Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. április 25., kedd Választási pillanat. Franciaországban lezajlott a választások első fordulója. Az ennek során készült felvételen Jacques Chirac feleségével együtt voksol. fotó: feb-reuters Francia voksolás A választási meglepetések fordulója A francia belügyminisztérium hétfőn hajnalban közzétette a köztársasági elnökválasztás vasárnapi első fordulójának nem hivatalos végeredményét. A legesélyesebbnek tartott je­löltek sorrendje: 1. Lionel Jospin 23,47 szá­zalék. 2. Jacques Chirac 20,47 százalék 3. Edouard Balladur 18,54 százalék 4. Le Pen 15,27 százalék. Ez az eredmény még nem tartalmazza a tengerentúli te­rületeken élők szavazatait - je­lentette a Reuter brit hírügy­nökség. A meglepetések választása - ezzel minősítik a hétfői francia lapok az előző napi nagy eseményt, a francia el­nökválasztás első fordulóját. A meglepetést két fejlemény okozta: a szocialisták jelöltjé­nek, Lionel Jospinnek első he­lye, illetve az, hogy a szélső- jobboldali Nemzeti Front (FN) vezetője, Jean-Marie Le Pen - 1988-as eredményén tovább javítva - 15,15 százalékot ka­pott, s ezzel az FN megkerül­hetetlen tényezővé vált a má­sodik fordulót megelőző koalí­ciókötési alkudozásban. Jospin első helyezésében kétségkívül szerepet játszott a jobboldalon belüli belháborű, Jacques Chirac párizsi pol­gármester, illetve Edouard Balladur kormányfő rivalizá­lása (kettejük közül végül Chi­rac végzett a második helyen, s így ő lesz Jospin ellenfele a május hetediki, döntő forduló­ban); de az is fontos volt, hogy a jelek szerint bejött a hasznos szavazat elve: a baloldali vá­lasztók nem akarták megkoc­káztatni, hogy két jobboldali jelölt kerüljön be a második fordulóba, s így sokan eredeti választásuk ellenére Jospinre szavaztak. A szocialista politikus mel­lett igen jó eredményt ért el a radikális baloldal két politi­kusa, a munkásérdekek vé­delmezőjeként fellépő Arlette Laguiller (5,34 százalékot ka­pott, ami több mint duplája a korábbi, 1988-as elnökválasz­táson elért szavazatarányá­nak), a kommunista pártot képviselő Robert Hue (ő ugyan elmaradt a várt 10 szá­zaléktól, de 8,72-es eredmé­nyével majdnem két százalé­kot javított a kommunisták 1988-as arányán). Mindez az FN adatával együtt azt mu­tatja, hogy jelentős a mind a szocialista, mind a jobboldali politikából kiábrándult lakos­sági csoport nagysága, s kö­rükben teret nyert a „tiltakozó szavazás”. A választás után természe­tesen már a hogyan tovább kérdése foglalkoztatja a poli­tikusokat. A vasárnapi vokso­lás eredményei alapján Fran­ciaországban a jobboldal je­lentős többségben van (Chi­rac, Balladur, Le Pen és a szin­tén jobboldali, 4,78 százalékot szerzett Philippe de Villiers összesen körülbelül 60 száza­lékot szerzett, szemben a szo­cialista és a kommunista poli­tikus, valamint Laguiller és a környezetvédőket képviselő, 3,33 százalékos Dominique Voynet körülbelül 40 százalé­kával), azaz elvben Chiracnak sima győzelmet kell aratnia. Csakhogy - mint a Le Pári­sién című francia napilap hét­fői címoldala hirdeti - „Jospin első helye megváltoztatja a helyzetet”. Először is Jacques Chirac a viszonylag gyenge saját eredménye miatt (20,64 százalékot kapott, s ez a lapok szerint hidegzuhanyként érte táborát) minden korábbinál jobban rá van szorulva az ed­dig Balladur kormányfő mel­lett álló jobboldali erők segít­ségére: immár szóba sem jöhet az a „purgatórium”, amelyet Chirac egyes hívei ígértek Balladur legfőbb támogatói­nak. De még ez is elégtelen a győzelemhez, ha nem sikerül megszereznie a szélsőjobb szavazatait: Philippe de Villi­ers tulajdonképpen már meg­ígérte támogatását, Le Pen vi­szont aligha fogja ősellensé­gének, Chiracnak a támogatá­sára buzdítani híveit, s egy hétfői nyilatkozatában már egyenesen Jospint dicsérte... A másik oldalon a szocialista je­lölt bízhat abban, hogy kiugró eredménye, a közelgő helyha­tósági választás miatt „köte­lező” szocialista-kommunista összefogási kényszer, no meg a baloldali választók hagyo­mányos fegyelmezettsége mi­att jó lesz a szavazatátvitel, azaz Robert Hue és Domini­que Voynet hívei túlnyomó többségében rá szavaznak majd. Ám még akkor is leg­alább tíz százalékot kellene meghódítania a most kiesett jobboldali jelöltek táborából, ami elég nehéz feladatnak tű­nik. Göncz Árpád Dublinban Miniszterelnökünk nyilatkozata Az európai integrációs törekvé­sekről, valamint a magyar kor­mány gazdasági intézkedéseiről fejtette ki véleményét Horn Gyula miniszterelnök a Rzecz- pospolita című országos len­gyel napilapnak. A magyar kormányfő hang­súlyozta: az ország csatlako­zása az Európai Unióhoz jelen­tős részben attól függ, hogy mi­lyen ütemben sikerül véghez­vinni azokat a belső átalakulá­sokat, amelyek a tagság elen­gedhetetlen feltételei. Ez óriási feladat, hiszen többezemyi tör­vénycikkelyt és jogszabályt kell megalkotni, illetve össze­hangolni az EU irányelveivel. Horn szerint azonban a maast- richti megállapodást nem lehet egy az egyben megkövetelni a közép-európai régió országai­tól, így a készülőben lévő „fe­hér könyvnek” lesz a feladata meghatározni, hogy melyek azok az alapkövetelmények, amelyeknek mindenképpen meg kell felelni. Magyarország azt tartaná helyesnek, ha ezen elvárások megfogalmazása előtt Brüsszel konzultálna az érintett országok illetékeseivel. A miniszterelnök kifejtette, hogy Magyarországot illetően jórészt csupán gazdasági felté­telekről lehet szó, hiszen a poli­tikaiak már teljesültek: a jogál­lamiság elvei érvényesülnek, demokratikus parlament műkö­dik, tiszteletben tartják az em­beri jogokat. Az utóbbi időben azonban még egy tényező felmerült az egyeztető találkozókon, az EU szeremé, ha a csatlakozni kívá­nók jó viszonyt ápolnának szomszédaikkal. Európának ugyanis egyáltalán nem áll szándékában importálni a konf­liktusokat. Gazdasági téren az Unió ré­széről nem elég követelménye­ket támasztani, hanem országa­inknak aktív támogatásra is szükségük van - húzta alá Horn Gyula. Az EU-nak meg kell fo­galmaznia, hogy milyen terüle­teken kíván hozzájárulni a fej­lődéshez. Különösen fontos lenne ez például az infrastruk­túra-fejlesztésben és a mező- gazdaságban. A márciusban meghirdetett gazdasági intézkedéscsomagról szólva kifejtette: a szociális el­látórendszerek reformja nem csupán Magyarországon jelent súlyos feszültségeket, hiszen elég csak Ausztriára, vagy ép­pen az Egyesült Államokra gondolni. Az emberek elégedetlensé­gére, illetve a vasutassztrájkra vonatkozó kérdésre JJom Gyula kijelentette: a sztrájkok egyáltalán nem különleges je­lenségek, máshol is éppúgy elő­fordulnak. MTI Göncz Árpád a kelet-európai kommunista történelem megha­tározó pillanatának, 1956-nak túlélője - így mutatta be a ma­gyar köztársasági elnököt Íror­szág vezető politikai napilapja. A The Irish Times terjedelmes cikke szerint a Dublinban tar­tózkodó magyar államfő „an­nak a társadalomnak a szóvivő- jeként érkezett, amely éppen leveti az egypárti uralom kény- szerzubjbonyát, és teljes gőzzel elindult az Európai Unió és a NATO felé”. Göncz Árpád szí­vében nincs gyűlölet, amikor visszatekint börtönéveire - írja a dublini lap. Az újság idézi az elnököt, aki szerint 1956 ta­pasztalata vezetett el az elmúlt évek erőszakmentes, tárgyalá­sos átalakulási folyamatához. Göncz Árpád a lapnak nyilat­kozva kijelentette: nem vélet­len, hogy 1990-ben röpke fél év alatt felépült az új politikai in­tézményrendszer, amely azóta is olajozottan működik. Ez példa nélkül áll a posztkommu­nista Kelet-Európábán - tette hozzá Göncz Árpád. Az ál­lamfő szerint ugyancsak nem tekinthető véletlennek a máso­dik választáson bekövetkezett fordulat. A hatalomra került po­litikusok voltak annak idején a kommunista párton belüli vál­tozások szószólói, és akkor már el is távolodtak a kommuniz­mus eszméjétől - mondta a magyar elnök. Göncz Árpád hozzátette: a történelem fintora, hogy éppen egy szocialista pártra hárul a kapitalizmus ma­gyarországi meghonosítása. Sa­ját politikai szerepéről szólva az elnök elmondta: hazája sta­bilitásának megőrzésén kell munkálkodnia, változó körül­mények között. „Néha nemet is kell mondanom, ha úgy érzem, hogy a kormányzat készül alá­ásni a stabilitást. Megvan az az előnyöm, hogy az emberek fel­tétlenül bíznak bennem és hisz­nek nekem” - mondta Göncz Árpád a vezető ír napilapnak nyilatkozva. Jelentős súllyal szerepel a ma­gyar EU-csatlakozás kérdése Göncz Árpád hétfőn kezdődött kétnapos hivatalos írországi tárgyalássorozatának napi­rendjén. A köztársasági elnök, aki vasárnap érkezett Dublinba népes üzleti küldöttség élén, ta­lálkozik meghívójával, Mary Robinson ír elnökasszonnyal, és megbeszéléseket folytat John Brutonnal, Írország kor­mányfőjével is. Göncz Árpád és kísérete előzetes értesülések szerint biztosítékokat igyekszik adni az ír vezetőknek arra, hogy az EU bővítése nem csorbítaná Írország érdekeit. A veszélyt az orwadászok jelentik Állatok Csernobil környékén Farkasok, hiúzok és jávorszar­vasok élnek a csernobili erőmű körül elterülő sugárfertőzött erdőben. Hódók építik váraikat az atomerőmű közelében. Kilenc évvel ezelőtt robbant fel a negyedik reaktorblokk. Halálos árnyékában különle­ges állatparadicsom keletke­zett. Minthogy emberek nem zavarhatják őket, a 30 kilomé-' teres tilalmi övezetben olyan ál­latok is menedéket találtak, amelyeket kihalás fenyeget: uhuk, fekete gólyák és egyes sasfajták. Az állatokat azonban ugyanúgy radioaktív sugárzás érte, mint az embereket. A különbség az, hogy azokat senki sem figyelmezteti a ve­szélyre. „Állatokat lehet találni a legfertőzöttebb területeken is” - mondta a DPA német hír- ügynökség munkatársának Vi- talij Gajcsenko, az ukrán zoo­lógiái intézet egyik vezetője. Gajcsenko 1986 óta kutatja a területet, és úgy ismeri a halál­zónát, mint a tenyerét.- A katasztrófa következté­ben elveszett Európa egyik leg­szebb és legeredetibb területe - hangoztatta a tudós. Egyes állatfajták egyedeinek száma, mint a szarvasoké, őzeké és a vaddisznóké viszont 1986 óta a többszörösére növe­kedett. Érdekes módon nem le­het olyan állatokra bukkanni, amelyeken növekedési rendel­lenesség volna tapasztalható. „A természet gondoskodik arról, hogy az ilyen állatok életképtelenek legyenek.” A tudósok véleménye meg­egyezik abban, hogy a normá­listól alig megkülönböztethető sugárfertőzött állatok nagy ve­szélyt jelentenek. Az állatoknál ugyanúgy, mint az embereknél a sugárzás okozta betegség öröklődik. A legnagyobb ve­szélyt azonban mégsem az álla­tok jelentik, hanem az emberek. Orvvadászok ugyanis lelövik a vaddisznókat és az őzeket, csapdákat állítanak a kódoknak és más prémes állatoknak. Pe­dig a természettudósok vad­disznók esetében 30 ezer Bec­querel sugárzást is mértek kilo­grammonként. Ukrajnában a húsnál a megengedett mérték 800. A vevők azonban nem tö­rődnek a veszéllyel, megveszik a sugárfertőzött húst is. Elfogták a második gyanúsítottat - FBI-ügynökök kísérik az oklahomai robban­tás második gyanúsítottját, David Iniguezt (a képen letakart fejjel) fotó: feb-reuters A pátriárka celebrált. Az ortodox húsvéti ünnepsé­geket a szófiai Alexander Nyevszkij-katedrálisban Maxim pátriárka celebrálta fotó: feb-reuters

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom