Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-03 / 53. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. március 3., péntek Meggyilkolták Vlagyiszlav Lisztyevet, a moszkvai osztankinói tévéállomás vezérigazga­tóját, a rendkívül népszerű orosz televíziós újságírót, akit nemrég neveztek ki a közszol­gálati adó vezérigazgatójává. Lakása ajtajában lőtték le. fotó: feb-reuters Meggyilkolták a moszkvai közszolgálati tv vezérigazgatóját Szerdán késő este meggyilkol­ták az osztankinói tévé egyik legnépszerűbb riporterét, Vlagyiszlav Lisztyevet, akit a közelmúltban neveztek ki a részvénytársasággá alakított egyes csatornán működő köz- szolgálati tévé vezérigazgató­jává. A 38 éves Lisztyevet az ismeretlen tettes Novokuz- nyeckaja utcai lakásának lép­csőházában közvetlen közelről leadott két lövéssel ölte meg. Lisztyev a „Csasz pik” (Csúcsidő) című, ismert embe­reket megszólaltató beszélge­tőműsort vezette. A riporter kényes politikai témákról is nyíltan beszélt. Jelcin elnök a közelmúltban nevezte ki őt az 51 százalékos állami többségű közszolgálati tévé vezérigaz­gatójává. A bűntény oka egye­lőre nem ismert. Alekszandr Jakovlev akadémikus, a köz- szolgálati tévé elnöke az ITAR-TASZSZ állami, illetve az Interfax magánhírügynök­ségnek nyilatkozva bérgyil­kosságról beszélt, amely mö­gött a maffia áll. Nyíltan ki­mondta, hogy az osztankinói tévé részvénytársasággá alakí­tása valakinek az érdekeit ke­resztezte. A közszolgálati tévé létrehozásáról született dön­téssel különválasztották a rek­lámot, külön vállalkozást hoz­tak létre annak szervezésére. Jakovlev szavaiból kiderült: a korábbi havi 5 milliárd rubel helyett a helyzet tisztázása után havi 35 milliárd rubel folyt be az osztankinói tévé rt. kasszájába, s a különbséget valaki korábban zsebre tette. Elmondta azt is, hogy a köz- szolgálati tévé létrehozásakor felmerült, hogy reklámot nem sugároznak, s ekkor máris névtelen fenyegetéseket ka­pott. Fél éven belül Lisztyev már a második meggyilkolt újságíró. Tavaly októberben a hadsereg korrupciós ügyeiben nyomozó 27 éves moszkvai riporterrel, Dmitrij Holodov- val végzett pokolgép. A tettes azóta is ismeretlen. Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön leváltotta a moszkvai rendőrség vezetőjét, Vlagyimir Pankratovot, illetve Gennagyij Ponomarjov városi ügyészt a népszerű tévés sze­mélyiség, Vlagyiszlav Lisztyev előző napi meggyilkolása után. Az orosz elnök ezt az osz­tankinói tévécsatorna munka­társainak nagygyűlésén jelen­tette be. Jelcin Lisztyev halálát tra­gédiának nevezte az egész or­szág számára, és élesen bírálta a városi hatóságokat. - Orosz­ország egyetlen részén sem harapózott úgy el a bűnözés, mint Moszkvában. A város vezetői eltűrik a maffia, a hi­vatalok és a belügyi szervek összefonódását. Vlagyiszlav Lisztyev meggyilkolásának tanulsága, hogy Oroszország rendőrállammá válásától félve tartunk a bűnözés elleni ke­ményebb harctól - mondta az elnök, és a bűnözés elleni ke­ményebb fellépést sürgetett. Üzbegisztánt hozta fel pél­daként, mondván: ott hat bűn­banda tagjait kivégezték, és ezután javult a helyzet. Karneváli halottak és sebesültek Brazíliaiak milliói tértek vissza a munkához március elsején, amikor a világhírű karnevál véget ért. A kormányhivatalok, a bankok és a boltok délben nyi­tottak ki. Az autópályákon zsú­foltság uralkodott: a mulatozók visszatértek a hosszú víkendről. Eugenio Sales bíboros szabad­téri misét celebrált, megnyitva a 40 napos böjt időszakát. Hivatalos helyről közölték az AP amerikai hírügynökséggel, hogy a négynapos riói karnevál aránylag nyugodt volt, különö­sen, ha a korábbi évek ünnep­ségeivel hasonlítják össze. A riói kórházak 4000 beteget vet­tek fel. Legtöbbjük ittasság és kábítószer-túladagolás követ­keztében került kórházba. A panamai fővárosban a kar­nevál ünnepségei során 23 személy halt meg. Kozirev ma Japánba látogat Régi keletű és felettébb nehe­zen kezelhető problémák sze­repelnek a hét végén Tokióban sorra kerülő japán-orosz kül­ügyminiszteri tárgyalások napi­rendjén. Japán külügyi illetéke­sek és politikai elemzők egybe­hangzó értékelése szerint ezért nem is várható nagyobb jelen­tőségű áttörés a ma Tokióba érkező Andrej Kozirev kétnapos látogatásától. A két külügymi­niszter tavaly szeptemberi megállapodása értelmében a lá­togatást eredetileg decemberre vagy januárra tervezték. Az időközben Oroszországban be­következett belpolitikai fejle­mények miatt azonban Moszkva halasztást kért, s ezt japán részről méltányolták. Mi­vel a mostani megbeszélésekre a két külügyminiszter rendsze­res találkozóinak keretében ke­rül sor, a megvitatandó témakö­rök között a kétoldalú viszony alakulásán túl nemzetközi kér­dések is szerepelnek majd. Megfigyelők szerint ez utób­biak közül minden bizonnyal a csecsenföldi konfliktusra és a Koreai-félsziget helyzetére fordítanak kiemelt figyelmet. Az első számú téma azonban természetesen a két ország év­tizedek óta húzódó területi vi­tája lesz, s éppen ez az, amiben sem külügyi illetékesek, sem elemzők nem számítanak előre­lépésre. Japán - mint a közel­múltban Murajama Tomiicsi kormányfő ismételten megerő­sítette - nem kívánja feladni az „északi területekre” támasztott igényét, Oroszország pedig ha­sonló következetességgel ra­gaszkodik a „déli Kuril-szige- tek” feletti szuverenitásának megőrzéséhez. Nem mintha a két ország nem törekednék a kapcsolataik harmonikus fejlő­dését évtizedek óta hátráltató viszály rendezésére, hiszen például éppen emiatt mindmáig még békeszerződést sem kötöt­tek. Megvan a közösen elfoga­dott kiindulópont is, a Jelcin el­nök 1993. októberi látogatása­kor aláírt Tokiói Nyilatkozat, amely szerint a vitát „a jog és az igazságosság elvei alapján” kell rendezni. A probléma csu­pán az, hogy ennek mikéntjét a két ország ellentétes módon képzeli el. Japán azt hangoz­tatja, hogy a vita lezárása meg­teremtené a politikai feltétele­ket a gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös fellendíté­séhez. Oroszország ezzel szemben először ez utóbbi terü­leten szeretne előrehaladást el­érni, mert szerinte ez teremtené meg a politikai problémák ren­dezéséhez szükséges légkört. Ráadásul Jelcin látogatása óta kifulladt az a lendület, amelyet a Tokiói Nyilatkozat adott a kapcsolatok átfogó rendezésére irányuló erőfeszítéseknek. Továbbra is változatlan áron! "Azért fizetem elő a Heves Megyei Hírlapot, mert minden fontos információt már kora reggel elolvashatok bem ...És az sem mindegy, ha megrendelem a lapot, akkor egy évben több mint két hónapig ingyen kapom meg az újságot. ...De a negyedéves előfizetés is megért, mert így is több mint tizenöt Heves Megyei Hírlapnak spórolom meg az árát. ...Én is tudom, hogy előfizetve olcsóbb a Heves Megyei Hírlap, és telefonon is megrendelhetem a (36) 412- 646-os telefonszámon!" HEVES^'HÍRIAP Előfizetői megbízás HEVBglÉBtf Alulírott megrendelem a Heves Megyei Hírlapot 19...........................hó ......naptól az alábbi fizetési mód és ü temezés szerint. □ Nyugta ellenében készpénzzel fizetek. □ Meghatalmazom az AS-M Kiadói Kft.-t, hogy az előfizetői díjat lakossági folyószámlámról megterhelés útján beszedje: Pénzintézet neve:...................................................................................... Folyószámla száma:............................................................................... Közületi számla ellenében fizetek- átutalással (számlaszám:..........................................................................)- csekkel. Fizetési ütem. □ havonta □ 2 havonta □ negyedévente □ fél évre O egész évre Megrendelő neve:......................................................................................................... Lakása:............................................................................város....................................... A megrendelőlapot kérjük zárt borítékban beküldeni a következő címre: AS-M Kiadói Kft. 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Dátum:................................................................ .................................... . .utca................házszám a láírás Megrendelését telefonon is megteheti a (36) 412-646-os telefonszámon Fedélzetén héttagú személyzettel elindult rekordhosszú­ságú, tizenöt napos útjára az Endeavour űrhajó FOTÓ: FEB-REUTERS Elindult az Endeavour Hét űrhajóssal a fedélzetén az egyesült államokbeli Cape Canaveralból csütörtökön, közép-európai idő szerint reggel fél nyolckor elindult az Endeavour. Az amerikai űrre­pülőgép Föld körüli pályára állva 15 nap és 13 óráig tartó útján csillagászati vizsgálato­kat folytat. Az űrrepülőgépek 68 útja közül ez lesz a leg­hosszabb. Az Endeavour három kü­lönleges teleszkópból álló - Astro-2 néven ismert - rend­szert vitt magával. Az űrhajó­sok távoli galaxisokat, csilla­gokat és más égi objektumo­kat vizsgálnak teleszkópok­kal. Ezek segítségével az 5 férfiból és 2 nőből álló sze­mélyzet olyan megfigyelése­ket végezhet, amelyeket a Földön nem lehet, mivel a földi légkör kiszűri a csilla­gok és bolygók felől érkező fényhullámok nagy részét. A légkör elnyeli a kis energiájú infravörös fényt és a röntgen- sugarakat, amelyek így soha nem érik el a Földet. Az aszt­ronauták fő célja, hogy meg­figyeljék a galaktikák közötti tért kitöltő, hidrogénből és hé­liumból álló láthatatlan ele- gyet. Vendég érkezik Washingtonból Az amerikai Szövetségi Nyo­mozó Hivatal igazgatója is je­len lesz az FBI segítségével lét­rehozott budapesti nemzetközi rendőrakadémia április 24-i felavatásán. Louis Freeh szerdán magyar újságíróknak nyilatkozva le­szögezte, hogy a washingtoni kormány nagyra értékeli a ma­gyar közreműködést, amely an­nál is inkább fontosabb, mert az Egyesült Államok egyik elsőd­legességet élvező célkitűzései közé sorolja a nemzetközi szer­vezett bűnözés megfékezését. - A budapesti rendőrakadémiá­nak hangsúlyozott jelentősége lesz ebből a szempontból - mondta. Az igazgató abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a washingtoni magyar nagykö­vetségen találkozott az ORFK tanulmányúton tartózkodó kül­döttségével. Közép-Európában a budapesti lesz az első FBI-is- kola. Louis Freeh szerint nem zárható ki, hogy az akadémia megnyitásán Janet Renot igaz­ságügyi miniszter is részt vesz majd. Nyilatkozatában történelmi lehetőségnek nevezte, és nem­zetközi jelentőségűnek minősí­tette a kiképzési együttműkö­dés megkezdését. Mi lesz a szankciókkal? Slobodan Milosevic szerb el­nök szerda este ismét fogadta a brit, a francia és a német külügyminisztérium magas rangú képviselőit, akik a nem­zetközi összekötő csoport képviseletében utaztak Belg- rádba. A tárgyalások után kiadott rövid közlemény szerint a tárgyalásokon a szerb elnök hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek jelentős lépé­sekkel kell hozzájárulnia a tárgyalások folytatásához és a délszláv válság megoldásá­hoz. , Mindenekelőtt fel kell ol­dania a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciókat. A közle­mény alapján arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a közvetí­tőknek nem sikerült ráven­niük a szerb elnököt, hogy a szankciók feloldásáért cse­rébe Jugoszlávia ismerje el Bosznia-Hercegovinát és Horvátországot, valamint a két volt jugoszláv tagköztár­saság nemzetközi határait. A hivatalos jugoszláv álláspont szerint azonnal és újabb felté­telek támasztása nélkül fel kellene oldani a Belgrád el­leni szakciókat, mivel Belg­rád eleget tett az ENSZ vala­mennyi követelésének. Ami a volt jugoszláv tagköztársasá­gok elismerését illeti, a jugo­szláv vezetők többször meg­erősítették, hogy erre csak az­után kerülhet sor, hogy rende­ződött a volt tagköztársasá­gokban élő szerbek helyzete. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom