Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-20 / 117. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1995. május 20., szombat Kertbarátoknak Az edényes növény bárhol virul Nagyon szép, mutatós edényes növény a gaz­dagon virágzó Chrysanthemum fondescens. Napos helyet, bő öntözést igényel. Az utóbbi években nagyon ke­resetté váltak az edényben for­galmazott (ültetett) növények. Új, erre az életmódra alkalmas növényfajták jelentek meg, ve­lük együtt párhuzamosan a kü­lönböző „edényeket" gyártó ipar is fellendült. Az edényes növények alkal­mazása mellett nagyon sok minden szól, remélem, nem csak múló divatról van szó. Előnyét magam is kipróbáltam, így nyugodt szívvel merem ajánlani. Az edényes növény mindenütt alkalmazható: nagy, tágas kertben, vagy kisebb helyen, te­raszon, balkonon. A rendelke­zésünkre álló hely nagysága, környezete, fekvése és termé­szetesen igényeink szerint vá­laszthatjuk ki a megfelelő mé­retű edényt, a belevaló növényt. Aki a stabilitást szereti, egyszer és mindenkorra le akarja tudni a növényültetés gondját, az örökzöldek közül válasszon, a változatosságot kedvelők virá­gos évelőket, trópusiakat vagy egynyáriakat ültethetnek. Az alábbiakban a választás meg­könnyítésére néhány, edényes tartásra alkalmas növényt sze­retnék ismertetni. A legrégebbi, illetve jól is­mert növény a leander. Az illa­tos, virágos edényes növények csoportjába tartozik. A sötétró­zsaszín, rózsaszín változatai a kedveltebbek. Meleg éghajlat­ról származik, a mi teleinket nem viseli el, ezért fagymentes, világos helyen kell teleltetni. Hátránya, hogy a pajzstetű na­gyon szereti. A csomagküldő szolgálat kedveltette és ismer­tette meg velünk újra az angyal­trombitát. Nevét hatalmas, trombita alakú sárga, rózsaszín, fehér vagy pirosas virágairól kapta, amik közül számos az esti órákban kellemes illatot áraszt. Júliustól augusztusig vi­rágzik. Rendszeresen kell ön­tözni, meleg napokon akár két- szer-háromszor is. Tápanyag­igénye magas, ezért a tavaszi fejlődés megindulásától au­gusztusig hetente tápoldatozni kell. A leanderhez hasonlóan téli védelemre szorul, amire az 5-12 C-fok hőmérsékletű vilá­gos helyiségek alkalmasak. A leander, az angyaltrombita a napos kertek növénye. Ár­nyékos he­lyen nem érzi jól magát. Oda a Fuchsia (fukszia) való. Az ár­nyékkedvelők klasszikus növénye, ami rendkívüli formagazdag­ságban kerül forgalomba (bokros, tör- zses, piramis alakú). Júni­ustól késő őszig gazda­gon virágzik. Ma már tél­álló fajtákat is lehet kapni, de saját ta­pasztalatom szerint a ke­mény telet csak a na­gyobb, jól fejlett példányok bír­ják ki a szabadban, ezek is taka­rással, védett helyen. Egészen különleges, medi­terrán hangulatot adnak az edé­nyes citrusfélék (citrom, na­rancs, mandarin vagy grapef­ruit). Ezekhez égetett agyag, úgy­nevezett terrakotta cserepeket válasszunk, az illik hozzájuk legjobban. Teleltetés során elő­fordul, hogy leveleik lehulla­nak. Ettől nem kell megijedni, hacsak nem beteg a növény, ta­vasszal újra kihajt és virágzik. V. Pénzes Judit Mindennapi Nyelvünk Szókaméleonok napjaink egyéni és közéleti nyelvhasználatának háttértükrében A Népszava Magazin Játszó­tér gyermekrovatának Szóka­méleon című közleménye hívta fel a figyelmünket arra, ahogyan a kaméleon más kör­nyezetbe kerülve megváltoz­tatja a bőre színét, úgy változ­tathatják meg szó- és nyelv- használati formáink értelmü­ket, használati értéküket egyéni és közéleti nyelvhasz­nálatunkban egyaránt. A rovat szerkesztője, Kun Erzsébet néhány beszédes példát is kö­zöl a szókaméleon jelenség szerepvállalására: „Akkora a szobában a huzat, hogy lerepül a párnáról a huzat, a legtöbb menyét nem ismeri a menyét; tavasszal a földműves szánt, yélen elővesszük a szánt" (Népszava Magazin, 1995. ápr. 24.). A gyakran szerepet vállaló megint szóalak fogalmi tartalma és használati értéke is ahhoz igazodik, milyen nyelv- használati környezetben vállal kifejező szerepet. Ennek meg­felelően jelentheti ezeket a je­lentésváltozatokat: újra, is­mét; enyhén megfedd, rendre- utasít, az elégtelen osztályzat­hoz közel álló tanulókat szor­galmasabb munkára szólítják fel. Ennek a jelenségnek helyes­írási szempontból'is van sajá­tos szerepe. Erről annál is in­kább szólnunk kell, mert írás­gyakorlatunkban, s még a sajtó hasábjain megjelent köz­leményekben is a gyakori hi- bázás forrása lehet, különösen a szóelemek elválasztásában. Az ismét jelentésű megint he­lyes elválasztási módja: me-gint, de a figyelmeztet használati értékű megint így választandó el: meg-int. Hogy a valóságos és a be- szédkömyezet változásával milyen mértékben változik egyéni és közéleti szókészle­tünk, arról beszédes példatárat kínál számunkra a televíziós Szerencsekerék adásában el­hangzó, már elavult szótári minősítésű szavak nagy száma. A font, a lat szóalakok önkéntelenül felidézik a nézők számára a fontol, megfontol, latolgat megnevezéseket is. Hogy a környezetváltozás napjainkban milyen mérték­ben jár együtt nyelvhasználati változásokkal, kitűnik abból a visszhangból, amelyről olva­sóink közérdekű és elemző le­velei tanúskodnak. Ebből az értékes forrásból adott váloga­tást a Magyar Nemzet Alszent indokok, Kik pazarolták a közpénzeket? Összekevert fel­adatok címadással minősített közleményeiben (M. Nemzet, 1995. ápr. 22.). De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy nap mint nap egyre több olyan olvasói levél is megjelenik, amely telítve van hamis és sértő állítások­kal. Bő példatárat találhatunk belőlük a Tallózó hasábjain ki­adott közleményekben. Min­den emberi tisztességet kigú­nyoló olvasói levelek tömege riaszt bennünket. A leveleket átstilizáló szerkesztés felelős­ségteljesebb munkájával kap­csolatosan méltán vetődik fel bennünk a kérdés: mi az ér­telme, célja és szándéka az ilyen írásoknak? Ugyanezeket a kérdéseket fogalmazhatjuk meg akkor, ha azzal a nemkí­vánatos jelenséggel és gyakor­lattal kapcsolatban arra kere­sünk választ, miért veszített használati értékéből a véle­mény, s vette át szerepét az ítélkezés szóforma. Az úgynevezett háttérbe­szélgetéseken elhangzó meg­nyilatkozások megtévesztő hibázásait is azzal hárítják el az elkövetők, hogy „rosszul fogalmaztunk”. Az is előfor­dul, hogy egyre többen a „saj­tóhibákra” hárítják a felelős­séget. A cikkünk címében szerep­hez jutott szókaméleon az egyre szaporodó szakmai viták nyelvhasználatával kapcsola­tos problémakörben, például a közbeszerzési vitában is kulcsszerepet kap. Erre típuspéldát nyújt a másság szó életútja egyéni és közéleti nyelvhasználatunk­ban. Hogy milyen a másság­hoz való viszonyunk; eltűrjük vagy elutasítjuk? A sajtóban, a rádiós és televíziós riportok­ban inkább olyan vélemények­ről olvashatunk és hallhatunk, hogy minden erkölcsi értékű másságot tisztelnünk kell. Magánemberként és közéleti szereplőként egyaránt felelős­séget kell vállalnunk megnyi­latkozásaink megfogalmazá­sában. Az egyensúlyra való tö­rekvés jellemezze szó- és nyelvhasználatunkat is. S ha ezt elérjük, egymásra talál a szó és a mondanivaló. Dr. Bakos József Minőségi visszaesés a tanárképzésben Kiket bocsátanak el a főiskolákról? Az egriek szakszervezete az emberséghez ragaszkodik Egyre rosszabb a közhangulat az országban. így aztán nem véletlen, hogy feszült a légkör azok körében is, akik a felső- oktatásban tevékenykednek. Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán - s ezt személyes beszélgetések ta­pasztalataival is megerősíthe­tem - elterjedt a hír: készek a listák, megállapodtak azok személyében, akiknek munká­jára nem tartanak tovább igényt. Ilyen atmoszférában persze senki sem lehet nyu­godt, hiszen igen sokan tarta­nak attól, hogy fejük fölött a Damoklesz-kard. Tisztában vannak ezzel az irányítók, s azok is, akiknek hivatásuk az érdekképviselet. Közéjük tartozik Elek Ele­mérné dr., aki nemcsak do­cense az intézménynek, ha­nem a szakszervezeti bizottság elnöke is. Ráadásul tagja a Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezete Intézőbizottságá­nak, azaz nemcsak a helyi gondokról tájékoztathat, ha­nem összegezheti az országos problémákat is. Bántó ellentmondások Olyan karakter, aki - s ezt évtizedek óta tudom róla - egyéni érdekeinél sokkal fon­tosabbnak tartja mások ügyét, s attól sem riadozik, hogy iga­zukat felkarolja.- Ezt vállaltam, s kötelessé­gem, hogy e téren is a tőlem telhető legtöbbet nyújtsam. Kollégáimmal együtt elemez­tük a helyzetet, s hangsúlyoz­nom kell, hogy jó néhány do­logban nem értünk egyet a kormányzati kívánságokkal. A regula megszabja a hallga­tói-oktatói arányokat, s ezeket számszerűen rögzíti. Volta­képpen ez a létszámleépítés alapja. Lesújtó, hogy mind a pénzügyi, mind a művelődési tárca nem létező nemzetközi statisztikákra hivatkozva ren­delkezik. Ez aztán a meglepő! Aki ezekre épít, ellentmondá­sokba keveredik. De menjünk tovább! Ezek az adatok hibás, rosszul értelmezett rész- információkból születtek. Nem vették figyelembe a tel­jes diákgárdát. Az esti, a leve- lezős okítottaknak csak 25 százalékát „vették észre”. A nulladik évfolyamosok teljes­séggel kimaradtak a „sorból”, holott csak a barokk városban 200-an vannak. A végered­ményt vizsgálhatjuk az itteni helyzet alapján is. Mintegy 4700-an iratkoztak be hoz­zánk, s e körből csak 2947-tel számoltak. Jelenleg 262 ne­velő szorgoskodik nálunk, azaz 11,2-es a szint. Igen ám, de a kívánság a 14-es. Bizony, irreális irányzat ez. Szintesés várható Nem fukarkodik a mellőzött érvek hadrendbe állításával sem.- Ez meglehetősen abszurd szituáció. Elszomorító, hogy odafönn nem eléggé informá­lódtak. Az is előfordulhat, hogy kizárólag a gazdasági szigorítás szempontjaira ala­poztak, megfeledkezve az em­beri tényező fontosságáról, .s ezzel párhuzamosan arról is, hogy ha minden „ukáz” va­lóra válik, akkor - hosszabb távon - egyértelműen prog­nosztizálható a színvonalesés. Arról nem is szólva, hogy a tervezett intézkedések egyálta­lán nem harmonizálnak az Or­szággyűlésnek a felsőoktatás fejlesztésének irányelveit megszabó határozatával. S azok a mutatók mindenféle előrelátás hiányát jelzik. A rendelkezők toleránsabbak az egyetemek iránt. Emellett nem tesznek külömbséget a termé­szet-, illetve társadalomtudo­mányi szakok között, holott az előbbiek - s ezt aligha kell magyarázgatni - sokkalta na­gyobb igényűek. Utalok még arra is, hogy nem lehet fun­damentum az egyszakos kép­zés, hiszen ez az általános is­kolák elsorvadásához vezetne. Summázva csak azt mondha­tom, hogy nekünk nem szabad feladnunk, mert ez a misszi­ónk. Csak törődéssel... Alapállásával azonosulnom kell. Ugyanakkor foglalkoztat az érintettek sorsa, jövőjének alakulása is. Ilyen körülmények között - ez némi vigasz a reménytelen­ségben - megnyugtató, ha va­laki a humánumot ígéri, garan­tálja. S nemcsak saját érzület­ből fakadóan.- Tulajdonképpen két lép­csőben zajlik majd az „akció”. Az elsőben 26 pedagógustól és 25 egyéb alkalmazottól kell megválnunk. Ekkor elérjük a 12,5-ös mértéket. Ennek határ­ideje három hónap. 1996 janu­árjától rajtol a második sza­kasz, csak néhány személlyel többen búcsúznak majd, mint az első menetben. Az is igaz, hogy számos hely üres, ezeket nem töltjük be, azaz némileg csökken a csoport. Egy dolgot feltétlenül kiemelnék. A szakmai, a hivatali vezetéssel egyetértünk abban, hogy be­tartjuk az emberiség íratlan törvényeit. Számba vesszük az egyéni motívumokat, s arra tö­rekszünk, hogy - szerény lehe­tőségeinkhez mérten - csök­kentsük a lelki traumát. S még egy: pillanatnyilag semmiféle névsor nem létezik. Ez majd - az előbbiek figyelembevételé­vel - később áll össze. Felszabadultan nem bú­csúzhatok, mégis legalább a szemlélet hathat gyógyírként, amolyan fájdalomcsillapító­ként. Ha egyáltalán létezik ilyen... Pécsi István Victor Hugó írja a házasságról A rejtvényábra fő soraiban Vic­tor Hugó egyik megállapítása olvasható. Megfejtendők a vízsz. 1. és függ. 39. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: S, M, O) 14. Indián is­tenség 15. Egy dunántúli me­gyéből származó 16. Mutatószó 17. Kedvelt mosószercsalád 19. Zoltán - becézve 20. Pénz pá­ratlan betűi 21. Félig forral! 23. Titokban kifigyeli 25. Bibliai alak, felesége sóbálvánnyá vál­tozott 26. Folyadék fogyasztása 28. Női név 29. Vízgőz 30. A múlt rendszer kiválasztottja volt 32. Részben a kertben! 33. Határidő, röv. 34. Névelő 35. Bibliai hegy Törökországban 37. Tolózár 39. Országos Terv­hivatal, röv. 40. Állatot a köze­lembe hajtott 42. Milliliter, röv. 43. Főzéshez használt növényi zsiradék 44. Pohárból folyadé­kot elfogyasztat 46. Hegyfok része! 48. ... ovo (az elejétől) 49. Harmadik hatvány 51. Erő­sen szándékozta - régiesen 52. Szükséges 54. Katalin becézve 56. Erzsébet egyik idegen alakja 57. Tüzet szüntet 58. Ritka férfinév 60. Nemzetközi tv-rendszer 62. Azonos mással­hangzók 63. Verne kapitánya 64. Ceruza 66. Tiltószó 67. Konyhakerti növény 69. Vala­mibe ékelődni. FÜGGŐLEGES: 1. Földrész 2. A visszatéré­semben reménykedett 3. Dá­tumrag 4. Ford. tőszámnév 5. Elemi részecske 6. Nagy város Bulgáriában 7. Állami Biztosító 8. Szélhámos, csirkefogó 9. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település lakója 10. Be­cézett Lajos 11. Foghús (ford.) 12. Arany szélei! 13. Kezdetle­ges időmérő eszköz 18. ... her­ceg (Borogyin operája) 22. Szi­lárd anyagú göngyöleg 24. Megteremtődött, kialakult 25. Éneklő szócska 27. Habzó in­nivaló kedélyes elnevezése 29. Becézett István 31. A tetejére hajít 33. ...-D (piperemárka) 36. ...-Aviv (Izrael legnagyobb vá­rosa) 38. Termelőeszköz-ke­reskedelmi vállalatok neve előtti rövidítés 39. A mondás folytatása (zárt betűk: L, I, M) 41. Pléd 42. A Francia Köztár­saságot jelképező nőalak neve 45. Lábfej alsó része 47. Tár­gyat földről asztalra helyez 50. Hántolt gabonaféleség 53. Le­véltávirat, röv. 54. Török város 55. Szöglet 58. A hang írott formája 59. Meggyilkolt olasz szakszervezeti vezető (Aldo) 61. Enyv - németül (LEIM) 63. Kanári része! 65. Csak - néme­tül (NUR) 68. A föld irányába 69. Visszaás! 70. Luxemburg és Norvégia gk.-jele. Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom