Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-28 / 99. szám

4. oldal 1995. április 28., péntek Mazai Tükör Jelenleg az egészség nem érték A Magyar Orvosi Kamara szekciójának ülése Egerben Hevesi Mozaik ’95 (Folytatás az 1. oldalról) A kis füzet tartalmazza azokat az eseményeket, amelyek nem­csak a megye, hanem egész hazánk lakosságát is érdekel­heti, némelyikük külföldi fi­gyelemre is számot tarthat. Az elnök köszöntötte a me­gyénkben vendégeskedő fran­cia és svéd küldöttségek tag­jait, akik jelenlétükkel nem­zetközivé tették a találkozót. Üdvözölte a sajtó képviselőit, akiknek a segítségét kérte to­vábbra is a rendezvények „patronálásában”. Mint mondta, immár harmadik éve rendezik össze a megye prog­ramjait egy összefüggő egész- szé, s e nehéz munkát Eger Megyei Jogú Város látja el. Ezután a Mátrai Egyesített Pávakör, a Gyöngyösi Játék­szín és a Szepesi jazz-quartett adott műsort. A gyöngyösiek műsora a megnyitón Kevesebb pedagógus Hatvanban A Magyar Orvosi Kamara észak-magyarországi szekció­jának ülését tartották meg Egerben. Ez alkalomból kértük rövid beszélgetésre dr. Gógl Árpádot, a kamara országos el­nökét:- A Magyar Orvosi Kamara törvényben meghatározott sze­repet tölt be, olyan köztestület, amely az orvosi szakma etikai, képzettségi, működési feltéte­leit hangolja össze - hallottuk dr. Gógl Árpádtól.-Sok változtatás előtt áll a magyar egészségügy...-Úgy látjuk, erre szükség van. Adott finanszírozási felté­telekkel kell dolgozni. A XX. század végén ezzel a szerkezet­tel működésképtelen a magyar egészségügy.-Nagyon rossz az egészségi állapota a lakosságnak. Ilyen körülmények között hogyan le­het átalakítani a szerkezetet?- Éppen ezért kell. A magya­rok egészségi helyzetéért sok tényező felelős, legkevésbé az egészségügy. Sokkal inkább azok, akik ilyen morális hely­zetbe hozták a lakosságot. Hogy az egészség nem érték, sem az egyén, sem a társadalom számára. Sehol ennyi öngyil­kos, önpusztító ember nem él, mint Magyarországon. Moráli­san rendezetlen a társadalom. Ma is időszerű az a területi el­sősegélynyújtó verseny, ame­lyet a Vöröskereszt Heves Terü­leti Szervezete rendez már hosz- szű évek óta rendszeresen. Idén nyolc csapat érkezett a hevesi Gyermekházba a ver­sengésre. A gyerekek számot adtak arról, hogy milyen szak­szerűen tudják ellátni a törése­Kinyit Bükkszék Noha ma még hűvösebb idővel kell számolnunk, a hét végére ismét kellemes időt jósol a me­teorológia, így a strandszezon már április végén kezdetét ve­heti - legalábbis Bükkszéken. Mint azt az önkormányzati intézmény bérlőjétől, Kovács Bélától megtudtuk, április 29-én, szombaton reggel nyolc órakor ismét birtokukba vehe­tik - egyelőre „csak” este hatig - a medencéket a fürdőzés sze­relmesei. A tervek szerint az idei szezon egészen szeptember 3-ig tart, amikor is az ősz első vasárnapján bezárják a kapukat.- Ha a Pepsi gyöngyösi és az Eskimo egri kirendeltségével megegyezésre jutunk - árulta el elképzeléseit Kovács űr ak­kor neves vendégek közremű­ködésével június 24-25-én az idén is megrendezzük a Sal- vus-napokat. Olyan technológiákat hozunk át - korszerűsítés címén -, ame­lyeket Nyugaton egészségügyi okok miatt kitiltanak, eltiltanak. Nyugat-Európa „szemetét ná­lunk próbáljuk elégetni.” Az egészségért felelősöknek - s úgy tűnik, hogy ezt a kormány­zat jól felismerte - összehan­golt, össztársadalmi felelőssé­get kell megvalósítaniuk ezért. Az egészségügy szerepe más kérdés. Próbáljuk ebből a szű­kös pénzből megoldani, ha igénybe vesznek minket.-Kikérik-e az orvosok véle­ményét, vagy ebben is a pénz­ügyi lobby fog dönteni?- Én azt hiszem, ez utóbbi az adott pénzügyi feltételeket pró­bálja optimálni. Mi hiszünk ab­ban, hogy egy korlátozott rend­szerben, csakis szakmai szem­pontok alapján lehet újra ren­dezni az egészségügyet.- Hogyan látja Heves megye egészségügyi helyzetét?-Én azt hiszem, példaadó volt e mostani rendezvény, hi­szen nemcsak a hevesiek, ha­nem a szabolcsiak, hajdú-biha­riak, általában a térség képvise­lői voltak jelen. Ebből adódik, hogy olyan témákat tárgyal­tunk, amelyek azt célozzák: hogyan lehetne jól együttmű­ködni. A Heves megyeiek jól állnak, hiszen olyan önkor­ket, vérzéseket, a mentőket ér­tesíteni, és hogy képesek első­segélyt nyújtani. A többórás verseny eredménye: harmadik helyezett Tiszanána, a második Kömlő, az első a Heves Körzeti Általános Iskola csapata. Az utóbbi jutott a május 10-én Egerben megrendezendő me­gyei versenyre. mányzatot és „környezetet” kaptak, amelyek elősegítik a kamarai működést. Ingatlanhoz jutottak az itteniek, ahol ok­tatni, képezni fogják tudni a tér­ség orvosait. Ez országos pél­daértékű, s megkíséreljük tá­mogatni őket abban, hogy ez a terület bázisa legyen kamarai szempontból. És ha ilyen part­neri viszony alakul ki Észak-Magyarországon minde­nütt, akkor egy térségi finanszí­rozással, nagyobb konfliktusok nélkül átalakítható a mostani fekvőbeteg-rendszer.- Optimista vagy pesszimista a jövőt illetően?- Hiszek abban, hogy a világ a rendezettség felé halad. Ha nem is holnap, de egyre egész­ségesebbek leszünk. Példa erre az amerikaiak infarktus elleni programja. S ha mi is jó dönté­seket hozunk, talán egy évtized múltán meghozza eredményét. A munkaebédet követően a hat kelet-magyarországi kama­rai vezető dr. Mánya Kristóf Heves megyei elnök kalauzolá­sával megtekintette a közel­múltban átvett egri kamarai irodaházat, ahol a vendégek kö- szönetüket fejezték ki a ven­déglátásért, s egyeztettek a kö­zelgő testületi ülés napirendjé­ről. Mikes Márta Grimaszverseny és tojáselkapás Nagy gőzzel és sok vidámság­gal tart az egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézetben a hagyományos diáknapok eseménysorozata - tudtuk meg az iskola harmadikos diákjától, Streba Zoltántól. A tanulók szabadjára engedték a fantáziá­jukat, hiszen a vállalkozó ked­vűek összemérhették tudásukat és főleg ügyességüket például a grimaszversenyen, a blokk­gyűjtő és az emeletről ledobott tojáselkapó akció keretében. Keresniük kellett olyan szállo­dai portást, akit később sikerült magukkal vonszolniuk az isko­lába is. Akik a mókázásba belefárad­tak, azok a profi gördeszkások bemutatójában gyönyörködhet­tek. A lányhallgatók örömére A férfi, aki tetszik nekünk című tévéműsor példájára itt is meg­választották a legcsinosabb ta­nárt. A változatos programban szerepelt a fiatalok figyelmét a veszélyre felhívó AIDS-felvilá- gosító előadás, továbbá voltak koncertek is. így járt az intéz­ményben a közkedvelt Facérok együttes, de lehetőségük nyílt névvel még nem rendelkező ifjú titánoknak is a fellépésre. (Folytatás az 1. oldalró) Ezt követően dr. Zölei Dávid képviselő kapott szót, aki indít­ványozta, hogy a kérdést ve­gyék le a napirendről, és foly­tassanak újabb tárgyalásokat a döntés előtt. Szavait dermedt csend, majd visszautasító moraj fogadta, s a szavazás végén - mint az utóbbi időben többször is - egyedül emelte fel a kezét az indítványa támogatására. Az ominózus 3-as iskola szü­lői munkaközösségének a veze­tője egyébként alkotmánysértő­nek nevezte a tervezett intézke­déseket. Dobos Mária igazga­tónő a 2-esből Márton Áron püspök szavait idézte: ha vá­lasztani lehetne a templom és az iskola között, ő is az utób­bira szavazna. Az intézmény védelmére egy szülő felemlí­tette: azért vitte át a 3-asba a gyermekét, mivel a Kodály Zol- tán-iskolában az háromszor ka­pott tüdőgyulladást, s olvasni sem tanították meg rendesen. Némiképp meglepődtek a je­lenlévők, amikor Baranyiné Szekszárdi Mariann kijelen­tette: újra kellene gondolni, in- dítsanak-e Kerekharaszton első osztályt. Csongovai Pétemé, az említett tagiskola vezetője azonnal replikázott: már sok­szor akarták a kis tanodát be­zárni az évtizedek során, de olyan még nem volt, hogy an­nak az intézménynek az irányí­tója javasolta ezt, akihez tar­toznak. Még néhány megjegy­zés elhangzott, majd Szinyei András polgármester követke­zett.- Úgy állunk önökkel szem­ben, mintha merényletre ké­szülnénk - fejtette ki a képvise­lők álláspontját, láthatóan meg­indultam - Ezt senki nem gon­dolhatja rólunk komolyan. A kormányzati szándékkal szem­ben tehetetlenséget érzünk. Sajnos, minden településen ez a tendencia, s ezekért aligha hi­báztatható a hatvani vezetés. A megszorítások láttán egyébként a város valamennyi polgára jö­hetne tüntetni, hiszen vala­mennyi területen meg kell húz­nunk a nadrágszíjat. Csupán egyetlen feladatunk marad: rá- kényszerítettek bennünket, s ne­künk meg kell találni az egyen­súlyt. Egyébként már korábban is kértük az intézményvezető­ket, hogy ne vegyenek fel újabb pedagógusokat, hisz a gyer­meklétszám az elmúlt években 550-nel csökkent. Ok ezt fi­gyelmen kívül hagyták, így több tanerő munkálkodik a vá­rosban, mint akár a kedvező időszakokban. A bizottságok szószólói sorra vázolták a koncepcióju­kat, javaslataikat. Már több mint három órája folyt a polé­mia, amikor dr. Bajusz Imre, az ügyrendi bizottság elnöke egy huszárvágással azt javasolta, hogy függesszék fel a tárgya­lást, és egy későbbi időpontban térjenek vissza a témára. Ötle­téhez dr. Zölei Dávidon kívül nem sikerült támogatókat meg­nyernie. A szavazás csak részben nyugtatta meg az érintetteket. Az oktatási bizottság eredeti indítványát fogadták el, amely szerint egyelőre nem kerül sor iskolabezárásra, ám létszámle­építések várhatók. Harminc­négy pedagógus és 45 technikai dolgozó munkahelye szűnik meg, ám hogy kiké, ez az intéz­ményvezetőkre van bízva. Ez nem minden esetben jelent munkanélküliséget, legalábbis a testület szándéka szerint. Nyugdíjazásokkal, s egyéb ad­minisztrációs eszközökkel le­hetne enyhíteni a feszültséget. Vojnárovics József szakszer­vezeti titkár szerint semmi nem oldódott meg, csupán októberig el lett halasztva az ügy. Nem tudta megmondani, lesz-e sztrájk vagy tüntetés, erről a mai tanácskozáson határoznak. Véleménye szerint a kompro­misszumnak még az árnyékától is messze vannak, s a mostani döntést személy szerint nem tudja elfogadni. Ézt követően a testület meg­erősítette azt a korábbi határo­zatát, hogy a szigorításokat mindenhol komolyan kell venni. A rendőrségi beszámoló so­rán - amelyet Kopasz Árpád ez­redes, a megyei főkapitányság helyettes vezetője, valamint dr. Jusztin Ferenc alezredes, városi rendőrkapitány tartottak - el­hangzott: Hatvan térségében ma még nem jelent súlyos prob­lémát a kábítószerezés, ám a je­lenséget gyökereiben kell meg­szüntetni. A városi közbizton­ságiak létszáma egyébként nyolccal kevesebb az ideális­nál, s várhatóan ez a szám az év végére 12-re emelkedik. Már este volt, amikor a veze­tőség még mindig csak a napi­rendi pontok egynegyedénél tartott. Lapzártánk előtt foglal­tak állást abban a kérdésben, hogy a tűzoltóságot az önkor­mányzat - anyagiak híján - nem tudja átvenni a Belügymi­nisztériumtól, ezért azt működ­tetésre felajánlják a megyének. Tari Ottó Hang-Kép Édes anyanyelvűnk...? Ha az ember nosztalgiázik, ha emlékezik, akkor még inkább rögződnek elhalványuló isme­retei. Azok, amelyek mind­máig tanulságosak, azok, ame­lyek kamatoztathatók. Hajdanán - mondjuk, jó két évtizede - ország- és me gye- szerte rendkívüli eseménynek számított a magyar nyelv hete. Mi, zsurnaliszták, ott voltunk az ünnepélyes megnyitón, él­veztük, s rangjuknak megfele­lően értékeltük a mindig mag­vas indító előadásokat. Aztán a programok eljutottak nemcsak a városokba, hanem a kisebb településekre is. Akkor még sok százezren fontosnak tartot­ták, hogy nemzettudatunk leg­szervesebb összetevőjét, ma­gyarságunk motorját becsül­jék, óvják, ápolják. Nem vélet­len, hiszen belátták: nagyszerű eszköze a megértésnek, az egymás közötti kapcsolatok elmélyítésének, és bizony, az esztétikai nevelésnek is. Ma már - mondjuk ki nyíltan - csak egy szűk körű, egy majd­hogynem vert had munkálko­dik ezért a nemes ügyért. Azok, akik nem adták fel, akik a peri­fériára szorulva is hisznek ab­ban, hogy csak túléljük ezt a kegyetlen, lélektelen, brutáli­san nyers vadkapitalista sza­kaszt, s eljön az az idő, amikor ismét méltatjuk nagyjaink munkásságát, azokét, akik igen sokat tettek, áldoztak a vilá­gos, a szabatos, az ízes szó- és írásbeli kifejezésmód csiszolá­sáért. Elég szomorú, hogy csak kisebb műsorok foglalkoznak mostanság ezzel a témakörrel, de hát illik örülni a fehér hol­lóknak is. Valamelyik reggel elhangzott egy kurta interjú. Aki megszólalt, a küldetést ér­zők tisztes gárdájába tartozott, s teljesen indokoltan kesergett amiatt, hogy a rádióriporterek­nek - eltekintve a kevés kivé­teltől - fogalmuk sincs a he­lyes mondathangsúlyról, a hanglejtésről. Ráadásul esze­veszett gyorsasággal karaty- tyolnak. Nyögdécselnek a té­vébemondók is, közhelyekkel, satnya szólásokkal, eltorzított közmondásokkal operálnak, s egyáltalán nincsenek tisztában a szónoki beszéd fortélyaival, a kérdezés alapvető reguláival. A toliforgatók olykor ötödik elemista szinten fogalmaznak. Méghozzá a zsenik öntudatá­val. E sorok írója mégsem ború­látó. Hiszen - más okosat aligha mondhatna - idézi Herczeg Ferenc egy népszerű bölcsességét: vonuló felhők mögött örökké kék az ég. Más szóval: a helyzet ko­rántsem reménytelen. Leg­alábbis hosszú távon. Sületlenségdömping Számos gügye folytatásos so­rozattól riadozunk. Persze hi­ába, mert a gyártó gárda tagjai - elsősorban a honiakra gondo­lok - csakazértis tevékenyked­nek, nem zavarja őket, hogy maguk is sejtik: selejtet produ­kálnak. A leggyengébb minősí­tés kétségkívül a Kisvárosnak dukál. A katasztrofális az, hogy olyankor tűzik műsorra a legújabb blokkokat, amikor a 2-es adón sincs figyelemre méltó kínálat. így aztán vagy kikapcsoljuk a készüléket, vagy szembesülünk majdhogy a nullával. Április 20-án láthat­tuk a Leányszöktetés című, sze­rencsére csak 35 perces „eresz- tést”. Bízvást állítom, hogy ennél gyatrább sztorit szinte lehetetlen kiötleni. A határ menti rendőrök és katonák persze hogy leleplezik a lelketlen, az ötletes „testke­reskedőket”. Hiába, van itt ész minden mennyiségben. Más dolog az, hogy ki hiszi el ezt a vérszegény agyalmányt. Felháborító az, hogy a mi­nimális szintnél is alább zu­hannak a közreműködők. Mó­kásan, vidoran, hihetetlen ma­gabiztossággal. Nem irigylem őket... Pécsi István A piramisenergia titkai Évezredek óta ismerik - már az egyiptomi papok is tudtak róla - a piramisok titkainak egy részét. Európában csak a múlt században, s az 1900-as évek közepén jöttek rá arra, hogy ezek az építmények gyógyító célokat is szolgál­nak. Kicsinyített, méretará­nyos másuk rendszeres hasz­nálat esetén betegségtünete­ket enyhít, illetve szüntet meg azáltal, hogy energiával tölti a szervezetet. A kérdéskör hazai szakér­tője a Rózsafán élő Késmárki Zoltán, aki természetgyó­gyászként a kézrátételes keze­lés hozzáértője is. Vele talál­kozhatnak az érdeklődők - az Egri Egészség- és Környezet- védő Egyesület szervezésében - május 4-én, csütörtökön délután 4 órakor a Szilágyi Erzsébet Gimnázium (Ifjúság u. 2.) ebédlőjében. A vendéggel Pécsi István, az újság lapszerkesztője ké­szít nyilvános riportot, amelynek során gyakorlati bemutatók is lesznek. Az egyesületi tagok arcképes igazolványuk felmutatásával ingyen juthatnak be a prog­ramra. Ä helyszínen új jelent­kezőket is fogadnak. Elsősegélynyújtó verseny 4 * 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom