Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-25 / 121. szám

1995. május 25., csütörtök 5. oldal Hatvan És Körzete Óriás táblakép Mátraszentimrén? A festő Hatvanból való A hétköznapi olvasó számára talán nem annyira meghök­kentő a hír, nem olyan, amitől hanyatt esik, mert ámulatát nem képes elviselni: de érdekes kul- túrtörténetileg, a megyében és főleg Mátraszentimrén feltétle­nül megörökítésre méltó. U. Szegedi Árpád Mátraszentimre egyik fontos csomópontján akarja felállítani azt a hatvan négyzetméternyi táblaképet, amely a tíz egyip­tomi csapást jeleníti meg. Nyílt térben, esőnek-fagynak, netán a rongálásnak is kitéve, mert hátha nem mindenki fogja ér­teni a művészi szándékot. Elsősorban az egyiptomi csapásokról valamit. Hogyan jut eszébe mai halandónak, hogy a bibliai szövegekből ép­pen az egyiptomi rémképekkel ijesztgesse a mai embert? Nem elég neki az, amit el kell visel­nie? Nap mint nap hallani kell a híradásokat, látnia kell a tévé­ben és a mindennapi életben a hazai térség és az egész földke­rekség szennyes ostobaságait, a háborúkat, a vérengzéseket, amikkel megkeserítik mások életét azok, akiknek ez a „törté­nelmi hivatásuk”. U. Szegedi Árpád emlékez­tetni akar egy műalkotással arra, hogy a történelem korsza­kai kegyetlenül ismétlésbe for­dulnak, fordulhatnak. Jobb te­hát idejében ráébreszteni az embereket arra, hogy szánjanak magukba, éljék át a bibliai üze­net mélységét, netán aktualitá­sát. Az esztétikai hatás itt má­sodlagos, ez és most és itt a tör­ténelem, a veszély suhogását akarja jelenteni. A művész képei nemcsak a képzeletben léteznek, a tíz tábla már „meg van festve” kicsiben. És olyan technikai megoldás­sal, amely „olvasható”, zárt térben, teremben felsorakoztat­ható. De a másik méret, az a bi­zonyos hatvan négyzetméteres kiadás - még odébb van. Ami a térséget illeti, Mátraszentimre elöljárói hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a hatalmas táblaképet a művész náluk állítsa fel. Most már csak szponzorok, támoga­tók kellenek, hogy az eszméből majd látható valami is legyen. És nem akárhol! Ott is, a kör­nyezetben is az uralkodó he­lyet, hogy aki ránéz az alko­tásra, az „egyből” kapja a lé­nyeget, mire is céloz ez a belső viharokról vallani akaró szel­lemiség. Nem botcsinálta prófé- taságról van itt szó, sokkal mé­lyebb gyökerekből szökik fel a segíteni akarás! Elsőre a képek meghökkentőek. Mi azt közöl­jük, ahol véres karddal az An­gyal körüljár, mert a halál az újszülöttekért jön, köztük öldö­köl. A köznapi élet hírei között nem árt egy ilyen témát is meg­forgatni. Gondolnunk kell arra is, hogy nem mindenki szokott a saját sorsával foglalkozni - ünnepi időben sem. Olykor a hétköznap is elénk dobhatja az élmény tisztító tüzét! Farkas András Maratoni ülés várható Hatvanban... Huszonkét napirendi pont sze­repel a hatvani képviselő-testü­let ma délelőtt 9.30 órakor kez­dődő tanácskozásán. Valószí­nűleg ismét hosszadalmas ülésre kerül sor, ugyanis a meg­tárgyalandó témák között sze­repel az előterjesztés az ön- kormányzati tulajdonú lakások lakbérének a mértékéről, a köz­üzemi társaságok városban végzett tevékenységéről, vala­mint a település tűzvédelmi helyzetéről is. Lőrinciben hétfőre napolták el a gyűlést Eredetileg csütörtökre tervez­ték, ám az illetékesek május 29- ére, hétfőre halasztották a kép­viselő-testület rendkívüli ülé­sét. A tanácskozáson a Mátrai Erőmű Rt. közmű-felajánlása kerül a vezetőség asztalára. Petőfibányán ma döntenek a HAF-ról A helyi képviselő-testület ma 15 órakor kezdődő plénumán döntés születik arról, hogy a népszavazás eredménytelensé­gét követően a község vállalja- e, hogy a területén hulladékak­kumulátor-feldolgozó üzemet létesítsenek. Az ülésre a kultúr- házban kerül sor. A gazdálkodásról - beszámoló Szűcsiben Május 30-án, kedden 14 órakor a polgármesteri hivatalban gyűlnek össze Szűcsi irányítói, hogy megtárgyalják az aktuális kérdéseket. Többek között be­számolót hallgatnak meg a mű­velődési ház tevékenységéről, a közbiztonság helyzetéről és a munkaerő-gazdálkodásról. Bemutatkozik a roma kisebbség Holnap délután 5 órakor a hat­vani Gyopár eszpresszóban tartja bemutatkozó fellépését a helyi romák kisebbségi önkor­mányzata. Zenés műsorral vár­ják a vendégeket, amelyen fel­lép a város ifjúsági rajkózene­kara, Mezei Gyula és népi együttese, Robotka Lajosné és ifj. Vidák Béla. Mégis, kinek az érdeke...? Gondolatok egy népszavazás „előestéjén” Már csak néhány nap és, el­dől, 1995. május 28-a beíró- dik-e a Lőrinci életét jelen­tősen átformáló történések sorába. Ekkorra tűzték ki ugyanis azt a népszavazást, amelynek egyetlen, ám annál fontosabb kérdése: együtt marad-e a Mátravidéki Erőmű az anyatelepüléssel, illetve - leszakadva a város­tól - önállóan próbál szeren­csét a jövőben. Vagy ennyire azért mégsem egyszerű a helyzet? Rendhagyó módon - anélkül, hogy spórolni kí­vánnánk az érvekkel pro és kontra -, kötelességünk mindjárt az elején tudatosí­tani az érintettekkel: bárho­gyan döntsön is a lakosság, a leválás a jelen helyzet isme­retében nem kivitelezhető. Az új önkormányzati tör­vény értelmében ugyanis forráshiánnyal nem létesül­het önálló település. így az erre vonatkozó előterjesztés valószínűleg már a Belügy­minisztériumon „fenn­akadna”, el sem jutna Göncz Árpád köztársasági elnökig. Nehéz elképzelni, hogy ezzel nem voltak tisztában a kezde­ményezés „szülőatyjai”, mi­dőn beindították a jogi me­chanizmust. Ha már demokrá­cia van - vélekedhettek -, élni kell vele, mindenáron. Termé­szetesen csak akkor, ha ezt az árat más fizeti meg, jelen eset­ben az önkormányzat. Nem mintha más területen nem lenne helye ennek a félmi lli- ócskának, ám a képviselő-tes­tületnek nem volt választása: kerül, amibe kerül, tisztelet­ben kell tartani a népakaratot. De vajon valóban szeretné- e a nép ezt a lépést? Vasárnap este egyértelműen kiderül. Addig azonban érdemes né­hány dolgot sorra venni. Pél­dául azt, kinek áll érdekében az önállósodás? Ilyenkor álta­lában gazdasági tényezőkre gondol az ember, többnyire nem alaptalanul. Az egyetlen kivétel talán maga a város, az egész Lőrinci. A település számára ugyanis pénzügyileg ráfizeté­ses az együttmaradás. Köztu­dott: az új község szuvereni­tása esetén maximum 26 5 mil­lió forint bevételhez jutna, ki­adásai pedig meghaladnák a 35 milliót. A különbözetet ne­kik kellene előteremteni vala­honnan. Amennyiben a jelen­legi helyzet marad, ezt „le­nyeli” a közös költségvetés. Lőrinciben tehát csakis ér­zelmi indokok szólnak az együttmaradás mellett. A leszakadni szándékozók Merre...? hangadói szintén gazdasági érvekkel bizonygatják igazu­kat. Szerintük az erőmű önál­lóan is megállna a lábán, mi­vel bevételei fedeznék a ki­adásokat. Igaz, nem beszélnek arról, hogy már a 26,5 millió­hoz is annak az ideális hely­zetnek kellene előállnia, hogy az iskolában 110, az óvodában 40 gyermek maradjon. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a te­lepen mindössze öten iratkoz­tak be első osztályba, ezek a feltételezések nem nevezhetők komolynak. (A legújabb válto­zat szerint már a legbőszebb leszakadók is belátják: a mos­tani állapot nonszensz, s az in­tézményt a munkásszállóba kí­vánják áthelyezni...) Ezért is érthetetlen azoknak a pedagó­gusoknak a hozzáállása, akik - talán bosszúból, mert meg­szűnt a munkahelyük - felelőt­lenül magukkal sodorják a ke­vésbé tájékozott lakosságot. Lássuk, a leválás esetén mennyibe kerülne ez a „ka­land” az új településnek: Az iskola fenntartása - abban az esetben, ha fiatal, így kisebb bérezéssel járó tantestülettel dolgoznának - elvinne 12,6 milliót, azaz a teljes költségve­tésük felét. Óvoda: 3 millió. Szociális ellátásokhoz 4 millió szükségeltetik. A település- üzemeltetés - közkifolyók, közvilágítás, szennyvíz, köz­terület-fenntartás - 6 millió, ezt jelenleg még a Mátra Erőmű Rt. fedezi. A következő számottevő té­FOTÓ: KAPOSI TAMÁS tel az újonnan felállítandó polgármesteri hivatal költség- vetése. A minimális létszám­mal is 9,5 milliót emésztene fel a működtetése, s ezen csak akkor lehetne spórolni, ha a leendő polgármester és a kép­viselők ingyen, költségtérítés és tiszteletdíj nélkül látnák el feladatukat. (Lehetséges, hogy lokálpatrióta érdekektől vezé­relve akadnának ilyen embe­rek? A szóbeszéd szerint máris ketten ajánlották fel szolgála­taikat a vezetői posztra..,) A fentieken kívül az új tele­pülésnek is részt kellene vál­lalnia a regionális szeméttelep, a rendőrőrs, a hatósági állat­orvos, a kisegítő iskolák és a tűzoltóság fenntartásából. S akkor még nem szóltunk a kul­túráról és a sportról, amelyek köztudottan mindinkább úri passziónak számítanak profit- orientált világunkban. A bevezetőben említetteket és a többi realitást figyelembe véve úgy véljük, a vasárnapi népszavazás nem lesz egyéb, mint senkinek sem hiányzó fe­szültségforrás az emberek kö­zött. Helyesen látja az egyik erőműi városatya: „bárho­gyan alakuljon is az ered­mény, nem szabad elfelejte­nünk, hogy továbbra is szom­szédok maradunk". Többek között ezért is talán minden egyébnél nagyobb je­lentőséggel bír a címben meg­fogalmazott parafrázis. Tari Ottó A díszlet egy kicsit szokatlan... - A hatvani Pályakezdők Speciális Szakiskolájának végzősei egykori tanodájuk színhelyén, a leégett városi művelődési központ romjai között tartották ballagásukat. feb-fotó: kaposi tamás Lopják a virágot Kétségbeesve kereste meg la­punkat Nagy Lászlóné hatvani olvasónk. Mint arról beszá­molt, nemrégiben családi gyász érte, ám a városi teme­tőben tapasztalt események igencsak belegázoltak - több­ször is - kegyeleti érzéseibe. Ismeretlen tettesek rendsze­resen feldúlják a sírokat, a vi­rágokat és a koszorúkat ellop­ják, a szalagokat pedig a ku­kába vetik. Érdekes, hogy ki­zárólag a frissen kivitt növé­nyek tűnnek el, amiből arra lehet következtetni, hogy eset­leg újrahasznosítják, ne adj’Is- ten, eladják azokat. Nem egyedi jelenségről van szó. Bizonyítja ezt az is, hogy nemrég hasonlóan jártak az egyik, hajdan köztiszteletben álló elhunyt hozzátartozói is. (t. o. - k. t.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom