Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-07 / 82. szám

1995. április 7., péntek Eger Körzete 5. oldal Új alpolgármestert választottak Novajon Az elmúlt napokban képvi­selő-testületi ülést tartottak No­vajon. Több napirendi pontot tárgyalt meg az önkormányzat. Megállapították az új vízdíj összegét: mint ahogyan az Eger környéki településeken, itt is 52 forint 50 fillérre emelték köb­méterenként a víz árát. A kép­viselő-testület az ülésen módo­sította a korábban meghozott szociális rendelkezéseket. En­nek értelmében a rendkívüli és a rendszeres segélyekre ebben az évben 1 millió 100 ezer fo­rintot fordíthat az önkormány­zat. Végül megválasztották Novaj új alpolgármesterét, Já­nosi Lajos személyében. Bővülő telefonhálózat immár Egerszalókon is Az idén további lehetőség adó­dik az egerszóláti telefonháló­zat fejlesztésére. A MATÁV az elmúlt évben építette ki a digi­tális központot, s eddig kétszáz házba vezették be a telefonvo­nalat. Új nyilvános fülkék is lé­tesültek, s ha a lakók kérik, újabb telefonigényléseknek tudnak eleget tenni a jövőben. Egerszóláti döntések szociális kérdésekről A közelmúltban ülést tartott Egerszólát önkormányzata. A képviselő-testület e községben is megállapította az új vízdíja­kat, s elfogadta az idei költség- vetési tervet. A sajnálatos pénzhiány miatt elsősorban a takarékossági intézkedések megvalósítására kellett he­lyezni a fő hangsúlyt a helyi in­tézmények működtetésében és fenntartásában. Az idén nem jut keret rendszeres nevelési segé­lyezésre, csupán ápolási díjat tudnak biztosítani az arra rászo­rulóknak. A nehéz helyzet elle­nére egy családnak adnak majd az idén lakásépítéshez vissza nem térítendő kölcsönt. Bélapátfalván segíteni szeretnének Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy Bélapátfalván is mű­ködik a Máltai Szeretetszolgá­lat helyi csoportja. Több ízben nyújtottak segítséget kárpátaljai gyerekeknek, iskolának, óvo­dának. A jövőben is szeretnék folytatni karitatív tevékenysé­güket, s újabb segélyszállítmá­nyokat indítani kárpátaljai köz­ségekbe. Épp ezért a cukorgyá­raktól, malmoktól, húsipari vál­lalatoktól szeretnének nagy té­telben, önköltségi áron vásá­rolni, elsősorban tartós élelmi­szereket. Aki támogatni kívánja segítő tevékenységüket, a bél- apátfalvai önkormányzat útján felveheti a kapcsolatot a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoport­jával. „Jó ebbe a suliba járni...” Idegen nyelv, zene, számítástechnika FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Az egyik fáért megy, a másik tanul Amerikai módszerekkel oktatnak Verpeléten Talán az ellentétek iskolájának is nevezhetnénk a verpeléti általánost. Egyfelől irigylésre méltó az ott tanuló gyerekek helyzete, másfelől szerencsésnek tarthatja magát az a kis­diák, akit inkább Egerbe járatnak a szülei. Az intézmény gondjait, örömeit Zay Ferenc, az iskola igazgatója osztotta meg velünk.- A tanulók 32 százaléka ci­gány nemzetiségű - mondta a direktor. - Az alsó tagozatban nincs velük semmi probléma, szorgalmas, igyekvő gyere­kek, sugárzik a szemükből az értelem. Aztán ahogy nőnek, mind többen kerülik az isko­lát, csavarognak, valósággal megvadulnak. Természetesen ez meglátszik a bizonyítvá­nyukon is, osztályt kell ismé­telniük.- S vajon mi lehet ennek az oka...?- Nem találok rá magyará­zatokén sem. Amikor a Lungo Drom szervezet gyűlést tart, engem is meghívnak. Olyan­kor rápirítok a szülőkre, elma­gyarázom nekik, csak úgy tudnak kimozdulni a gödörből, ha a gyerekeik legalább az ál­talános iskolát elvégzik. Ak­kor mintha megszeppennének, s egy-két hétig ismét rendesen járnak a gyerekek. Aztán is­mét csak a magyarázkodást hallgathatjuk: „most fáért kel­lett menni”, ez volt, az volt. A lényeg: sokuknak 250 óra hi­ányzása is van egy tanévben. Épp ezért létrehoztunk egy úgynevezett ifjúsági osztályt. Ebbe azok kerültek, akik két­szer, háromszor is visszabuk­tak, s megrekedtek a negye­diknél, hatodiknál. Mi adunk nekik füzetet, tollat, a tan­könyveket csak az órán hasz­nálhatják. A sajátjaikat ugyanis már régen elhagyták vagy eltüzelték. Különös élet az övék. Két leányzónk terhes, s van egy negyedikes fiunk, aki élettársi kapcsolatban él. Ha valaki kiszabadul az előze­tes letartóztatásból, s még tan­köteles, visszaül az iskola­padba.- Mindezek ismeretében nem csodálkozom a szülőkön, hogy inkább Egerbe utaztatják a gyerekeiket...- Pedig mi minden erőnkkel azon vagyunk, hogy itt tartsuk őket. Az angoltanámővel be­adtunk egy pályázatot, amit megnyertünk. így érkezett hozzánk a Békehadtest közve­títésével egy 22 éves fiatalem­ber, John Pearson az USA-ból, Észak-Karolinából. Az ön- kormányzat is a segítségünkre volt, biztosított egy kétszobás lakást ifjú angoltanárunk szá­mára. Kitűnő módszerekkel tanít, rajonganak érte a gyere­kek, és szép eredményeket ér­nek el. Negyediktől indul az idegen nyelvi képzés, két an­golos és egy németes osztál­lyal.- Ha még zenei képzés is lenne itt, akár az „elit iskola” megtisztelő címet is elnyerhet­nék...- Az ének szakos kolléganő évek óta foglalkozik a kicsik­kel a művelődési házban. Fu­rulyázni, zongorázni tanítja őket, s szolfézsóráik is van­nak. Készítettünk egy felmé­rést, és a szülők jelezték: igénylik a zeneiskolát. így hát novembertől beindítottuk. Eb­ben is partner volt az önkor­mányzat, kaptunk még egy ta­nári státust. A közeljövőben meghirdetjük a zeneis­kola-igazgatói állást. Emellett keresünk hangszeres tanárokat is.- Egyéb elképzelések?- Szeretnénk bővíteni a tan­termeink számát a tetőtérben. A tervek birtokában már pá­lyázhatnánk, csak találnánk valami forrást, amiből kivite­lezhetnénk. Úgy gondoltam, hogy megnyerek az ügynek építőipari szakközépiskoláso­kat.- S ha az álmok valóra vál­nak, a művelődési házból visz- szaköltözhetne a zenede...- Pontosan. De ha lenne he­lyünk, erősíthetnénk a számí­tástechnikai oktatást is. Végig­látogattam az egri középisko­lákat, s kértem: amennyiben modernizálnák a számítógép- parkot, gondoljanak ránk. Örülnénk mi a leselejtezett masináknak is, tíz géppel elin­dulhatna a képzés a következő tanévtől. Ide kapcsolódva megemlítem: John közremű­ködésével már kaptunk a Bé­kehadtesttől fénymásolót és magnetofont. Jó a mi iskolánk, de azt szeretnénk, hogy még jobb legyen. Négyessy Zita Mindennapos gondok Egerszóláton A felszámolás végén a szövetkezet Fejlesztésre évek óta nem volt lehetőség Egerszóláton - szö­gezte le Tuza Ferenc polgár- mester, amikor leültünk beszél­getni a falu hétköznapjairól.-Tulajdonképpen a gáz be­vezetése „határozta meg sor­sunkat” - magyarázta -, hiszen emiatt le kellett mondanunk az elnyert tornatermi pályázatról. Egyszerűen nem tudtuk biztosí­tani hozzá az önkormányzati részt. A kényszer-hitelfelvéte­lek miatt válsággazdálkodást kell folytatnunk. Talán egy hi­tellel még meg is tudnánk bir­kózni, ha nem kerülne az óvoda, az iskola fenntartása a fejkvóta háromszorosába.-Az idén nem jutnak egyről a kettőre?- Jelenleg nagyon sok a munkanélküli a falu ezeregy­száz lakosa közül. A helyi ter­melőszövetkezet, amely több mint száz embernek biztosított munkát, a felszámolás végén tart. Három részre szakadt, s mind a három már önfelszámo­lást hajt végre. Igaz, az első perctől az volt a cél, hogy pénzzé tegyék a vagyont. Ezt sikerült becsületesen megvaló­sítani - az önkormányzat kata­lizátort szerepvállalásával -: a tagok megkapták a lehető leg­nagyobb részesedést.- Csak éppen munkahelyük nincs...- Bízunk abban, hogy a ma­gánvállalkozók, akik .a létesít­ményeket megvásárolják, fog­Tavasszal 700 ezer libát keltetnek lalkoztatnak majd helybelieket. Elkelt már például a rókatelep, igaz, megszűnt a híres tenyé­szet.- Mi lesz helyette?-Tehenészetet létesít egy vállalkozó, aki tejtermeléssel kíván foglalkozni. A termelő- szövetkezet bázisa a keltető volt. Fő profilja a liba, amely annak idején több mint 100 ez­res évi termelést jelentett. Ezt megvette a Quintett Kft. Igazán jól prosperál, s a liba mellett csirkekeltetéssel is foglalkoz­nak. A jogutód szövetkezetnél most a gépműhely áll eladás előtt: bízunk benne, hogy itt is termelő tevékenységet folytat­nak majd. Fodor Istvántól, a keltető ügy­vezető igazgatójától megtud­tuk: az idei tavaszi szezonban mintegy 700 ezer libát keltet­nek, ősszel pedig hetente 5-6 ezer májlibát küldenek a te­nyésztőkbe. Bár a fő profiljuk továbbra is a „híres szóláti liba” maradt, mással is foglalkoznak. Ebben az évben például már kétmillió kiscsibét keltetnek ki a telepen, s ezek jó részét Törökbálintra szállítják. Főbb megrendelőik közé tartozik például még a mátraballai tenyésztő, a FAN Hortobágy, s saját részükre is foglalkoznak libakeltetéssel. Hiszen a jövőben fejleszteni kívánják a baromfitenyésztési ágazatot is. (m. m.) „A kémia és a zene a kedvencem...”' A verpeléti Vígh Gyuszi olyan, mint minden mai tinédzser. Vagy legalábbis jó lenne, ha minden mai tizenéves kicsit hasonlítana gondolkodásban, mentalitásban rá. A nyolcadi­kos „fiatalember” ugyanis nemcsak jó tanuló, tehetséges, széles érdeklődési körű - de talpraesett, „belevaló” srác is:- Úgy örülök, hogy megúsz­tam a felvételit a Szilágyi-gim­náziumba. A megyei matema­tikai versenyen ötödik lettem, így nem kell vizsgáznom. Mindig is a reáltárgyak von­zottak. A kémia a kedvencem, mert abban mérhető le szá­momra leginkább a természet törvénye.- Olyan foglalkozást is sze­retnél később, ami ehhez kötő­dik?-Igen, most már kialakult bennem, hogy vegyész szeret­nék lenni. De például kisko­romban költő... Nagyon szeret­tem Zelk Zoltán gyerekverseit. Aztán, mint mindenki, én is álmodoztam, hogy rendőr le­szek, nyomozó. De most már mindenképpen mérnök szeret­nék lenni.- Úgy hallottam, te „szer­keszted" az iskola újságját...- Jaj, az nagyon jó buli. Van számítógépünk, azzal készítjük a Salátát. Ebbe nemcsak a suli híreit, eseményeit írjuk; „inter­jút” kérünk a tanároktól is. Ki­vallatjuk őket hobbijukról.- Es neked mi a hobbid?- A zene. Az iskolában zon­gorázni is tanulunk, így válasz­tottam a szintetizátort. Egye­lőre még csak a könnyűzené­nél tartok. Később majd meg­látjuk. Szeretnénk egy zene­kart, dobost, basszusgitárost már találtunk.-Mit jelent a barátság az életedben?- A barátság nagyon fontos. Egy jó barát biztonság, támasz, azt hiszem, minden ember éle­tében. Akár hullámvölgyben van valaki, akár fut vele a sze­kér, meg kell hogy ossza a gondolatait, érzéseit. Egy jó baráttal mindig el lehet beszél­getni, a megnyugvás mellett élményt hoz.- Szabad megkérdezni: és a szerelem?- Ez ugyan titok, de csodá­latos dolog az életemben. Van egy kislány. O már tudja... M. M. Noszvaji összefogás Tavaszi takarítást végeznek a fiatalok A festői környezetű település kedvelt kirándulóhely, ám nem mindenki óvja ezt a szép vidé­ket: erről áralkodnak az utak mentén, az erdő szélén éktelen­kedő szeméthalmok. A noszvaji fiatalok most megtisztítják a falut és környé­két az eldobált hulladékoktól. Április 8-án, szombaton reggel nyolc órától kezdődik a nagy- takarítás, amelynek során vé­gigpásztázzák a mintegy öt ki­lométernyire fekvő hétvégi tel­kektől a községig húzódó út melletti sávot, az erdőszéleket, s ha még jut rá idő, akkor a falu főbb utcáit is. Kezdeményezé­süket az önkormányzat mű­anyag gyűjtőzsákokkal, Szabó Elemér vállalkozó pedig ingye­nes fuvarral támogatja. Gyula, az ifjú „szerkesztő” fotó: perl Márton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom