Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-29 / 74. szám

1995. március 29., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Szihalom, Egerfarmos, Mezőszemere földügyei Mezöszemerén tartotta össze­fogó értekezletét három falu - Szihalom, Egerfarmos, Mező­szemere - közös földrendező és földkiadó bizottsága. Megsür­getik a folyamatban lévő föld­ügyeket (részaránytulajdon, tagi tulajdon pontos helyrajzi szám szerinti megjelölése). Fontos ez, mert a három telepü­lésről több mint százan kérik a földet saját tulajdonukba. Poroszlón vasárnap orvosi szemvizsgálat Poroszlón a volt művelődési házban vasárnap, április 2-án 14 órától 17 óráig orvosi szem­vizsgálat lesz. Nemcsak meg­vizsgálják a páciensek szemét, de elkészítik a helyszínen a szemüveget is. Szemüvegkere­tek is kaphatók a helyszínen. Országos vásár lesz Füzesabonyban 3-án Április 3-án Füzesabonyban or­szágos állat- és kirakodóvásárt tartanak. Szociálpolitikai kérdésekről Kompolton Ma, szerdán délután 14 órától összeül a kompolti önkormány­zat képviselő-testületének egészségügyi és szociális bi­zottsága. A képviselők a szoci­álpolitikai támogatásokról dön­tenek. Híd épült Makiáron, társadalmi munkában Makiáron az óvoda mellett el­készült a gyalogoshíd. A 300 ezer forint értékű építményt társadalmi munkában készítet­ték el, s ezzel régi gondja oldó­dott meg az önkormányzatnak. Nagytályai „végszó” költségvetési ügyben Holnap, csütörtökön 18 órától tartja képviselő-testületi ülését a nagytályai önkormányzat. Napirenden szerepel - egyebek mellett - az idei év települési költségvetésének végleges el­fogadása, az oktatási központ működési szabályzatának meg­vitatása. „Mindenkinek tetsző igazgató senki sem lehet” Nyester Erzsébet a hivatásának él Kora tavaszi napon lépek be a besenyőteleki iskolába, és két szolgálatos tanuló köszönt fe­gyelmezett tisztelettel. Mintha már vártak volna, az egyik megsejti, hogy az igazgatót keresem, és készséges igyeke­zettel vezet az irodába. Látszik a tiszta folyosón, az ízléssel kihasznált falakon, a fogason függő ruhákon, a vál­tócipők során, hogy itt szerve­zett rend, fegyelem őrködik minden fölött. Csak innen ve­zethet út a tanterembe. Nyester Erzsébet igazga­tónő végigkalauzol az Általá­nos Művelődési Központ épü­letegyüttesének labirintusá­ban, amelyből kiemelkedik az általános iskola dr. Berze Nagy János szobrával, aki arra is figyelmeztet, hogy itt ha­gyományok köteleznek az ér­telem művelésére, a lelkes épí­tésre és az otthont teremtő tör­vényekre. Ez volt az etno­gráfus, a tudós tanár, a tanfel­ügyelő szellemi hagyatéka, amelyet a róla elnevezett is­kola hűséggel követ. Már harminckét éve tanít Nyester Erzsébet. „Mindig pedagógus akartam lenni” - vall magáról. Karcagon szüle­tett. Nem felejti Török Idát, akinek része lehetett abban, hogy megszerette a számok vi­lágát, és a középiskola befeje­zése után beiratkozott az egri tanárképző főiskolára, fizika és kémia szakra. Hivatástuda­tának és ügyszeretetének pél­daadó bizonyítéka, hogy kine­vezése óta - megszakítás nél­kül - Besenyőtelken tanít. Visszaemlékezik első fizikaó­rájára, amelyen részt vett az igazgató, és jó tanításnak mi­nősítette a „produkciót”. Ezt folytatta tovább. Utóbb - fel­ismerve vonzódását az ifjú­sághoz - megbízzák az úttörő- csapat vezetésével. Tanítvá­nyai díjakat hoznak a külön­féle tanulmányi versenyekről, ő maga évenként tanulmányi pályázatok eredményes részt­vevője. Igazgatóhelyettes 1970-től, a vezetők iskoláját „jól megfelelt” minősítéssel fejezi be. Igazgatóhelyettes, de megtanulja a gépírást, a sta­tisztikát, a könyvelést, amihez nem kémek pedagógiai vég­zettséget, de szakszerűen kell felelnie az iskolai ügyvitelért. És jönnek a tennivalók: az ut­cára néző főépületet újrafestik, helyiségekkel és tómaterem­mel bővül az iskola, bevezetik a központi fűtést, és 1979 au­gusztusában ünnepélyes kül­sőségek között adják át az ok­tatás hajlékát. A község ap- raja-nagyja együtt örül ezen a nevezetes napon. Az újba öl­tözött épület készen áll, már Nyester Erzsébet harminc­két esztendeje tanít... csak vezetni kell az okta­tás-nevelés otthonát, és az aj­tón kopogtat a modernizáció újító szelleme - őt is be kell engedni a megújult iskolafalak közé. Igazgatóhelyettesként a hagyományos követelmé­nyeknek való megfelelés mel­lett az oktatás újításáért is síkra kellett szállnia, az anyagi forrásokért vívott küzdelem vállalásával. A követelmé­nyeket szinten tartani és újí­tani nem könnyű feladat egy­szerre. A mellérendeltség vi­szonyában hálátlan megbíza­tás a kollégák között sokat kö­vetelni, egyben pedig mindent teljesíteni. „Nem voltam nép­szerű, de ezt is csinálni kellett valakinek" - emlékezik az igazgatónő, és ahogy mondja: „1991 júniusában, az utolsó pillanatban adtam be a pályá­zatot az elképzeléseimmel, há­rom oldalon... Minősített többséggel esett rám a válasz­tás, négy évre az ÁMK igazga­tója lettem. A helyetteseket én választottam. Poczok Mik- lósné az I-IV. osztályért felel, Úriné Szászi Hona az V-VIII. osztályosokért, és Nagy Lajos a gazdasági, közművelődési felelős. Mindannyian önállóan dolgoznak, a végzettségüknek megfelelő területen.” Ezzel az új vezetői testület­tel vállalta Nyester Erzsébet 314 tanuló oktatásának és ne­velésének felelősségteljes munkáját. Szerényen mondta, hogy a fegyelem átlagos, nem rosszak a gyermekek, és a ta­nulmányi szint is jónak mond­ható, bár nincsenek kiugró tel­jesítmények. Nem mélyedünk el a tanul­mányi kérdések elemzésében, inkább az érdekel, mit nyújt még az iskola a kötelező okta­táson kívül. Kiderül, hogy az igazgatónő hozta be - a gye­rekek érdekében - a haladó és a kezdő tánctanfolyamot, ame­lyet záróbállal fejeznek be, mégpedig a szülők részvételé­vel. Szórakoztató programok, karnevál, színházlátogatás, muzsikáló együttesek fellépése teszi változatossá a felüdülés óráit. Legutóbb a- 100 Folk Celsius együttes szerzett fe­lejthetetlen perceket kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ki­emelkedő esemény az iskola névadójáról elnevezett Berze-nap, amikor ünnepi mű­sorral emlékeznek meg a tu­dós etnográfusról. A Mikulás, a karácsony, a gyermeknap, az anyák napja évente vissza­térő, ünnepélyes hagyomány, amikor együtt van ismét a csa­lád és iskola. Ismeretterjesztő előadások is szólnak a tanu­lókhoz, szülőkhöz, mint pél­dául Szabó Pál népművelő előadása Változó társadalom - változó család címmel. Nem feledkezett meg az is­kola a gyermekek testedzésé­ről sem: úszótanfolyam, nyári vízitábor, helyi sportversenyek kínálnak lehetőséget a változa­tos testkultúrára Úri József testnevelő tanár segítségével, s külön érdekesség, hogy a Ba­kancsos elnevezésű természet- járó túra vezetője egy taní­tónő, Perge Edit. A tanévnyitó és -záró ünne­pélyek alkalmat nyújtanak az iskolai munka értékelésére is. Ilyenkor adják a szülők ke­zébe a 2000-3000 forint ér­tékű tankönyveket, amit min­den esetben az önkormányzat biztosít az iskoláért vállalt kö­telezettségei mellett. Nem is volna annyira meleg színe és annyira otthonos hangulata a művelődési központ egészé­nek, ha nem áldozna erre Be­senyőtelek művelődéspárti önkormányzata. Beszélgetésünk végén így nyilatkozik saját magáról az igazgatónő: „Sikeres tanári te­vékenységet éltem meg. A felnőttek nehezen bírják ezt a munkastílust... De minden igazgatóénál nehezebb volt a helyzetem. Ütközőpont vol­tam iskola és hivatal között. Mindenkinek tetsző igazgató senki sem lehet... A pályát sze­retném egészségesen befe­jezni. Nekem felüdülés be­menni az osztályba...” Nos, a fentiekből is látszik: inkább tanárnak érzi magát Nyester Erzsébet. S bár meg­vesztegethetetlen, erkölcsileg is kifogástalan igazgatónak ismerik kollégái, mégis tanári munkája nyújtja számára az igazi erkölcsi elégtételt. Az igazgatói megbízatás terhes kötelesség, nagy áldozat - a közügy szolgálatában. Ember­ség dolga annak, aki vállalja... Gál Elemér Igény van, föld nincs Poroszlón A földtulajdon-nevesítés kérdése amilyen bonyolult, annyira hosszadalmas is. Évek óta működnek az érdekegyeztető fóru­mok, a földrendező és földkiadó bizottságok. A munka végét sok helyen még nemigen látni. S mi a helyzet Poroszlón?- A bizottságok gyakorlati­lag harmadik éve működnek - mondja Tóth Mihály, a porosz­lói földkiadó bizottság munka­társa. - A kárpótlás céljára el­különített földmennyiség már az elmúlt árveréseken elkelt. Akik most kapják, illetve kap­ták meg a kárpótlási jegyüket, azoknak csekély esélyük van arra, hogy Poroszlón földet ve­gyenek.-S a részarány-tulajdonosok ügye mennyire haladt előre?- Poroszlón és Újlőrincfal- ván együttesen mintegy 63 ezer aranykorona mennyiség szét­osztásáról, illetve 2000 rész­arány-tulajdonos földtulajdo­nának nevesítéséről van szó. Sok a gondunk. Az emberek nehezen értik, hogy mint rész­arány-tulajdonosoknak, miért kell kemény 10 ezer forintokat fizetniük a földmérési munkála­tokért.- A másik dolog. Amíg a kárpótoltak licitáltak egy-egy területre, addig a részarány-tu­lajdonosoknak meg kellett egyezni egy-egy táblán, vagy ha egyezség nem született, ak­kor a sorsolás jött. S döntött a szerencse.- Sokan kértek-e földet, s a földkimérési díj felét mikor kap­ják vissza az emberek?- A tulajdonosoknak mint­egy 70 százaléka méreti ki a földet. Általában a családok, il­letve a családtagok egy tagban, egy helyrajzi szám alatt kérik a földjük kitűzését. A földkimé­rési díj 50 százalékát a földhi­vatali telekkönyvezés után igé­nyelhetik vissza a tulajdonosok. Különben a füzesabonyi föld­hivatal nagyon készséges, min­den felmerülő probléma meg­oldásában maximális segítséget nyújt.- Jut-e minden részarány-tu­lajdonosnak földterület?- Előreláthatólag a meglévő igények mindegyikét ki tudjuk elégíteni. Sajnos, nekünk is mintegy 2600 AK-ra nincs földterületünk. A táblák nyil­vántartott AK-értéke általában mindig több, mint amit a fel­mért, valóságos állapot mutat.- A hiányzó területet honnan veszik?- A kárpótoltak részére a földrendező bizottság elnöke az ártéren lévő szárazulatokat (er­dőket) szeretné kijelöltetni, ami jelen pillanatban bírósági per tárgyát képezi. A részarány-tu­lajdoni hiány pótlására pedig az úgynevezett nagyállási, mint­egy 3500 AK értékű, a Bükki Nemzeti Park kezelésében lévő gyepterületre kényszerülünk ráosztani, természetesen közös osztatlan határozati formával.- Kezdetben úgy tűnt, hogy lesz elegendő terület a rész­arány-tulajdonosoknak, ugyanis a téeszközgyűlés nem fogadta el a járulékos tagoknak megképzett AK-mennyiséget (2600 AK). Egy járulékos a té- esztagság döntését bíróság elé vitte, amely megítélte számukra a 30 AK-t.- Mennyien várnak most részarányukra?- Jelenleg a részarány-tulaj­donosok 60 százalékát kielégí­tették, az átadásra váró táblákat pedig keretbe mérték. Igény szerint minden egyes rész­arány-tulajdonos és kárpótolt kapott egy ezer négyzetméteres parcellát zöldségeskertnek. Áp­rilis első hetében a gyepterüle­tekre beadott igények sorsolá­sát szeretnénk elvégezni, még az állatok kihajtása előtt.- Mikorra várható a finis?- Ez év végén már nagyon szeretnénk az utolsó földdara­bot is átadni a tulajdonosának. Tisztában vagyunk azzal, ma­gam is képviselő vagyok, hogy rengeteg gondot okoz a földki­adó bizottság működtetése. Ed­dig a milliós nagyságrendű költségekből a hivatal 64 ezer forintot látott viszont.- Poroszlón szóbeszéd tár­gyát képezi a hivatalosan Ú1 és U2 néven szereplő, temető mel­letti terület. Az, amelyen az ön- kormányzat a községi kutat építi. Állítólag ez a terület ma­gánkézbe (-kezekbe) került...- Amikor megkezdődött a kút építése, ez a tábla rész­aránytulajdonban volt. Föld­alap-módosítással állami föld­alapba került. S aztán — hogy, hogy nem - kárpótlási árveré­sen elkelt. Zárt árverésen.- Ki határozza meg, hogy mi­lyen alapba vándorolhat útköz­ben egy-egy földterület?- Három aláírás kell. A föld­kiadó, a földrendező bizottság­nak és a kárpótlási hivatalnak a beleegyezése szükséges. Néha - kényszerűségből - cserélni kellett a földalapokat. De hogy az Ul-es és az U2-es tábla ka­lapács alá kerüljön, arról sem­milyen fórumon szó sem volt. Vitás dolog, most vizsgálják. Minisztériumi döntésre - s talán bíróságira is - várnak Poroszlón. A kút közben to­vább épül, csak a közeljövő­ben közel 12 millió forintot ruház be ide a község: pályá­zati pénzekből és a lakosság által befizetett 200 forintok­ból. Valaki majd csak megisz- sza a levét. Vagy hamarabb felébred a lelkiismeret? S a kisközösség lemond a nagy- közösség javára? Rada Katalin Egy hétfő esti próbán kerestem fel a káli Bartók Béla-férfikó- rust, hogy bepillanthassak az immár 37 esztendeje működő énekkar „színfalak” mögötti munkájába. Hat órára jönnek össze a kó­rus tagjai, mint minden hétfőn. Nagy László karvezető irányí­tásával rövid hangpróbával kezdődik a közös munka. Az­tán egy angol kánont, majd Verdi Lombardok című operá­jából a Vitézek karát éneklik. Ezután kis beszélgetéssel foly­tatódik a rendhagyó próba.- Jelenleg tizennégy tagú a kórus - mondja a karnagy úr. - Mindenki szorgalmasan, rend­szeresen jár a próbákra. Min­den héten két órát gyakoro­lunk, készülünk a fellépésekre. Többnyire a községi ünnepsé­geken, illetve karácsonykor, húsvétkor lépünk fel. Alkal­manként közös műsort adunk a füzesabonyi Tinódi-kórussal is, amelynek szintén én vagyok a vezetője. A múlt évben jártunk Tardon, ahol az egyházi szoci­ális otthonban adtunk közös karácsonyi koncertet. A Ti­nódi-kórussal és Béres Ferenc énekművésszel együtt léptünk fel Füzesabonyban. Tervezünk közös záróhangversenyeket is évenként. Legutóbb március 15-én léptünk fel, majd aztán nagypénteken mutatkozunk be műsorunkkal a község lakói előtt...- Igyekszünk változatos műsorokat összeállítani. Re­pertoárunkban szerepelnek népdalok és -feldolgozások, kánon, régi vagy újabb szerzők könnyű és közepes nehézségű művei. A dalokat többnyire hangszeres kíséret nélkül adjuk elő. Bár akadna zongorakísé­rőnk, utaztatása, vendégül lá­tása gyakran anyagi nehézsé­gekbe ütközik. Szerettünk volna próbákkal egybekötött kirándulásokat szervezni, új egyenruhát vásárolni, de - azt hiszem - a korábbiakhoz ké­pest szerény igényeink nagy része nem valósulhat meg. Utazási kiadásainkat sokszor saját zsebből fizetjük, s ke­véske pénzünkből a kedvez­mény nélkül utazókat igyek­szünk támogatni.- Tavaly a községi önkor­mányzattól és a kápolnai áfész­től jutottunk némi anyagi tá­mogatáshoz, valamint Rubint Zoltán kanonok úrtól és dr. Farkas Gabriella országgyű­lési képviselőtől is kaptunk pénzt, amit ezúton is nagyon köszönünk - mondja a kar­nagy, valamint Káli István, a kórus elnöke. Ezután folytatódik a próba, s egy alföldi népdalcsokrot gya­korol a lelkes csapat. A szünetben ismét beszélge­tünk.- Heves megyében nem túl­zottan sok helyen munkálkodik a mienkhez hasonló együttes - tájékoztat a karnagy. - Több­nyire csupán ott, ahol több a pénz, illetve a képzett zenepe­dagógus. A környékre inkább a népdalkörök léte a jellemző, ugyanis a népdalokat köny- nyebb előadni...- Mi is szívesen tűzünk mű­sorunkra népdalokat, népdal- csokrokat. Tagjaink szívesen tanulják a három- vagy négy­szólamú dalokat. Ezek termé­szetesen hosszabb időt, több gyakorlást igényelnek. A fo­lyamatos hangképzéssel a többszólamúságot szeretnénk megtartani. Sajnos, kevesen vagyunk. Nem mindenki sze­reti a nehezebb, igényesebb muzsikát és az ezzel járó szi­gorú fegyelmet. Akik viszont itt vannak, szorgalmasak, kitar­tóak. A valamikori alapító tagok kicsinyke csoportjából manap­ság már csupán négyen éne­kelnek a káli férfikarban. Kö­zülük - mintegy a képvisele­tükben - Kriston János veszi át a szót.- Akik itt vannak, vala­mennyien lelkesek, s igen ke­ményen dolgoznak. Jó kollek­tíva a miénk. Ezt igazolja, hogy - akárcsak a régebbi időkben - ma is tartjuk azt a jó szokásunkat, hogy rendszere­sen megünnepeljük a névna­pokat. Az is nagyon jó, hogy Tóth András kompolti zenetanár is sokszor eljön közénk, segít ne­künk, és mi is szívesen dolgo­zunk vele. A szünetet követően a nagy­pénteki Passió gyakorlásával folytatódik a lelkes munka... Nagy Zoltán f Érték- és hagyományőrzés a káli férfikórusnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom