Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-11 / 109. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. május 11., csütörtök Van remény, hogy megszűnjön a patthelyzet gázügyben Keresik az elkülönítés lehetőségeit Zsúfolásig telt tegnap este Hatvanban a Damjanich János Szakképzési Intézet aulája. A több mint kétszáz érdeklődő között szép számmal voltak olyanok is, akik „ludasak” a gáz­számlák kifizetésében, s érdekes módon közülük kerültek ki azok, akik a leginkább kritizálták a főcsap elzárását. Az egyre forróbb hangulatú vita még lapzártánk idején is tar­tott. Ezúttal aztán mindenki eljött, aki számít. A pulpituson fog­lalt helyet Szinyei András pol­gármester társaságában Né­meth Ferenc vállalkozó, a Távhő Hatvan vezetője, Ko­vács Ottó, a Tigáz egri igazga­tóságának az irányítója, Vajda Pál, a helyi képviselő-testület pénzügyi bizottságának az el­nöke, valamint Rodek Antal és dr. Fülöp János, a városfej­lesztési, illetve a népjóléti bi­zottságok vezetői. Elsőként Kovács Ottó ka­pott szót. Ismét összefoglalta: felajánlották az önkormány­zatnak, hogy az elmúlt év so­rán összegyűlt adósság felét valamilyen forrásból fizessék ki, a másik hányadra pedig ütemezett törlesztéssel élhet­nek. Emellett természetesen rendezni kell az elmaradáso­kat is. Németh Ferenc hozzászó­lása elején bocsánatot kért, amiért az adósok listáját ki­adta a városházának, s a lajst­romot kifüggesztették. El­mondta azt is, hogy már 600 ezer forint befolyt a kinnlévő- ségekböl, ám ez még mindig csak a töredéke az elmaradás­nak. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt évben miért nem küld­tek ki felszólításokat, azt vála­szolta: akkoriban is hasonló volt a helyzet, mint jelenleg, ám az önkormányzat akkor még úriember módjára fizetett az adósok helyett. Ez azonban azért sem jó megoldás, mert az összeg évente megduplázódik. Németh újfent garantálta, hogy akinek adóssága van, az­zal szemben jogi úton érvényt szerez követeléseinek. Ugyanis - mondta - a Tigáz- nak mindegy, honnan jut a pénzéhez, a lényeg, hogy va­laki fizessen. Ezt követően ja­vaslatokkal állt elő. Vélemé­nye szerint a Horváth Mihály út 8.-ban - ahol 6 családnak is 30 ezer forint fölött van a tar­tozása - érdemes lenne elzárni a vízvételezési lehetőséget, s ha ez eredményre vezet, más épületekben is hatásos lehet a módszer. Egy másik alterna­tíva szerint elárverezhetnék az adósok lakását, s ezeket az embereket az utcára tehetnék. Erre a kijelentésére elsza­badultak az indulatok. Volt, aki „nyilas dumának” nevezte az indítványt, mások heves tapssal jutalmazták a felvetést. A tömeg egy része a mikro­font is túlharsogva kiabált, ezért még a legközelebb ülők hangját is alig lehetett hallani. Éppen hogy helyreállt a rend, amikor újabb lakossági ötletek csigázták az indulatokat. A megoldásra egyesek jó­nak látnák, ha a nem fizető la­kásokban leszerelnék a me­legvíz-vezetéket. Ha ez sem segít - tették hozzá -, ki kell mondani, hogy az illetékesek tehetetlenek, mindenki oldja meg saját maga a gondot. Rodek Antal beszámolt ar­ról, hogy felkérnek egy épület- gépészt, aki tanulmányterve­ket készít az ingatlanok szepa­rálása esetére. Ennek finan­szírozásához az önkormányzat hajlandó anyagilag is hozzájá­rulni. Hogy milyen lehetősé­gek állnak rendelkezésre, vár­hatóan egy-két héten belül ki­derül. Vajda Pál elmondta, a leg­nagyobb problémát az jelenti, hogy a fizetőképesek is sok esetben elmulasztják kötele­zettségeiket. Az érintett laká­sok egyébként a legmagasabb rezsivel bírnak a városban, s ezt a jó szándékú, ám szegény emberek nem tudják megfi­zetni. Meg kellene oldani, hogy középtávon kisebb költ­ségű cserelakásokat ajánlanak fel. Jelenleg egyébként a lakók viszonylag „könnyű” helyzet­ben vannak, ugyanis csupán a meleg vízről kell lemonda­niuk. Talán nem is gondolnak a következő fűtési szezonra, amikor újra szembe kell néz­niük ezekkel a problémákkal. A lakásmobilizációs terveken valóban érdemes lenne elgon­dolkodni, ám a közhangulat­ból ítélve ennek vajmi kevés támogatója akadna. Érdekes volt azon felszólalók hozzáál-' lása, akik nem azt találták mél­tánytalannak, hogy a szom­széd helyett nekik kell állmuk a költségeket, hanem azt sé­relmezték nagy hangerővel, hogy a felszólítások miért nem mentek ki időben... (fari) Helyszíni tudósítónk jelenti: Fókuszban az ember és a védelme Versenyfelhívást ír ki a vagyonkezelő A Tigáz Rt.-t is magánosítják A szemészet jelene és további jövője (Folytatás az 1. oldalról)- Ma egy ilyen készülékkel rendelkezünk. Ez most még elég, mert ezek a műtétek nem finanszírozottak a társadalom- biztosítás által. Igen zsebbe vágó valakinek mindkét szemét megoperáltatnia. Hazánknak talán három-négy lézer kellene.- Ön szerint mi a jövő útja a szemorvoslásban hazánkban?- Egyre inkább olyan be­avatkozásokat alkalmazni, amelyek még a lézernél is job­bak lesznek. Ugyanis ez a ref- ractiv sebészet egy elég hosszú fejlődésen ment keresztül. Már kísérleteznek egy új lehetőség­gel, amely úgy látszik, hogy bi­zonyos törőerő felett is ered­ményre vezet. A nagyon nagy­fokú rövidlátást az eddigi eljá­rással sem tudjuk maradéktala­nul gyógyítani. Azok a módsze­rek kikísérletezettek, amelyek a szaruhártya belsejéből távolíta­nak el egy szövetrészt, s ez biz­tonságosabb lesz a szaruhártya felépítése szempontjából.- Több ember hozzáférhet?- Ehhez mindenki hozzáfér­het, tulajdonképpen egyszerű vizsgálatot kíván: alkalmas-e a beavatkozásra. Mert például húsz dioptria felett nem lehet rövidlátást operálni, de tizenöt ifölött sem nagyon tanácsos. Tehát vannak olyan kritériu­mok, amelyeket szemorvosnak kell eldönteni: elvégezhető-e a betegnél a műtét. A szakmánk­ban ismert ez a módszer, s azt hiszem, valamennyi orvos tudja javasolni a páciensének. Aki tehát ezt szeretné elérni, min­den további nélkül forduljon kérésével a szemorvosához.- Valójában anyagi szem­pontokra értettem a kérdést...- Most 40 ezer forintba kerül egy szemnek a műtétje. De na­gyon kritikus ezen a szinten is tartani az árat. Tudniillik a gép­nek szerviz kell, gázutánpótlás, amely a lézersugarat szolgál­tatja. Sok olyan kiadás van, amit fedezni kell. De nem ez a döntő ok: a világ minden ré­szén, Magyarországon is ezek kozmetikai műtétnek számíta­nak. Ha valakinek fénytörési hibája van, viselhet szemüve­get, kontaktlencsét. E lencsé­nek is új periódusa kezdődött el: különlegeseket, finomakat lehet kapni, olyanokat, ame­lyeknek magas a víztartalma, gázáteresztőek, sőt napokig is hordhatók anélkül, hogy le kel­lene venni. Tehát van más lehe­tőség is, nem muszáj azonnal megoperáltatni a szaruhártyát. Azok az emberek, akiknek a foglalkozása megkívánja, hogy sem szemüveget, sem kontakt- lencsét nem hordhatnak, hozzá­juthatnak a műtéthez... Ez az összeg ma már nem túl magas. Mikes Márta A NATO Békepartnerség Mun­kaműhelyének budapesti har­madik, egyben zárónapján fia­talos lendülettel folytatták munkájukat a tanácskozók. A téma a rendkívüli helyze­tek kezelésének egyéb jogi kér­dései voltak. Az előadások kö­zül kiemelkedett az angol Ke­vin P. Wallace-nak, a BM ve­szélymegelőzési osztályveze­tőnek ismertetője, mely a ve­szélyhelyzet felszámolását kö­vetően a közreműködő szerve­zetek költségeinek megtérítésére vonatkozó szabá­lyozásról szólt. Érdekes, hogy erre nincs az Egyesült Király­ságban törvény. A központi kormányzat egy bizonyos „BELLWIN” -programon ke­resztül biztosítja a rendkívüli helyzet bekövetkezéséből adódó kiadásokat az önkor­mányzatok számára. A délutáni munkacsoportok összefoglalóját dr. Deák Péter professzor, a biztonságpolitikai és honvédelmi kutatások inté­zetéhek igazgatója úgy fogal­mazta meg, hogy a rendkívüli helyzetek országhatárokat nem ismernek, és ebből következik, hogy ez ellen intézményes, nemzetközi együttműködés szükséges. Ezt jelen pillanatban Kelet- és Kelet-Közép-Európá- ban kétoldalú szerződések rög­zítik. Egyértelműen ki kell mondani, hogy nem valósítható meg egységesített védelmi rendszer Európában, mert ez szükségtelen és lehetetlen is. Hiszen a földrajzi adottságok a lakosság népsűrűsége, a gazda­ság állapota, a technológiai szint és egy sor egyéb tényező azt követeli, hogy adott sajátos­sághoz igazodjon a rendkívüli helyzet elhárítási rendszere. Ezért minden ország úgy építi ki a szervezeteit, ahogy azt he­lyesnek látja. A munkamű- hely-program nagyszerűsége éppen abban van, ahogy megfe­lelő és rendszeres egyeztetést tesz lehetővé. A nap és a munkaműhely zárszavaként Herpert van Fo- reest altengemagy, a NATO fő­titkárhelyettese úgy fogalma­zott, hogy tanuljunk egymástól, és a fókuszban az ember álljon, és az ő védelme. Csábrági László Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatósága legutóbbi ülésén megtárgyalta a hazai gázszolgáltató társaságok - közöttük a megyénkben is te­vékenykedő Tigáz Rt. - privati­zációs pályázatának feltételei­ről készült kormány-előterjesz­tést. A kabinet múlt év decem­ber 7-i határozata szerint a gáz- szolgáltatók többségi: 50 száza­lék plusz egy szavazatának megfelelő tulajdoni hányadát szakmai befektetőknek kíván­ják értékesíteni. Mint Fehér Zsuzsa, az ÁV (Folytatás az 1. oldalról) -Füzesabonyban az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ön- kormányzatnak mára három jegyzője is van - tájékoztatta lapunkat dr. Pásztor József pol­gármester a képviselő-testület zárt ülése témájával kapcsolat­ban. - Igaz, közöttük van egy aljegyző. Az önkormányzat ko­rábban megszüntette dr. Ko­vács Agnes jegyző munkavi­szonyát, aki jogorvoslatért for­dult a Fővárosi Munkaügyi Bí­rósághoz. Másodfokon azon­nali hatállyal visszahelyezték őt állásába. De mi is jogorvosla­tért fordulhatunk. Dr. Kovács Rt. sajtóosztályának munka­társa érdeklődésünkre el­mondta, a kormányhatározat ér­telmében a pályázati feltétele­ket a közzététel előtt a kabinet­nek be kell mutatni. Amennyi­ben az elfogadja, akkor írja majd ki a versenyfelhívást a vagyonkezelő szervezet. Azt is megtudtuk: a Tigáz Rt. privati­zációjának feltételei között sze­repel, hogy a magánosítás során aki többségi tulajdont szerez majd a társaságra, az más hazai gázszolgáltatóra már nem pá­lyázhat. Agnes jelentkezett munkára, je­lenleg azonban igazolt távollé­ten van. A képviselő-testület, mivel a Fővárosi Munkaügyi Bíróság írásos határozatát még nem kapta meg, úgy döntött, hogy nem tárgyalja a dr. Kovács Ág­nessel kapcsolatos kérdést, csak ha a bírósági határozatot hivata­losan is megkapja. A képviselők jóváhagyták a földterület-elidegenítéssel kap­csolatos terveket, a polgármes­tert megbízták az M3-as autó­pálya építésével kapcsolatos, Füzesabonyt érintő kérdések tisztázásával, gondozásával. Dobó téri kuriózum - Turistavonzáshoz maskara is kell! Bizonyíték rá felvételünk, amely Eger leglátogatottabb terén készült. fotó: perl Márton Jegyződömping Füzesabonyban A városért vállalta a tagság Az Egri Lokálpatrióták Egyle­tének elnöksége május 10-én tartotta beszámolóját a Megyei Művelődési Központ díszter­mében. A szokástól eltérően nem számadatok felsorolásával kezdték, hanem Várkonyi György elnök felkérte Réti Ár­pád színművészt, hogy adja elő kedvenc versét. A népes hallga­tóság József Attila „A Duná­nál” című versére figyelt, amelynek sorai - „Fecseg a fel­szín s hallgat a mély” - prog­ramszerű megfogalmazást is tartalmaztak. Az elnöki beszámoló iga­zolta a költői megállapítást: nem felszíni munkára vállalko­zott az egylet tagsága, hanem vállalta a városért a tetteken alapuló munkát. Az elmúlt évet a kibontakozás időszakának te­kintették, hiszen a közéletben megvalósították valamennyi célkitűzésüket: hagyományőr­zés, városfejlesztés, a belváros kivilágítása, a díszburkolat ki­vitelezése, az idegenforgalom és a szőlészet felkarolása, mind-mind vállalt feladat volt, amelyet eredményesen teljesí­tettek. Ezután programként vál­lalják, hogy többet foglalkoz­nak az ifjúsággal, mert az el­múlt évben kevés fiatalt sike­rült megnyerniük. Reményked­nek, hogy az elkövetkezőkben többüket nyerik meg ügyüknek. Az évi közgyűlés beszámoló­ját követte Mikolai Vincének, a Hittudományi Főiskola igazga­tójának nemcsak érdekes, ha­nem tanulságos előadása, amelynek címe: „A XX. század tanulságai’’. Gál Elemér Bankárszemmel a gazdaság évindításáról Megyénkben lényeges elmozdulás nem történt (Folytatás az 1. oldalról) A tavaszi vetés csaknem a fe­lénél tart.-Hogyan változtak a fo­gyasztói árak?-A múlt év decemberéhez képest közel hét százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek 9,5, a háztartási energia 11,7 és a szolgáltatások 9 százalék­kal. Mindezek kedvezőtlenül hatottak a lakossági megtaka­rításokra. A közüzemi díjak emelése, az eddig végrehajtott 12,4 százalékos forintleértéke­lés és az importáruk vámpót­lékának bevezetése március végétől érezteti hatását a gaz­daságban.- Változott-e a munkanélkü­liek száma megyénkben?-Március végén a regiszt­rált munkanélküliek száma 19 ezer 761 volt, amely 1346-tal meghaladta a múlt évi, decem­ber végi állapotot. A megyei munkanélküliségi ráta 13,4 százalék volt, amely 1,1 száza­lékkal magasabb volt a múlt év véginél. Az aktív foglalkozta­tási eszközök az első negyed­évben nem működtek.- Hány csődbejelentés érke­zett a Heves Megyei Bíró­ságra?-Az első három hónapban összesen kettő, amelyből egy be is fejeződött. A felszámo­lási eljárás megindítására 54 kérvényt adtak be. Ebből négy el is kezdődött. Mind a cső­dök, illetve a felszámolások száma kevesebb a tavalyihoz képest.- Mi jellemzi a kereskedelmi bankok tevékenységét?- Az óvatos hitelpolitika és a lakosság körében folytatott aktív forrásgyűjtés. Új üzlet­ágként jelent meg a kereske­delmi bankok tevékenységé­ben a devizahitelezés. A szigo­rító pénzügy-politikai lépések és a magas kamatozású állam­papírok „elszívó hatása” miatt a kereskedelmi bankok kamat­emelésre kényszerülnek annak érdekében, hogy forrásaikat bővíteni tudják. A megyei be­tétállomány február végén 49 millárd 691 millió forint volt, amely a nyitóállománynál 29 millióval alacsonyabb. A nyugdíj-előtakarékossági beté­ten kívül kismértékben ugyan, de minden forintbetét-fajtára jellemző a csökkenés. A devi­zaállomány - amely korábban egyenletesen bővült - az év első két hónapjában csupán 5,9 százalékkal - 508 millió fo­rinttal - emelkedett. A növek­mény közel fele-fele arányban az elhelyezések emelkedésé­ből és a forintleértékelés hatá­sából származik. A márciusi előzetes adatok szerint az elhe­lyezések nagysága nagyobb mértékű csökkenést jelzett az előző hónapoknál, a lakosság részéről több napig tartott nagy összegű kivételek miatt.- Mennyire keresik a hitele­ket?-Továbbra is mérsékelten, mert nagyon sokan nem tudják vállalni a feltételeket. Mentusz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom