Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

1995. május 15., hétfő SporTTüköR 9. oldal Az év edzőjének is nehéz iskola volt a három aranyérem megszerzése Csodálatosan szép bajnoki esztendeje volt az egri röplabdá­nak olyan, amilyen még soha. Olyan, amilyenről talán még azok sem álmodoztak, akik annak idején hozzáláttak a spor­tág helyi felvirágoztatásához. Megélt kritikus időket is a me­gyeszékhelyi szakosztály, amikor mentőövet dobott felé a Kordax cég, minek eredményeként volt alkalmunk a közel­múltban ünnepelni. Persze a pénz még nem minden. Örven­detes módon jól is gazdálkodtak eszközeikkel azok, akik bi­zalmat és lehetőséget kaptak pályán, kispadon, vagy éppen az ügyintézés vonalán. Magyar bajnoki és kupa eredményeit megismételte az idén a Kordax-Eger, fölülmúlta viszont ko­rábbi nemzetközi sikereit. Háromszor akasztottak aranyér­met a lányok nyakába, háromszor emelhették magasba az első helyért járó serleget. Egerben láthattuk a világ egyik leg­jobb, Európában legyőzhetetlen csapatát úgy, hogy még a ve­reségben is lehetett vigaszunk. A főszereplők megérdemelt pihenője előtt beszélgettünk Kasziba István edzővel, hogy nagyvonalakban visszatekintsünk a történtekre. Kosziba István (Jobbról) a névre szóló serleget veszi át dr. Ringelhann György polgármestertől fotó: perl marton- Pista! Enyhén szólva nem vagy kezdő a szakmában, öt évet dolgoztál már Egerben is, négyszer voltál az év edzője. Mit jelent pályafutásodban ez a mesterhármas, amit a csa­pattal elértél?- Tizenöt éve edzősködöm és ez a szerencsém. Be kell vallanom férfiasán, ha nem állna mögöttem ennyi esz­tendő szakmai tapasztalata, ta­lán belebuktam volna az el­múlt egy év nehézségeibe. Két évet játszott együtt a csapat törzse, de rendkívül fontos, hogy tavaly nálunk volt Bárdi Gyöngyi, mint tapasztalt nagy tudású röplabdázó és csapat- kapitány. Távozásával nagyon megfiatalodott a gárda, más erővonalak kerültek felszínre, módosult a szerkezet. Nehéz volt fogni a gyeplőt, voltak kri­tikus időszakok, amit szeren­csére a nézők nem is érzékel­tek, mert jöttek az eredmé­nyek. Szakmai vonatkozásban hatalmas munkát végeztünk, tavasszal pedig olyan terhelést kaptak a lányok a sorozat­meccsekkel, amiben szintén nem volt még részük. Állandó csúcsformát kellett hozni, ami persze nem ment zökkenők nélkül. Az NB I.-és és a Ma­gyar Kupa döntőket nem is ját­szottuk csúcsformában, annak ellenére diadalmaskodtunk. Előfordult, hogy gyengébb el­lenfelekkel játszva délelőtt edzést tartottunk a távolabbi cél érdekében, mert számos meccset fáradtan is biztosan megnyertünk.- A hullámvölgyet természe­tesen érzékeltük. Kétszer ki­kaptunk a Tungsram otthoná­ban, olykor itthon is nehezen ment, bár az egri körcsarnok: ban az Uralocska Jekatyerin- burg kivételével más csapat­nak nem sikerült győzni, szettet is csak a Tungsram nyert.- Mint mondtam, a két dön­tőt nem csúcsformában játszot­tuk. Centereink - Vojth, Dam- bendzet - gyengélkedtek, és mikor főleg Vojth ismét a régi volt, akkor már a Tungsramot is biztosabban vertük, főleg a lámpagyári csarnokban. Szakmailag igazolódott, hogy a sok mérkőzés elvette az időt a munkától. Két naponként tétmeccset játszani rendkívül megterhelő, nincs idő a hibák kijavítására, pihenésre, rege­nerálódásra, csak rohanunk, mert jön az újabb összecsapás, ahol megint nyerni kell. Na­gyon lényeges viszont, hogy a csapatban lévő kollektív erő átsegített bennünket minden nehézségen. Tudtak a lányok küzdeni, megfordítottak vesz­tett állásokat.- A közösséget persze egyé­nek, esetünkben azt is mond­hatjuk, hogy egyéniségek al­kotják. Az egyéni értékelésekre egy korábbi beszélgetésben nem szívesen vállalkoztál.- A játékosok adott posz­tokra képzettek, így nem is szerencsés minden esetben az összehasonlítás. Felváltva tel­jesítettek jól, nyújtottak kie­melkedőt, vagy éppen gyen­gélkedtek olykor. Szerencsére segítettek egymáson a játéko­sok, igyekeztek felhozni azo­kat, akik hullámvölgybe kerül­tek, ezért azt tartom helyesnek, ha valamennyiüket dicséretben részesítjük. Ha mindenkit ön­magához mérek, akkor sem le­het senkire sem panaszom.- Az Interliga döntője után a Tungsrammal szemben azt is gondolhattuk, hogy becsapott bennünket a nemzetközi me­zőny, amelynek most voltak vi­tathatatlanul gyenge csapatai.- Azzal, hogy az Interligát megnyertük, felértünk egy olyan csúcsra, ahol korábban nem jártunk. A feljutás sem volt egyszerű, mert az alap­szakaszban is törekedni kellett arra, hogy az első helyen vé­gezzünk. Közben játszottuk a BEK-meccseket, méghozzá jó formában. Az viszont elkép­zelhetetlen, hogy bármilyen csapat januártól májusig min­dig maximumot nyújtson. A fizikai fáradtság mellett apróbb sérülések is előfordul­tak. A magyar mezőnnyel szemben egyértelmű volt az elvárás: a bajnoki cím és a Magyar Kupa megvédése, ami elsődlegesen idegi teherként nehezedett ránk. Nekünk őrizni kellett a tekintélyünket, tőlünk mindenki győzelmet várt, ugyanakkor a babérja­inkra törtek az ellenfelek úgy, hogy vesztenivalónk nekünk volt. Egy olyan menetelésben kellett helytállni, ami enyhén szólva sem volt könnyű. Nem szerettünk volna csalódást okozni senkinek és éreztük, hogy sokan bíznak bennünk. Mi is harcoltunk a jövőnkért, ha nem is olyan megvilágítás­ban, mint a Tungsram. Termé­szetesen hullámzott a teljesít­mény, de talán éppen az jelenti a három aranyérem igazi érté­két, hogy minden nehézség el­lenére megszereztük azokat.- A szurkolók között is so­kan vannak, akik a sikereket óhajtva a jövőre is gondolnak, amikor szűkösnek tartják a já­tékoskeretet, és hiányolják a saját nevelésű utánpótlást.- Tudjuk azt, hogy vannak tehetséges fiataljaink, akik többsége azonban csak serdülő korú. Jelenleg még nem tud­nának velünk gyakorolni, hi­szen teljesen más szinten kell dolgozni az első csapatnál. Nagyon nehéz megválasztani azt a pillanatot, amikor egy já­tékost ki lehet emelni az után­pótlásból úgy, hogy törést ne szenvedjen a pályafutása. Ke­vés viszont, hogy csak torná­kon vesznek részt a serdülők, és nem szerepelnek szervezett bajnokságban. Nagyon való­színű, hogy a jövőben elindul­nak az NB II.-ben.- Vitathatatlan, hogy a ha­zai élgárda a Tungsram és a Vasas kivételével messze el­marad a nemzetközi mezőny­től. Mennyire lehetünk így elé­gedettek a bajnoki címmel, és a kupagyőzelemmel. Mi ezek­nek a valós értéke?- Kétségtelen, hogy nagyon kiemelkedtünk az általános magyar mezőnyből, elértük ugyanakkor a 1 nemzetközi színvonalat. Azért örülök az Interliga megnyerésének, mert az már egy olyan szint, amit nem lehet lekezelni. A legjobb formában lévő Kordax-Eger közép-európai mércével mér­hető, de ha nem a Jekatyerin- burg kerül az utunkba, akkor a BEK-ben elcíbb is végezhet­tünk volna. Úgy érzem, hogy voltak olyan .mérkőzéseink, amelyek minden igényt kielé­gítettek. Ha ezt megtartjuk, már azt úgy értékelhetjük jö­vőre, hogy még előbbre jutot­tunk. Mivel Dambendzet el­megy tőlünk, legalább egy embert újra be kell építeni a csapatba. Az lenne azonban igazán jó, ha 10-esre bővülne a keret, mint volt az Kurucz Mó­nika sérülése előtt.- A sikerek sok ember ro- konszenvét kiváltották, de va­lahol érződik az összefogás is, hiszen ha van értelme, akkor szívesen jön a segítség.- A Kordax anyagi támoga­tása mellett egy város, olykor a megye is az egri röplabda mö­gött áll. Az önkormányzatok többször adták jelét, hogy el­ismerik eredményeinket. A szurkolók óriási erőt jelente­nek főleg a kritikus idősza­kokban, nem véletlenül irigy- lik mások az egri közönséget. De örömmel szólhatok arról is, hogy a bajnoki döntő után ha­gyományosan láttak vendégül bennünket az Unicornis Étte­remben. A kupadöntő után a Stella Sörözőbe kaptunk meg­hívást, majd a főiskolai kollé­gium éttermében vendéges­kedhettünk. A városházán tar­tott fogadás után a Golden Sigma Kft. a Póló Sörözőbe hívott minket, hogy csak a kö­zelmúltat soroljam. Nagy eredményt elérni csak közös összefogással lehet, éppen ezért köszönjük mindenkinek, hogy hozzásegítették a Kor­dax-Eger röplabdacsapatát a mesterhármashoz. Fesztbaum Béla 7* 3” Vízilabda OB I. Javuló játék - jogos döntetlen ÚVMK-Eger - Szegedi VE 9-9 (1-3,3-1,3-2, 2-3) OB I-es férfi vízilabda-mérkő­zés. Eger, 150 néző. V: dr. Kiss, Kosztolánczy. Eger: KISS P. - ÁNCSÁN 4, KATONA, Kovács R. 1, Petik 1, Dodog 1, Tóth P. 1, Tűzkő, Denk 1. Edző: Pócsik Dénes és Gyulavári Zoltán. Szeged: SCSEGYERKIN - Csapó 1, Halász, FODOR 4, Mód 1, Dongó, Molnár P., Tö­rök, Molnár T. 3, Megyeri. Edző: Pozsgay Zsolt. Gól - emberelőnyből: 12/3 ill. 12/6. Négy méteresből: 1/1, ill. 0. Az első játékrészben bátorta­lanul játszott az Eger, és ha a szegediek jobban kihasználják helyzeteiket, még nagyobb előnyre is szert tehettek volna. A második negyedben feljavult az egriek játéka és Kiss P. jó védései mellett szép gólokkal dolgozták le hátrányukat An- csánék. A harmadik negyed egyér­telmű hazai fölénnyel kezdő­dött. Magabiztosabbá vált az Eger, a fiatal Katona szép sze­relésekkel vétette magát észre, elől pedig sikerültek a befeje­zések (7^1). Az emberelőnyös helyzetek kihasználásával ugyan nem dicsekedhettek a hazaiak, noha két esetben - előbb Dodog, majd Tóth P. - azt követően szerzett gólt, ami­kor éppen lejárt a szegedi játé­kos kiállítási ideje. Még a har­madik negyedben újabb fordu­latot vett a játék, Fodorék nem­csak kiegyenlítettek, hanem a vezetést is magukhoz ragadták (7-8). Már csak 24 másodperc volt hátra, amikor újabb vezető gólt lőtt a Szeged. Újrakezdés után, emberelőnyös helyzetben a vége előtt 5 másodperccel egyenlített Ancsán. Végig változatos mérkőzésen mindkét csapat előtt adott volt a győzelem lehetősége, így a döntetlen eredmény igazságos­nak mondható, amit javuló já­tékkal ért el az Eger. Ma ismét lesz bajnoki for­duló, 17 órakor a Hódmezővá­sárhely lesz az Eger vendége. , (fesztbaum) Kézilabda NB I./B Az Egri KC sikeresen végzett, a Sírok és a Füzesabony kiesett Befejeződtek az 1994-95. évi bajnoki küzdelmek a kézilabda NB I./B-ben. Örömteli, hogy a tavasszal remeklő Egri KC férfi gárdája kiharcolta a bentmaradást, két női csapatunk a Re- cord-Sirok és a Füzesabony azonban visszaesett az NB II-be. Tiszavasvári - Egri KC 27:27 (15:13) NB I./B-s férfi kézilabda-mér­kőzés. Tiszavasvári, 400 néző. V: Gyúró, Láda. EKC: SIMÓ 1 - Vitai 1, Scheili 1, MOLNÁR 7, Doros 4, Gulyás 3, KURUSTA 6. Cs.: Kékesi (kapus), Horváth 2, Bóta, Strobán 2. Szaktanács- adó: Bereczky György. Az utolsó forduló előtti nagy számolgatás részben úgy vég­ződött, hogy a kieséstől veszé­lyeztetett Újkígyós, fertőző be­tegségre hivatkozva nem uta­zott el Dunakeszibe. Az egriek csak magukban bízhattak a bentmaradást illetően, és annak megfelelő elszántsággal játszot­tak az NB /.-be jutásról már ko­rábban lemondott Tiszavasvári otthonában. Az idegességgel járó kapkodás végig jellemezte a csapatot, ami a nagy tét szám­lájára írható. Előbb az egriek jutottak vezetéshez, majd a ha­zaiak vették át az irányítást, de jelentős előnyt nem tudtak ki­harcolni. Felváltva estek a gó­lok a második játékrész köze­péig, amikor egyszeriben négy találattal elhúztak a vendégek. A győzelem lehetősége ismét inkább bénította a csapatot, de azért a döntetlent sikerült ki­harcolni. Ezzel nincs tovább értelme a számolgatásnak, hiszen a többi mérkőzés eredményétől függet­lenül az újonc Egri KC bravú­ros tavaszi teljesítményével biz­tosította a bentmaradást. Record-Sirok - Kőbánya 21:25 (11:12) NB I./B-s női kézilabda-mér­kőzés. Sírok, 100 néző. V: Csatlós, Komár. Sírok: Fekete - Jankovics 4, Molnámé, Nádassyné 1, BÓ- TÁNÉ 7, FARKAS 7, Szere- diné 1. Cs.: Bálint (kapus), Kiss 1. Edző: Molnár Ferenc. Mint egy falat kenyér, úgy kellett volna a Síroknak a győ­zelem. Idegeskedve is vezettek 5:2-re Bótánéék, attól kezdve azonban már a Kőbánya irányí­totta a meccset. A második fél­idő közepén 19:19-es állásnál újabb lehetőség adódott a győ­zelemre a hazaiaknak, a vendé­gek azonban nem ismertek ke­gyelmet és kiharcolták a sikert. Mivel a Túrkeve pontot szer­zett, így a Sírok kényszerült el­búcsúzni az NB I.IB-től. Molnár Ferenc: - Sajnos, nem mindenki tett meg mindent a sikerért... Farkas Nándor Jánoshalma ­Füzesabony 40:25 (21:11) NB I./B-s női kézilabda-mér­kőzés. Jánoshalma, 100 néző. V: Tari, Tóth. FSC: Szabó - Havasi 3, At- kári 6, Zagyiraka 6, Bene 9, Kovács, Németh 2. Cs: Ács (kapus). Edző: Atkári Lajos. A Mucha, Nagyné, Kóródi, Gál és Szűcs nélkül kiálló abo- nyiakkal szemben valójában már az első félidőben bebiztosí­totta győzelmét a Jánoshalma. A fáradtan és szokatlan összeté­telben játszó vendégek szünet után egyenrangú ellenfelek vol­tak, de a gólarányon nem tudtak változtatni. A fiatal Kovács ügyesen mutatkozott be a csa­pat NB I./B-s búcsúmeccsén. Atkári Lajos: - A ballagások miatt tartalékos csapatunk csak ennyire volt képes. Most már készülhetünk az NB II.-re. Kiesett a magyar válogatott Vasárnap kora délután vívott mérkőzést a rejkjaviki világ- bajnokság A-csoportjában ér­dekelt magyar férfi kézilabda válogatott. A Hafnarfjördur- ban, a kaplakriki-sportcsar- nokban lépett pályára a vele azonos pontszámmal álló tuné­ziai együttessel szemben. A ta­lálkozónak óriási volt a tétje, hiszen a győztes bejutott a leg­jobb 16 közé, míg, a yesztes \é- j szülődhetett haza. Káló Sándor szövetségi kapitány együttesé­nek némi könnyebbséget jelen­tett, hogy a döntetlen is elég lett volna a sikerhez. Sajnos bekövetkezett, amire talán senki sem számított, a magyarok alulmaradtak, így szégyenszemre nem jutottak a következő fordulóba. Tunézia - Magyarország .25:24(12:15) L T—7F" A szurkolók kedvelt mestere már jól ismeri a Tungsram-csarnok légterét FOTÓ: BAJZÁT RAFAEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom