Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-21 / 93. szám

világtükör 1995. április 21., péntek Gyanús csomag A jokohamai gázmérgezésről 2. oldal Abu Jlkadra emlékeztek - Palesztin aktivista kommandóskését a magasba emelve fejezi ki együttérzését azon a gyűlésen, amelyen Abu Jihadra, Jasszer Arafat egykori helyet­tesére emlékeztek, akit állítólag egy izraeli kommandó ölt meg 1988-ban Tuniszban... Ördögi és gyáva tettnek minősíthető az Oklahoma Cityben elkövetett robbantás Bili Clinton amerikai elnök szerdán ördögi és gyáva tettnek minősítette az Oklahoma City­ben elkövetett robbantást. A fe­kete öltönybe öltözött, komor arcú elnök bejelentette, hogy a nagyvárost katasztrófa sújtotta körzetnek nyilvánították, és az egész ország területén megfe­lelő óvintézkedéseket fogana­tosítanak a szövetségi épületek védelmére. Gyilkosoknak nevezve a robbantás elkövetőit leszö­gezte, hogy a hatóságok min­dent meg fognak tenni kézre kerítésükért és felelősségre vo­násukért. Janet Reno igazságügyi mi­niszter közölte, hogy a vonat­kozó törvények értelmében a tetteseket akár halálra is ítélhe­tik.- A magunk részéről halál- büntetés kiszabását fogjuk kérni rájuk - mondta elszántan. Az Egyesült Államok törté­netében a szerdai volt a legvé­resebb terrorista merénylet. Az előzetes vizsgálatok szerint a robbanást egy járműbe rejtett, mintegy 450-550 kilogramm robbanóanyagot tartalmazó szerkezet idézte elő. A gépko­csit az épület előtt hagyták a tet­tesek. A hatalmas erejű detoná­ció - hatását harminc kilométe­res távolságban is érezni lehe­tett - valósággal letépte a cél­pontul kiszemelt, főképpen kormányszerveknek otthont adó épület oldalát. Az Oklahoma City-i rendőr­főnök bejelentette, hogy szerda estig húsz személy holttestét azonosították. Az áldozatok között gyerekek is vannak, mert az épületben óvoda is műkö­dött. A sebesültek száma meg­haladja a százat. Meg nem erő­sített kórházi közlések szerint mintegy nyolcvan halálos áldo­zat befogadására készítették fel a hullaházakat. Feltételezhetően nagyon so­kan rekedtek a romok között. Az igazságügyi miniszter tájé­koztatása szerint az épületben ötszáz ember tartózkodhatott a robbanás pillanatában: közülük még csak kétszázötvennek akadtak a nyomára. Janet Reno nem volt haj­landó találgatásokba bocsát­kozni, vajon kik és miért követ­ték el a támadást. Arra sem volt hajlandó, hogy terrorista cse­lekménynek minősítse a rob­bantást. Jelezte azonban, hogy a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) legjobb szakértőit irányí­totta a helyszínre. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdán szintén elítélte az Ok­lahoma City-i merényletet, és őszinte részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. (MTI) Gyanús csomagot fedeztek fel tegnap hajnalban a bonni kan­cellári hivatal előtt álló Adena- uer-szobomál. Mint egy belügyi szóvivő közölte, számolni kellett azzal, hogy robbanószerkezetet rejt a küldemény, ám amikor felnyi­tották, kiderült: ártalmatlan fékhengerek fekszenek benne. A csomagot a bonni kormány­zati negyed biztonságára vi­gyázó járőrök fedezték fel, s ri­adót rendeltek el, amelyet azonban pár órával később le is fújtak. Helmut Kohl kancellár egyébként jelenleg Ausztriában tölti szabadságát. Walesa Párizsban Lech Walesa lengyel államfő tegnap délután Párizsba utazott, hogy részt vegyen azon a meg­emlékezésen, amelyet a kétsze­res Nobel-díjas Maria Sklo- dowska-Curie hamvainak a Panteonba helyezése alkalmá­ból tartanak - jelentette a PAP hírügynökség. Amint az ismeretes, a Curie házaspár elévülhetetlen érde­meket szerzett a tudományok terén, jelentős részben az ő fel­fedezéseik tették lehetővé, hogy az emberiség a XX. szá­zadban beléphessen az „atom­korszakba”. A lengyel születésű Maria Sklodowska-Curie - hatvan esztendővel a halála után - teg­nap foglalhatta el végső nyug­helyét a legnagyobb francia személyiségek, többek között férje, Pierre Curie, valamint Voltaire és Rousseau sírja mel­lett. (MTI) Csokit csempészett, de a határon lebukott Nem mindennapi csempész­ügyet lepleztek le tegnap virra­dóan a lengyelországi Kolbas- kow település vámosai. A len­gyel-német határállomáson egy szczecini lakos Opel márkájú személyautójában 810 kilo­gramm csokoládét kísérelt meg vámkezelés nélkül behozni Németországból - jelentette a PAP hírügynökség. A hatóságok a nagy mennyi­ségű édességet elkobozták, az elkövető ellen pedig eljárást in­dítanak. A csokicsempészt minden bizonnyal óvatosságra intette volna, ha értesül arról, hogy egy nappal előbb ugyan­ezen a határátkelőn már lelep­leztek egy hasonló kísérletet. Igaz, hogy a szerdai illegális szállítmány csak 550 kilót tett ki, s a változatosság kedvéért nem csokoládéból, hanem rá­gógumiból állt. Mintegy hatezer rendőrt moz­gósítottak tegnap a japán ható­ságok annak kiderítésére, hogy mi okozhatta az előző napon a jokohamai állomáson bekövet­kezett újabb rejtélyes gázszi­várgást, amelynek még sem okát, sem pedig esetleges cél­pontját nem sikerült felderíteni. A legfrissebb adatok szerint több mint háromszáz embert kellett kórházi ellátásban része­síteni a mérgezés következté­ben, közülük azonban csak 21-en szorulnak hosszabb keze­lésre. Halálos áldozata az inci­densnek nem volt, de két sze­mély állapotát súlyosnak minő­sítették az orvosok. Egy hónapon belül már má­sodszor történt tömeges rosz- szullétet okozó - és a tokiói metrón elkövetett támadás ese­tében 12 halálos áldozatot is követelő - gázszivárgás a japán főváros, illetve tágabb vonzás­körzete vasúti és metróhálóza­tában. A jokohamai incidens sok tekintetben a tokióinál is rejtélyesebb, mert azzal ellen­tétben bekövetkezése után egy nappal sem derült ki, hogy mi­lyen gáz és honnan került a le­vegőbe. Az állomás területén és környékén eddig még nem ta­láltak olyan vegyi anyagokat, amelyeket a szivárgás forrásai­ként lehetett volna azonosítani. Szerda éjszaka az egyik to­kiói kórház orvosai azt közöl­ték, hogy az egyik áldozatot az I. világháborúban használt mérges gáz, a foszgén hatására emlékeztető tünetekkel kezel­ték, s ennek alapján olyan jelen­tések is napvilágot láttak, hogy ezúttal ez a gáz került a leve­gőbe. Később azonban a kórház visszavonta közlését: tájékozta­tása szerint az áldozatot kezelő orvos elhamarkodott diagnózi­sán alapult. A görög-albán viszony rendezéséért Görögország és Albánia szer­dán jelentős lépést tett a köztük lévő feszült viszony javítása érdekében: a két ország vegyes bizottságának athéni ülését kö­vetően bejelentették, hogy vi­szonyuk 11 hónapi viszályko­dás és kölcsönös vádaskodás után ismét normális. Tavaly áprilisban, miután ha­lálos áldozatokkal is járó táma­dás ért egy határ menti albán laktanyát görög területről, At­hén és Tirana között elmérge­sedett a viszony. Most külügyi államtitkárok vezetésével tárgyaltak a két or­szág képviselői. Mint a tanács­kozás után bejelentették, a gö­rög-albán kapcsolatok mostan­tól a kölcsönös bizalmon ala­pulnak, és a két ország viszo­nyát kedvező légkör jellemzi. A görög-albán vegyes bizottság ülésén elhatározták, hogy hat albizottságot hoznak létre, ame­lyek kapcsolatrendszerük kü­lönböző területein újítják fel az együttműködést. A testületek május közepén kezdik meg munkájukat. Az albizottságok foglalkoznak többek között a Görögországban lévő albán menekültek jogi helyzetének rendezésével. Számuk - becslé­sek szerint - eléri a százezret. Magyarország és az osztrák cégek beruházásai Magyarország az első helyen áll az osztrák cégek külföldi be­ruházásainak célországai között. A Bank Austria megrendelé­sére készített legfrissebb tanulmány szerint a keleti országokba befektetett összesen 24 milliárd schillingből 15,9 milliárd - a közvetlen keleti befektetések több mint hatvan százaléka - jut Magyarországra. Messze lemaradva a második Csehország 3,4 milliárd schillinggel - 17,3 százalékkal -, Szlovákiába 2 milli­árd schilling tőke került, s a listán ezután következik Lengyel- ország és Szlovénia. A cégek számát tekintve Ausztriának ösz- szesen 10.800 keleti vállalkozása van - ebből 5 ezer a magyar partnerű vegyes vállalat. A csehországi külföldi befektetések alakulása Csehországban tavaly 862,4 millió dollár volt a közvetlen kül­földi befektetések értéke. A Cseh Nemzeti Bank adatai szerint ez megközelítőleg 52 százalékkal haladja meg az 1993. évit. Az APA osztrák távirati iroda jelentése szerint a külföldi beruhá­zók listáját Németország vezeti 48,4 százalékos részaránnyal. Sorrendben a második legnagyobb befektető Ausztria volt (9,2 százalék), ezután Franciaország (8,9 százalék) és az USA (4,6 százalék) következett. A külföldi beruházások legnagyobb ha­szonélvezője az autóipar és a közlekedési-szállítási ágazat volt, ide áramlott a külföldi befektetések 30,9 százaléka. Az 1990-ben indított gazdasági reform óta 3,1 milliárd dollár áram­lott Csehországba közvetlen külföldi befektetések formájában. Új nemzetközi telefon-előhívószám Ukrajnában Új nemzetközi telefon-előhívószámot vezettek be Ukrajnában: a szovjet időszakból fennmaradt 7-es helyett ezentúl a 380-ast kell tárcsázni, a fővárosi előhívó 44 lesz. A FÁK-on belüli hí­vás esetén nincs változás, a nemzetközi vonalakon az év végéig még a régi előhívók is érvényben maradnak. Oleg Prozsivalsz- kij ukrán postaügyi miniszter az esemény alkalmából tartott saj­tóértekezleten hangoztatta: a régi szovjet előhívó miatt Ukrajna eddig nem tudta pontosan mérni a nemzetközi beszélgetések idejét, s ez óriási veszteségeket okozott. Ukrajnában nagy erők­kel folytatják az országos telefonhálózat korszerűsítését, az idén 300 ezer új telefonfővonalat adnak át. A következő két-há- rom évben az összes megyei alközpontot digitálissá alakítják. A Két Lotti nyerőszámai és nyereményei A 16. heti Két Lotti játék nyerőszámai: 1,43, 55 és 2, 52, 60. A héten 3+3 találatos szelvény nem volt, így a 6-os nyerőosztály­ban a nettó nyeremény 49.135.787 forintra halmozódik. A 3-asok egyenként 190.820, a 2-esek 593 forintot érnek. A kö­zölt adatok nem véglegesek. A játékszenvedély is sikerrel gyógyítható A rögeszmés szerencsejátéko­sokat sikeresen gyógyítják Dá­niában, ahol egyre súlyosabb problémát jelent a játékszen­vedély. Egy népszerű táblajá­ték, a ludo után a dánok ludo- mániának nevezték el a sze­rencsejátékok kényszeres űzé- sét, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly betegségnek nyilvánított. Svéd kutatók kísérletileg megállapí­tották, hogy a kényszeres sze­rencsejátékosok agyában ki­egyensúlyozatlan a stressz el­viselésének képességét szabá­lyozó dopamin- és noradrena- lin-ellátás. Dániában 1991-ben liberali­zálták a szerencsejátékokra vonatkozó törvényeket. Ekkor még csak öt engedélyezett já­tékkaszinó működött, de azóta az 5,1 milliós lakosságú or­szágban tizenötezerről ötven­ezerre nőtt a szenvedélyes já­tékosok száma. Közülük sokan tönkremennek, elválnak, és öngyilkosok lesznek.- A szórakoztató iparhoz tartozó szerencsejáték is egy­fajta kábítószer, esetleges mel­lékhatásaira figyelmeztetni kellene. A szenvedély és a tár­sadalmi következmények te­kintetében ez ugyanolyan, mint az alkoholizmus - mondta a Reuter tudósítójának Michael Joersel szociológus. Ő irányítja azt a kísérleti programot, amelynek keretében az egész­ségügyi minisztérium finanszí­rozásával gyógyítják ezt a szenvedélybetegséget egy ten­gerparti kisvárosban, Middel- fartban, az alkoholistákat ke­zelő Ringgarden klinikán. A betegek számára van itt strand, szauna, szolárium, asztalite­nisz- és zeneszóba. Vannak családi apartmanok is. A kel­lemes környezet sokat számít, mondják az orvosok. A klinikán tavaly szenvedé­lyes szerencsejátékosok szá­mára négyszer bonyolítottak le kéthetes leszoktató kúrát, há­rom hétvégi kezeléssel kiegé­szítve. A terápia három elven alapul. Az első: megkeresni a választ arra a kérdésre, hogy „miért csinálja?”, feltárva az egyénre szabott rizikótényezőt. A második: a visszaesés ellen egyéni stratégiát alakítani ki, ugyanis a legfőbb gondot a visszaesések hosszú láncolatá­nak a megállítása okozza. A harmadik pedig a társadalmi környezettel kapcsolatos akcióterv kidolgozása. A páci­enseknek le kell győzniük a családdal folytatott vita akadá­lyát és meg kell oldaniuk az adósságtörlesztés problémáját. A szenvedélyes játékosok­nak a rizikótényező alapján két fő típusuk van. Az egyik hata­lomvágyból játszik, gyenge egoját kompenzálja ezzel, és a gépet legyőző nemeslelkű lo­vagnak képzeli magát. Főként fiatalok tartoznak ehhez a tí­pushoz, és amikor veszítenek, agresszívabbakká válnak. Akár százezer dollárt is elveszthet­nek egy vagy két év alatt, mégis azt gondolják, hogy má­gikus kapcsolatuk van a szá­mokkal. A másik típus az áb­rándvilágba menekülő játékos. Közöttük több a nő, mint a férfi. Depressziójukat próbál­ják leküzdeni, és a sivár való­ságot akarják feledni. Órákig játszanak „egykarú banditát” vagy más játékot, kis téttel. Hosszú távon azonban a vesz­teség halmozódik. Az orvosok elővigyázatos­ságot tanácsolnak mindazok­nak, akiket egyszer már elka­pott a ludománia. A kezelés sok páciensen segít. A teljes önmegtartóztatást nem követe­lik meg tőlük az orvosok, a lot­tózást megengedhetőnek tart­ják számukra, de azt megígér- tetik velük, hogy pénzzel az asztalon soha többé nem fog­nak játszani. A Dán Ludomániások Or­szágos Szövetségét egy ötven­éves áruházi dolgozó, Tage Kongsbjerg alapította meg, miután a Ringgarden klinikán kigyógyították szenvedélybe­tegségéből. Már öngyilkos­ságra készült, amikor orvosai ide irányították. „Tizenötször kellett költöznünk, mert elját­szottam a lakbért” - mesélte. - Házunkat már elárverezték, és az autónk is elúszott. Én soha nem pénzért játszottam, hanem a komputer ellen.” Majdnem kétmillió dán vá­sárol hetenként lottószelvényt, és évente átlag minden dán 250 dollárnak megfelelő összeget költ szerencsejátékra. A dán sportfogadás, lottó és szeren­csejáték állami vállalat bevé­tele 1993-ban majdnem 5 mil­liárd korona (830 millió dollár) volt, az előző évi 2 milliárd ko­ronáról több mint a kétszere­sére nőtt, és új játékok beveze­tése nyomán a bevétel további növekedésére számítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom