Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-10 / 84. szám
1995. április 10., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Gyűjteményes kiállításra készülnek A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ rajz szakköre az elmúlt hét végén foglalkozást tartott. A Szabari Zoltán helyi pedagógus vezette kis csapat tagjai a nyáron megrendezésre kerülő gyűjteményes kiállításra készülnek. Ezen a nagyszabású eseményen az alföldi város valamennyi általános iskolájának szakkörösei mutatják majd be legsikeresebb rajzaikat, akvarelljeiket, festményeiket. Különleges ágynemük ízületi betegek részére Nagy sikerű árubemutatót tartottak a napokban Hevesen. A Meditex Kft. szakemberei olyan különleges ágyneműket ajánlottak az érdeklődőknek, amelyeket elsősorban az ízületi bán- talmakban szenvedő betegeknek készítettek. A hőszigetelt és allergén anyagokat nem tartalmazó termékek megakadályozzák az asztma kialakulását, és egyenletes meleget biztosítanak a használóiknak. A szorongások ellen: önnevelési „terápiával” Eredményesen működik a nemrég indított hevesi önismereti klub. A Gyarmati Lászlóné pedagógus által vezetett találkozókon a helyi Benedek Elek Általános Iskola tanulói vesznek részt. A tanárnő a rászoruló gyerekeket - az iskolai környezetből kivonva - igyekszik az önnevelés módszereivel a gátlásaik alól feloldani. Illemszabályokat, viselkedési formákat tanít - játékos beszélgetések keretében. Szolnokon jártak Heves színházbarátai A hét végén kellemes művészi élményben volt részük a szolnoki Szigligeti Színházba látogató hevesi Thália-kedvelők- nek. Megtekintették Maxim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek című háromfelvonásos drámát, amelyet Gábor Andor fordított magyarra. A hevesieket különautóbusz vitte az előadásra és szállította vissza városukba. A turisták egyik kedvenc helye a kiskörei part... fotó: mentusz károly Mitől válhat még vonzóbbá a Tisza-tó? Heves megye egyik idegenforgalmi központja a Tisza-tó. Az elmúlt években ez nyilvánvalóvá vált, hiszen a környező települések lendületes fejlődésnek indultak. Ez leginkább a vállalkozások összetételében és azok számának növekedésében mutatkozott meg. A legjobban érzékelhető változás az volt, hogy a turizmus meghatározó szerephez jutott. A Tisza-tó a megoldásra váró problémák ellenére is újabb és újabb lehetőségeket kínál a környék lakóinak, ám ugyanakkor kihívást is jelent a számukra a mai, cseppet sem könnyű gazdasági helyzetben. Kerekes Lászlóval, a Közép-Tiszavi- déki Intéző Bizottság főtitkárával a vállalkozások zsugorodásával jelentkező gondokat elemeztük.- A turizmus és főleg a vízi turizmus iránt az utóbbi időben fokozottan megnőtt az érdeklődés. A Tisza-tó környékén milyenek a tapasztalatok?- Jelenleg kedvezőek, de számolni kell azzal, hogy a tömeges méretű látogatottság komoly környezeti károkat okozhat. Tehát rendkívül nagy az önkormányzatok és a vállalkozók felelőssége, az átgondolt és a környezet terhelhetőségét figyelembe vevő, turisztikai célú fejlesztésekben. Tavaly folytatódott az immár évtizedes aszályos időszak, amely a mezőgazdaságnak súlyos gondokat jelentett ugyan, de a vízparti turizmus lehetőségeit javította. Becslések szerint a forgalom elérte a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának 2,5-3-szorosát. Ügy vélem, mielőbb szükséges lenne egy, minden érdekelt fél számára elfogadható, szabályozott parthasználat bevezetése. Egyébként a kereskedelmi szálláshelyeket üzemeltető vállalkozások és az egyre bővülő magán fizetővendéglátásban résztvevők a jövedelmüket sújtó adóterhek miatt nem igazán érdekeltek a vendégek pontos regisztrálásában.- Hogyan lehetne ezen változtatni?- Célszerű lenne áttekinteni a vendégfogadás adózási feltételrendszerét, és reális, ösztönző adók kidolgozásával kellene érdekeltté tenni a vállalkozókat és a lakosságot is a jövedelmek megosztásában. Meggyőződésem, hogy elfogadható mértékű és reális adókivetés esetén sokkal több állampolgár válna „törvény- tisztelővé”.- Hogyan alakul a kül- és belföldi vendégforgalom?- A tapasztalatok szerint kismértékben csökkent ugyan a külföldi látogatók száma, de ugyanakkor örvendetesen emelkedett a belföldi vendéglétszám. Míg a külföldiek egy részét - főleg a hollandokat - a boszniai események távol tartják, a Tisza-tó térségének viszonylagos olcsósága a még fizetőképes hazai kereslet figyelmét is felkeltette. A tó körüli településeken számos új szálláshely épült, emellett sok idegenforgalmi és vendéglátóipari szolgáltatóegység kezdte meg működését. Nagy verseny folyik a vendégekért a világban, Európában és nálunk, Magyarországon is. A talpon maradáshoz és a jelenlegi, nehéz gazdasági helyzetben kitűzhető fejlesztési célok megvalósulásához valamennyiünknek többet kell tennie, vállalnia.- Elmondaná konkrétan, hogy melyek a legfontosabb tényezők?- A vízpart és a települések tisztasága, rendezettsége, a vendéglátók kulturált, udvarias magatartása, segítőkészsége, a szolgáltatások színvonala. Ezek mellett a számlázási pontosság, a folyamatos és jól szervezett rendezvények biztosítása és a szabadidő eltöltésének változatos lehetőségei. De legalább ennyire lényeges a turizmusban dolgozók képzése, továbbképzése, idegennyelv-ismerete, a célirányos reklámpropaganda, a- széles körű, többnyelvű információ. S természetesen szükség van arra a műszaki alap-infrastruktúrára is, amelynek révén vállalkozói alapon meg lehet teremteni a vendégfogadás feltételeinek bővítését. A Tisza-tó változatos turisztikai kínálata - amennyiben vigyázunk értékeire - még igen sok új vendégnek nyújthat lehetőséget. A fontos csak az, hogy a tervezett fejlesztéseknél és beruházásoknál a hosszú távú érdekek érvényesüljenek. A Ti- sza-tavi turizmus számára ez kizárólag a környezet és a vízminőség egyensúlyát jelenti. A tavalyi tapasztalatok szerint megállapíthatjuk, hogy a tó vendégforgalma jobb volt, mint az országos átlag. Molnár Csilla A Verbox Kft. külföldön is szeretné megvetni a lábát Az elmúlt év végén a boconádi Tarnaszolg Kft. a belső „őrlő- dését” megelégelve, a tagok közül néhányan otthagyták a céget és mezőgazdasági termékek nagyobb mértékű forgalmazásához kezdtek. A ma még ritka vállalkozás során maguk is meglepődtek azon, hogy ha a termelők nyelvén beszélnek, milyen gyorsan bekerülhetnek a nemzetközi piacokra. Az induló vállalkozásról beszélgettünk a Verbox Kft. ügyvezetőjével, Vereb Jánossal.- Miért vált meg előző cégétől, s mi motiválta az új vállalkozásban?- Nem váltam ki a kft.-ből, a tulajdonrészem ma is ott van, viszont lemondtam az ottani ügyvezetői beosztásomról. Az én stratégiám és elképzeléseim ugyanis nem egyeztek a tagságéval. Ebben a taggyűlés is megerősített. Ezért úgy ítéltem, hogy ott nem tudom tovább folytatni a munkámat. Aztán úgy adódott, hogy a már korábban is meglévő, de eddig „csipkerózsika álmát” alvó Verbox mostanáig kevés munkát végzett. Úgy gondoltam, ideje lenne felébreszteni, mert az itt dolgozókkal - ha szerényen is - meg tudnánk élni.-Mivel is foglalkoznak...?- Mezőgazdasági árutermeltetéssel, amelynek mjndegyike előfinanszírozott valamilyen formában. Ilyen az ipari napraforgó, a fénymag, a sörárpa, az olajtök és a vetőmagmustár.- Milyen az érdeklődés?- A szerződéskötéseken túl vagyunk. Örömmel mondhatom, széles körű igénybejelentés érkezett. Napraforgóból közel 2000, fénymagból 400, sörárpából csaknem 500 hektárra kötöttünk szerződést. Vetőmagmustárt mintegy másfélszáz hektáron termeltetünk, 200 tonna körüli vetőmagra számítunk, és valószínűleg Svájcba exportáljuk majd. Ölajtökből 1-2 kamionnyit külföldön értékesítünk.- Kik a termelőpartnerek?- Teljesen változóak, hiszen ez a környéken élő 2-3 hektáros kisgazdáktól a nagyvállalkozókig terjed. Vidéken pedig elsősorban a nagyobb gazdaságok kötöttek velünk megállapodást.- Milyen garanciákat biztosítanak?- Az egyik az, hogy előbb mi adjuk a pénzt, hiszen már a vetési munkát is készpénzzel előlegezzük. Ez nagyon fontos! A másik, hogy az ősszel - ezt szerződésben rögzítettük - a terményátadást követő nyolc napon belül kifizetjük annak értékét. A vetőmag döntő hányadát is mi biztosítjuk, ezzel is garantálva exportpartnereinknek az egységes minőségi árut.- Rögzítették-e a felvásárlási árakat?- Természetesen garantált áraink vannak, s ezeket a szerződésben is kikötöttük. Nincs minőségi felár, mi az exportminőségben gondolkodunk, amikor az árakat megszabjuk.- Hová szállítanak?- A termékek döntő hányadát a nyugat-európai piacokon értékesítjük majd. Bár addig sem tétlenkedünk, hiszen jelenleg 3000 tonna étkezési búzát szállítunk Lengyelországba.- Milyen elképzelések vannak a jövőt illetően?- Nyilvánvaló, a cég alapfeladata, hogy nyereségesen dolgozzon. Arra még nem volt időnk, hogy annak nagyságán meditáljunk. Előbb a piacon kell megvetni a lábunkat, aztán majd törődhetünk magunkkal is. Igen nehéz a világpiacra bejutni, de ha megfelelünk az elvárásoknak, akkor sok áru forgalmazására lesz lehetőségünk.- cseh ✓ Áprilisban kukoricát vetnek majd Tizennyolc hektár földet kaptak az erdőtelki cigányok Fontos döntést hozott nemrég az erdőtelki önkormányzat. A tulajdonában levő földekből tizennyolc hektárnyi területet ingyen és bérmentve adott át az idei gazdasági évre művelésre a cigány kisebbségi ön- kormányzatnak. Amint Osz- lánczi István polgármestertől megtudtuk, az igénytől és - természetesen - az elért eredménytől függően a következő évben is megismételhetik majd a földátadást. A polgármester értesülése szerint az említett területen - az időjárástól függően - még áprilisban kukoricát vetnek majd. Ehhez pályázat alapján anyagi segítséget kapott a kisebbségi önkormányzat. A pénzt a vetőmagvak beszerzésére, a gépi munkák elvégzésére fordítják. Az erdőtelki önkormányzat kíváncsian tekint erre a vállalkozásra, és bízik annak sikerében. A képviselő is segített a „Fekete Szemekének Érdekes hírről értesültünk 77- szanánán. A helyi kisebbségi önkormányzat fontos célként jelölte meg az etnikum körében a hagyományőrzés ápolását. Ennek érdekében pályáztak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Főosztályához, amely - többek között - kidolgozta a kisebbségi oktatásfejlesztési programját. Ennek része a helyi kisebbségi oktatás feltételeinek megteremtése, valamint a tankönyvbeszerzés lehetőségéinek megteremtése is. A tiszanánaiak a hagyományőrző Fekete Szemek cigányegyüttes támogatására nyújtották be pályázatukat a szakminisztériumhoz. Ennek elkészítésében Godó Lajos, a térség országgyűlési képviselője segített nekik. Abban az esetben, ha pénzhez jutnak, szeretnének az együttesnek felszerelést, valamint ruhákat venni. Egyébként Godó Lajos érdeklődésünkre elmondta, hogy a hevesi térség települései közül az említett pályázat feltételeit eljuttatta Atányba, Kiskörére, továbbá Hevesre is, ahol nagyszámú cigány kisebbség él. Fontosnak tartja, hogy az érintettek áttanulmányozzák azt, és éljenek a pályázat adta lehetőséggel. Életrevaló diákok... A Magyar Televízió 1-es csatornáján Életrevaló plusz címmel indítottak országos vetélkedőt. Ehhez kapcsolódtak a Hevesi 1 . Számú Ének-zene Tagozatos Általános Iskola diákjai is. A feladatok megoldásánál bizonyítaniuk kell talpraesettségüket, szervezőképességüket, valamint a felnőttekkel való kommunikációs képességüket is. A diákok a vetélkedő során vacsorával egybekötött jótékonysági bált szerveznek április 22-én, a volt Rákóczi Tsz éttermében. A vendégek a belépőjegyek megváltásával támogathatják a diákokat. Ma, amikor az oktatási intézmények működtetési gondokkal küzdenek, a hevesieknek jól jönne a verseny fődíja, amely egymillió forint. Ahhoz, hogy ezt elérhessék, segítséget remélnek. Tiszanánán pénzért pályázott a kisebbségi önkormányzat > fotó: mentusz károly
