Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-19 / 116. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. május 19., péntek Áldozatok - Tovább pusztít az Ebola-vírus Zaire-ban. Kikwit városka temetőjében sza­porodnak a titokzatos betegségben elpusztult áldozatok sírhantjai. Itt nyugszik az az öt apáca is, akik a betegek ápolása közben betegedtek meg. fotó: feb-reuters A Biztonsági Tanács nem ígér elnézést Bírálták a horvát hadsereget Vissza kell állítani az ENSZ-ellenőrzést A Biztonsági Tanács felszólí­totta Zágrábot, hogy haladék­talanul fejezze be csapatainak kivonását az ENSZ-felügyelet alá tartozó ütközőzónákból - jelentette több hírügynökség. Jóllehet, a BT „a felek” csapatainak kivonását köve­telte egyhangúlag elfogadott szerdai határozatában, több felszólaló a horvát hadsereget bírálta, amely két hete sikeres offenzívát hajtott végre a Zág­rábtól keletre lévő Nyu- gat-Szlavónia visszafoglalá­sára. „A katonai vállalkozások csábítóak lehetnek, de a tanács nem fog szemet hunyni fölöt­tük” - idézte a Reuter Karel Kovanda cseh ENSZ-nagykö- vetet. A BT (német kívánságra) elégedetten nyugtázta ugyan az eddigi lépéseket, de felszó­lította a zágrábi kormányt és a horvátországi szerbeket: hala­déktalanul vonják ki vala­mennyi csapatukat az (általuk ellenőrzött területeket) elvá­lasztó övezetekből, és tartóz­kodjanak azok bármiféle meg­sértésétől. A tanács hangsúlyozta, hogy e zónákban sürgősen vissza kell állítani az ENSZ-ellenőrzést, és óva in­tette a feleket: „egyéb intéz­kedéseket” irányoz elő, ha nem engedelmeskednek, és folytatják katonai tevékenysé­güket. (A DPA szerint Jean-Bemard Mérimée jelen­legi BT-elnök a minap Hor­vátország elleni gazdasági szankciók eshetőségére cél­zott.) A BT egyúttal felhívta Zágrábot: szavatolja a szerb lakosság jogait, mozgássza­badságát és humanitárius se­gélyezését. (MTI) Azt állítja: nem volt KGB-ügynök Iliescu cáfol és fenyeget Ion Iliescu román államfő szó­vivője útján közzétett nyilatko­zatban cáfolta azt, hogy idegen titkosszolgálat ügynöke lett volna. A múlt héten a Ziua című lap Iliescu egyik volt moszkvai di­áktársának, a KGB akkori megbízottjának kijelentéseire alapozva azt állította, hogy Ili­escut diákévei alatt ügynöknek szervezte be a KGB szovjet tit­kosszolgálat. Az erre vonatkozó cikkek nyomán a román parlamentben a Demokrata Párt egy képvise­lője aláírásgyűjtést kezdett an­nak érdekében, hogy az állam­főt a testület elé citálják magya­rázat végett. „Az elnök szükségesnek tartja ünnepélyesen kijelenteni, hogy soha egyetlen - román vagy külföldi - titkosszolgálat nem tett még csak kísérletet sem arra, hogy érintkezésbe lépjen vele annak érdekében, hogy ügynökük legyen, vagy információkat szolgáltasson számukra” - szögezte le a szer­dán közzétett nyilatkozat. Ugyanezt a szóvivő szerint nem lehet elmondani azokról, akik „alaptalan állítások és primitív kitalálások alapján, mindenfajta bizonyíték nélkül rágalmazzák” az államfőt. Chebeleu szerint olyan szemé­lyekről van szó, akik „meg­szokták, hogy mások paran­csára dolgozzanak, és ezért fi­zetséget húzzanak, és már rég­óta nem rendelkeznek semmi­féle hitellel és erkölcsi tekin­téllyel”. A nyilatkozat azzal fejeződik be, hogy az elnök alkotmányos jogaival élve kéri a joghatósá­goktól a törvény alkalmazását, mert annak szigorával kell élni, amikor súlyosan megsértik a közhatóságokat, az állam egyik alapvető intézményét. MTI Londoni támogatás A brit kormány képviselői meg­erősítették, hogy a hivatalos London maradéktalanul támo­gatja Magyarország felvételét az Európai Unióba - közölte Pataki István, a Külügyminisz­térium helyettes államtitkára. A magyar külügyi vezető, akinek illetékességi körébe a nyu­gat-európai közösséghez fű­ződő kapcsolatok tartoznak, Londonban az MTI-nek kije­lentette: a helyi külügyminisz­tériumban folytatott tárgyalá­sain kitűnt, hogy a brit fél nagyra értékeli Magyarország gyakorlati együttműködési készségét, és azt az egyértel­műséget, amely a magyar-EU kapcsolatokat jellemzi. Pataki István szerint Buda­pest a csatlakozási törekvések szempontjából „jó és megbíz­ható partnerre lelt” Nagy-Bri- tanniában. A magyar politikus London­ban megerősítette, hogy Ma­gyarország a 2000. évet már az Európai Unió határain belül szeretné köszönteni. Ez, szavai szerint, partnerei­nek „teljes egyetértésével talál­kozott”. A felvetésre, miszerint az integráció eddigi menetét át­tekinteni hivatott, jövőre ese­dékes - és valószínűleg elhú­zódó - közösségi kormányközi konferencia, illetve az ott ho­zott döntések ratifikálása után várható csak az érdemi felvételi tárgyalások elkezdése, s ezek is valószínűleg éveket vesznek igénybe, Pataki István kijelen­tette: a magyar csatlakozási stratégia, „jóllehet, kétségkívül ambiciózus”, ennek ellenére re­ális. A kormányközi konferencia valóban nyilván egy esztendő­nél is tovább tart majd, az EU-tagállamok többsége azon­ban nem számít több évig tartó értekezletre - mondta a helyet­tes államtitkár, hozzátéve: a magyar fél érdeke a megbeszé­lések haladéktalan elkezdése a konferencia után, nem kivárva a ratifikációs időszakot. A felvételi tárgyalások ha­ladhatnak párhuzamosan is az egyes tagállamokban zajló jó­váhagyási folyamatokkal - mondta Pataki István. Arra a kérdésre, hogy a brit fél megfogalmazott-e olyan ag­gályokat a magyar csatlakozás kapcsán, amilyeneket az ír kormányfő vetett fel nemrégi­ben Göncz Árpád köztársasági elnöknek Dublinban a hazai mezőgazdaság támasztotta ver­senyveszélyekkel összefüggés­ben, a külügyi illetékes — aki csaknem négy évig szolgált nagykövetként Írországban - kijelentette: Londonban sokkal jobban ismerik a magyar ag­rárszféra jellemzőit, mint Dub­linban, s emiatt az ír fél aggo­dalmai tűnnek inkább eltúlzott­nak. MTI Görög elégedetlenek - Sztrájkolnak a szemetesek Athénban. Bérkövetelésüknek teherautóik felvonulásával adtak nagyobb nyomatékot. fotó: feb-reuters Felszólal Horn Gyula is Ki csatlakozhat a NATO-hoz? Az Észak-atlanti Közgyűlés, a NATO interparlamentáris közgyűlése Budapesten tartja tavaszi ülésszakát 1995. má­jus 26-29. között. Ez lesz az első alkalom, hogy a közgyűlés a szövetség hagyományos területén kívül tartja összejövetelét. Az ülésszakon az Észak-atlanti Szövetség 16 tagországából vesznek részt parlamenti kép­viselők, Közép- és Kelet-Eu- rópából pedig 15 ország tár­sult delegációja. Parlamenti megfigyelők érkeznek 5 or­szágból. Az ülésszakon 5 bi­zottság (védelmi és bizton­sági; politikai; gazdasági; polgári ügyekkel foglalkozó; tudományos és technikai) tart ülést szombaton és vasárnap, május 27-én és 28-án, majd plenáris ülést tartanak hétfőn, május 29-én. A NATO jö­vendő szerepének és kibővíté­sének, valamint a békepart- nerség-kezdeményezésnek a kérdése kiemelkedő helyet kap a vitában. Ezen túlmenően olyan kér­dések megtárgyalására is sor kerül, mint a legújabb orosz- országi fejlemények, az elhú­zódó délszláv konfliktus, re­gionális biztonsági kérdések, a transz-atlanti együttműkö­dés és a parlamenti demokrá­cia fejlődése Közép- és Ke­let-Európábán. Az MTI-t ar­ról is tájékoztatták, hogy a plenáris ülésen, amelyet Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke nyit meg, beszédet mond Hóm Gyula miniszter- elnök. Felszólal az ülésen Sergio Balanzino, a NATO főtitkárhelyettese, Volker Rühe német védelmi minisz­ter és Richard Holbrooke, az Egyesült Államok európai és kanadai ügyekért felelős he­lyettes államtitkára is. A bi­zottságok ülésein beszédet mond Keleti György honvé­delmi, Bokros Lajos pénzügy- és Kovács László külügymi­niszter. További hozzászólók a bizottsági üléseken - mások mellett - Tabajdi Csaba, a kormány kisebbségi ügyekért felelős államtitkára, Szergej Rogov, a moszkvai Nemzet- biztonsági Kérdések és Nem­zetközi Kapcsolatok Köz­pontjának elnöke. Stephen Larrabee, a RAND Corporation vezető elemzője, John Maresca, a prágai Open Media Kutatóintézet elnöke. Akció a csecsen állások ellen Egy héttel Fred Cuny feltétele­zett holttestének megtalálása után csütörtök reggel újabb kí­sérletet tettek a grozniji állandó EBESZ-képviselet tagjai, hogy eljussanak Satoj településre a holttest azonosítása céljából. Az ingus hatóságok emberei mellett Cuny hozzátartozói, il­letve a Nemzetközi Vöröske­reszt orvosai is elkísérték az EBESZ képviselőit. A Mészáros Sándor magyar diplomata vezette misszión dolgozó amerikai diplomata, Philip Rentier a múlt szomba­ton megpróbált már eljutni Sa- tojba, azonban orosz harcko­csik tűz alá vették a gépkocsi­oszlopot, és félútról kénytele­nek voltak visszafordulni. A hét elején szintén megkí­séreltek a térségbe jutni az EBESZ képviselői, azonban a szövetségi erők nem szavatol­ták a biztonságukat, és ezért el­álltak az úttól. Mészáros Sándor mellett Ruszlan Ausev ingus elnök is a szövetségi csapatok parancsno­kához fordult, kérve, hogy sza­vatolják csütörtökön a csoport biztonságos áthaladását a har­cok által érintett területeken. A csecsének csak az EBESZ képviselőinek hajlandók kiadni a holttestet, amelyet egy hete találtak meg Geldugin település közelében. Fred Cuny a múlt hónap ele­jén tűnt el Bamut térségében az őt elkísérő orosz tolmácsnővel, illetve két orosz orvossal egy­ütt. Utóbbiakról szintén nincs hír azóta. Cuny feltételezett holt­testén két fejlövésre utaló seb van. A holttest arcába pedig va­lamilyen savat öntöttek. Közben a szövetségi csapa­tok csütörtökön is tűz alatt tar­tották a csecsének állásait Ba­mut térségében. A légierő helikopterei raké­tákkal lőtték a csecsen álláso­kat. Az Interfax által idézett in­gus források szerint az orosz erők csapatátcsoportosításokat hajtanak végre, ami újabb elő­renyomulásra utal. Énnek jele volt az is, hogy nagyszámú orosz teherautó és harci jármű haladt délre. Groznijban és a csecsen fő­várostól délkeletre, a frontvonal mentén nem voltak számottevő összecsapások. Istenszobor - Ozirisz szobrát is megtalálták a régészek abban a háromezer éves sír- kamra-együttesben, amit nemrég tártak fel az egyiptomi Királyok Völgyében. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom