áldását adta rá, úgy tűnik, elhárult minden akadály a recski földalapok árverése elöl. így a tervek szerint július 20. és 30. között sor kerülhet a régóta várt licitálásra is. Mátraderecskéről Horitschonba Július 9-én utazik el az ausztriai Horitschonba a németül tanuló mátraderecskei kisiskolások huszonegy fős csoportja. A magyar tanulók egyhetes vi- szontlátogatására a helyi és a kinti egyházközösség közötti kapcsolat révén kerülhet sor. Az „idősek napjára” készül Mátraballa Az immár hagyományosnak mondható „idősek napját” idén is megrendezik Mátraballán. Az ebben az esztendőben harmadik alkalommal sorra kerülő, vacsorával egybekötött műsoros délutánon az önkormányzat minden, 65 esztendőnél idősebb polgárát vendégül látja. A június 11-i program szerint Máthé Otília népdalénekes és Ihos József humorista 15 órakor lép fel, ezt pedig egy vacsora követi az általános iskolában. Testületi ülés Tarnaleleszen Szerdán 17 órai kezdettel tartja a leleszi képviselő-testület soron következő ülését. Ezen - egyebek társaságában - az utcai közkutak egy részének tervezett lezárásáról, illetve a péterkei áfésztöl megvásárolt étterem sorsáról lesz szó. Egy egri fellépés emléke: a kórus alapító tagjai Meszticzky Árpád karnaggyal Egyszeri föllépésként kezdődött - huszonöt éve tart Jubilál a Bükkszéki Asszonykórus „Minden évben új meg új dal keletkezik a nép ajkán, vidékről vidékre terjed, aratóleányok a mezőn, halászlegények a folyamon eltanulják egymástól, nem tudni meg soha, ki volt az első, aki azt énekelte.” Ma már talán idillinek tűnik ez a kép, talán ma már másként történik minden. A dal szeretete, megőrzésének, átörökítésének igénye azonban ma is él. Bizonyítja ezt a Bükkszéki Asszonykórus negyedszázados fennállása. Megszokott próbáik helyén, a Faluházban az asszonyok fázósan összehúzódva, halkan beszélgetnek. A csendet Szabó Józsefné töri meg, aki a kezdetek óta tagja a csoportnak.- A kórust 1970-ben Meszticzky Árpád, az akkori iskola- igazgató hívta életre. Az első föllépés a parádi palócnapon szép sikerrel zárult. Aztán megtetszett a dolog, és együtt maradtunk. Kikapcsolódást jelentettek a próbák, sokat és sikerrel szerepeltünk. Többször kaptunk kiváló minősítést. A faluban bizony az elején sokan megszóltak, még ki is gúnyoltak bennünket, de nem törődtünk velük. Akkoriban készült velünk rádiófelvétel, és több gyűjtő, köztük Csapó Károly és Borsai Ilona is rögzítették dalainkat.- Bizony, sokat megéltünk mi a „katonacimborámmal” - teszi hozzá Koska Lajosné, aki szintén alapító tag. - Többször körbeénekeltük a megyét, és sok helyen csak a mi dalunkból tudták meg, hogy Bükkszék is a világon van. Ahogy közeledünk a mához, mindenki bekapcsolódik az emlékezésbe. Felderülnek az arcok, egymásnak adják a szót: mesélnek, mesélnek az asszonyok... „Látja, ezért nem maradunk el egymástól...” - mondja a mellettem ülő dalosasszony. Később megtudom, már az édesanyja is énekelt a kórusban, s ő pedig most a lányával dalol immár ötödik éve. Huszár Zoltánná, a kórusvezető nem marad adós a negyedszázad rövid történetével: Meszticzky Árpád mintegy tíz évet dolgozott az asszonyokkal, őt követte Szirmák Nándor, majd Darnóvári Sán- dorné. A nyolcvanas évek végén megritkultak a próbák, végül egészen elmaradtak. A kérdésre - „Tehát megszűnt a kórus?” — többen határozott nemmel felelnek.- Inkább azt mondanám, szünetelt a működése - teszi hozzá Köti Lászlóné. - Ugyanis a kórustagok egy korosztályból származtak, s egyszerre többüknél jelentkeztek olyan egészségi problémák, amelyek miatt abbahagyták a munkát, fiatalok pedig nem álltak a helyükre. Huszár István polgármester támogatásával 1990-ben sikerült újraéleszteni a kórust. Működésükhöz azóta is minden segítséget megkapnak a polgármesteri hivataltól. Akkor tízen láttak munkához, ma 13-an vannak. Meggyőznek: nekik nem szerencsétlen ez a szám. Sőt...- A falu büszke ránk — bizonygatja Bozó Sándorné. - Erkölcsi megerősítést jelent az is, hogy a polgármester úr szinte minden fellépésünkre elkíséri a csoportot. És újra előkerülnek a fellépések emlékei: Salvus-napok, palócnapok, egri szüreti napok, felső-Tarna-völgyi hagyományőrző találkozó...- A hagyományőrző csoport elnevezés nem illik ránk pontosan - szakítja meg az emlékezést a kómsvezető. - Ugyanis a mi fő profilunk a palóc vidék népdalainak éneklése, s a népszokásokat nem tudtuk megtartani műsorainkban. A régebben még velünk szereplő gyerekek ugyanis kinőttek közülünk. De nem adjuk föl, újra próbálkozunk a 3-4. osztályos gyerekek betanításával. Persze, a csokrok összeállításánál mindig szem előtt tartjuk a hagyományok átörökítését... Gyakran előkerülnek még nem hallott dalok, amiket pontosan lejegyzünk, mert ezek szinte egyetlen forrása a régi énekesek emlékezete. Minden tavaszra összeállítunk egy műsort, s akkortól már csak azt próbáljuk, a fellépésekre koncentrálva.- Mennyi ideig tudnánk egyfolytában énekelni? - kérdez vissza Huszár Béláné. - Azt nem tudom. Egészen más színpadon, vagy csak a saját örömünkre dalolni. Megesett már, hogy egy jól sikerült találkozó után az együttesekkel órákig mulattunk. És még csak inni sem kellett hozzá. A lassan másfél órája tartó beszélgetés egyre csapon- góbb. Végül elhangzik a bűvös mondat: „Hogy is volt az a nóta?” És mint már annyiszor, felcsendül az ének. Érezhető a fonók, guzsalyasok hangulata; az ablakon doboló eső, s a finoman ívelő dallamok valami ősi nyugalmat árasztanak. Suha Péter Népszerű szakközépiskolák A közelgő iskolai évzáró apropóján több kérdés is izgathatja a végzős kis nebulókat, szüleiket és persze tanáraikat. Az Is- tenmezejei Általános Iskolában a nyolcadik osztályosok továbbtanulási lehetőségeiről ezúttal Bőgős János igazgatót kérdeztük. Mint az iskola vezetője, elmondta: idén húsz végzős diákjuk van, közülük hárman még nem tudják, hol folytathatják tanulmányaikat. A gyerekek és szüleik ugyanakkor leginkább a szakképzettséget adó intézményeket részesítették előnyben, nyolcán szakközépiskolába, kilencen szakmunkás- képzőbe adták be jelentkezésüket. A fiúk többsége gépészeti, gép- vagy faipari szakmát választott, ám van, aki a cukrászatot vagy a pékmesterség rejtelmeit szeremé kitanulni. A lányok között az egészségügyi pálya mutatkozott népszerűnek. A megyeszékhely intézményein kívül Salgótarjánban és Bá- tonyterenyén ülnek majd újra iskolapadba a diákok. Az igazgató szerint ebben a tanévben már több megmérettetésen szerepeltek sikerrel tanulóik. Az egri tanárképző főiskola által szervezett angol nyelvi versenyről korcsoportjukban az első három helyezést hozták el. Hat felső tagozatosuk szerepelt a TIT országos szaktantárgyi levelező versenyén, ahol történelmi, biológiai, földrajzi ismereteikkel mindannyian a középmezőnyben végeztek. A számítástechnika oktatása is korszerűbb keretek között működik, ezt a még 1993-ban Simon László tanár kezdeményezésére létrehozott alapítvány sikere tette lehetővé. A szülők, más magánszemélyek és szervezetek nyújtotta támogatásból vásároltak IBM 386 és 486-os gépeket, amelyeken magasabb szintű oktatásra nyílik lehetőségük. Fürjes Sándor tanár arról tájékoztatott: az alsó tagozatos osztályokban az írás és olvasás oktatását Tolnai Gyuláné módszere alapján végzik. A megyében itt vezették be először ezt a kísérleti formát. Nagy szerepük volt abban, hogy mára már szőkébb hazánk több iskolájában sikerrel alkalmazzák ezt a matematikai logikán alapuló rendszert, amelynek segítségével az elsősök 6—8 hét alatt elsajátítják az alapvető ismereteket. Végezetül az igazgató elmondta: már megkezdődtek az osztálykirándulások, nyár végén pedig a 6. osztályosok az elmúlt évek hagyományaihoz hűen a bükkszéki táborban töltenek majd el egy hetet. Új kollégánk Pétervásárán Mint olvasóink bizonyára már tudják, kiadónk törekvése, hogy a megye városaiban önálló szerkesztőségeket állítson fel. Nos, e program részeként rövidesen Pétervásárán is megnyílik lapunk képviselete, ahonnan Suha Péter tudósít a város és körzetének életéről, az itteni eseményekről. Új kollégánkat sokan ismerősként köszönthetik, hiszen korábban a városi művelődési házban dolgozott. A szerkesztőség megnyitásáig Suha Pétert szerdánként a (36) 368-128-as telefonszámon 9-12-ig kereshetik fel olvasóink. Májusbúcsúztató Először a „Kihívás Napján” Május 31-én, azaz holnap nagyszabású májusbúcsúztatót tartanak Mátraballán. Az esemény apropójául a gyermeknap és a „Kihívás Napja” országos rendezvénysorozata szolgál, melyeket ezúttal összehangoltak a szervezők. A monstre program fényét emeli az a tény is, hogy az apró település az idén először vesz részt a „kihívás napi” viadalon. Mint azt Forgó Jánostól, a falu polgármesterétől megtudtuk, a jeles napon megannyi szórakozási, sportolási lehetőség várja majd a kikapcsolódni vágyókat. Egyebek társaságában lesz tekeverseny és busztolás, játékos sportvetélkedő, kerékpárosoknak ügyességi verseny, de a túra szerelmesei sem maradnak hoppon. Este táncház várja Bállá ap- raját-nagyját a szabadidőparkban, ahol - igazi kuriózum - ezúttal a szülők adnak majd műsort a gyerekeknek. Parádsasvár: behajtani tilos?-Komoly gondot jelent, hogy a jelenlegi kormányzat a kétezer lakos alatti településekről teljesen „ levette a kezét”, ezek támogatásáról hallani sem akar. Noha erősen küzdünk ellene, de az olyan apró községek határába, mint amilyen Parádsasvár is, lassan ki lehet tenni a „behajtani tilos” táblát. Holló Henrik polgármester szerint ilyen körülmények között akár el is lehet felejteni nyugodtan a látványos beruházásokat, fejlesztéseket. Mint mondotta, amikor polgármesterként a mostani ciklust is vállalta, tisztában volt azzal, hogy a lakosság a kézzelfogható eredményeket kéri majd számon a mandátum leteltekor. Tudott azonban az is, hogy a fejlesztéseknek később könnyen böjtje lehet: nem egy helyen került csőd szélére az önkormányzat. Ezeket mérlegre téve, a következő évek fejlesztési tervei szerényebbek: a szennyvízcsatorna-hálózat befejezését és a sportpálya mögötti területen ötvenöt közművesített telek értékesítését célozza meg. Holló Henrik szerint a falu negyedrészt már csatornázott ugyan, ám a fennmaradó részre eleddig hiába nyújtottak be. pályázatot, a támogatást elutasították, jobb esetben is csak a következő esztendőre „jegyezték előre”, noha az ön- kormányzat minden követ megmozgatott.-A vízközművek befejezése mintegy 95 millió forintba kerülne, amire a központi támogatást már '90-ben meg kellett volna kapnia Sasvárnak, hiszen a falu védett vízbázison fekszik: 18 forrás és két víztározó található itt, nem beszélve a csevicéröl. A polgármester abbeli reményének is hangot adott, hogy a következő időszakban sikerül életet lehelni a helyi sportéletbe: talpon marad - egyebek társaságában - a teke, a kispályás labdarúgás, a tenisz, míg az óvodát és az iskolát sikerül szinten tartani. Nehezebb diónak ígérkezik viszont a Páráddal még közös üzemeltetésben lévő szemétlerakó régóta húzódó ügye, amelyet hosszú távon megnyugtatóan lehet csak rendezni. (-ne) Pétervásárán is elkészült az új SZMSZ Élénkült a város kulturális élete Pétervására képviselő-testülete május 25-én tartotta soron következő ülését. Első napirendi pontként a testület szervezeti és működési szabályzatának rendelettervezetét vitatták meg. A lényegesebb változások között szerepelt az önkormányzat hivatalának névváltoztatása, így ezután a helyes megnevezés a „Közös Polgármesteri Hivatal Pétervására" lett. Az évenként megtartandó ülések számát tíz alkalomban határozta meg a testület, de bővítették az ülésekre meghívandók körét is: a helyi civil szervezetek vezetői az őket érintő kérdések tárgyalásában tanácskozási joggal vehetnek ezeken részt. További módosításként az önkormányzati törvény kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései is beépítésre kerültek a helyi rendelettervezetbe. A képviselők további vitára alkalmasnak találták a dokumentumot, így annak lakossági közszemlére tétele és szükség szerinti átdolgozása után várhatóan júniusban el is fogadják azt. Második napirendként Fe- renczy György képviselő, a Heves Megyei Vállalkozói Központ helyi alirodájának vezetője adott tájékoztatást az eltelt időszak tapasztalatairól. Mint elmondta, működésük néhány hónapja alatt bővült a szolgáltatásaikat igénybe vevők köre a térségben. A napirendek között utolsóként szerepelt a város közművelődési helyzetének áttekintése. A testület tagjai egyetértettek abban, hogy az eltelt fél év alatt tapasztalható élénkülés - az intézmények és szervezetek mellett - a művelődési és oktatási bizottság munkáját dicséri. A további tennivalókat tartalmazó részletes feladattervet a városi kulturális tanács szakembereinek bevonásával készíti, a júniusi ülésen már ezzel is megismerkedhetnek a városatyák. A tervekről szólva elhangzott: várhatóan május végére elkészülnek a művelődési ház felújítási tervei. Ha a kivitelezői versenytárgyalás is sikerrel jár, júniusban megkezdődhet a város ez évi legnagyobb beruházása, a Művelődés Háza tető- felújítása.
