Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

1995. április 11., kedd Gazdaság 9. oldal Innovációs nagydíj A III. Magyar Innovációs Pá­lyázaton a legnagyobb jelentő­ségű alkotásnak a Kürt Kft. számítógépes környezetben megsérült adattárolóról történő információ-visszanyerési és -helyreállítási technológiáját tartották. Nemzetközi tapaszta­latok szerint ugyanis a cégek 80 százaléka tönkremegy, ameny- nyiben információs rendszerét egy hétnél tovább kell nélkü­löznie. A Kürt Kft. technológi­ája az adatmentést 95 százalé­kos sikerrel garantálja. Most mennyivel vagyunk adósok? Egy év alatt négymilliárd dol­lárral növekedett a bruttó adós­ságállomány. Ebből a dollár gyengülése, illetve más valuták erősödése 2,3 milliárd dollárral növelte az ugyancsak dollárban számított kölcsönt. Az összesen 28,5 milliárdos adósságból a Magyar Nemzeti Bank 20,2, a kormány 2,3 milliárd dollárral tartozik külföldnek. A többi tar­tozást a kereskedelmi bankok, illetve a vállalatok felvett hite­lei teszik ki. Pénzösszpontosítás a vállalkozásoknak A kormánynak főleg a kis- és középvállalkozások pozícióját kell erősítenie, a szűkös és szét­forgácsolt pénzforrásokat a fej­lesztésekre összpontosítva. Ezt hangsúlyozta Szakács Tibor, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezető-helyettese. Mint mondta: a normatív rendszerű támogatások kevésbé hatéko­nyak a minimális tőkével in­duló vállalkozások számára. Ezért a tervek szerint - megfe­lelő érdekképviseleti egyeztetés után - a vállalkozáserősítő pénzeszközöket, kedvezmé­nyeket koncentrálni fogják. A külföldi eredetű támogatások­ból pedig csak a megfelelő üz­leti célú, garanciákkal alátá­masztott vállalkozásokat támo­gatják. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a jól bevált német, ja­pán, illetve az E-hitelrendszer hatékony működtetésére. Kifej­tette: a február végétől indult exporthitel-biztosítás - a leg­alább 90 százalékban magyar eredetű áruk esetében - ked­vező fogadtatásra talált. Most folynak az előkészületek az ide kapcsolódó garanciaegyesületi forma kidolgozására. Ez a non­profit egyesület a vállalkozások egymás közötti garanciaválla­lását lenne hivatott szervezni, biztosítani. Az időszerű tenni­valók közé sorolta a külföldi partnereknek szóló befektetési, vállalkozási információs rend­szer megerősítését. „Ezzel a márkával élmény a száguldás ” - vallja a lőrinci Renault-kereskedés tulajdonosa FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Képe Tibi - egy kisvárosi sikersztori Mi minden kell ahhoz, hogy egy vállalkozás „befutott” le­gyen? Pénz az nem árt, ha van, ám önmagában ebből a leg­több is - édeskevés. Szükségeltetik a sikerhez egy nagy adag szerencse, valamint jóval több tehetség. Na és persze szorga­lom, kitartás. Ha mind együtt van, az ember úgymond elad­hatja magát. A fenti állítás nemcsak a nagyvárosokra érvényes. Vi­déken is csenghet bárkinek jól a neve, persze, lényegesen na­gyobb áldozatok árán, mint például Miskolcon vagy Bu­dapesten. Az elismertetés a ki­sebb településeken hatványo­zottan izzadtságszagúbb. Képe Tibor Lőrinciben ön­erőből jutott el odáig, ahol napjainkban tart. Lakóhelye egyik megbecsült - na és per­sze irigyelt - polgárának szá­mít, de egyre ismertebb a me­gyehatárokon kívül is. Neve összeforrott a Renault-éval, s mint köztudott: a márka köte­lez.- Ezt mindig szem előtt tar­tom. Ügyfeleink megszoktak egy színvonalas szolgáltatást, amiből nem engedhetünk - fogad bennünket mosolygós házigazdánk. Talán harminc­éves lehet, ami szintén azt példázza, hogy a fiataloké a jövő. Az autószalonban foglalunk helyet, egy gyönyörű Laguna és egy csodálatos R19-es „tár­saságában”. A hangszórókból kellemes zene árad, beszélge­tésünket csak az ügyfelek ér­kezése töri meg olykor. A tulaj udvarias, nem ismeri azt a szót, hogy lehetetlen. Talán ennek is köszönheti, hogy mindenki „képetibije” válha­tott belőle.- Ha valami, akkor az autó­szerelés valóban gyermekkori szerelem nálam - válaszolja a kezdeteket firtató kérdé­sünkre. - A szomszédban egy műhely működött, ott bá­mészkodtam éjjel-nappal. Per­sze, segédkeztem is, amit csak lehetett. Mindezek hatására nem volt nehéz a későbbiek­ben a döntés. Az általános is­kolában végig kitűnően tanul­tam, ezért nem akartak szak­munkásképzőbe engedni. Ki­tartottam a szándékom mellett, s utólag elmondhatom, hogy nem választottam rosszul.- Tehát Hatvanba került...- A Damjanichba. jártam, a gyakorlatot pedig az AFIT-nál oktatták. Vizsga után hét évig egy kisiparosnál dolgoztam, s ezután úgy véltem, a saját lá­bamon is megállhatok. Lőrin­ciben nyitottam műhelyt.-Ekkoriban kezdték meg­ismerni?- Azt hiszem, igen. Mindenesetre a forgalom egyre növekedett, a végén alig győztem a rengeteg munkát. Elgondolkodtam azon, hogy érdemes lenne egy nagyobb, tágasabb műhelyt építeni. Eb­ben a szakmában szerintem mindenkinek az az álma, hogy egy márkakereskedést is létre­hozzon, így kézenfekvőnek tűnt, hogy én is így cseleked­jek. És az álom valóra vált. Lő­rinci lassan városiasodó kör­nyezetéből is kitűnik a gyö­nyörű építmény. A hatalmas, minden igényt kielégítő szere­lőcsarnok, a dekoratív szalon azokat is ide csalogatja, akik csak bámészkodni járnak erre­felé.- Miért éppen a Renault mellett döntött?- Mindig is álmaim autójá­nak számított. Az első nyugati kocsimmal - egy R5 turbóval - jól „megértettük” egymást, nem volt nehéz beleszeretni ebbe a márkába. Később ta­nulmányoztam a történetüket, a műszaki leírásokat, s meg­tudtam: a Renault a fejleszté­sekben élen jár, amit még a konkurens német autóipar is elismer. Ez nagy szó. Minden kategóriában - a Twingótói a Magnumig - csodákra képe­sek, amit a versenysportban kivívott sikereik is alátámasz­tanak.- Megengedhetné magának, hogy csak az üzlettel törődjön, ennek ellenére mégis felveszi az over állt...- Az ügyfeleimet tulajdon­képpen a nevem hozza ide. Mindenki azt szeretné, ha én javítanám az autóját, de a mai forgalom mellett ez lehetetlen. Amire van időm, annak eleget teszek, a többivel az öt alkal­mazott foglalkozik. Minden részlegnél szükség van rám; a javítás mellett a személy- és haszongépjárművek forgal­mazásánál, a garanciális javí­tásoknál és a diagnosztikánál egyaránt. A Renault iskolájá­ban képeztek, ahol - mint fen­tebb is említettem - a köve­telmények igen magasak. Tari Ottó Tavaly kevesebb volt a külföldi vendég Megyénkbe a legtöbben Németországból érkeztek Megyénk kereskedelmi szál­láshelyeit az elmúlt évben - előzetes adatok szerint - mint­egy 193 ezer 400 vendég ke­reste fel. Ez 3,5 százalékkal több volt, mint az előző évben. Ezen belül a külföldi vendégek száma az összes vendégforga­lomból egy év alatt 29-ről csaknem 26 százalékra csök­kent. Továbbra is Németor­szágból érkezett a legtöbb ven­dég, a számuk viszont három­negyede az előző évinek. Ezenkívül kevesebben láto­gattak megyénkbe többek kö­zött Hollandiából - 16 száza­lékkal -, Belgiumból - 41 szá­zalékkal -, Dániából - 9 száza­lékkal -, Olaszországból - 15 százalékkal. Többen jöttek vi­szont Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Franciaország­ból, Lengyelországból és Ro­mániából. A szállástípusok kö­zül a vendégek 57 százalékát, ezen belül a külföldiek kéthar­madát fogadó szállodákban nőtt a vendégforgalom, a többi he­lyen viszont csökkent, a legna­gyobb mértékben a szervezett fizetővendéglátásban. Tavaly a vendégek a keres­kedelmi szálláshelyeken átlag két és fél éjszakát - 1993-ban 2,6 éjszakát - töltöttek. Ezen belül a külföldiek átlagos tar­tózkodási ideje a korábbi 2,7-ről 2,6 éjszakára mérséklő­dött. Százmilliárdba kerülne a bükkábrányi ligniterőmü! A Magyar Tudományos Aka­démia Műszaki Tudományok Osztálya és a Budapesti Mű­szaki Egyetem Energetikai Tan­széke a korszerűtlen szénerő­művek felújításáról, illetve he­lyettesítéséről folytatott eszme­cserét. Elhangzott, hogy a hazai szénerőművek hatásfoka mind­össze 28 százalékos, ugyanak­kor a világon ma már 40-50 százalékos hatásfokú erőművek is működnek. Jelenleg a hazai villamos energia 40 százaléka a Paksi Erőmű Rt.-bői származik, de annak az élettartama 30 esz­tendő. Ezért már most is gon­dolni kell arra, hogy a hazai energiaszükségletet miképpen tudjuk majd Paks után kielégí­teni. A jövő - az ezredfordulón túl - a szenes erőműveké. Ab­ban az esetben, ha az energia- szükséglet növekszik, elkerül­hetetlen az elavult szenes erő­művek felújítása, és újak épí­tése is. Szóba jöhet ilyen Bükk- ábrány térségében, de annak a megépítési költsége mai számí­tások szerint elérheti a 100 mil­liárd forintot is. Ami a majdani beruházás mellett szól, hogy ott kellő mennyiségű lignit van. A „hagyományosan” veszteséges üzletág...? \ Tálunk már „hagyományosan” veszteséges üzletágnak szá- 1 V mítanak a mezőgazdasági biztosítások. Több társaság emi­att távol is tartja magát tőle. Ennek ellenére a Hungária Bizto­sító Rt. ebben újított. Az ország tizenkilenc megyéjében - egyenként, a tapasztalatok alapján - veszélyközösségeket alakí­tott ki, és ennek megfelelően változtatható díjtételekkel nyújt teljes körű biztosítást. A biztosító új termékét a termelőknek és a nagyüzemek között elhelyezkedő mezőgazdasági vállalkozásoknak, az árutermelő kis- és közép gazdaságoknak, illetve a farmergazdaságoknak szánja. Miután az agrártermelők kárai évről évre regionálisan különböznek, ezáltal a kockázat mértéke a fizetendő díjban is megmutatkozik. Mindezt az elmúlt négy év kárfizetéseinek át­laga alapján határozzák meg. A díjmegállapítás egyébként alku alapján történik a bizto­sító, illetve szerződő fél között. A biztosítást egyébként a ter­melő és a termeltető mellett a termelést finanszírozó cég is megkötheti, vagy a hitelnyújtó pénzintézet is a kölcsönnyújtás feltételéül szabhatja. A Hungária Biztosító Rt.-nél egyébként tavaly a díjbevétel­nek mindössze két százaléka származott a mezőgazdasági üzletágból. Ennek ellenére is fontosnak tartják ezt, miután így tudnak teljes palettát nyújtani ügyfeleiknek. Tehát tudatosan alakították ki az említett Gazda-biztosítást is. Mentusz Károly Az államháztartás hiánya és a szűk pénzügyi mozgástér A kormány nemrég tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank által bemutatott, az idei évi monetáris politikai irányelvek­ről szóló - az Országgyűlésnek készült - tájékoztatót. Az anyag szerint az államháztartás erede­tileg jóváhagyott hiánya nem volt összhangban a tavaly ősz­szel elfogadott gazdaságpoliti­kai célokkal, akárcsak 1992- 93, illetve 1993-94 fordulóján sem. Az államháztartásnak a bruttó hazai termék csaknem kilenc százalékát kitevő - a privatizációs bevételeket külön kezelve - finanszírozási igénye mellett nem lett volna esély a fizetési mérleg egyensúlyának elkerülhetetlenül szükséges ja­vítására, a külső adósságnöve­kedés megállítására és az inflá­ció elfogadható keretek között tartására. A monetáris politika a belföldi pénzügyi megtakarítá­sok olyan mértékű növelésére - ezzel egyidejűleg a vállalkozói szektor hiteleinek olyan fokú korlátozására - lett volna kény­szerítve, ami megtörte volna az 1994-ben megindult gazdasági növekedést. A Magyar Nemzeti Bank az Országgyűlésnek, s ezt meg­előzően a kormánynak az ere­deti költségvetéshez és gazda­ságpolitikai célokhoz tartozó monetáris programját mutatja be. Ez érzékelteti ugyanis a leg­jobban, hogy az államháztartás finanszírozási igénye hogyan szűkíti be a pénzügyi politika mozgásterét. Gazdasági Hírek Budapest főváros százhúsz éves múltja A Központi Statisztikai Hiva­tal gondozásában megjelent A főváros 120 éve, 1873-1993 című kiadvány. A szerzők a KSH-ban hosszú évtizedek alatt felhalmozódott adatokat dolgozták fel, s a kiadvány el­sősorban urbanisztikai szem­szögből mutatja be Budapes­tet. Áttekintést ad a főváros társadalmi és infrastrukturális fejlődéséről. Csaknem 2 milliárdos bevételre számítanak A Kanizsa Trend Kft. német­magyar vegyes vállalat 1994-ben mintegy 1,5 milliárd forint forgalmat bonyolított le. Abból az export mintegy 380 millió forint volt. Az idén már többre, 1,8 milliárd forintos bevételre számít a cég. Ennek érdekében erőfeszítéseket tesznek. Az Uniontext növeli itthoni eladását Az Uniontext Textilipari Kft. növelni kívánja idén eladásait a hazai piacon. A győri cég 1994-es 2,2 milliárd forint nettó árbevételének 40 száza­lékát a belföldi piacon érte el. Az ipart kellene védeni módszeresen Nem a piacot, hanem az ipart kellene védeni - állítják a Gépipari Tudományos Egye­sület tagjai. Szerintük egy 8- 12 tagú, többségi állami tulaj­donú iparvállalati kör kialakí­tásával és a számukra biztosí­tott stabil állami megrendelé­sekkel működőképes ipari struktúra jöhet létre. A vártnál kevesebb lett nálunk a bevétel Az Idegenforgalmi Alap múlt évre tervezett kétmilliárd fo­rintos bevételéből mindössze 1,2 milliárd forint folyt be, mert a turisztikai vállalkozá­sok a vártnál kevesebb hozzá­járulást fizettek. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal erre az évre 1,15 milliárd forint IFA-bevételt tervez, amelyből 200 millió forint az állami tá­mogatás - hangzott el az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács pénteki ülését követő tájékoz­tatón. Valuta vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 189,56 193,04 Ausztrál dollár 87,64 89,24 Dán korona 21,55 21,91 Finn márka 27,56 28,02 Francia frank 24,37 24,79 Görög drachma (100) 52,07 52,99 Holland forint 75,63 76,89 Japán yen (100) 143,03 145,23 Kanadai dollár 85,66 87,24 Kuvaiti dinár 404,78 412,02 Német márka 84,66 86,08 Norvég korona 18,96 19,28 Olasz líra (1000) 68,74 70,14 Oszt. schilling 12,03 12,23 Spanyol peseta (100) 94,25 95,97 Svájci frank 103,12 104,82 Svéd korona 16,03 16,33 USA dollár 118,47 120,61 ECU (Közös Piac) 157,95 160,67

Next

/
Oldalképek
Tartalom