Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-06 / 55. szám
1995. március 6., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Egri tájékoztató a hitelszövetkezetről Holnap délelőtt 10 órától Egerben, a Hotel Flórában sajtótájékoztatót tartanak a hevesi Rákóczi Hitelszövetkezet vezetői. Ezen várhatóan szó esik majd a múlt évi gazdálkodásuk eredményeiről és az idei elképzeléseikről is. Négy utcában már szervezik az építést A hevesi polgármesteri hivatal munkatársai közreműködtek a város szennyvízcsatorna-hálózatának továbbépítésére elkezdett szervezőmunka előkészítésében. Mindez négy helyen: a József Attila, a Bródy, a Somogyi és a Dózsa György úton tart. Hamarosan szerződés lesz a Pannon GSM-mel Hevesen kíván területet bérelni a Pannon GSM úgynevezett bázisállományának telepítésére. A polgármesteri hivatal szakértői nemrég felajánlották nekik az Erdélyi úti garázsterület még be nem épített részét. A szerződés aláírására a közeljövőben kerül majd sor. Játszóházi készülődés a tavaszi ünnepekre A hét végén - szombaton - délelőtt a tavaszi történelmi eseményekre való emlékezés jegyében játszóházat rendeznek a hevesi Gyermekházban. A fiatalok - megfelelő szakmai irányítás mellett - nemzeti szimbólumainkból készítenek néhányat, többek között március 15-re kokárdát is. Már kiértesítették a bérlakások lakóit Hevesen az önkormányzati bérlakások értékesítésére - valamennyi többszintes épületben - kiértesítették a vételi joggal rendelkező lakókat az otthonok becsült forgalmi értékéről. A lakásügyi társadalmi bizottság elnökének bevonásával tömbönként a polgármesteri hivatal illetékesei találkoztak az érintettekkel. Értesülésünk szerint eddig az Erzsébet téri és a Zrínyi úti épület lakógyűlésére került sor. A múlt emlékeit ma is megőrzik a faluban fotó: mentusz károly Komlón feszítő a munkanélküliség „A Tisza mellékén ma már - írta a század elején Borovszky Sámuel Heves vármegye monográfiájában - mentesített területeken viruló gazdasági kultúrát találni. Ilyen község a Tiszán innen Kömlö is.” Nos, a „fekete homok Kánaánjának” mondott, közel kétezer lakosú Kömlőn a legutóbbi helyhatósági választáson ifjú Sztankovics Bélát választották polgármesterré.- A most első alkalommal a polgármesteri székbe került fiatalembert mi motiválta szándékában?- A rendszerváltást követően itt is megpezsdült a politikai élet - kezdi beszélgetésünket a falu első számú vezetője. - Ebbe kerültem én is, így tapasztalhattam az első lépéseket. Úgy gondoltam, én is tudnék tenni valamint az emberekért. A választást megelőzően, amikor eldőlt, hogy megüresedik a polgármesteri szék, az MSZP illetékesei megkerestek és jelöltek.- Munkáját kihívásnak tekinti?- Feltétlenül. Tudtam, hogy nagyon sok a baj, de nem gondoltam, hogy ennyi gonddal találkozom ezen a munkanélküliséggel sújtott településen. Ismerve anyagi helyzetünket, szinte kilátástalannak tűnik minden...- Mit szeretne megvalósítani a ciklus során?- Nehéz korban élünk, és programot is nehéz készíteni. A ’95-ös esztendő szűkösebb lehetőségei egyelőre korlátozzák a nagy reményeket. Itt van mindjárt az általános iskola tornaterme, amely félig valóság, félig álom. Két éve, hogy a vázszerkezetét megvásároltuk, felépítése azonban pénz hiányában megrekedt. Lemondani róla nem szabad, hosszabb távon felszínen tartjuk, és a jobb időkre várunk. Aztán az egészséges ivóvíz védelme is alapvetően feladatunk. Előbb-utóbb itt is szükséges lesz, hogy védjük ezt a természeti kincset. Ébben az ipari s mezőgazdasági üzemünk, a lakosság mint szeny- nyezők szerepelnek. ■ Adódik tehát a feladat: a szennyvíz elvezetése, tisztítása, a keletkező szilárd hulladék megnyugtató tárolása ügyében. Ez önerőből nem megy, a sokmilliós beruházást a most létrejött kistérségi társulás formájában látom. Közösen összefogva más településekkel, hamarabb férhetünk be programokba, mint anélkül. Szinte csak abban bízhatunk, hogy az előző ciklus elején sem gondoltuk, hogy ma már gázzal fűtünk, és ennyi telefon-előfizető lesz Kömlőn. Hosszú távon a legnagyobb gondunk-bajunk, hogy mennyire tud az önkormányzat úrrá lenni a munka- nélküliségen. A csaknem félezer munkaképes kömlőinek több mint a fele járadékos, vagy segélyből él. Az ennek enyhítésére irányuló elképzeléseinkben egyrészt adódik a közmunka lehetősége, bár ennek anyagi vonzata is szigorodott. A másik vonal a kisebbségi önkormányzat tevékenysége, velük talán meg tudjuk osztani a feszítő gondot. A legtöbb rászoruló ugyanis a nehéz helyzetben élő cigányok között található. Azonosulnak is a gondolattal, hiszen programjukban a kultúra ápolása, a szociális törődés mellett kiemelt helyet kap a munkahely- teremtés is. Jelenleg arra törekszenek, hogy a szakképzett társaiknak keresnek munkahelyet az építőiparban.-Helyben nincs lehetőség?- Végesek a számok. A legtöbb munkaerőt felvevő agrár- szövetkezet szerkezetváltoztatásával mások lettek a lehetőségek. Elindult viszont egyfajta kezdeményezés még az előző testülettől, hogy olyan vállalkozóknak adnak el ön- kormányzati lakásokat, akik munkalehetőségekhez juttatják a helybelieket. Két vállalkozó élt már a lehetőséggel, gondolom, még vonzóbbá lehetne tenni ezt a formát. A szociális területen is tornyosultak a gondjaink, mivel a gyógyszerárak emelésével egyre bővül azok köre, akik nem tudják megvásárolni a gyógyítást segítő anyagokat. Ugyanakkor az erre fordítható pénzösszeg mértéke nem változott. Valódi mozgástér csak a kötelező ön- kormányzati feladatok ellátásában és a kulturális hagyományok ápolásában lehetséges.- Az olvasók szeretnének hallani a polgármesterről is valamit!- Tősgyökeres kömlői vagyok, alig túl a harmincon. Röviddel a technikum elvégzése után az államigazgatásban helyezkedtem el. Az elmúlt tíz évben viszont a helyi szövetkezetben vezető beosztásban dolgoztam a polgár- mesterré választásomig. Óvónő a feleségem, akivel közösen örülünk a négyéves kislányunknak. A munkatársaimmal és a lakossággal közösén szeretnénk gazdagabbá tenni Kömlőt. Cseh Béla Meghívások érkeztek - Heves partnervárosaiból Változatlanul jó az együttműködés Heves és a külföldi partnervárosai között. Ennek köszönhető, hogy a kölcsönös érdeklődés alapján nemrég meghívások érkeztek a polgármesteri hivatalhoz az olaszországi Breganzéból, valamint a hollandiai Aalburgból. Az előbbi város atyái a bre- ganzei majálisra invitálják a hevesieket, amelyet május 25- 28 között rendeznek. Erre tíztizenöt fő, tanárokból és diákokból álló delegációt várnak. A kiutazásra az V. Számú Általános Iskola kollektívája készül. Ennek az intézménynek ugyanis már eddig is volt kapcsolata a meghívó féllel. A hollandiai Aalburgba már nyáron - június 23-tól július 2-ig - utaznak majd Hevesről. Az észak-európai ország említett városába 25 főből álló csoportot várnak, 16 és 25 év közötti fiatalokat. Ennek a szervezését már megkezdték. A vendéglátók mindkét esetben a kinti tartózkodás teljes költségét biztosítják majd a hevesieknek. A tervek szerint viszont- látogatásokra is sor kerül majd az alföldi városba. Közmunkák - szigorítással A polgármesteri hivatalok az utóbbi években szívesen foglalkoztattak közmunkásokat a településeken. Tehették ezt azért, mert a bérük kilencven százalékát központilag biztosították. A többit kellett csupán kiegészíteniük. Az idén viszont megszigorították ezt, miután a központi támogatás ötven százalékra csökkent. A kialakítható bér felső határa havonta 14 ezer forint. Ehhez az önkormányzatok tehetnek hozzá. Mint Urbán Zoltánnétól, a Heves Megyei Munkaügyi Központ hevesi kirendeltségvezetőjétől megtudtuk: a térségben korábban emlegetett 24 százalékos munkanélküliségi ráta a február 20-án történt legutóbbi felmérésük szerint húsz százalékra csökkent. Örömre azonban nincs ok, mert a 3390 regisztrált munkanélküli között kétszáz a pályakezdő fiatal. Közös erőfeszítésekkel a meglevő helyi járatért Évek óta ellátja Heves helyi közlekedését egy csuklós autóbusz, amelyet a Mátra Volán Részvénytársaság működtet. A növekvő üzemanyag- árak, a pótalkatrészek, a gumiköpenyek drágulása jelentősen emelte az rt. költségeit is. Mindezt mérlegelve Tóth Béla vezérigazgató a Közlekedéstudományi Egyesület Heves Megyei Szervezetének februári rendezvényén bejelentette, hogy ebben az évben másfél milliós veszteséggel számolnak a hevesi járat működtetése során. Korábban is voltak ezzel kapcsolatos többletkiadásaik, de nem ilyen mértékben, mint amennyi az idei évre várható.-Ennek legfőbb oka a térségben kialakult nagy munkanélküliség - erősítette meg a vezérigazgató. - Csúcsidőben például mindössze tíz—tizenkét utassal számolunk a hevesi helyi járaton, ami nagyon kevés! Ezt az év elején jeleztük az önkormányzatnak, és tárgyalásokat kezdtünk arról, hogyan tehetnénk gazdaságossá a helyi közlekedést az alföldi városban. A felvetést továbbítottuk Kegyes S. Árpádnak, a hevesi polgármesteri hivatal irodavezetőjének, aki érdeklődésünkre a következőket mondta:- Tisztában vagyunk a helyi járat veszteséges működtetésével, amely lényeges többletterhet jelent a Mátra Volán Rt.-nek. Januárban a képviselő-testület is tárgyalt erről, és úgy döntött, hogy vizsgáljuk meg együtt a közlekedési társasággal, miként lehetne megszüntetni a veszteséges üzemeltetést. Azóta már egyeztettünk, és megállapodtunk, hogy ezt tovább folytatjuk. Az is felmerült, hogy esetleg más megoldást találunk, és akkor nem vesszük igénybe a Mátra Volán Rt. szolgáltatását. Erről azonban csak később várható döntés. Szükség van Hevesen a helyi járatra, igénylik az utasok, még akkor is, ha jelenleg csak kisebb számban utaznak rajta. Az eddigi egyeztetésekről egyébként a március végi ülésén tájékoztatjuk majd az öm kormányzatot. (mentusz) A hevesi kiállítást Dely György egri építész szervezte Dely György egri építész szervezte azt a nagy sikerű vándorkiállítást, amelyet csaknem egy hónapon át tekinthettek meg az érdeklődők Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. A tárlat írásos anyaga két erdélyi falu, To- rockó és Énlaka történelmét, elhelyezkedését, nagyszerű fotóanyaga pedig az ottani építészetet mutatta be. Az építésznek szoros a kötődése Heveshez, miután ő tervezte a Középfokú Oktatási Központot, és a tűzoltólaktanyát is. Jelenleg pedig a munkaügyi központ új épületét „álmodja” meg. Dely György röviden ismertette a két falu történetét és építészetük sajátosságait. Torockó Torda és Nagyenyed között, ezektől harminc kilométer távolságra, a festői hegyektől körülvéve, egy elzárt völgyben - mint egy magányos sziget - terül el. A helyi mondás szerint ott kétszer kel fel a nap. Egyszer a hegy egyik, másszor a másik oldalán. Énlaka viszont Erdély keleti részén, a Székelyföld közepén, a hajdani Udvarhelyszék területén - a mai Hargita megyében - található. A feudális magyar királyság határvédő várrendszerének része volt. Székelyföld egyik legrégebbi települése. A képek bemutatták a két, valamikor virágzó, de mára elszegényedett, mégis barátságos, a fák, hegyek ölelésében megbúvó apró településeket.- Hogyan fogadták az emberek ezt a kiállítást? - kérdeztük a szervező építészt.- Akik eljöttek megnézni, azok eleve olyan beállítottságúak, akik fogékonyak a szépre és az értékes dolgokra. Mégis általában úgy érzem, hogy sajnos, ma nincs igazán igény a kultúrára.- Lehet-e ezen a helyzeten valahogy változtatni?- Nem tudok igazi orvosságot, de én ilyen módon próbálkozom a változtatással.- Kinek ajánlotta ezt a kiállítást?- Mindenkinek. Az itteni érdeklődők nagy részben fiatalok voltak. Ez nagyon jó dolog, mert ha közülük csak néhány emlékszik majd arra, hogy itt mit látott, és elmegy megnézni a valós életben is, akkor már érdemes volt eljönnie ide.- Miért fontos, hogy megismerkedjünk az erdélyi építészettel?- Úgy gondolom, hogy mivel Erdély a magyar történelem része, ezért ez is hozzátartozik a saját történetünk ismeretéhez. A történelmét pedig minden népnek ismernie kell. Végezetül hadd említsem meg, hogy a kiállítás alkotói közül a torockói anyagot Furu Árpád, Maksai Árpád, Krizsán Imola - akik kolozsvári építészek - készítették. Az énlakai anyagot pedig Albert-Homonnai Márton és Szikszói László Csíkszeredái építészek. Molnár Csilla ^ i i Emlékező képek Erdély építészetéről
