Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-16 / 113. szám
6. oldal Nyugdíjasok Fóruma 1995. május 16., kedd A dal nyugdíjas megszállottja Már gyerekkorában kötődött ez a szövetség az énekkel, ami nem szakadt félbe ma sem, amikor már nyugdíjas. Szép csengésű tenor hangjával mindig elnyeri hallgatóinak tetszését Tavaszi József, aki már betöltötte 72. életévét, de fiatalos szerepvállalással lép a pódiumra, hogy a dallam szárnyain hozzon örömet, szépséget azoknak, akik hallgatják. Marosvásárhelyről származik. írógépműszerész szakmát tanult, de életét végigkíséri a zene, amelynek megszállottja is. A marosvásárhelyi zenekonzervatóriumban ismerkedik az énekkel, első tanára Bedő Emma. A háború után Karatsay Irén készíti elő a zeneakadémiai felvételire. Nemsokára a Vasas-énekkar tagja, karnagya Akom Lajos. Pesten dolgozik az Iroda- gépgyár Nemzeti Vállalatnál, az alapító tagok között ő a hatodik. Innen Miskolcra kerül 1950-ben. A szakmájában dolgozik, és az írógépek monoton hangját oldja fel az énekhanggal, vonzódik a virágénekekhez. Szakmai érdekből Egerbe helyezik át, és 1983-ban nyugdíjba vonul. Mind a mai napig szereti mesterségét, jártas a mechanikus és villanyírógépek javításában. Egy emléket idéz a múltból, amikor a hatvanas években megjavítja Gárdonyi Géza írógépét, amely 1912-ből datálódik. így emlékezik: „Az Egri Műemlék-felügyelőség kért fel rá, hogy rendbe tegyem. Amikor megkaptam, egy darabokra széttört rozsdás, piszkos géphalmaz volt. Csak szabadidőmben tudtam javítással foglalkozni, de 11 havi munkával elkészültem vele. A felügyelőség kétezer forintot fizetett, mivel a gép nemcsak kiállítható volt, hanem írni is lehetett rajta. Ma is látható a Gárdonyi-házban.” Az írógépek világából felüdítő kikapcsolódást jelent számára a dal, ezért tevékenykedett a pedagógus-énekkarban Auer Gyula karnagy vezetésével. Nyugdíjasként a Be- senyeiné Balázs Piroska által vezetett klub műsoros összejövetelein vállal szólista-szerepet. Nagy sikert aratott Petőfi egyik versének megzenésítésével Esik, esik, esik címmel, amelyet Kalmár Gyula művész-tanár kísért zongorán. Személyesen is hálás ezért tanárbarátjának, aki önzetlenül segíti a nyugdíjasok művészi felkészítését és szereplését. Vallomása szerint ennek a Petőfi-versnek a megzenésítése akkor merült fel ötletként, amikor felismerte, hogy ez a vers játékos, humoros dallamot kíván. Egyik éjszaka nem jött álom a szemére, és hosz- szas tépelődés után megvilágosodik előtte, hogy az első két versszak megzenésíthető, de a továbbiakat újabb sorokkal kell kiegészíteni. így vállalkozik arra, hogy hozzátold még két sort. Ezzel a dallam- kísérlettel nemcsak nyugdíjastársait lepte meg, hanem a zongorakíséretet szolgáltató barátját is. Az ő változatában így hangzanak a sorok: „Esik, esik, esik/ Csókeső esik/ Az én ajkamnak/ Csuda jól esik”. Petőfi gyakran használta a galambom, rózsám metaforákat, és a vers további szövegében is ehhez hasonló kifejezést alkalmaz, hogy népi hangulatot keltsen. Eredeti betoldása: Csuda jól esik. A klubon belül társaival együtt elevenítik fel a gazdag magyar zenei anyagot, hogy példát mutassanak a fiatalabbaknak a zenei szépségek felismerésében. így teszik szebbé a nyugdíjaséveket. Családapa, és nyugdíjasként elfoglalt emberré vált, mindenki segítségére siet, amikor hívják; nem idegen tőle a vakolókanál sem, ha kell, bádogos, villanyszerelő és természetesen írógépjavító is, de azért számára mindig szebben cseng az emberi énékhang, amely szabadon szárnyal. Gál Elemér Hontalanul - A két krajinai szerb asszony teljes vagyona látható azori a szekéren, amelyen a horvát támadás után menekültek. Mintegy 14 ezren hagyták el az ENSZ által ellenőrzött enklávét, és mentek át a Száva hídján Boszniába. fotó: feb-reuters Segíthet a nagymama Köztudott, hogy a válópernek lehet nyertese a férj is, a feleség is - a gyerek azonban csak vesztese lehet. S bár a láthatásért rendszerint foggal-körömmel küzd az érintett szülő, csöppet sem ritka, hogy - főleg az apa - nemigen él a szerzett joggal. Ilyenkor a nagymamáknak, már csak az édesapa nélkül maradó unokáért is, sorompóba kell lépniük, hogy a tarthatatlan helyzeten változtassanak. Még elmérgesedett helyzetekben sem reménytelen a vállalkozás, mert a pszichológiai tapasztalatok szerint a már felnőtt fiúk is jobban hallgatnak az édesanyjukra, mint bárki másra. Tegyék hát félre a nagyik az előítéletet, a neheztelést volt menyükre és új férjére. Kíséreljék meg rávenni fiukat, hogy vegye fel velük a kapcsolatot. A gyerekeknek minden körülmények között szükségük van a vér szerinti apa szeretetére, törődésére. Ilyenkor a nagyik részéről megengedhető egy kis taktikázás is. Az új családban ugyanis sohasem olyan éles a „régi” nagymamával szembeni ellenállás, mint a „hűtlen” elvált apával. A sértődöttséget, a haragot némi diplomáciával enyhíthetik, ha türelmesen meghallgatják külön-külön mindkét fél vélt vagy valós sérelmeit. Vita helyett inkább próbálják értelmezni, magyarázni a másik magatartását. Ha nem érik el a normális láthatást, próbálják fiukat ösz- szehozni gyermekükkel. Például úgy, hogy egyidejűleg hívják meg magukhoz mindkettőjüket. Legyen a nagyszülő otthona a találkozás színhelye, de ne titokban, volt menyük háta mögött. A tiltakozást, ellenállást rendszerint le lehet győzni a gyerek érdekeire, lelki egészségére hivatkozó érvekkel. Ha a „jószolgálati misszió” sikertelen, vessék latba minden meggyőző erejüket azért, hogy legalább az apai nagyszülőkkel rendszeres kapcsolatban maradjanak az unokák. Ennek akadályozását semmilyen bántódás vagy harag nem indokolhatja. Egy új apát még csak-csak elfogadnak a kisgyerekek, ha szeretettel, törődéssel közeledik hozzájuk. Az új férj szülei azonban nem pótolhatják az „igazi” nagymamát és nagypapát. S ha ez sikerül, a nagyik talán még összeköthetik az elszakadt szálat gyerekük és unokájuk között. (FEB) A Lélek Sebei A magány mindig elűzhető Oldal-összeállításunkban ezentúl rendszeresen foglalkozunk a hozzánk érkezett, a nyugdíjassors érzelmi összetevőit, gondjait, bajait taglaló jelzésekkel, levelekkel. Arra törekszünk, hogy elemezzük ezeket, s olyan tanácsokat adjunk, amelyeket nemcsak az érintettek kamatoztathatnak. Kérjük, hogy írásaikat a Hírlap címére továbbítsák (Eger, Barkóczi u. 7. vagy Pf. 23.), s tüntessék fel rajtuk a rovatcímet: A lélek sebei. Z. Miklósáé, Hatvan: Rendszeres olvasóként reagál az elmúlt héten közzétett problémára. Méghozzá úgy, hogy minden sora megértésről, tiszteletre méltó empátiáról tanúskodik. Azt hangsúlyozza: kötelességének érzi, hogy saját példája nyomán adjon életviteli tippeket. Megfogalmazza: hajdanán, hatvanesztendősen - akárcsak mások - ő is rettegett az egyedülléttől, attól a magánytól, amellyel később - s bizony, ez is törvényszerű - meg kellett birkóznia, hiszen bármennyire is ragaszkodik valaki hitestársához, egyiküknek hamarabb kell távoznia. Méghozzá úgy, hogy em- léközönt, fájó impressziók regimentjét hagyja párjára. Gyerekei szintén „kirepültek” a családi fészekből. Az ilyenkor érvényesülő regula szerint kétségbeesetten s riadozva kapkodott valamiféle jelképes, illetve valódi mentőöv után. Utal rá, hogy ebben a válságos szituációban csak az nyújtott Ariadne-fonalat, hogy felfedezte a hasonló korúak, a majd azonos érdeklődésűek társaságát. Eljárt a klubok rendezvényeire. Nem bánta meg, mert gyümölcsöző elfoglaltságra lelt, olyan atmoszférára, amelyben ha nem is máról holnapra, de csak feltalálta magát. Ezekben a körökben érzelmi, baráti kapcsolatok szövődtek, s izgalmas témákkal szembesülhetett, amelyek nemcsak felvillanyozták, hanem további irányt is mutattak. Nemegyszer esett szó a lét értelméről, a honnan jövünk, a miért vagyunk itt, a hová megyünk kérdéseiről. Fokozatosan győződött meg arról, hogy a lélek békéjét csak a hamisítatlan szeretet gyakorlása teremtheti meg, hiszen ’aki nem vét mások ellen, aki folyvást türelmes, toleráns, nem hiába munkálkodik, ugyanis a Jó visszasugárzik. Ezt tanácsolja ismeretlen kolléganőjének is. Tegyük hozzá: nagyon helyesen. Csak megerősíteni lehet ajánlatát. Annál is inkább, mert tíz esztendő magvas tapasztalataival nyomatékolja ezt. Ezek aligha kétségbe vonható érvek, s az is megnyerő, ahogy a szemléletmód-változás következményeit taglalja. Soha nem unatkozik. Hét évtizeddel a háta mögött is érdekli minden. Ha csak teheti, a fővárosba is eljut - mivel már ingyen vonatozhat, bu- szozhat -, ahol újabb szellemi portyák várják. Olyanok, amelyek hitelesítik eddigi cselekedeteit, garantálják az elért megtisztulást, a megszerzett hitet, s a semmivel sem pótolható idegsimogató békét. így igaz... Pécsi István A tippadó: Brezsnyev orvosa Nem először járt már Egerben dr. Ruszlán Magemodov, a hazánkban élő és munkálkodó orosz természetgyógyász, aki valamikor tagja volt annak az orvoscsoportnak, amelyik Brezsnyev pártfőtitkárt kezelte, s ha ideiglenesen is, de csak karbantartotta a rozzant egészségű ember energetikai rendszerét. Módszere sajátos: úgy dolgozik, hogy néháriy, betegségben szenvedőt kihív a pódiumra, s miközben velük foglalkozik, gyógyítja a közönség soraiban helyet foglaló azonos bajúakat is. Persze, egyénileg is boldogul. Amit csinál, hasonlít a hipnózishoz, mégsem az. Mindebből ízelítőt ad - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - május 17-én, délután 4 órakor a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Eger, Ifjúság út 2.). A közkívánatra érkező vendéggel Pécsi István, újságunk lapszerkesztője készít nyilvános interjút, amelynek zömét a meggyőző erejű gyakorlati, stimulációs bemutatók teszik ki. Az egyesületi tagok arcképes igazolványuk felmutatásával ingyenesen juthatnak be a helyszínre, ahol új jelentkezőket is fogadnak. Fáradtság, bőrkiütés, vesepanaszok ellen Házhoz szállított gyógyfürdő Időseknek, fiataloknak egyaránt érdemes megszívlelni a szakemberek véleményét: a megfelelő gyógynövényekkel dúsított fürdők gyakran többet használnak, mint a különféle drága gyógyszerek. Az „alapanyagok” aránylag olcsón beszerezhetők a szak- boltokban. Még olcsóbban a természet patikájában. A gyógynövények zöme tavasztól késő őszig begyűjthető. Az erdei fenyő tűleveleinek kivonatával készített fürdő például kitűnő fáradtságűző: nyugtatja az idegeket, javítja a közérzetet. A kiütéses bőrnek jót tesz a kamillavirág-fürdő és a hársfavirág-fürdő. Különféle nőgyógyászati panaszok - petefészek-gyulladás, fehérfolyás, mióma - ellen ajánlható az ülőfürdő cickafarkfűvel dúsított vízben. A mezei zsurlóval kevert vízben vett ülőfürdő-kúra eredményes vesepanaszok, sömör és fekély, körömágy-gyulladás, valamint porckorong-panaszok ellen - ha ez utóbbit nem idegbecsípő- dés okozza. A házi gyógyfürdő könnyen elkészíthető. Ha teljesen le akarunk fürdeni, a kiválasztott gyógynövényeket 12 órára áztassuk hideg vízbe. Egy vödörnyi (6-8 liter) friss vagy 20 dkg szárított növény kell egy-egy fürdőhöz. Félnapos, 10-12 órás áztatás után melegítsük föl az áza- dékot, s öntsük a fürdővízhez. Túl sokáig ne maradjunk a kádban, általában 20 percnyi fürdési idő elegendő. Ügyeljünk arra, hogy a szívtájék ne kerüljön víz alá, s fürdés után jó, ha azon nedvesen, fürdőlepedőbe vagy köpenybe burkolódzva ágyba fekszünk, és 50-60 percet dunsztoljuk magunkat. Az ülőfürdőhöz fél vödörnyi friss vagy 10 deka szárított gyógynövény kell - egyebekben pedig ugyanúgy járjunk el, mint a teljes fürdő esetében. Ezúttal viszont arra ügyeljünk, tiogy a vesetájék ne kerüljön víz alá. Csak labbarat cipőben janunk... Sokszor viccelődünk rajta, pedig nem tréfadolog, ha a tyúkszem bőrfelszín alatti kis csúcsa hozzáér egy idegvégződéshez. A tyúkszem - a bőr sajátos, kúp alakú megvastago- dása — kínzó fájdalmat tud okozni. Kivált egyik jellegzetes típusa, a kemény tyúkszem, amely rendszerint a lábujj ízületei fölött vagy a talpon jelenik meg. De sok kellemetlenséget okoz másik válfaja, a lágy tyúkszem is, amely a lábujjak között szokott kialakulni. Leginkább a szebbik nem szenved tőlük, mert a divatos magas sarkú, szűk cipők ugyan kiemelik a szép lábat, de természetellenes helyzetben tartják, nyomják a lábfejet. A férfiak lábán sem ritka vendég, ha gyakran járnak kényelmetlen, kemény bakancsban, csizmában. A bőr normális reakciója, hogy a fokozott igénybevétel, dörzsölődés, nyomás ellen a normálisnál vastagabb hámréteg képzésével védekezik. Ha állandóan egy pontjára nehezedik nyomás, akkor tyúkszem, ha nagyobb felületére, akkor bőr- keményedés alakul ki. A megelőzéshez csupán annyi kell, hogy „lábbarát” cipőben, azaz kényelmes, normális sarokmagasságú lábbeliben járjunk. Ha azonban késői a tanács, a fájdalom enyhítésével, illetve a tyúkszem vagy bőrke- ményedés eltávolításával szabadulhatunk meg a panaszoktól. Ma már sok olyan lábápoló termék van forgalomban, amellyel „öngyógyításra” vállalkozhatunk. Azonnali enyhülést adnak a pámakorongok, amelyeket a fájó felületre ragaszthatunk. A keményedéseket különféle bőrreszelőkkel, bőrgyalukkal távolíthatjuk el, de a tyúkszemektől legkönnyebben gyógyszeres tapaszokkal, gyógyfo- lyadékokkal vagy gyógykenö- csökkel szabadulhatunk meg. Ezekben szalicilsavas hatóanyag van, amely felpuhítja a bőrt, s így a tyúkszem és a bőrkeményedés egyszerűen leválasztható a bőrről. A hiedelmekkel ellentétben a tyúkszemnek nincs gyökere; a felpuhítás után tehát nyom nélkül múlik el. (FEB)
