Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. április 25., kedd Pató Pálék kérelme A Pató Pál Párt (PPP) - amelynek bejegyzését jogerős végzéssel tagadták meg janu­árban - felülvizsgálati kérel­met juttatott el a Legfelsőbb Bírósághoz. A legmagasabb bírói fó­rumhoz benyújtott iratban ki­fejtett álláspontjuk szerint a demokráciában helye kell hogy legyen a humoros bírá­latnak. A PPP kegyelmi kér­vénnyel fordul a Magyar Köz­társaság elnökéhez. A Pató Pál Párt 1993 októ­berében alakult. Alkotmánya szerint főbb célkitűzései kö­zött szerepel Pató Pál és llja Iljics Oblomov, Szodoma és Gomorra királyainak rehabili­tálása, az alulról jövő kezde­ményezések kiirtása, a tábla­bírói és a sztálinista nyelvha­gyományok ápolása. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta: a rendelkezé­sek értelmében közösségelle­nes célra nem lehet pártot lét­rehozni. A PPP demoralizáló, destruktív céljai ellentétesek a hatályos törvényekben meg­fogalmazott célkitűzésekkel. Középiskolásaink sikerei Idén Szegeden rendezték meg az országos Szakma Kiváló Ta­nulója versenyt sütő szakmá­ban, mely szép egri sikerrel zá­rult. A Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézet III.-os sütőtanulója - Ze- lei Gábor - a versenyen nyúj­tott teljesítménye alapján ki­tűnő szakmunkás-bizonyítványt kapott. Teljesítményének érté­két növeli, hogy gyakorlati munkája alapján a 3. helyezést érte el, melyben oroszlánrésze van a képzésnek helyt adó Sütő- és Édesipari Rt.-nek (HESI). Felkészítő tanárai: el­méleti tárgyakból Torba Im- réné, gyakorlatból Szerencsi István. Az állattenyésztő és mező­gazdasági áruforgalmazó szakmákban Törökszentmikló- son rendezték meg a tanulmá­nyi verseny döntőjét. A gyön­gyösi Almási Pál Mezőgazda- sági Szakközépiskola diákjai közül Takács Péter az állatte­nyésztő kategóriában hatodik, míg Horváth Éva a mezőgazda- sági áruforgalmazók versenyé­ben második helyezést ért el. Mindketten vizsga nélkül nyer­tek szakirányú egyetemi felvé­telt. Szolnokon a gépiparisok ve­télkedtek. Baksa Attila, a gyön­gyösi Vak Bottyán János Ipari és Közgazdasági Szakközépis­kola IV/E osztályos tanulója szakmájában első lett, így ő is egyetemi felvételt nyert. A gé­pészeti csoportban negyedik lett Virág Gábor, ugyanezen iskola tanulója. Az egri Bornemissza Ger­gely Szakképzési Intézet két di­ákja is előkelő helyen végzett a Győrben rendezett megmérette­tésen. Nagy Attila a kőművesek kategóriájában az ötödik helye­zésen kívül az Ipartestület által felajánlott különdíjat is átve­hette. Kovács Zoltán az ácsok között került az ötödik helyre. Két különdíjat is magáénak mondhat: az Ipartestület és a „legesztétikusabb gyakorlati munka” elismerést. Aminek a diákok a legjobban örülnek, hogy számukra befejeződött az iskola. A színjeles bizonyítvá­nyokat a felkészítő tanároktól - Beke Csongor és Bálint Tiborné hamarosan megkapják.-n­Eltüntet keres a rendőrség Elek Attila Gyöngyöshalász, Viola út 15. szám alatti lakos 1994. december 27-én a reggeli órákban azzal távozott el laká­sáról, hogy munkahelyére megy, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. A 29 éves fiatalember 176 centiméter magas, sovány test­alkatú, arca kissé hosszúkás, szeme színe barna, haja rövidre vágott, sötétbarna. Fülei fejhez simulóak, dús harcsabajuszt vi­selt, fogazata több helyen javí­tott. Utolsó ismert ruházata: fekete-szürkés műbőr rövid dzseki, kék-fehér szabadidő­ruha-felsőrész, zöld téliesített nadrág, lábán fekete bőrcsizma volt. Aki az eltűnt személyt felis­meri, értesítse a Gyöngyösi Rendőrkapitányságot, vagy a legközelebbi rendőrt. Állásfoglalás A honi óvodások érdekében... Az óvodapedagógusoknak öt éve van egyesületük: országos szakmai és érdekvédelmi célo­kat szolgálva. Az idén Nagykál- lóban tartották éves küldöttgyű­lésüket, amelyen a megfogal­mazott állásfoglalást az önkor­mányzatok és a szülők figyel­mébe ajánlják. Ezt Reha Valé­ria kerecsendi óvodavezető a Heves megyei területi kör nevé­ben küldte el lapunknak. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület az óvodáskorú gyer­mekek érdekében felhívja a közvélemény és az önkor­mányzatok figyelmét arra, hogy az óvodáskorú gyermekek száma 1991-től folyamatosan emelkedik. Az 1991/92-es ne­velési évben 394 ezer 091, az 1992/93-as nevelési évben 394 ezer 420, az 1993/94-es neve­lési évben 397 ezer 153 gyer­mek járt óvodába. Vagyis az óvodások száma folyamatosan növekedett. Évről évre növekvő számban utasították el helyhi­ány miatt újabb gyermekek fel­vételét. Ennek ellenére felerő­södtek olyan tendenciák, me­lyek óvodák bezárását és ösz- szevonását vonták maguk után. Teljesen indokolatlannak és el­fogadhatatlannak tartjuk egy meglévő és jól működő intéz­ményhálózat ' tönkretételét! Nem lenne kívánatos az óvodák esetében, ha hasonló meggon­dolatlan lépések áldozatává válnának, mint a bölcsődék. Az elmúlt években ugyanis a gaz­daságosságra hivatkozva a böl­csődék 50 százalékát megszün­tették. Ezért ma nincs elegendő bölcsődei férőhely. Az óvoda az oktatási törvény értelmében alanyi jogon bizto­sított a 3-6 éves korú gyerme­kek számára. Törvényellenes tehát arra hivatkozni, hogy a gyesen lévő és munkanélküli szülők gyermekeinek nincs he­lye az intézményhálózatban. Az ilyen felfogás ellen szakmai szempontból is tiltakozunk, mert jól tudjuk, hogy ezen gye­rekek között található a legtöbb hátrányos helyzetű. Magyaror­szág kormánya a kormányprog­ramban szögezte le az óvodák esélyegyenlőséget megteremtő szerepét. Az óvoda szeretne e nemes feladatának megfelelni. Működési feltételei azonban tovább romlottak, és a kedve­zőtlen tendenciák folytatódása esetén rövidesen kevés lesz az óvodai férőhely Magyarorszá­gon. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület úgy látja, a megfelelő intézményhálózat biztosítása és fenntartása a társadalom min­den tagjának érdeke. Ezért kéri az egyesület tagjait, szülőket, óvónőket, hogy csatlakozzanak az állásfoglaláshoz. Francia siker után - német meghívás előtt Egy pálya szép ívelése Maconból, Eger testvérváro­sából Oskóné Bódi Klára nagy élményekkel és egy újságcik­kel érkezett haza. Március 24-én ugyanis azt írta a Le Journal de Saone et Loire, hogy Maconban, a Francois-Martin teremben magyar zománcképeket látha­tott a helyi közönség. A felvo­nultatott anyagot a tudósítás szerzője nagyon eredetinek ta­lálta. Nem fukarkodott mélta­tásával, mikor azt írta, hogy ezt a tradicionális művészeti ágat, műfajt modem szellemet árasztóan újítja meg, használja érzéseinek, gondolatainak ki­fejtésére. Beszámolójában ki­tér arra is, hogy az egri tanár- képzősök francia-rajz szakos hallgatóinak kis csoportja és a művésznő férje is hátteret ad­tak ennek az eseménynek, ahol a város alpolgármestere fe­jezte ki a hivatalos elismerést. Ennél is többet jelentett az a közönség részéről támadt spontán érdeklődés és tiszte­let, amely a műveknek, azok szellemiségének szólt. Utólag megkaptuk a maconi kiállítás négynyelvű katalógu­sát, amelyet a főiskola nyom­dája készített az alkalomra, és amelyben három tűzzománc fotójának szorítottak helyet. Ezeknek a képeknek a szerep­lői fiatal lányok, hol magá­nyosan, hol kettesével. Mindig és minden változatban szelíd áhítat, a hamvas női érzelem­világ jelenik meg ezeken az arcokon, mintha csak a közép­kori legendáriumokból vagy históriás könyvek lapjairól szöktek volna ki. Akár oldal-, akár elölnézet- ben tekintenek ránk ezek az ártatlanságok, a lélek és a sors méltóságára, értékes pillana­taira figyelmeztetnek bennün­ket. Mindarra, ami a szürke pörös-poros köznapi élet mö­gött tartózkodik-húzódik meg. Számunkra is és mások szá­mára is. Csak fel kell fedeznünk ezt a másat, ezt a szépséget, a gazdagságot, amit a lélek biz­tosíthat azoknak, akik szakíta­nak időt az elmélyedésre, a belső világ kikutatására, kife­jezésére és megvallására. Mára iparművésznek vallja magát Oskóné Bódi Klára. Igaz, hogy jó ideje ezekkel a virágok között meg-megbúvó, a termékenységet, a szelídsé­get, a szépséget magukon hordó lányokkal-asszonyokkal foglalatoskodik, de mi még emlékszünk azokra az évekre, amikor „csak” a festett, a könnyedebb formákat gyako­rolta. Ebben a műfajban azon­ban magára talált. Nemcsak azért, mert egyéniségének megfelelő és jól hasznosítható anyagra, anyagszerűségre, műfajra lelt, de azzal is, hogy a magányos lányokban vagy a páros lányfigurákban, a stili­zált virágokkal, a kimérten ke­cses mozdulatok ritmikájában felfedezte, magasba emelte azt a koreográfiát, amellyel ő, a művész, a nő unhatatlan alak­zatokban sorakoztatja fel a lé­lek rejtett vonását. A tartalom egy alkotásban sem kétséges. Mintha azt vallaná a mű­vésznő, a magyar lírikus val­lomását némileg átalakítva: „Csak én tudok képemnek hőse lenni." És ha ezt a mon­datot, amelyet talán idézetként akasztunk beszámolónk nya­kába, komolyan is gondoltuk, az nem azért van, mert szebb közhelyekkel illik köszönteni egy olyan művésznőt, aki nagy belső fegyelemmel, szorgalommal és az idővel szembeni kellő türelemmel várja be, mikor röpülhet, mi­kor röppenthetik. Még alig jöttek haza a ma­coni látogatóból és a sikeres bemutatkozásból, máris ké­szülhet a német meghívásnak eleget tenni: a coburgi Kunst­verein Coburg E. V. ugyanis június 17. és augusztus 20. között rendezi meg azt a sor­rendben harmadik nemzetközi zománcművészeti kiállítást, amelynek a védnöke a német kultuszminiszter, Hans Ze- hetmair. A tárlatra kizárólag eredeti, egyedi művekkel lehetett pá­lyázni. A válogatást nemzet­közi zsűri végezte (Nagy-Bri- tannia, Németország, Spa­nyolország, az USA szakem­berei). Ezernél több művet küldött be 414 művész 42 or­szágból. A zsűri mintegy fél­ezer művet fogadott el 381 művésztől, 38 országból. Ezek között sorakoznak fel Oskóné művei is, mert mindhárom be­küldött munkáját felviszik majd az adott időben paravá­nokra. Itt a görög témákat ve­tette be a mérleg serpenyőjébe a magyar művésznő, a Démé- tért, a termékenység istennő­jét, a Vénusz, a szerelem asz- szonyát és az Ikreket, sok-sok mitológiai zöngével a két arc, egyáltalán a két test körül. Amit leírtunk, több az új­sághírnél. Másabb viszonyla­tokról is szól, mint amikhez hazai tájainkon hozzászoktat­nak bennünket a hírek, az ér­dekességek, a köznapok apróbb-nagyobb eseményei. Nem árt, ha felfigyelünk arra, ami a percnyi szenzációk mö­gött, fölött fénylik. Farkas András Gyalogost gázoltak A múlt hét végén két, személyi sérüléssel járó baleset történt megyénkben. Vasárnap délelőtt Detken K. I. detki lakos sze­mélygépkocsival nem biztosí­tott megfelelő oldaltávolságot B. L.-né detki lakos gyalogos kikerülésekor, akit elütött. A baleset következtében B. L.-né 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. Ugyancsak vasárnap, az esti órákban Egerben, a Vörös­marty és Király út keresztező­désében S. J. egri lakos sze­mélygépkocsival a fényjelző készülék piros jelzése ellenére kihajtott az útkereszteződésbe, ahol összeütközött az L. L. egri lakos által vezetett személy- gépkocsival. Az okozó jármű vezetője 8 napon belül gyó­gyuló könnyű sérülést szenve­dett. Az anyagi kár kb. 250 ezer forint. Mindenki mozgássérült akar lenni A címbeli mondatot a Moz­gáskorlátozottak Heves Városi Egyesületének éves közgyűlé­sén fogalmazta meg Veréb Sándor elnök. A volt Rákóczi tsz éttermé­ben megtartott összejövetelen több mint száz egyesületi tag előtt szólt a tagság növekedé­séről. Mint mondta, sokan megkeresik őket azzal a szán­dékkal, hogy az egyesület tag­jai kívánnak lenni. Figyelemre méltó az a jelenség, hogy a je­lentkezők egy része nem moz­gáskorlátozott, de így kíván valamiféle támogatásban ré­szesülni. Az országban bekö­vetkezett általános elszegé­nyedés először a mozgáskorlá­tozottakat érinti, hiszen ők ke­rülnek ki először a munkahe­lyekről. Sajnálatosan egyre keve­sebb vállalkozó támogatására számíthatnak, és a körzet ön- kormányzatai közül is többen vannak olyanok, amelyek nem támogatják az egyesületet (16-ból kilencen küldtek tá­mogatást). Ám a segítségnyúj­tás nincs tagsághoz kötve, senki kérelmétől nem zárkóz­nak el. Szólt a lakásaka- dály-mentesítési támogatásról, elbírálásának a szigorításáról, a felmerülő költségtérítési összeg megváltozásáról. Az egyesület irodáját a fo­gadónapon sokan keresik fel, ezért szomorú, hogy a körül­ményeik igen mostohák. A fa­lak vizesek, penészesek, nyi­tott ajtónál végzik a munkáju­kat. Télen a fűtési gondok mi­att saját lakásukon tartanak ügyeletet. Ezzel szemben örömmel köszönte meg a helyi önkormányzat segítségét az irodához vezető rámpa elké­szítésében. A beszámolót követően a tagok mondták el panaszaikat, észrevételeiket. Eszerint még mindig jelentős gond a moz­gássérült autósok részére a parkolás. A kijelölt helyeken más autók állnak, a tiltott he­lyen való parkolásért pedig sú­lyos bírságot szabnak ki. A taggyűlés végén megál­lapították, hogy az elkövetke­zendő évben ismét összébb kell húzni magukat, és egymás kezét fogva újra nagy lelkie­rőre lesz szükségük az emberi méltóságuk megőrzéséhez. (molnár) Az egri nagycsaládosok a képviselőkhöz fordulnak Az Egri Nagycsaládosok Egye­sülete a stabilizációs törvény- tervezet szociális részét kidol­gozatlannak, szakmailag elfo­gadhatatlannak tartja. Ezért le­vélben fordul a megye or­szággyűlési képviselőjéhez, hogy tartózkodjanak annak el­fogadásától. Amint arról Radnóti Tibor egyesületi elnök tájékoztatta lapunkat, véleményük szerint egy teljesítményorientált társa­dalomban a legrászorultabb csoportok védelme kötelezett­ség, különösen, ha azok a jövő érdekében vállalnak terheket. A több gyermeket vagy gyermeküket egyedül nevelők esélyegyenlőtlenségének kikü­szöbölése az alkotmányosság­gal is összhangban áll. A tör­vénytervezetnek már a kiindu­lópontja is téves, mert nem igaz az, hogy magasak a költségve­tés szociális kiadásai. Ugyan­akkor tény az, hogy a társada­lom egyre inkább elöregszik, aminek egyik oka a gyermeke­ket vállalók terheinek folyama­tos növekedése. Az igazsághoz közelítő megoldáshoz - a nagycsaládosok szerint - pár­beszéd útján, az adórendszer átalakításával lehet eljutni. Azonban a jelenlegi tervezet szűk látókörű pénzügyi szem­pontjai sem a rövid, sem a hosszú távú feszültségek oldá­sára nem alkalmasak. Radnóti Tibor reméli, hogy az érvek, és nem a presztízs fog dönteni a parlamenti vitában. N. Gy. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom