Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-13 / 61. szám

6. oldal Tudomány És Világa 1995. március 13., hétfő Alig néhány napja zárult Budapesten, a Néprajzi Múzeumban az érdeklődéssel kísért Xantus János-emlékkiállítás. Mindezt a nagy természettudós és földrajzi utazó halálának századik évfordulója alkalmából rendezték. Ott és azon a helyszínen, ahol 1871-ben először bemutatták a tudós kelet-ázsiai útjain gyűjtött néprajzi anyagát. A tárgyak most az akkori sorrendben ke­rültek a vitrinekbe. A gyűjtött anyagot ugyanis Xantus János a kiállítás sorrendjében leltározta. Az utazó az expedícióinak legnagyobb részét borneói és szumátrai törzsek között töltötte. Ott készült a legtöbb saját kezű festmény és rajz, amelyek ugyancsak rengeteg információt őriztek meg a mai néprajzkutatóknak a táj embereiről, munkaeszközeiről, állatairól és nővé­Kalandos utazóból lett híres tudós Korabeli fennmaradt térkép a tudós amerikai útjairól • • Övig vízben, ásóval... Xantus János barátok és pénz nélkül - pontosabban hét dol­lárral a zsebében — szállt partra az Egyesült Államok­ban. „Minden statust bekalan­doztam, hogy élelmet szerez­zek - írja később visszaemlé­kezve -, s minden élethelyzet­ben voltam. Az amerikai mit sem törődik azzal, ki kicsoda — azaz mit mível s a sze­génység itten nem szégyen, de szerencsétlenség, s mindenki iparkodni tartozik magát ki­segíteni úgy, ahogy lehet. Én a körülményekhez képest vol­tam különféle mesterember: de nem lévén egyszer pénzem, nem várhattam, hogy helyet kaphassak mint rajzoló vagy zongoratanító, hanem ameri­kai szokás szerint, hogy ren­des élelmem meg ne szűnjék, mint napszámos dolgoztam. Övig vízben, ásóval, napokig dolgoztam egy csatornán.” Xantus hányatott sorsát le­hetetlen nyomon követnünk, szinte naponta másutt kereste megélhetését, 1855-ben végső kétségbeesésében ön­ként beállt az amerikai hadse­regbe. Csapattestét hamaro­san nyugatra, a „vadnyu­gatira küldték. Az a táj az 1800-as évek közepén még valóban a kalandok földje volt. Az indiánok java része abban reménykedett, hogy megvetheti lábát ősei földjén, leszámolásra, nagy háborúra készültek a fehérek ellen. Ak­kor még milliós csordák le­geltek a végtelen, füves préri­ken, s a közlekedési eszköz csak postakocsi volt. Xantus János olyan tájakra került, ahol előtte legfeljebb a kato­naság s néhány telepes járt, de tudományos érdeklődésű em­ber soha. Ezért minden, ami­vel ott találkozott, felderítésre várt. Xantusnak elévülhetet­len érdeme, hogy ezt felis­merte, s hallatlan energiával munkához látott. Mindent gyűjtött, aminek tudományos értéke van, vagyis minden olyan tárgyat, amely a múze­umoknak fontos lehet. így például indián fejdíszt és íjat, kitömésre szánt madarat, anti­lopot, ásványokat, korallokat. De nem csupán gyűjtött, ha­nem természettudományi, néprajzi megfigyeléseket is végzett, és megpróbált indián szavakból szótárt szerkesz­teni. A Nemzeti Múzeumnak küldte Alig több mint egy évszázada hunyt el az Újvilág legismer­tebb hazai természettudományi gyűjtője, földrajzi és néprajzi írója, Xantus János. Ritka veze­tékneve idegen eredetre utal. A családi hagyományok szerint őseik görög - esetleg macedón? - földről települtek Erdélybe a XVI. század eljén. Akkor még a Santhos nevet viselték, egy későbbi szerzetes leszármazott­juk X-esítette és latinosította helytelenül a nevüket. Nagy utazónk családi nevét ékezettel, Xántus alakban írta. Egy Somogy megyei kiskö­zségben, Csokonyán született 1825. október 5-én, a Széche- nyi-család egykori birtokán. Apja, Xantus Ignác, előbb Szé­chényi Ferenc, majd Széchenyi István jogtanácsosa és magán­titkára volt. Az ifjú Xantus Já­nos a Dráva menti vadrengete­get járva szerette meg a termé­szet világát. A családi hagyo­mányoknak megfelelően Pé­csett jogot tanult, majd 1847-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején beállt ön­kéntes nemzetőrnek. Részt vett a pákozdi csatában, később pe­dig megjárta a königgrátzi fo­golytábort, majd a szabadság- harc bukását követően Lon­donba menekült. Másfél évet töltött teljesen kilátástalan helyzetben Angliában, végül 1852 elején sikerült feljutnia egy hajóra, amely a „korlátlan lehetőségek hazájába”, Ameri­kába indult. Amíg a nagy forradalmárt és szabadsághőst, Kossuth Lajost üdvrivalgással fogadták Ame­rikában, az egyszerű politikai menekültekre megélhetési gon­dok vártak. Xantus először New Yorkban próbált munkát találni, volt újságkihordó és csatorna­tisztító, majd továbbutazott a bevándorlók nagy kirajzóköz­pontjába, a Mississippi menti Saint Louis-ba. Mivel jól be­szélt németül, ezáltal a helybeli német konzul segítségével munkát kapott a Pacific vasút nyomvonalának kitűzésénél, így jutott el Kansas északkeleti részébe, és valószínűleg ott ta­lálkozott a New Orleans-i ma­gyarokkal. A sárgalázzal fertőzött vi­dékről 1854 júliusában vissza­tért Saint Louis-ba, ahol hírét vette, hogy az Iowa államban alapított New Buda környékén sok magyar földhöz jutott. O is odalovagolt, bejárta a vidéket, és akkor kezdte meg a préri nö­vényeinek, állatainak gyűjtését, preparálását a pesti Nemzeti Múzeumnak. Miután a birtokszerzése nem sikerült, ismét visszatért Saint Katonai egyenruhában a nagy természettudós: Xan­tus János Louis-ba. Miután a támogatóit elveszítette, nem volt más vá­lasztása, mint hogy beállt kato­nának. Mivel édesanyját nem akarta nyugtalanítani, azt írta haza, hogy Kansas állam felmé­résére jól fizető megbízatást kapott. Valójában 1855 szep­temberétől a kansasi Ri- ley-erődben szolgált egészség- ügyi őrmesterként - Vésey La­jos álnéven. Szabadidejében ott is a környéket járta, és fáradha­tatlanul gyűjtötte a préri növé­nyeit, állatait, ezúttal már Ame­rika leghíresebb tudományos intézetének, a Smithsonian Ins- titutionnak. Szolgálati kötött­sége miatt azonban távolabbi kirándulásokat nem tehetett, a leveleiben leírt és itthon publi­kált „tanulmányait” az indiá­nokról más kutatók könyveiből jegyezte ki. Eredményes gyűjtőmunkájá­val a Smithsonian Institution segítségével sikerült áthelyez­tetnie magát a kaliforniai Te- jon-erődbe, ahová New York, Panama, San Francisco, Los Angeles útvonalon jutott el, ahol újult erővel folytatta a természettudományi gyűjtést, és anyagaiból a Magyar Nem­zeti Múzeumnak is sikerült jut­tatnia. Másfél év múltán - 1859 elején - arra kérte az amerikai intézet főtitkárát, Spencer Ba- ird-et, hogy mentesse fel a ka­tonai szolgálat alól, mert sze­retné minden idejét a gyűjtő­munkára fordítani. Ez meg is történt, majd megbízást kapott arra, hogy folyamatosan végez­zen tengeráramlási megfigyelé­seket a Mexikóhoz tartozó Kali­forniai-félsziget déli csúcsánál, a San Lucas-foknál. Ez a fel­adat jó lehetőséget kínált arra, hogy ne csak a szárazföldi fau­nából gyűjtsön, hanem a kör­nyező tenger élővilágából is. A hazaküldött beszámolók és mú­zeumi anyagok alapján Xantus munkásságát itthon egyre na­gyobb elismerés övezte. A Ma­gyar Tudományos Akadémia 1859-ben a levelező tagjai so­rába választotta. Xantus 1861 augusztusában megvált a Coastal Survey-től, és hazatért Magyarországra. 1862. január 22-én megtartotta székfoglaló előadását az MTA ülésén „Adatok a tenger termé- szettani földrajzához" címmel. Egy évvel később azonban visszaindult Amerikába, ahol a külügyminisztériumtól kineve­zést kapott a mexikói Manzani- lóba, mint az Unió konzulja. Ezt a tisztet 1864 júniusáig töltötte be, utána nagy értékű termé­szettudományi gyűjteményével végleg hazatért, itthon - belgi­umi és hollandiai tapasztalatai alapján - szorgalmazta az ál- latkert létrehozását. Aktív köz­reműködésével 1866. augusztus 6-án megnyílt a pesti Allatkert, amelynek első igazgatójává ne­vezték ki. Nyugtalan természete azonban hamarosan az igazga­tói állásról való lemondásra késztette, mivel 1868-ban lehe­tősége nyílt, hogy részt vegyen az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióban. Az elsősorban piackutató célokat szolgáló vál­lalkozás két gőzhajója 1868. október végén indult el Trieszt­ből. Xantus később útra kelve Szingapúrban csatlakozott hoz­zájuk. Ceylonban és Sziámbán végzett gyűjtést, de mivel anyagát az expedíció osztrák vezetői a bécsi múzeumoknak kívánták eljuttatni, Xantus 1869 decemberében különvált tőlük, és önálló gyűjtésbe kezdett Borneón, majd Jáva szigetén. Vadászatai során hatalmas ál­lattani anyagot gyűjtött, a bor­neói Kuching vidékén például sikerült több orangutánt elejte­nie, melynek egyik kitűnően preparált élethű példánya ma az érdi Magyar Földrajzi Múzeum állandó kiállításán látható. Ál­lattani gyűjtése mellett mintegy 2500 darabból álló néprajzi anyagra is sikerült szert tennie, főleg a borneói dajakok tárgya­iból. Ezzel az Európában egye­dülálló anyaggal vetette meg a Nemzeti Múzeum néprajzi osz­tályának, a későbbi Néprajzi Múzeumnak az alapját. Xantus 1870 novemberében tért haza délkelet-ázsiai útjáról, és gyűjteményei feldolgozá­sába kezdett. 1872. március 5-én a Nemzeti Múzeum nép­rajzi osztályának őrévé nevez­ték ki, majd egy évvel később annak az igazgatója lett. Ugyanebben az évben a törté­nész-régész Rómer Flórissal megszervezte a bécsi világkiál­lításra az első magyar néprajzi gyűjteményt. 1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társa­ságmegalapításában, 1890-ben annak alelnökévé választották. 1894 tavaszán súlyos tüdőgyul­ladást kapott. Családtagjai ag­gódtak érte, és az Adriai-tenger partjára vitték üdülni. Onnan azonban elborult elmével tért haza, és hamarosan - 1894. de­cember 13-án, 69 évesen - Bu­dapesten meghalt. Tisztelőinek sokasága kísérte utolsó útjára a nagy világvándort a Kerepesi temetőben. Xantus János rendkívül gaz­dag, változatos életpályát futott be: a hazát vesztett kalandos utazóból nemzetközi hírű tudós lett. Mint minden nagy ember­nek, neki is voltak hibái, és az utókor irigy kritikusai ki is kezdték életművét. Felhánytor- gatták, hogy meg nem történt amerikai és óceániai utazásairól írt, soha nem látott népekről más kutatók anyagát felhasz­nálva számolt be, miközben amerikai tengerésztisztnek adta ki magát. Ha - egyáltalán - igazak is ezek a vádak, messze eltörpülnek azon érdemei mö­gött, amelyekkel a természettu­dományokat és a néprajzot szolgálta. Tanítani, oktatni akart, tudományos ismereteket átadni az idehaza akkor még egzotikumnak számító vadnyu­gati világról. Két könyve és több mint kétszáz népszerű írása milliók számára nyújtott élvezetes ismeretszerzést. Munkásságáért ma is tisztelik és elismerik az utódai. Mentusz Károly Xantus kapcsolatba került az amerikai tudományos élet kép­viselőivel, és neves tudomá­nyos egyesületek támogatását is sikerült megszereznie, hogy gyűjtött anyagának bizonyos részei hazájának múzeumaiba is eljussanak. Erről tanúskodik Frivaldszky Jánosnak, a Nem­zeti Múzeum állattani osztálya akkori igazgatójának beszámo­lója: „Xantus János páratlan te­vékenysége által 72 emlős, 1267 madár, 294 tojás, 105 madárfészek, 116 hüllő, 3788 csiga és kagyló, 23 sugárállat, 28 habarc, 1608 példány rovar és számos becses könyv jutott nemzeti intézményünkbe..." A "MÁTRA" ÁFÉSZ Párád, Kossuth u. 71. sz. bérleti üzemeltetésre meghirdeti a parádi Kakukk Étterem üzlethelyiségét. Pályázatok benyújtási határideje: 1995. március 18. Érdeklődni lehet 36/364-301 telefonon. ______________________________________(25361) R észMUNkAÍdőbEN 6'8.000 Fi/hó! VEqyESCikk'CSOMAqolÁshoZ ÉS ZACskÓkÉSZÍTÉsltEZ kERESÜNk bEdolqOZÓkAT kiEMEh kERESETÍ lEŰETŐSÉqqEl, pOSTAi kiAdÁsi RENdsZERÖEN. ÉRdEklődő üqyÍElEk címünIírt posiAi úton 190 Ft kEZElÉsi kölisÉqET átutaIva AZONNAl MEqkApjÁk A CSEkkEN MEqjElÖlT CÍMRE TÁjÉkoZTATÓNkAT A MUnI(A ítlvÉltlÉNEk ÉS VÉqzÉSÉNEk MÓdjÁRÓI, VAÍAMÍNT A bÉRElsZÁMolÁS íolyAMATÁRÓl. ÜqyfálFoqAdÁs MUNlcANApokoN 17-1$ óra közörr! 4400 NyÍREqyhÁZA, CÁboR BéLa köz 8. IV/9. JobcoNTRoll InFormácíós és RckLÁMSZERVEZŐ Iroűa (25340) RÁDIÓ EGER 101.3 MHz MÁRCIUS 15-TŐL EGÉSZ NAPOS ADÁS! • >:0R HIRDETÉSFELVÉTEL: Dobó tér 6/A. Telefon és fax: 36-410-953 MÁRCIUSBAN EGYET FIZET, KETTŐT KAP! Heves Megyei Információs Iroda Szeretettel üdvözlünk minden kedves olvasót, és kérjük ha bármit szeretne vásárolni vagy valamilyen szolgáltatást igénybe venni, hívjon minket a 429-200-as telefonon h-p-ig 6-20 óráig. Ha Adatbankunk tagja szeretne lenni a 320-927 es telefonon várjuk hívását. \ VISZONTELADOK FIGYELEM! Édesség, kávé, fűszer, üdítő ________nagyker.________ Me gérkeztek a húsvéti csokifigurák már 23 Ft-tól Kinder csokicsalád teljes típusválasztéka! (25418) Eger, Makiári u. 82. Tel.: 310-075 Egri élelmiszeripari kft. keres férfi üzemvezetőt Alkalmazási feltételek: max. 35 éves életkor, felsőfokú végzettség, angol vagy német nyelvtudás, számítógépes ismeret, termelésvezetésben való jártasság. Jelentkezni szakmai önéletrajzzal: BAH LSEN EGER KFT. Eger, Kistályai út 5. (25276) AKKUMULÁTOROK gyári áron mindenkinek 44 Ah .- 4.040,­154 Ah ____ ....... 11.890,­5 5 Ah 4.600,­210 Ah ....­16.280,­7 2 Ah 6.800,­92 Ah 7.600,­Akkumulátor márkabolt: Eger, Király u. S. sz. Tel: 36/314-405. ________________ (2S198)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom