Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

1995. április 11., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Sasváron májusra jegyzőt szeretnének A közelmúltban megüresedett jegyzői állást már meghirdette a parádsasvári önkormányzat. Mint azt Holló Henrik polgár- mestertől megtudtuk, három hét múlva jár le a pályázatok be­adásának határideje, mivel a fa­luban szeretnék, ha május else­jével már elfoglalhatná helyét az új tisztségviselő. Aranyosi házhelyek, nemcsak fiataloknak A közelmúltban tartotta testü­leti ülését Hevesaranyos ön- kormányzata. Itt a képviselők jóváhagyták a tavalyi év gaz­dálkodásáról szóló beszámolót, s elfogadták az idei költségve­tést. Szintén a faluval kapcsola­tos, hogy közművesített telkek várnak kedvezményesen a fia­talokra, de - tekintettel a va- dásztatási lehetőségekre - tu­risztikai házhelyek kialakítását is napirenden tartja a hivatal. Földet kapott Sírokban a cigány önkormányzat A közelmúltban mintegy másfél hektárnyi földet adott a siroki önkormányzat a kisebbségi ön- kormányzatnak. A vasútállomás és Kőkútpuszta közötti részen immár a művelésnek sincs semmi akadálya. Korszerűbb lesz majd a péterkei közvilágítás Tavaly 12 millió forintért kor­szerűsítették P étervására közvi­lágítását, ám akkor nem tudtak minden utcába modem világító- testeket felszerelni. így csak az idén - az EMASZ recski kiren­deltsége szakembereinek köz­reműködésével, 400 ezer forin­tért - fejezik be a rekonstruk­ciót. Szántó László, a város al­polgármestere szerint várha­tóan még e hónapban 50 lámpa­test felszerelésére kerül sor. Közös intézmények az erzsébeti ülésen Csütörtökön tartja a múlt héten elmaradt testületi ülését Bükk- szenterzsébet önkormányzata. Itt - egyebek mellett - a közös finanszírozású intézmények működtetéséről is szó lesz. Eöldili Vagyunk e Tájon Adjunktusként a vidéket választotta Dr. Végh László infúziót készít elő a megfelelően felszerelt rendelőben- Amikor felköltenek, már nagy baj van, akkor azonnal kell a segítség - magyarázza a zömök, ám mozgékony férfi, amint kiszáll az autójából. Immár másodszor fogunk ke­zet, mert dr. Végh Lászlót mindjárt az első találkozáskor elszólította a kötelesség. Ré­gen megvirradt már, így most nem az ágyból riasztották. - Egy 80 éves néni lett rosszul, hozzá hívtak, szívritmuszavar lépett fel nála, de most már minden rendben van. Istenmezeje két orvosa kö­zül nála fordul meg a 2100 la­kos java része, a községi ren­delőt évente több mint 23 ez­ren keresik fel, ez naponta 80-100, egy kiadós influenza idején 160 beteget jelent.- Az itteniek főként ízületi panaszokra, magas vérnyo­másra, vérkeringési betegsé­gekre kémek orvoslást, de sok a munka közbeni baleset is, erdő mellett élünk - összegzi a helybeliek egészségi állapotát.- Sajnos, egyre gyakoribb a szegénység, az alultápláltság, a személyi higiénia elhanya­golása miatti tébécés megbe­tegedés. Amióta itt vagyok, egyről huszonegyre emelke­dett a számuk. Végh doktor egyébként nagy utat járt be, mielőtt ebbe az „Isten háta mögötti” faluba került. Ezen a délelőttön nincs rendelés, így a tágas, csil- logó-villogó műszerekkel, számítógéppel és a gyógyító­eszközök kisebb hadrendjével ellátott birodalmában vesszük sorra életútjának állomásait ’88-ig, idekerülése évéig.- ízes tájszólása alapján, doktor úr, akár helybeli is le­hetne... - utalok palócosan ej­tett hangjaira.- Nem sokat tévedett - ne­veti el magát -, ez a szülőföl­dem, terpesi vagyok. Onnan kerültem az egri Gárdo­nyi-gimnáziumba, ahol taná­raim megalapozták az élete­met. Jó nyelvérzékű lévén, egyszerre tanultam oroszt, la­tint, németet, angolt és eszpe­rantót, tudat alatt talán tol­mácsnak, fordítónak készül­tem. Mígnem a megyei kór­házba kerültem politechni­kára, ahol a nővérek mellett ügyködve ráébredtem az igazi vágyamra: milyen nemes do­log is lehet embereket gyógyí­tani... A kitűnően érettségizett, nyelveket próbálgató fiatal­ember számára ezután egye­nes út vezetett az orvosi hiva­táshoz. Külföldi egyetemre ja­vasolták, ezért németül és oro­szul is felvételizett, végül is a világ egyik rangos, szakmai­lag elismert univerzitására, a Leningrádi I. sz. Pavlov Or­vostudományi Egyetemre ke­rült. Az ide kijutott tíz hallga­tóból a hat év után hatan kap­tak diplomát. Ő Summa cum laude minősítéssel végzett... S ez nem is meglepő, ha tudja az ember, hogy csak a legjob­baknak adatott meg ott köz­reműködőként részt venni egy nyitott szívműtétnél, vagy első asszisztensnek lenni egy vese­operációnál...- Amikor Leningrádból visszatértem, 15 évet töltöttem a budapesti János Kórház II. belosztályán. Bár kinn csábí­tott a speciális kollégiumként felvett szülészet-nőgyógyá­szat, mégis úgy gondoltam: belgyógyászként ismerni meg legjobban az embert. És ezzel a döntéssel kezdő­dött egy azóta is tartó tudomá­nyos kutatómunka, amelyben többnyire dr. Radó János fő­orvossal együtt vett részt. Vizsgálták és a Stuttgartban, illetve az USA-ban megjelenő, angol nyelvű szaklapokban publikálták például a pajzsmi­rigybetegségek, a krónikus víz- ívű.sí kényszer, a gyógyszerrel nem kezelhető vizenyők gyó­gyításának módszereit. Ha te­heti, ma is foglalkozik ezekkel a témákkal, számos szakfolyó­iratot, könyvet böngész át sza­bad estéin, mert hajtja a nap­rakészség igénye. S az, hogy itt mindenben egyedül kell helytállnia, bár - őszintén be­vallja - nem szégyell telefo­nálni egy-egy sajátos eset kapcsán egykori kollégáinak.- Nem hiányoznak? Mert hát itt nincsenek rangos szak­mai viták, nincs tudományos ranglétra. Hogy úgy mond­jam, megkopik a név...- Szó se róla, hiányzanak. Éppen az adjunktusi kinevezés előtt álltam, amikor Istenme­zeje mellett döntöttem. Nehéz lépés volt, de jól érzem itt ma­gam, mert a gyermekeim, aki­ket megtámadott a városi le­vegő, rendbe jöttek. S külön­ben is, természetszerető, vadá­szó ember vagyok: Pesten pe­dig nem nő, mondjuk, a pety- tyegetett tüdőfű... Szilvás István Közmeghallgatást tartottak Sírokban és Istenmezején is Nyugodt légkör jellemezte a múlt hétfő esti siroki közmeg­hallgatást, ahol Lakatos István polgármester - egyebek mellett - a tavalyi esztendő eredmé­nyesnek ítélt gazdálkodásáról is beszámolt, míg az ismertető második felében az idei elkép­zeléseket taglalta. Mint mondotta, ’95-ben az önkormányzati intézmények - így az iskola, a napközi otthon, a kőkúti klubkönyvtár - belső gázszerelését kívánja a hivatal megoldani, de tervezik a szál­lóépületfelújítását is. A hallga­tóság soraiból érkező felveté­sek egy része már nyitott kaput döngetett, lévén a hangoshír­adó felújítását szorgalmazták, holott az már folyamatban van. A másik kívánalmat - egy gyermekorvosi rendelő létesíté­sét - azonban financiális okok miatt jelenleg kivitelezhetet­lennek ítélte a polgármester. Hasonló hangulat uralkodott a csütörtöki istenmezejei köz­meghallgatáson is. Itt szintén a Vajon mi is lesz Ma délután három órakor kez­dődik Tarnalelesz, Szentdo­monkos és Fedémes képviselő­testületeinek együttes ülése. A körjegyzőségi zárszámadáson túl a régóta napirenden lévő szemétszállítás megoldására is javaslatot tesznek áz érintett polgármesterek, míg - ugyan­csak javaslat formájában - a tavalyi gazdálkodásról, illetve az idénre tervezett fejlesztések­ről esett szó. Ország József polgármester szerint már má­jusra kész lesznek a közvilágí­tás korszerűsítésével. A köz­művesítésekkor tönkrement ut­cákat ugyanakkor még márci­usban sártalanították. Az ön- kormányzat a továbbiakban a helyi irattár bővítését tervezi, amelyre - közmunkások bevo­násával - a nyáron kerülhet sor. Az év második felében pedig elkészülhetnek a csatornaháló­zat és a tornacsarnok tervei is - jelentette ki Ország József. Az istenmezejeieket legin­kább a szemétszállítás kérdése izgatta, s mint kiderült: az új szállító a közeljövőben meg is köti a szerződéseket az ingat­lantulajdonosokkal. A telefon- hálózat bővítésére azonban leg­korábban ’96-ban kerülhet sor. A 180 igénylőnek ugyanis meg kell várnia, hogy a Matáv ki­építse az új digitális központot a faluban. a szemét sorsa? vízmütársulat hitelrészeinek új­rafelosztása is a testület elé ke­rül. A közös tanácskozást köve­tően a lelesziek tovább folytat­ják a munkát: a falu gazdálko­dását és a napközi otthon bőví­tését vitatják meg a képviselők, sőt, az ésedékes falugyűlés elő­készítésére is szakítanak időt. Csatorna és szárazfiirdö- Az elkövetkező évek legjelen­tősebb feladata a szennyvízcsa­torna-hálózat és a tisztítótelep kiépítése lesz - jelentette ki Zám Ferenc, Mátraderecske polgármestere. Mint mondotta, az állami költségvetés 1994-97 között 50 százalékos céltámo­gatásban - mintegy 100 millió forint - részesítette a falut, de egyéb forrásokból is 52 millió folyt be erre a célra. Azzal ugyanakkor, hogy Derecske csatlakozott a recski regionális tisztítótelephez, közel 40 millió forintot takarít meg. A négyéves ciklust érintő el­képzelések sorában szintén ki­emelt helyet kap a talajgázon alapuló derecskéi mofetta. Az országosan egyedülálló száraz­fürdőt a gyógy-idegenforgalom szolgálatába kívánja állítani az önkormányzat, ám ebbéli szán­dékát nehezítik a bürokratikus akadályok. Megkezdődhetett ugyanakkor az új iskola tetőte­rében a szálláshelyek kialakí­tása, amely a sportcsarnok jobb kihasználását segíti elő. Ezzel párhuzamosan elindult a 26 ön- kormányzati bérlakás értékesí­tése, de a település nagyobb súlyt helyez az üdülőterületen lévő, gyönyörű fekvésű üdülő­telkek értékesítésére is.-A csatornahálózat kiépíté­sének befejezését követően a te­lepülés út- és járdahálózatának felújítását, faluszépítési mozga­lom megindítását tervezzük - folytatta elképzeléseit a pol­gármester. Az általános iskola napközi otthonát százfős főző­konyhával szeretnénk kibőví­teni, amelynek anyagi fedezetét már az idei költségvetésünk is tartalmazza. Már az előző cik­lusban - az általános iskola kezdeményezésére - elindulha­tott az iskolai számítógépes ok­tatás feltételeinek megterem­tése, amely jelenleg is folytató­dik - fűzte hozzá Zám Ferenc, aki szerint az önkormányzatnak és intézményeinek a fenti fel­adatok sikeres megvalósításáért élnie kell a pályázatok adta le­hetőségekkel, de támaszkodnia kell a falu közösségére is. Recsken nem mondtak le a civil szerveződésekről sem...- Az idei lesz az első esztendő, hogy fejlesztésre szinte semmi sem jut - emelte ki a ’95-ös költségvetés „negatív szenzáci­óját” Fekete József, Recsk pol­gármestere, hozzátéve: ám hi­telfelvételre sem kényszerül a település. A márciusban végle­gesített költségvetés főbb szá­maiból kiderül: most mintegy 100 millióból gazdálkodhat a falu, amelyből a saját bevételi rész is 12 millió forint fölött lesz. A százmillió zömét azon­ban az önkormányzati intézmé­nyek üzemeltetése viszi el. Az idei fejlesztés meglehető­sen szerény léptékű lesz: majd egymillió forintot járda-, vala­mint útrekonstrukcióra kíván fordítani a község. Ez feltehető­leg a Kossuth utat érinti majd, ahol - a közúti igazgatósággal közösen - a polgármesteri hiva­tal és a vasúti átjáró közötti 680 méteres szakaszon a járdát, il­letve az úttestet is rendbe hoz­zák. Természetesen tovább folytatódik a szennyvíztisztító telep kialakítása, s - ezzel pár­huzamosan - megkezdik a csa­tornahálózat kiépítését is.- Erőnkhöz mérten az idén is támogatni kívánjuk a helyi civil szervezeteket is. A sportot azonban csak a tavalyi szinten tudjuk finanszírozni, s ott van még a Rákóczi Nyugdíjasklub, a Fekete Rózsák Együttes, de a kisebbségi önkormányzatra is gondolnunk kell - mondta a polgármester, aki szerint az idei igények közel 4 millió forinttal haladták meg a lehetőségeket. „Ez a csekély nyereség is nagy fegyvertény...” Pozitív mérleg a derecskéi szövetkezetnél- Úgy gondolom, nagy fegy­verténynek számít, hogy a köz­ismerten mostoha természeti viszonyokkal „megáldott” szövetkezetünk - az utóbbi évek barátságtalan politikájá­nak dacára - 630 ezer forint nettó nyereséggel zárhatta az elmúlt gazdasági esztendőt. Forgó János, a 210 tagot és 55 alkalmazottat számláló mát- raderecskei Rákóczi Szövetke­zet elnöke szerint döntőnek bi­zonyult, hogy sikerült eleget tenni az elvárásoknak, s zö­mében jól tevékenykedtek a különböző ágazatok. A közelmúltban megtartott mérlegmegállapító közgyűlést követően elhangzott: 1992-ben dőlt el, hogy - noha a törvény lehetővé tette a kivá­lást-minden tag a szövetkeze­ten belül kíván maradni. Az abrak- és szálastakar- mány-termesztéssel, hús­hasznú szarvasmarhatartással, törzsbaromfitartással, gépjár­művek bérjavításával, szállí­tással, fémtömegcikkek gyár­tásával, faipari tevékenység­gel, göngyöleggyártással, re­kultivációs hasznosítással fog­lalkozó szövetkezet tavaly kö­zel 200 millió forintos árbevé­telt könyvelhetett el.-A jövőre nézve is komoly elképzeléseink vannak - jelen­tette ki Forgó János ám eze­ket állami segítség nélkül ma­gunk nem tudjuk finanszírozni. Jelenleg 235 milliós működő vagyonnal bírunk, épületein­ket is hasznosítjuk, viszont ha a mostani elvonások helyett támogatnának bennünket - a törzsbaromfi-állományunk bővítésén túl -, tenyészto- jás-termelésbe is belevághat­nánk. Emellett tervezzük a mintegy 600 darabos szar­vasmarha-állományunk gya­rapítását, lévén ezekre külföl­dön - a németeknél, spanyo­loknál, olaszoknál és Görög­országban - nagy a kereslet.' A sok tekintetben aggasztó jelek ellenére Forgó János op­timista az idei esztendőt ille­tően. Mint az az előzetes kal­kulációkból kiderült, ’95-ben 33 milliós árbevétel-növeke­déssel számolnak, emellett pe­dig -all százalékos bérfej­lesztésen túl - 1,1 millió a ter­vezett nettó nyereség. Péterkei ajánlatok A magyar nyelv hete megyei rendezvényeinek sorozatát dr. Varga Gyula, szűkebb pátriánk anyanyelvi bizottságának el­nöke nyitja meg ma délután 2 órakor a pétervásárai művelő­dési házban. Ezt követően kerül sor a Kazinczy Ferenc szépkiej­tési verseny területi döntőjére. Holnap 17 órakor mutatkozik be a városban a kassai magyar Thália Színház a „Versek és képek” című pódium-előadás­sal. Rendezője Csikós Sándor, a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház igazgatója. Csütörtökön fél ötkor a Pé­tervásárai Kisgalériában nyitja meg Czenthe Hubáné, a műve­lődési és oktatási bizottság el­nöke Molnár László festőmű­vész tárlatát. A művelődési ház szombaton 9-kor tojásfestésre várja az álta­lános iskolásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom