Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-22 / 94. szám
1 Az egri mozi őskorából Eger és Gárdonyi művei a filmszalagon A Paragrafusok Birodalmában Titkosan kezelt számlákról „fecsegett” az adatrögzítő Mai összeállításunkat leghelyesebben ezzel kezdhetjük: ha csalással óhajtasz kis pluszpénzt összegyűjteni, nem árt, ha van egy gusztusos, de legfőképpen „a megfelelő” helyen dolgozó barátnőd. Bizonyára így gondolhatta az a fővárosi 23 éves fiatalember, akinek kedvese révén egy egész társaság próbált minél több pénzhez jutni. Az ügyben a Gyöngyösi Városi Ügyészségen már régebben elkészült a vádirat, s hamarosan sor kerülhet az elsőfokú bírósági tárgyalásra is. Mindenképpen méltán érdekla- désre tarthat számot napjaink szélesvásznú, színes és hangosfilmjeinek nézői, élvezői számára, hogy minők is voltak a filmszalag őskorában Eger városáról, s az „egri remete”, Gárdonyi Géza műveiből készített filmek. A kutatás nyomán most felgördítem a függönyt, s felidézem az 1910-es esztendő idevonatkozó érdekes eseményeit. Elsősorban Damó Oszkárral kell megismerkednünk. A tehetséges és művelt fiatalember a Szegedi Napló, a Szegedi Friss Újság és a Szegedi Híradó szerkesztőségében tanulta meg a hírlapírás és a szerkesztés mesterségét. Négyévi szegedi tartózkodás után, 1908-ban került Egerbe, hol a dr. Setét Sándor ellenzéki-haladó lapjának, az Egri Újságnak lett a felelős szerkesztője. Hamarosan bekapcsolódott a megyeszékhely kulturális, irodalmi életébe. Már 1909-ben felvetette jó éleslátással a fűm hatalmas kulturális jelentőségét. Ennek kapcsán került kapcsolatba a finomtollú Kállay Miklóssal, akivel megállapodott, hogy részére filmdarabokat ír, melyeket majd Damó fog a celluloidszalagra varázsolni. Ennek kapcsán merült fel, hogy filmet készít az egri vár 1552-es ostromáról, az egri fertálymesterekről, s néhány érdekes boszorkányperről. Az ötlet azonban pénz hiánya miatt sajnálatosan meghiúsult. De Damó kezdeményezése nyomán 1913 őszén megszületett az első film Egerről. A francia Eclair filmgyár budapesti képviselőjével, Colussy Bélával, régi barátjával szeptember 27-28-án elkészítették az első filmet a megyeszékhelyről. A film a várból felvett panorámaképpel indult, melyet epizódképsorok követtek: a híres-neves servita-búcsú, a délutáni Széchenyi utcai korzó, a hangulatos Érsekkert, az akkor épült izraelita templom felavatási ünnepsége. A híradások a film levetítése során fergeteges sikert arattak. Damó jó barátságba került Gárdonyival, akit sikerült megnyernie ahhoz, hogy filmezésre átengedje Ali rózsás kertje című novelláját. Damó a novellából egy érdekes dráma forgatókönyvét készítette el. A film elkészítésének költségeit a Hungária Magyar Filmkölcsönző Vállalat igazgatója, Klein Sándor biztosította. A felvételekre részben Egerben, részben pedig a szomszédos Andornakon került sor, s az akkor Egerben játszó Palágyi Lajos színtársulatának legjobbjai alakították a dráma szereplőit: Doktor János, Vidor József, valamint Retteghy Margit. Az egri műtermi felvételek Rónai Hajnal Széchenyi utca 6. szám alatti műtermében, az andorna- kiak pedig a Mocsáry-kastély kertjében készültek. A Gárdonyi török témájú novellájából Damó által írt dráma filmen „ kolosszális sikert jelentett”. A „magyar kinematográfiái szaklapok” a filmet „szenzá- ció”-ként emlegették. Még Rio de Janeiro legelső filmkölcsönzője is 28 kópia megvételére kért árajánlatot. Hadd említsem meg, hogy Damó imigyen fejtegette a némafilmek szereplőinek semmiképpen sem elhanyagolható feladatát: „...A színpadon a szónak fontos szerep jut, míg a filmen (a némafilmen) a szónak szerepe abszolúte semmi nincs, amit a színész a színpadon szóval fejez ki, azt filmen gesztussal, arcjátékkal kell elvégeznie..." Klein Sándor megszerezte Gárdonyitól „műveinek egyedüli jogos tulajdonosa” voltát, azaz alkotásainak filmreviteli jogát. Damó Oszkár Egerből a fővárosba távozott, s mint a Magyar Zsáner Film Vállalat igazgatója és főrendezője, 1913—15-ben egymást követően vitte filmre Gárdonyi akkoriban igen népszerű Göre Gábor-té- májú írásait; Göre Gábor le- péndi bíró budapesti kalandozásainak két „ ereztés” -ét, majd pedig Göre Marisa lakodalmát. Ez utóbbinak egri bemutatójára, melyre a Széchenyi utcai Uránia Filmszínházban került sor, a mozi igazgatója meghívta Gárdonyi Gézát. Demó filmre kívánta vinni Gárdonyi Géza Veszödelmek című írását is, de abban a kirobbant világháború megakadályozta. De úgy hiszem, hogy érdemes tudnunk azt is, hogy Damó később Bródy Sándor, Tömörkény István és Eötvös József egy-egy munkáját is filmre vitte. Nem lenne teljes e téma körül tett sétánk, ha nem adnánk számot Gárdonyi Géza örökbecsű remekművének, az Egri Csillagoknak a filmrevite- léről, mely borzalmas kudarcba fulladt. 1923-ban, karácsony hetében, Budapestet megelőzve, az egri Uránia moziban került a nagyérdemű publikum elé az Egri Csillagok első magyar filmfeldolgozása, Fejős Pál rendezésében. Egyébként ez volt az első magyar film, amelyhez kísérőzenét készíttetett a rendező Angyal László zeneszerzővel. Egerben „minden alkalommal zsúfolt nézőtér előtt vetítették" a filmet, s bár nem kevesebb, mint 5 ezer nézője volt, az mégis csúfosan megbukott, mert mint a sajtó írta: „...rendkívüli csalódást és tömérdek bosszúságot okozott... Nincs bennük korhűség... nem találjuk meg benne a történelmi levegőt. Eger ostroma... kapkodás, zűrzavar, melyből a magyarok halált megvető vitézsége ki nem tűnik. Cecey Éva amikor Bornemissza Gergellyel házasságot köt, nem halálosan szerelmes leányzó, hanem holmi XX. századbeli szubrett. És így tovább... Az Egri Csillagok filmjét így kár volt megcsinálni... A nagy álmodó pedig ott a Be- bek-bástyán, ha látná ezt a paródiaszerű filmet, megfordulna a sírjában!” A harmadfél millió korona költséggel készült film azonban nemcsak Egerben bukott meg, de országszerte is, úgyhogy a rendezője, Fejős Pál, aki el sem tudott számolni a költségekkel, mindent maga mögött hagyva, eltávozott Magyarországról. Később azonban külföldön világhírt szerzett magának és a magyar névnek... Sugár István Nagyságos Gárdonyi Géza Úrnak Helyben Van szerencsénk tisztelettel értesíteni, hogy az Ön népszerű, nagy sikerű irodalmi terméke után készült harmadik Göre-filmet, a „Göre Martsa lakodalma” című 3 felvonásos filmvígjátékot szerdán, e hó 8-án mutatjuk be az egri közönségnek. Ebből az alkalomból bátorkodunk Önt szerdai előadásunkra tiszteletteljesen meghívni. Az előadások kezdete délután 1/2 4 és 6 órakor, továbbá este 1/2 9 órakor. Igen kérjük, hogy méltóztatna bennünket értesíteni, hogy melyik előadáson tetszik megjelenni, hogy páholy fenntartásáról gondoskodhassunk. Ha nagybecsű megjelenésével bennünket megtisztelni méltózta- tik, úgy a Göre-film bemutatója díszelőadás jellegűvé fog emelkedni. Nagybecsű értesítéséért esedezve vagyunk őszinte mély tisztelettel: Uránia Mozgókép Színház, Eger Sebestyén művezető Megmondja a komputer, ki lehet az a balek... Pontosan öt vádlottja van annak az ügynek, amelyben jelentős értékű csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat H. Róbert és társai ellen a Gyöngyösi Városi Ügyészség. A vádirat szerint - kaptuk a tájékoztatást dr. Gergely Sándor gyöngyösi városi vezető ügyésztől - a kiindulópont az eset másodrendű vádlottjának, Sch. Jánosnak a társas kapcsolata volt. Az ő barátnője - a harmadrendűként megvádolt M. Anita budapesti lakos - a Postabank és Takarékpénztár Rt. Számviteli és Folyószámla Igazgatóságának folyószámla-főosztályán dolgozott, - mint adatrögzítő. Munkaköre révén alkalma nyílt arra, hogy az ország egész területén a Postabankhoz tartozó fiókszervezetek számítógépes nyilvántartásába betekintsen. Kapóra jött ez Sch. Jánosnak, aki különös „játékban” való közreműködésre vette rá a leányzót. A terv egyenesen mesébe illő volt: a hölgyike kikeres a nyilvántartásból egy olyan folyószámla-tulajdonost, akinek valóban nagy összegű betétje van, emellett korban illik a társaság valamelyik tagjához, aki majd utóbb megszemélyesítheti az illetőt. Nem kellett sokáig duruzsolni az elképzelésről a kedves fülecskéjébe, ő kikereste a komputerből M. A. székesfehérvári polgár adatait. Tájékoztatta is nyomban a „nagyszerű felfedezésről” udvarlóját, az pedig utána rögvest egyeztetett vádlott-társaival. A kupaktanácson az az elhatározás született, hogy a férfi számlájáról, természetesen hamis személyi igazolvány felhasználásával, másfél millió forintot vesznek fel. Ál-számlatulajdonos bajuszban, parókában Sch. János be is szerzett erre alkalmazható okiratot, az elsőrendű vádlott, H. Róbert pedig elvállalta a megszemélyesítő szerepét. Az ötöd- rendű vádlott, B. Zoltán parókával, álbajusszal, továbbá szemüveggel és diplomatatáskával szolgált a vállalkozó szellemű fővárosi fiatalembernek, hogy minél hitelesebben bizonyíthassa: ö a gazdag fehérvári lakos. H. Róbertnek ez az új külsője került be fényképként a hamis személyi igazolványba. Ő hamisította alá M. A. kézjegyét is. A személyi adatok rovatait pedig M. Anita töltötte ki. Tavaly március 24-én reggel a másodrendű vádlott Fordján indult a díszes kompánia - kiegészülve a szintén budapesti, negyedrendű vádlott R. Károllyal - Gyöngyös városába. A Postabank helyi fiókjába mentek be, s H. Róbert magabiztosan közölte az ügyintézővel: szeretne a folyószámlájáról pénzt felvenni. Kitöltötte a készpénz- fizetési nyomtatványt is, melyen pontosan másfél millió forint átvételi szándékát tüntette fel. Az ügyintézőnek gyanússá vált a dolog Bármennyire is körültekintőek voltak a pénzre vágya- kozók, azért mindenre ők sem gondoltak. Az ügyintéző ugyanis közölte: a számla zárolva van! Az álkérelmező ugyan kapásból felelte, hogy erről nincs tudomása, ám ezzel gyanút ébresztett a bank dolgozójában. Ő érdeklődött a székesfehérvári fióknál, s ezután nyilvánvalóvá vált, hogy nem az igazi számlatulajdonos akar hozzájutni a pénzéhez. A bankvezetés értesítette a Gyöngyösi Rendőrkapitányságot, a helyszínre érkező egyenruhások pedig ott elfogták, majd előállították a kapitányságra H. Róbertét. Mellesleg Budapesten B. Zoltán lakásán a házkutatáskor gyújtózsinórt, géppisztoly-töltényt és más lövedékeket foglaltak le. A gyöngyösi ügyészség az öt vádlottat egyrendbeli, jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérletével, az I—II— III. rendű vádlottakat közokirat-hamisítás bűntettével, s B. Zoltánt még visszaélés robbantószerrel, lőszerrel bűntett elkövetésével vádolta meg. Az ügyben első fokon a Gyöngyösi Városi Bíróság illetékes a büntetőeljárás folytatására. *** Ezúttal is felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy az április 24-én esedékes rendőrnap alkalmából ma délelőtt 9 és 12 óra között Egerben, a Dobó téren látványos bemutatót tart a honvédségi és tűzoltósági társtestületekkel közösen a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Megtekinthetők a lovas rendőrjárőr pompás négylábúi, a bűnügyi technikai osztály, a baleseti helyszínelők bemutatói. Kiállítják a téren azokat a lőfegyvereket, kényszerítőeszközöket is, amelyeket a rendőrök és katonák használnak munkájuk során. Sor kerül még kerékpáros ügyességi versenyre, közlekedésbiztonsági vetélkedőt tartanak középiskolásoknak. Emellett az Autóker Kft., a Suzuki Eger Kft. és a Főiskola Autósiskola Bt. termékeiből kedvezményesen vásárolhatnak is az érdeklődők. Rossz idő esetén a bemutatókat a főkapitánysá" dva- rán, illetve nagy term: tartják meg. Szál; án Az írónak szóló meghívó egy Göre-film egri ősbemutatójára
